A Leeds United tulajdonosai és története

A Leeds United egy profi angol labdarúgóklub Leedsben, amelyet hivatalosan 1919-ben alapítottak. Elődje, a Leeds City FC 1904-ben jött létre, de 1919-ben felszámolták illegális kifizetések vádjával. A klub azóta hosszú és eseménydús utat járt be, amely során több tulajdonosváltáson is átesett, és jelentős sikereket ért el.

A kezdetek és az első sikerek

Az átformálódó és újraalakuló gárda a Leeds United nevet kapta. Első mezük kék-fehér volt a Huddersfield Town mintájára, ugyanis a Huddersfield elnöke támogatta a Unitedet, valamint szerette volna egyesíteni a két együttest. Ezután 1950-ig sárga-kékben játszottak, majd tiszta fehérre váltottak - a Real Madrid hatására.

1919 októberében a Midland League-be kaptak meghívást, hogy töltsék be a megszűnt előd helyét. Első mérkőzésükre novemberben már sor is került, méghozzá az Elland Roadon. A 39 460 férőhelyes stadiont használta korábban a Leeds City FC is, a United a Yorkshire Amateurstől kapta vissza.

1920-ban már a másodosztályban vitézkedhettek a Pávák (ez ugyanis a Leeds beceneve, utalva a korábban az Elland Road közelében fekvő „Öreg Páva Pub” nevére), a szakmai munkát Arthur Fairclough, a Barnsley korábbi sikeres edzője felügyelte, akivel meg is szilárdították helyüket ebben a ligában. Igaz, bemutatkozó mérkőzésüket, amely hivatalosan is első bajnokijuknak számít, 1920. augusztus 28-án, a Port Vale ellen 2-0-ra elvesztették. Az élvonalba először 1924-ben kerültek fel, ám évtizedekig ingáztak az első- és második vonal közt.

1961-ben a Leeds United vezetőedzője bizonyos Donald "Don" Revie lett. Az új tréner első éve igen nehéz körülmények közt zajlott, kis híján ki is estek az időközben átszerveződött ligarendszer harmadik osztályába. A zseniális szakember hamar megfordította a rossz szériát, feljuttatta csapatát az élvonalba, ahol 1965 és 1974 közt nem végeztek a negyediknél rosszabb pozícióban.

1968/69-ben első bajnoki aranyérmüket ünnepelhették, melyet 1973/74-ben újabb siker követett. Más sorozatokban is jól szerepeltek, 1968-ban Ligakupát, 1972-ben FA-kupát nyertek, megmutathatták magukat a nemzetközi színtéren is: 1968-ban és 1971-ben elhódították a Vásárvárosok kupáját (a mai Európa-liga egyik elődje). Előbbinek magyar vonatkozása is akad: a ’68-as fináléban a Ferencvárost múlta felül az angol együttes.

Kétségkívül Don Revie a korszak legjobb angol csapatát építette fel. Azonban ennek ára volt: Revie Leeds Unitedjét a korszak legdurvább és legsportszerűtlenebb csapatának tartották. Ugyanakkor a játékosai apjukként imádták őt, és feltétel nélkül hittek benne és a módszerében.

A Revie utáni időszak és a pénzügyi nehézségek

Revie 1974-ben az angol szövetségi kapitányi posztért hagyta el a Leedset, de a helyére kinevezett Brian Clough már előzetesen is óriási kockázatnak tűnhetett. Ennek az lett az eredménye, hogy az öntörvényű és szigorú edző nem tudta magát és a stílusát elfogadtatni Anglia akkori legjobb csapatával, így a klub történetének egyik legrosszabb rajtját produkálta. Armfield és asszisztense, Don Howe újjáépítették a klubot, ami ugyan nem volt bajnokesélyes, de stabilan a középmezőny élén tartotta magát. Azonban a sikerekhez szokott vezetőségnek ez kevés volt, így a helyükre hozta Jock Steint, akinek Clough-hoz hasonlóan 44 nap jutott. Clarke-ot egykori csapattársa, Eddie Gray követte, aki pénz híján fiatalítani akart. Azonban az eredmények még mindig nem jöttek, így a tulajdonosok 1985-ben őt is menesztették. Utódja egy másik Revie-sztár, a legendás csapat kapitánya, Billy Bremner lett.

