A Látvány-csapatsport Támogatási Rendszere és Jellemzői Magyarországon

A magyarországi látvány-csapatsport támogatási rendszer, közismertebb nevén TAO-támogatás, jelentős lehetőséget biztosít a gazdasági társaságok számára, hogy társasági adójuk egy részét közvetlenül sportcélokra fordítsák. Ez a rendszer nem csupán a piaci szereplők társadalmi felelősségvállalásának egyik eleme, hanem egy tudatos tervezéssel jelentős megtakarításokat realizáló társaságiadó-kedvezmény is.

A Kormány döntése értelmében 2011. július 1-től nyílik meg ez a lehetőség, amely alapvetően két jogszabályra épül: a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 22/C. §-a, valamint a látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló 107/2011. (VI. 30.) Korm. rendelet. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) rendszeresen ad ki tájékoztatást a tudnivalókról, igénybe vehető kedvezményekről és a megváltozott szabályokról.

A Látvány-csapatsport Támogatásának Jogosultjai és Sportágai

A támogatási rendszer célja, hogy a látvány-csapatsportok fejlesztését elősegítse. Támogatás a látvány-csapatsportágakban működő, jóváhagyott sportfejlesztési programmal rendelkező amatőr vagy hivatásos sportszervezetek, közhasznú alapítványok, köztestületek, valamint a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetségei (a továbbiakban sportszervezetek) részére nyújtható.

A látvány-csapatsport támogatás öt sportágban nyújtható: kosárlabda, labdarúgás, kézilabda, vízilabda, jégkorong, valamint a röplabda sportág is időközben bekerült a támogathatók körébe.

A Közvetlen Látvány-csapatsport Támogatás Részletei (Adókedvezmény)

Az adókedvezmény igénybevételére való jogosultság számos feltételhez kötött, melyek pontos betartása elengedhetetlen a sikeres támogatáshoz.

Az Adókedvezmény Igénybevételének Feltételei

A Tao. tv. 22/C. § (3a) bekezdése értelmében a látvány-csapatsportok támogatása adókedvezménye igénybevételének feltétele - a Korm. rendeletben meghatározottak szerint - a támogatási igazolásban szereplő összegű támogatás adózó részéről történő teljesítése. Ez a szabály már a 2011-2012-es támogatási időszak kapcsán is alkalmazandó volt.

A kedvezmény igénybevételére való jogosultság attól függ, hogy a teljesített összeg számviteli szempontból melyik évi költségként kerül elszámolásra. Ha a támogató bankszámlája 2011. december 31-ig megterhelésre került, akkor az 2011. évi költség, ezen összeggel nem növeli a 2011. évi adózás előtti eredményét, s a 2011. évre illeti meg adókedvezmény.

Több részletben történő utalás esetén az adókedvezmény igénybevételénél szintén az a meghatározó szempont, hogy az egyes átutalások teljesítésére mikor (melyik évben) kerül sor. A támogatás átutalására az igazolás kézhezvételét követően, azaz legkorábban a támogatási igazolás keltének napján van lehetőség.

Példák a Támogatás Teljesítésére

Példa(1): „A” cég 5.000 ezer Ft összegű támogatást kíván nyújtani „B” profi sportszervezetnek, amelyből 2011-ben első részletként 3.000 ezer Ft, a maradék összeg pedig 2012-ben kerül átutalásra. „A” cég 2011-ben legfeljebb 3.000 ezer, 2012-ben 2.000 ezer Ft-tal csökkentheti adóját (a Tao. tv. 23. § (3) bekezdésében említett 70%-ot is figyelembe véve). A nem egy összegű teljesítés nem érinti a támogatási igazolás érvényességét.

