A nemzetközi labdarúgó kupatrófeák története és evolúciója
A labdarúgás története során számos nemzetközi klubszintű kupasorozat jött létre, melyek közül több ikonikus trófeát hagyott maga után. Ezek a sorozatok lehetőséget adtak és adnak ma is a klubcsapatoknak, hogy kontinentális szinten mérjék össze tudásukat, és elhódítsák a legrangosabb serlegeket. Az alábbiakban bemutatjuk a legfontosabb európai klublabdarúgó trófeákat és a hozzájuk kapcsolódó versenyek történetét.
UEFA Bajnokok Ligája és elődei
A legrangosabb európai kupasorozat, melyet ma UEFA Bajnokok Ligájaként ismerünk, Gabriel Hanot, a L'Equipe szerkesztője javaslatára jött létre. A francia újságíró korábbi európai regionális sorozatok (KK, Latin-kupa), egy jóval korábbi európai kezdemény (Bajnokok Kupája, 1930) és az 1948-ban megrendezett nagy sikerű dél-amerikai torna, a Bajnokok bajnoksága nyomán javasolta egy kontinentális, oda-vissza rendszerű sorozat létrehozását, zömmel országos bajnokok részvételével.
Hivatalos nevén European Champion Clubs’ Cup, röviden Európa kupa volt a mostani Bajnokok Ligája elődje, mely 1955-ben került legelőször megrendezésre. Az első kiírásra (1955-56) 16 csapat nevezett. Az első találkozót 1955-ben játszották.
A trófea és a szabályok
A kupáért Európa bajnokcsapatai küzdenek meg egymással. Az a bajnokcsapat, aki három egymás utáni évben vagy egymás után öt alkalommal (nem fontos közvetlen egymás után) győzedelmeskedik a tornán, véglegesen megnyeri a kupát. Az adott év győztes csapata mindössze 10 hónapon keresztül gyönyörködhet az eredeti kupában.
1967-ben a L’Équipe (francia sportújság) a hat győzelemmel büszkélkedő Real Madridnak ítélte oda az igazi kupát. Az új trófeát egy svájci ékszerész készítette el 10 ezer svájci frankért. A kupa ezüstből készült, súlya 8 kg és 74 cm magas. Az új trófea gúnynevet kapott, mely spanyolul így hangzik: La Orejona (magyarul: nagy fülek).
A Bajnokok Ligája reformja
Az 1990-es évek elején az UEFA megkezdte az első számú kupasorozat átalakítását és új alapokra helyezését. Az 1991-1992-es kiírásban a korábbi kizárólag kieséses rendszerbe beiktattak a nyolc között egy kétszer négycsapatos csoportkört, a csoportgyőztesek mérkőztek meg a serlegért. A következő kiírástól teljes szervezeti, pénzügyi és marketingreformot vezettek be. A sorozat nevét is megváltoztatták UEFA Bajnokok Ligájára, ami 1992-ben hivatalossá vált. A trófea új neve UEFA Bajnokok Ligája lett, ami megegyezik a torna nevével.
UEFA Európa-liga és elődei
Vásárvárosok Kupája (VVK)
1955-ben a svájci Ernst Thommen, az olasz Ottorino Barassi és az FA akkori főtitkára, Stanley Rous (később mindhárman magas rangú FIFA-tisztségviselők) javaslatára olyan nemzetközi futballsorozatot hívtak életre, amelyen a nagy nemzetközi vásárokat rendező városok csapatai mérték össze tudásukat. Az első kiírásban, amely csaknem négy esztendőn át húzódott el, valóban városi válogatottak játszottak, 12 vásárváros együttese.
UEFA Kupa (EVK)
Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) 1971-ben határozta el, hogy saját hatáskörbe vonja az addig a FIFA kupabizottsága által szervezett és felügyelt harmadik számú kupaküzdelmet, a VVK nyomába lépő EVK-t. Az EVK tulajdonképpen a FIFA által kiírt VVK-széria utolsó két évét öleli fel. A mezőny az indulástól kezdve 64 csapatos volt, a vezető európai ligák több csapatot indíthattak, a kisebbek kevesebbet, a legkisebbek csak egyet. Az indulókat a szövetségek a bajnoki helyezés alapján jelölték ki, a 2., a 2-3. vagy a 2.-3.-.4. helyezettek közül.