1988 októberében menesztették az egykori skót legendát, Billy Bremnert a menedzseri posztról, és Howard Wilkinson került a másodosztály 21. helyén tanyázó csapat kispadjára. Súlyos örökséget kellett átvennie - és ha nem lett volna így is gyászos a helyzet, még egy legendát is elveszítettek: Don Revie 1989. május 26-án halt meg, hosszas betegség után.

Célját hamarosan elérte, 1990-ben ismét a legjobbak közé került a Leeds. 1991-ben negyedikek lettek az élvonalban, egy évvel később történetük harmadik, egyben eddigi utolsó bajnoki aranyát nyerték olyan játékosokkal, mint a szezon végén a fő rivális Manchester Unitedhez igazoló Éric Cantona, Ian Rush, Gary Speed vagy Gordon Strachan.

Ahogy az új sikerkorszak kezdetét, úgy a végét is egy tragédia árnyékolta be: Billy Bremner, aki nem is olyan régen még a csapat menedzsere volt, 1997. december 7-én, mindössze 2 nappal az 55. születésnapja előtt szívrohamban meghalt.

A 2000-es évek pénzügyi problémái

1998-ban, George Graham menesztése után David O’Leary lett a klub menedzsere. Ekkor került a fehérmezesekhez többek közt Mark Viduka és Olivier Dacourt. Az UEFA-kupában 2000-ben elődöntőig jutottak. 1999/2000-ben bajnoki harmadik helyükkel kivívták a Bajnokok Ligája-szereplés lehetőségét, és 2001-ben az elődöntőig meneteltek.

Ugyanis a Leeds United klubcsúcsot jelentő 18 millió fontot fizetett a West Hamnek Rio Ferdinandért, de nem ez volt az egyetlen komoly igazolás a 2000-es évek elején: Robbie Fowler és Seth Johnson is nagy összegért, és komoly fizetésért írt alá. Ráadásul a Valencia elleni, 2001-es BL-elődöntő után megfordult a szerencséjük. Tovább folytatódott a kiárusítás.

Ennyi klasszis távozását nincs az a klub, amelyik elbírná. 2004-ben Ken Bates vette meg a Leeds Unitedet 10 millió fontért. Volt neki miből, hiszen az orosz Roman Abramovics 2003-ban tőle vette meg a Chelsea FC-t, amit aztán fontmilliókkal lendített fel.

Az idény végeztével kulcsembereik közül Lucas Radebe visszavonult, a fiatal Aaron Lennon a Tottenhamhez igazolt. 2006-ban ennek ellenére is elérték a felsőházi rájátszást, és bár a szezon végére visszaestek, a rájátszás elődöntőjében magabiztosan verték a Prestont.

2007 júliusában a teljes irányítás Ken Bates kezébe került, Dennis Wise vezetőedzővel pedig a csapat mínusz 15 pontról indulva is jól szerepelt (a pontlevonás oka az volt, hogy a csapat tulajdonosi helyzete még tárgyalás alatt állt a bajnokság kezdetekor, ezért majdnem ki is zárták őket). A szezon felénél Dennis Wise elhagyta a Leeds gárdáját a Newcastle kedvéért, helyét a klub korábbi játékosa, Gary McAllister vette át, aki a rájátszásig kormányozta a Pávákat. A döntőben elvéreztek, a 2008/09-es szezonban pedig gyengén kezdtek, ami újabb edzőváltáshoz vezetett.

2009-ben újra közel kerültek a feljutáshoz, bár ezúttal a rájátszási elődöntő jelentett végállomást. 2009/10-ben aztán Simon Grayson vezetésével végre sikerült kiharcolniuk a másodosztálybeli tagságot, ráadásul 2010 januárjában Jermaine Beckford góljával az Old Traffordon búcsúztatták az FA-kupától a fő riválist, a Manchester Unitedet.