Példa(2): „A” kft. 2011. december 19-én támogatási szerződést kötött „B” sportszervezettel 500 ezer Ft értékben. A gazdasági társaság aznap át is utalta az összeget. Az országos sportági szakszövetség 2011. december 29-ei dátummal állította ki a támogatási határozatot (támogatási igazolást). Mivel a támogatás teljesítésére nem december 29-én, vagy ezt követően - de még 2011-ben - került sor, a látvány-csapatsportok támogatásához fűződő adókedvezmény 2011-re nem vehető igénybe (annak azonban nincs akadálya, hogy a támogatási igazolás alapján annak érvényességi idején belül újabb átutalás történjen, ami a jogszabályi feltételek betartása esetén az adókedvezmény 2012-es érvényesíthetőségéhez vezet).

A támogatást a támogatási igazolásban rögzített, elkülönített pénzforgalmi számlaszám(ok)ra kell teljesíteni. Az adókedvezmény felhasználására a támogatási igazolás birtokában, az abban szereplő adatoknak megfelelő teljesítés esetén van lehetőség, ettől való eltérés esetén az adókedvezmény nem jár.

Példa(3): „A” társaság a 2011. évben 1.000 ezer Ft értékben előfinanszírozással támogatni kívánja „B” amatőr sportklubot. A támogatási igazolás a felek rendelkezésére áll, „A” társaság készpénzben átadja a sportklub részére az összeget. Mivel a támogatás nem „B” sportszervezet igazolásban feltüntetett elkülönített bankszámlaszámára érkezik, ez nem tekinthető adókedvezményre jogosító támogatásnak.

Példa(4): „A” társaság „B” amatőr sportklub részére 1.000 ezer Ft mértékű támogatást nyújt a támogatási igazolás kézhezvételét követően, azonban tévedésből nem az igazoláson szereplő számlaszámra, hanem a sportszervezet egy másik bankszámlaszámára utalja az összeget. Az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha a támogatás összege visszautalásra kerül a támogató részére, aki immár az igazoláson szereplő számlaszámra utalja át az összeget (az elkülönített számlára utalás terhelési dátumának megfelelő adóévben).

Az adókedvezmény a juttatás adóéve és az azt követő három adóév adójából vehető igénybe, így rugalmasan tervezhető a cégek adózása.

A Támogató Értesítési Kötelezettsége

A Korm. rendelet 2011. december 17-től módosított 7. § (1) bekezdésének a) és b) pontja alapján a támogatási igazolásban szereplő összeg átutalását követően a támogató 8 napon belül köteles értesíteni az állami adóhatóságot. Emellett az adózónak a támogatási igazolás másolatát és az átutalás(oka)t igazoló banki bizonylat(ok)at is meg kell küldenie. Az értesítési kötelezettség késedelmes (8 napon túli) teljesítése esetén az adózó az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 172. § (15) bekezdése alapján 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Több részletben történő utalás esetén valamennyi tranzakcióról értesíteni kell a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, mellékelve a banki igazolásokat.

Hatása az Adóelőlegre

A látvány-csapatsport támogatása jogcímén kifizetett összeg csökkenti a társasági adót, ugyanakkor az előlegfizetésre közvetlen kihatása nincs; az adózó az előleg-mérséklését kezdeményezheti az Art. 42. § (2) bekezdése értelmében. Fontos azonban, hogy az adózó 20%-ig terjedő mértékű bírságot fizet, ha az előző időszak adatai alapján előírt adóelőlegét mérsékelték, és ezért kevesebb adóelőleget fizetett, mint amennyit tényleges eredménye alapján kellett volna.

Támogatható Jogcímek és Mértékük

A támogatás a látvány-csapatsportágakban működő szervezetek részére meghatározott jogcímeken nyújtható. A Tao. tv. 22/C. § (4) bekezdése rögzíti, hogy a támogatási igazolások összértéke nem haladhatja meg a támogatott szervezet jóváhagyott, adott támogatási időszakra vonatkozó sportfejlesztési programjában szereplő bizonyos költségek meghatározott százalékát.