Az Európa-liga létrejötte
1999-től a megszűnő KEK gyakorlatilag beleolvadt az UEFA-kupába, a nemzeti kupagyőztesek, illetve a kupadöntők vesztesei ettől fogva ebben a sorozatban indulhattak. Az UEFA a 2009-2010-es kiírástól kisebb reformot vezetett be a történetileg harmadik, akkorra már második számú kupaküzdelemben. Megszüntette a nyári Intertotó-kupát és a sorozatot átnevezte Európa-ligára. Az új néven futó széria első mérkőzése a négykörös (3 selejtezőforduló+egy rájátszás) selejtezőben 2009-ben volt.
Kupagyőztesek Európa-kupája (KEK)
1960. február 13-án tíz ország - közte Magyarország - képviselői elhatározták egy harmadik számú európai kupasorozat elindítását. Az első kiírásban az alapító tízek indítottak egy-egy csapatot, amelyek között nem is volt mindegyik kupagyőztes. A sorozatot az UEFA két évvel később ismerte el hivatalosnak. A hatvanas évek közepére már csaknem minden tagszövetség nevezte egy-egy együttesét, rendszerint a nemzeti kupa győztesét, vagy ha a bajnokcsapat duplázott, a kupadöntő vesztesét.
A KEK 1999-ben szűnt meg, és a nemzeti kupagyőztesek az UEFA-kupában (későbbi Európa-liga) folytathatták szereplésüket.
UEFA Európa Konferencia Liga
Az UEFA már 2015-ben fontolgatta, hogy a KEK 1999-es és az UEFA-Intertotó-kupa 2008-as megszűnése után újra indítson egy páneurópai sorozatot. A terv lényege az volt, hogy elsősorban az alacsonyabban rangsorolt tagszövetségek együtteseiből is többen kiléphessenek a nemzetközi kupaporondra. Az újonnan létrehozandó sorozatot hozzákapcsolták a már működő két szériához (Bajnokok Ligája, Európa-liga), a selejtezősorozatok struktúráját is lépcsőzetesen igazították azokhoz.
Régebbi nemzetközi kupasorozatok
Közép-európai Kupa (Mitropa-kupa)
A Közép-európai Kupát (KK, nemzetközi nevén Mitropa-kupa) a múlt század húszas éveiben a profi nemzeti bajnokságok beindítása után hozták létre az akkori időszakban a világ labdarúgóelitjéhez tartozó közép-európai országok. Formálisan Hugo Meisl, az osztrák szövetség elnöke kezdeményezte megrendezését.
UEFA Intertotó-kupa
A nyári plusz labdarúgótorna gondolatát hárman vetették fel az ötvenes évek végén, a hatvanasok elején. A svájci Ernst B. Thommen, országában a sportfogadások bevezetésének egyik atyja, a VVK egyik alapítója, az UEFA későbbi alelnöke, az osztrák Karl Rappan, a svájci válogatott szövetségi kapitánya az 1938-as és 1954-es vb-n, valamint Eric Persson, a Malmö FF elnöke tett legtöbet egy nyári, szünetkitöltő torna létrehozásáért. A kupát az Európa-liga bevezetésekor, 2009-ben szüntették meg.
Magyar nemzeti kupák
A nemzetközi kupasorozatok mellett a nemzeti bajnokságokban is számos trófeáért küzdenek a csapatok. Magyarországon a Magyar Kupa és a Magyar Szuperkupa a legfontosabb hazai kupasorozatok.
Magyar Kupa
Az angol FA-kupa mintájára 1908-ban határozta el az MLSz a magyar nemzeti kupaküzdelem létrehozását. Az első találkozóra 1909. november 21-én került sor, a Litographia 2:1-re legyőzte a VAC együttesét. Az első döntőt három részletben játszották le az MTK és a BTC labdarúgói. Az első találkozó 1:1-es döntetlenre végződött, a megismételt finálé október 2-án a 80. percben 2:1-es vezetésnél félbeszakadt, az utolsó tíz percet november 21-én játszották le.
Magyar Szuperkupa
A Magyar Szuperkupát 1993-ben alapította meg és írta ki először a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ). A nemzetközi előzményekhez hasonlóan a bajnok és a kupagyőztes mérkőzött meg érte - többnyire. 2002 és 2005 között nem rendezték meg. Több ízben ugyanaz a klub nyerte meg az azonos idényben a bajnoki címet és a kupát is. A Ferencváros három alkalommal is (1994, 2004 és 2016) játék nélkül kapta meg a serleget. 1997-ben az MTK Budapest esetében nem alkalmazták ezt a megoldást, nem írták ki a mérkőzést.
tags: #nemzetkozi #foci #kupa #trofeak