A 2011-es év szörnyű hírrel zárult a klub számára: az egykori Leeds-legenda (1988 és 1996 között 248 meccsen 39 gól a védekező középpályástól), a klub történetének 23. legjobb játékosa, a korábbi közkedvelt középpályás, a walesi válogatott egykori csapatkapitánya és (visszavonulása után) szövetségi kapitánya, Gary Speed máig ismeretlen okokból 2011. november 27-én felakasztotta magát.

A 49ers Enterprises korszaka

2012 decemberében érkezett a hír: a United is csatlakozik az újgazdag klubok sorába, mivel a GFH Capital nevű dubaji cég (pár hónapos átmeneti időszak után) a Leeds kizárólagos tulajdonosává válik. 2014 elején Massimo Cellino megpróbálta felvásárolni a klubot, de az Angol Labdarúgóliga elutasította az ajánlatát.

Az 49ers Enterprises 2023 júliusa óta a Leeds United egyedüli tulajdonosa, miután kivásárolta Andrea Radrizzani részesedését. A PGA Tour duója, Jordan Spieth és Justin Thomas kisebbségi tulajdonjoggal rendelkeznek. Az 49ers Enterprises 2018 májusában fektetett be először a Leedsbe, amikor 15%-os részesedést szerzett, miközben a klub még a Championshipben szerepelt. Együtt, a Leeds 2020-ban feljutott a Premier League-be.

A feljutásért küzdő Leeds United vezetősége nem kommentálta, mondván, nem adhatnak ki ilyen információt egyetlen részvényesükről sem. Ferrell részéről azonban napokon belül érkezhet a hivatalos megerősítés.

A Leedsben eddig is több sztárnak volt már tulajdonrésze, többek között Russell Crowe, a többszörös olimpiai bajnok Michael Phelps és a golfsztár Jordan Spieth is érdekelt a klubban. Will Ferrellnek sem ez lenne az első sportbefektetése, a színész-komikus a Los Angeles FC-ben is társtulajdonos.

Paraag Marathe, az 49ers Enterprises elnöke, Radrizzani helyét vette át a Leeds elnöki székében. Számos további befektető is rendelkezik részvényekkel a kaliforniai székhelyű csoportban, többek között Denise DeBartolo York, John York, Peter Lowy, Collin Meador, Larry Nance Jr, TJ McConnell, Rudy Cline-Thomas, Andre Iguodala, Michael Phelps, Myles Jack, Erik Johnson, Gabe Landeskog, Michael Schwimer, Joe Staley.

A 49ers Enterprises portfóliója

Az 49ers Enterprises csoport, amely a Leeds United tulajdonosa, egy NFL csapat, a San Francisco 49ers tulajdonosa is. Emellett az Elevate Sports Ventures tulajdonosa is, amely gépi tanulást és mesterséges intelligencia által működtetett szoftvereket használ, hogy segítse a többi sport szervezetet jobb döntések meghozatalában.

A Forbes szerint az 49ers Enterprises a világ 11. legértékesebb sportbirodalma, 2023 januárjában. A San Francisco 49ers, a Leeds United és az Elevate Sports Ventures portfóliója együttesen 5,97 milliárd dollár (4,78 milliárd font) nettó vagyonnal rendelkezik.

A Leeds United eredményei és rekordjai

Az 49ers Enterprises egyedüli tulajdonosként még nem szerzett trófeát a Leeds Uniteddel. Azonban a csoport társ-tulajdonosként, Radrizzani-val együtt, megnyerte a Championship bajnoki címét a 2019/20-as szezonban Marcelo Bielsa edző irányítása alatt. Ez hozta vissza a Premier League-be a csapatot 16 év után.

Klub rekordok

tags: #leeds #united #tulajdonosa

Népszerű bejegyzések:

• Részletes információk a 2018–2019-es Magyar Kupáról
• Mélyreható betekintés a futballkapusok világába
• Ismerje meg Hajnal Donát futsal karrierjét
• Eredményes kosárlabda lövés
• Részletek a Nike Jr Manchester fekete rövidnadrágról