Támogatható Jogcímek és Jogosultak Összefoglalása

Az alábbi táblázat részletezi, hogy mely szervezetek milyen jogcímeken kaphatnak TAO támogatást:

A támogatási igazolások összértéke nem haladhatja meg a jóváhagyott sportfejlesztési programban szereplő, az alábbiak szerinti igazolt költségek bizonyos százalékát:

• utánpótlás-fejlesztésre fordítandó igazolt költségek 90 százalékát,
• versenyeztetéssel összefüggő igazolt költségek 90 százalékát,
• személyi jellegű ráfordítás 50 százalékát,
• képzési feladataival összefüggő kiadásainak általános képzés esetén 60 százalékát, szakképzés esetén 25 százalékát,
• tárgyi eszköz beruházás, felújítás beruházási, felújítási értéke - ideértve a biztonsági követelmények teljesülését szolgáló infrastruktúra-fejlesztést is - 30-70 százalékát, kivéve, ha a beruházás sportcélú ingatlanra irányul és utófinanszírozás keretében kerül kifizetésre.

Ha a tárgyi eszköz beruházás, felújítás sportcélú ingatlanra irányul, a támogatási igazolás kiállításának feltétele, hogy a támogatás igénybevételére jogosult szervezet vállalja, hogy a beruházás üzembe helyezését követő legalább 15 évben az adókedvezmény alapjául szolgáló beruházás révén üzembe helyezett sportcélú ingatlant iskolai és diák-, főiskolai-egyetemi sport események, szabadidősport események és más, közösségi célú események lebonyolítása céljából ingyenesen vagy kedvezményes áron hasznosítja, napi és éves meghatározott mértékben.

Az Adófelajánlás Mint Alternatív Támogatási Forma

A látvány-csapatsportok támogatásának egy másik formája az adófelajánlás. Ennek a támogatási formának az előnye a közvetlen támogatással szemben, hogy a támogatás összegét nem kell az adózónál ráfordításként elszámolni, mivel az adózó az adóévi bevallott és megfizetett társasági adója terhére rendelkezik. Az adózót a felajánlott és az átutalt összegre tekintettel jóváírás illeti meg, ami a társasági adó folyószámlájára kerül átvezetésre.

A felajánlott összegeket az állami adóhatóság az adózó által benyújtott támogatási igazolások és egyéb adminisztratív feltételek teljesítése esetén utalja át a támogatni kívánt szervezetek részére. A támogatás során a rendelkező nyilatkozatokban felajánlott összeg 12,5 százaléka kiegészítő sportfejlesztési támogatásnak minősül, amiről a felek támogatási vagy szponzori szerződést köthetnek. Ez a kiegészítő támogatás az egyetlen eset, amikor a támogató ellenszolgáltatásra tarthat igényt.

Jogszabályi Változások és Fejlesztések

A látvány-csapatsport támogatási rendszerét több alkalommal is módosították a jogalkotók, alkalmazkodva a felmerülő igényekhez és célkitűzésekhez.

Köztartozásmentesség a Támogató Részéről

A 2012. április 14-től hatályos új rendelkezés alapján a jóváhagyást végző szervezet a támogatási igazolás kiállítása iránti kérelmet - egyéb feltételek teljesülése mellett - abban az esetben köteles teljesíteni, ha a támogatás igénybevételére jogosult szervezet vagy a kérelem benyújtásával egyidejűleg a támogató igazolja köztartozás-mentességét.

Látvány-csapatsportok Támogatásával Összefüggésben Ellátott Hatósági és Szolgáltatási Feladatok Támogatása

A Korm. rendelet újonnan beiktatott 2. § (6a) bekezdése értelmében a támogatás igénybevételének feltétele, hogy a támogató a képzéssel összefüggő feladatok, a személyi jellegű ráfordítások, a tárgyi eszköz beruházás, felújítás, az utánpótlás-nevelési feladatok ellátásának, a versenyeztetéssel összefüggő feladatok támogatása jogcímén nyújtott támogatás támogatási időszakonként számított teljes összegének 1 %-át a sportpolitikáért felelős minisztérium ellenőrző szervezet által közzétett előirányzat felhasználási keretszámlájára befizesse.

