A lányok focija – út a fiúk árnyékából a saját siker felé
A női foci helyzete hazánkban jelentős lemaradásban van, különösen az utánpótlás nevelés terén. Magyarországon a lányokat jellemzően csak tizenhárom éves kortól választják külön a fiúktól a labdarúgásban, ami kulcsfontosságú fejlődési éveket vesz el tőlük. Azonban léteznek már úttörő kezdeményezések, amelyek ezen a helyzeten kívánnak változtatni.
Úttörő kezdeményezések: A Mészöly Focisuli példája
A Mészöly Focisuli egyedülálló módon U8-as lánycsapatot indított, tele lelkes kislányokkal, ezzel új utat nyitva a női labdarúgásban. Ellátogattunk egy edzésükre és meccsükre, ahol betekinthettünk a professzionális körülmények között zajló felkészítésbe. Szoliva Zsoltot, a csapat edzőjét és a 4Trainerz SE alapítóját, valamint egyik hatéves játékosát, Nórit és szüleit is megkérdeztük tapasztalataikról.
Nóri, a hatéves focista
Nóri másfél éve kezdett focizni az óvodában, majd csatlakozott a Mészöly Focisuli U8-as kiemelt lánycsapatához. Elmondása szerint jobban szereti a fociedzést, mint az iskolát, és nagy kedvence edzője, Zsolti bácsi.
Amikor arról kérdeztük, miért szeret focizni, egyszerűen annyit mondott: "Mert játszunk." A bemelegítésnél lévő "kezes játékot" szereti a legjobban az edzéseken. A családjában ő az egyetlen, aki focizik, de a felnőtt MTK női csapat játékosa, Oláh Adrienn is focizik, akinek a meccsén már szurkolt. Az edzéseken kívül is gyakran focizik apukájával otthon és a parkban. A csapattársaival is jóban van, egyikük, Léna már aludt is nála.
Családi háttér és motiváció
Nóri szülei, Tóth Tímea és Bodor Szabolcs elmondták, hogy a foci egy közös családi döntés volt. Másfél évvel ezelőtt az óvodában Zsolti bácsi tartott bemutató edzést, amire Nóri először nem ment el. Pár héttel később azonban, társai elmondásai alapján, megkedvelte a focit, és szeretett volna ő is járni. Az első edzés után azonnal eldőlt: "Apa, anya szeretnék focira járni".
A szülők meglepődtek, de örültek, hogy a kislányuk ennyire lelkes, és hogy talált egy sportot, amit szeret. Számukra a mozgás, és valamilyen labdás jellegű foglalkozás volt a legfontosabb szempont a sportágválasztásnál. Zsolti bácsi személye kulcsfontosságú volt a döntésben: "Ha foci, akkor Zsolti bácsi."
A foci pozitív hatásai
A szülők szerint a foci számos pozitív hatással van Nóri fejlődésére. Egy alkalommal, amikor Nóri büntetésben volt és nem mehetett edzésre, mert otthon hagyta a matekkönyvét, a szülők felismerték, hogy a focit motivációs eszközként is tudják használni. A sport segít abban, hogy Nóri rendszeretőbb legyen és jobban figyeljen a dolgaira. Emellett a közösség és a mozgásfejlesztő edzések is rendkívül hasznosak. Nóri heti kétszer jár edzésre, ami segít neki levezetni az energiáit, és kikapcsolódást nyújt az iskolai fáradalmak után. A néptánc mellett a foci egy sokkal kötetlenebb mozgásforma, ami nagyobb élvezetet jelent számára.
Bár a hobbinál mindenképp többnek tekintik, mégsem tartják profi szintnek Nóri focizását. Fontos számukra, hogy a sport ne legyen teher a kislány számára, és megmaradjon benne a játék öröme. Nóri reggelente már az edzésre várja a délutánt, sosem kellett ráerőltetniük a focit.