Versenyeztetéssel Összefüggő Költségek Támogatása, mint Támogatható Jogcím

A 2012-2013-as támogatási időszaktól kezdődően az amatőr sportszervezetek, ideértve a sportiskolákat is, a versenyeztetéssel összefüggő költségek támogatására már saját jogon is jogosulttá váltak. Szintén ettől az időszaktól kezdődően a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítványok is támogathatók versenyeztetéssel kapcsolatos költségeik jogcímén.

Éves Támogatási Keretek és Fókuszváltás

Egy 2018. december végi rendelettel 50 milliárd forintra korlátozta, majd 2019. márciusában mégis 125 milliárd forintra emelte vissza a kormány a látvány-csapatsportok társasági adó felajánláson keresztül történő támogatása céljára megítélhető éves keretet. Ez az újra a tavalyi év szintjére emelt maximális társasági adó felajánlási összeg jelzi, hogy a kormány a sportlétesítményekbe való beruházás helyett immár a működési költségek finanszírozására kívánja helyezni a hangsúlyt. Erre utal az is, hogy a 2019-es évtől kezdődően már az üzemeltetési költségek fedezetére is felhasználható lesz a társasági adó felajánlás.

Megtakarítási Lehetőségek Példa Számításokkal

A látvány-csapatsport támogatásának tudatos tervezésével jelentős megtakarítások realizálhatók. Nézzünk egy példát arra, hogyan épül fel a látvány-csapatsport támogatása révén elérhető megtakarítás.

Tételezzük fel, hogy az adózó folyó évre várható társaságiadó-kötelezettsége az alábbiak szerint alakul:

• eredmény alapján számított adóalap: 300 000 000 Ft
• várható társaságiadó-kötelezettség: 27 000 000 Ft

Amennyiben az adózó az ebben az esetben maximálisan választható 17,779 millió forinttal támogat egy jogosult sportszervezetet, akkor a társaságiadó-kötelezettsége az alábbiak szerint változik:

• adóalap a támogatás nélkül: 300 000 000 Ft
• maximálisan érvényesíthető támogatás: -17 779 000 Ft
• új adóalap: 282 221 000 Ft
• számított társasági adó: 25 400 000 Ft
• adókedvezmény: -17 779 000 Ft
• új társaságiadó-kötelezettség: 7 621 000 Ft

A támogatónak kiegészítő sportfejlesztési támogatást is kell fizetnie, amelynek összege a példánk szerint a támogatás 12,5%-a, azaz 1 200 083 Ft.

A támogatás által elért adócsökkenés a következők szerint alakul:

• adócsökkenés: 19 379 000 Ft
• támogatás miatti ráfordítás: 17 779 000 Ft
• kiegészítő támogatás mértéke: 1 200 083 Ft
• realizált megtakarítás: 399 918 Ft
• megtakarítás mértéke: 2,25 %

A bemutatott példa alapján realizálható adómegtakarításon túl nem szabad megfeledkezni a következő évi társaságiadó-előleg összegének csökkenéséről sem! A sporttámogatásban rejlő másik adótervezési lehetőség, hogy az alacsonyabb összegű társaságiadó-kötelezettség hozzájárul a következő egy éves időszakban fizetendő társaságiadó-előleg összegének csökkenéséhez is.

A példa szerinti esetben az eredetileg fizetendő havi 2,250 millió forintos adóelőleg helyett már csak havi 635 ezer forint társasági adóelőleget kell fizetni. Amennyiben a támogatás nélküli adóalap 55,562 millió forint és 196,837 millió forint közé esik, abban az esetben sporttámogatással elérhető, hogy havi társaságiadóelőleg-fizetés helyett csak negyedévente keletkezzen adóelőleg-fizetési kötelezettség.

tags: #latvany #csapatsport #fogalma

Népszerű bejegyzések:

• az olasz válogatott legendája
• Az MTK útja az utánpótlásból a felnőtt csapatig
• A magyar labdarúgó harmadosztály
• Utánpótlás a szarvasmarhaágazatban
• kézilabda játékszabály-módosítások