A társadalom reakciói
Tóth Tímea elmondta, hogy Petneházán, ahol felnőtt, a focinak nagy közösségszervező szerepe volt, és a lányok is játszottak. A családban is van női focista, így számukra természetes, hogy Nóri focizik. Bodor Szabolcs azonban megjegyezte, hogy sokan furcsának találják, hogy egy 4-5 éves kislány fociedzésre jár. Ritka dolog, néha még ők is mosolyognak rajta, de elfogadják.
A jövőre nézve nincsenek konkrét terveik, de támogatják Nórit mindaddig, amíg kedve van hozzá. Látták már Adriennt játszani meccsen, és felnőtt MTK-s női játékosok is lejártak már edzésre, ami inspirálóan hat a kislányokra.
Fiúk ellen játszani: Előnyök és hátrányok
A szülők szerint kifejezetten fejlesztő hatású, hogy Nóriék fiúk ellen játszanak. A fiúk másképp játszanak, sokszor gyorsabbak, ami kihívást jelent a lányoknak. Megfigyelték, hogy a fiúk inkább előre mennek, az ellenfél legyőzésére koncentrálnak, míg a lányok óvatosabbak és megfontoltabbak, kivárják a helyzeteket. Érdekes különbség az is, hogy a fiúk szinte csak a győzelemnek tudnak örülni, míg a lányoknak már egy-két gól is nagy örömöt okoz. A vereséget sem veszik véresen komolyan, inkább az keseríti el Nórit, ha önmagához képest nem játszik jól.
Öt lecke, amit nőként tanultam a futballban | Honey Thaljieh | TEDxLausanneWomen
Szoliva Zsolt, a lánycsapat edzője
Szoliva Zsolt hét éve dolgozik edzőként, folyamatosan képzi magát, és két éve alapította saját klubját. Idén augusztustól a Mészöly Focisuli U8-as lánycsapatának edzője. A kislányok és szüleik egyaránt kedvelik, és az edzéseken is lelkesek. Zsolt emellett elkötelezetten olvassa a női focis szakirodalmakat.
Nemi sztereotípiák és a női foci térnyerése
Szoliva Zsolt szerint a nők karrierlehetőségeinek bővülése és társadalmi helyzetének javulása kedvező hatással van a női labdarúgásra, amit a világversenyeken egyre nagyobb számban részt vevő nők is bizonyítanak. Magyarországon azonban még mindig kevésbé nyitottak a női focira, és sokan sztereotípiákkal közelítenek hozzá. Zsolt óriási potenciált lát a női fociban, mint kitörési lehetőséget a lányok és Magyarország számára egyaránt. Míg a fiúknál hatalmas a verseny, a lányoknál egy jól kiépített rendszerrel rövid időn belül is esélyes válogatottat lehetne kinevelni.
Miért alacsony a lányok száma a magyar futballban?
A sztereotípiák jelentős szerepet játszanak ebben. Sok szülő már akkor furcsállja a lányfocit, amikor meghallja, és nem is ad esélyt a kipróbálására. Így el sem dől, hogy a lánya élvezné-e a sportot. A pozitív élmények segítenék a gyerekkori elköteleződést, de a bezárkózott szülők miatt ez nem valósul meg. A skandináv országokban, ahol nyitottabb a társadalom, jóval nagyobb arányban vannak női labdarúgók, ami Szoliva szerint egyenesen arányos a társadalmak fejlettségével és nyitottságával.
Hogyan kerülnek be a kislányok a foci körforgásába?
Szoliva Zsolt három fő típust különböztet meg:
- Fiú testvérrel rendelkezők: A legnagyobb számban azok csatlakoznak, akiknek van fiú testvére, és ő is focizik. Ez egyfajta futballkultúrát teremt a családban, és a lányok is megkedvelik a sportot. Őket "amazonoknak" nevezi, mivel általában egyedül vagy kevés lánnyal vannak fiú csapatokban. Ha kitartóak, tizenhárom éves korukra ugyanolyan ügyesen fociznak, mint a hasonló korú fiúk.
- Apák be nem teljesült vágyai: Egy másik nagy csoportba azok tartoznak, ahol az apuka fiút szeretett volna, de lány született, és az apa ráerőlteti a focival kapcsolatos, be nem teljesült vágyait a kislányra, aki a nyomás ellenére megszereti a sportot.
- Véletlen úton bekerülők: A harmadik típusba azok tartoznak, akik valamilyen más, véletlen úton kerülnek be. Ők nem feltétlenül focizni, hanem inkább labdázni, sportolni szeretnének. Az óvodákban gyakran tapasztalja, hogy egy év alatt a kislányok teljesen odáig vannak a fociért.
A következő lépcsőfok, hogy a szülők elhozzák gyermeküket egyesületbe, ami lehetővé tenné a tömegesítést, majd a minőség kiemelését. Azonban a kluboknál csak U13-tól kötelező lánycsapatot kiállítani. Ez azt jelenti, hogy sok lány csak tizenkét éves kora körül kezd el egyesületben focizni, és kimaradnak a fejlődés szempontjából kulcsfontosságú évek, a 8-11 éves kor között szerzett lemaradás később nagyon nehezen hozható be.
A változás eléréséhez egy felülről induló, de az alját, a kiskorú tömegesítést megcélzó intézkedésre lenne szükség, mivel a klubok csak akkor motiváltak, ha anyagi kompenzációt kapnak.
Az edző szerepe és a közösség fontossága
Az edzőnek nagy szerepe van abban, hogy a kislányok elköteleződjenek a labdarúgás iránt. Ha több lány focizik egy közösségen belül, hasonló dolgokon gondolkodnak, poénkodnak, nevetgélnek, jobban érzik magukat edzésen, és nő az elköteleződésük. Szoliva szerint jó lenne, ha egyszer csak lányokból álló csapatok ellen tudnának játszani, mert az nagy élmény és motiváló hatású lenne.
Az edző szerepe meghatározó: a szülő és a gyerek sem sportágat, hanem edzőt választ. Ha jó az edző, jó az edzés, a gyerek jól érzi magát, megszereti a sportot, és elköteleződik. A szülők elkötelezettsége is kulcsfontosságú, különösen kis korban. Ha a szülő látja, hogy vannak sorstársai, az még egy pluszt ad ahhoz, hogy hetente kétszer-háromszor elhozza gyermekét fociedzésre.
| Kategória | Fiúk | Lányok |
|---|---|---|
| Játékstílus | Inkább előre mennek, az ellenfél legyőzésére koncentrálnak, hirtelenek. | Óvatosabbak, megfontoltabbak, kivárják a helyzetet. |
| Győzelemre való reakció | Szinte csak a győzelemnek tudnak örülni. | Egy-két gól is nagy örömöt okoz, kevésbé veszik véresen komolyan a vereséget. |
| Fejlődési dinamika | Korai elkülönítés után is magas szinten fejlődnek. | 8-11 éves kor közötti lemaradásukat később nehéz behozni, ha csak később kezdenek el egyesületben játszani. |
| Társadalmi elfogadottság | Széles körben elfogadott és támogatott. | Sokszor sztereotípiákkal terhelt, alacsonyabb elfogadottság. |
A fiúk és lányok közös edzései
Szoliva Zsolt szerint kiskorban a fiúkkal való közös edzéseknek és a fiúk elleni versenyeztetésnek abszolút helye van, mivel ez segíti egyes lányok fejlődését. Ezt egészíthetik ki a lányok elleni meccsek és a lányos edzések, amelyek a közösség összekovácsolódását alapozzák meg. A probléma az, hogy tizenhárom évesen szétválasztják őket, és a lánycsapatokba gyakran kerülnek néhány amatőr játékos, akiknek a labdát sem merik passzolni. Nehéz elképzelni, hogy egy U13-as lánycsapat újonnan becsatlakozó játékosok nélkül induljon el, csupa képzett kislánnyal. Ehelyett a gyakorlatban fiatalabb lányokat játszatnak feljebb.
tags: #lany #alazza #a #fiukat #foci
