Lengyel Gábor: A Magyar Kézilabda Egy Életen Átívelő Pályája
Kedden tölti be kilencvenedik életévét Lengyel Gábor, akinek neve összeforrt a magyar kézilabdázással. Pályafutása során játékosként, edzőként, játékvezetőként és sportvezetőként egyaránt maradandót alkotott, és nyolc évtizede határozza meg mindennapjait a kézilabda.
A kezdetek és a játékoskarrier
Lengyel Gábor a fasori Evangélikus Gimnáziumban ismerkedett meg a sportággal 1946-ban, amikor testnevelő tanára labdát nyomott a kezébe azzal a feladattal, hogy szervezze meg az osztály kézilabda csapatát. Ezzel megkezdődött kézilabdás pályafutása.
Első sikerélménye az ifi csapatával a terembajnokságban elért bajnoki aranyérme volt, amit egy év múlva sikerült megismételni. Teremben kispályán, szabadtéren nagypályán mindig kapusként szerepelt, de egy ifi mérkőzésen - szükségből - kikerült a mezőnybe is. Az ötvenes években még kis- és nagypályán is lehetett játszani, de eljött az idő, amikor választani kellett a két lehetőség között.
Játékosként a
Vörös Meteorban (1951-1959 és 1963-1964) és a Ferencvárosban (1959-1961) szerepelt. 1954-ben játszotta első NB-s bajnoki mérkőzését, mint ifi játékos. 1957-ben bekerült a Vörös Meteor felnőtt keretébe, ekkor már bal- és jobbszélen is pályára került, és ebben az évben megnyerték a magyar bajnokságot. Sajnos 1958-ban, az adott lehetőségek ellenére csak a második helyet sikerült elérni. Kétszeres magyar bajnok és tizenháromszoros válogatott szélső volt.
Játékospályafutása csúcspontjaként tagja volt az 1958-as világbajnokságon járt válogatottnak, mely a hetedik helyet szerezte meg. A nemzeti csapatban az 1957 és az 1961 közötti időszak 16 találkozójából tizenhárom alkalommal lépett pályára. Lengyel Gábor kiemelte, hogy a berlini vb-n a csapat a VII. helyen végzett. Miután Jugoszláviát a helyosztón sikerült legyőzni, végül is az akkor jónak mondható hetedik helyen végzett a csapat.
Az edzői pálya és a tehetséggondozás
Lengyel Gábor edzői karrierjét 1955-ben kezdte el a Vörös Meteornál, és már 1957/58-ban a Vörös Meteor nagypályás ifi fiúk edzője lehetett. Az edzősködés első éveiből 1961-et kell kiemelni, ekkor az FTC fiú ificsapatával bajnokságot nyertek. Erre felfigyelve a Vörös Meteor elnöke felkérte a felnőtt NB I-es női csapat irányítására, és bár 10 pontot sikerült szerezni, a kiesést nem sikerült elkerülni.
1965 és 1977 között a magyar női ifi- és juniorválogatott edzője volt, ahol későbbi klasszisok sorának pályafutását egyengette. 1966-ban megbízást kapott az ifjúsági válogatott keretének összeállítására, és 1966-tól 1976-ig 134 mérkőzésre készítette fel a csapatot. 1967-ben ezüstérmet szerzett az első - később nem hivatalossá módosított - junior világbajnokságon Hollandiában.
Jelentős szerepet játszott sok kiváló játékos elindításában. Berzsenyi Mária, egykori sikeres kézilabdázó, így emlékezett rá: „Akkor Lengyel Gábor volt az edző a Vörös Meteornál és egyszer megkérdezte tőlem, hogy szeretem-e a játékot. Mondtam, hogy nagyon és innentől kezdve kézilabdázó lettem, tehát Lengyel Gábor indított engem útra ebben a sportágban. Az atlétika mellett kapusként is elkezdett velem foglalkozni.” Berzsenyi Mária szavait megerősítve, Lengyel Gábor „valamit sikerült visszaadnom abból, amit a kézilabdától kaptam. Nagyon sok jót kaptam a pályafutásom során a nagy elődöktől, akár Elek Gyulától vagy a feleségétől, Rothermel Annától, Lengyel Gábortól. Ezáltal én ugyanolyan adós lettem és ezt sikerült ezekkel a csodás emberekkel visszaadnom.”
A legendás Török Bódog szövetségi kapitány mellett is dolgozott a felnőtt női nemzeti együttesnél, amellyel vb-3. és vb-4. helyig jutott. Jelentős szerepet vállalt az első, 1976-os montreali olimpiára való felkészülésben, ahol a csapat bronzérmet szerzett. Az 1976-os, montreali olimpián III. helyen végzett csapatból 10 játékos szerepelt korábban az utánpótlás keretben. Élvezte Török Bódog bizalmát, egy idő után a kapusok felkészítését is rá bízta. Az 1971-es és 1973-as világbajnokságra ő is a csapattal tarthatott, és az 1976-os olimpiára való felkészülésben is jelentős segítséget nyújtott. Elmondása szerint Török Bódog mérkőzések előtti felkészítéseit élmény volt közelről hallgatni.
1991-ben megbízott edzőként a felnőtt magyar férfiválogatottat is irányította, Joósz Attila szövetségi kapitánnyal együtt vezették az együttest a barcelonai előolimpián. Megbízott edzőként 17, hivatalos, országok közötti mérkőzésen vehetett részt, két tornagyőzelem mellett a barcelonai előolimpián a IV. helyen végeztek. 1996-ban pedig a Női Főiskolai VB-n, Bulgáriában, irányításával végzett a női válogatott a VII. helyen. 1982-1986 között a Postás SE-nél edzősködött, majd a Tatabányai Bányász SC „szétesett” csapata irányításával bízták meg.
Női kézilabda Európa Bajnokság,2000,Románia,Bukarest. Magyarország-Románia Elődöntő
Játékvezetői és sportvezetői tevékenység
Lengyel Gábor a játékvezetői pályán is maradandót alkotott. 1954-56 és 1975-82 között NB-s játékvezetőként is tevékenykedett, utóbbi időszakban a legmagasabb osztályig jutott el, ahol 40 mérkőzést is levezethetett. Összességében közel tízéves játékvezetői pályafutását és oktatói munkáját is ki kell emelni. Jelenleg is foglalkozik a fiatal játékvezetők felkészítésével, illetve az alapfokú játékvezetői tanfolyamok során oktatói tevékenységet lát el a Budapesti és a Pest Megyei Kézilabda Szövetségben.
1991 óta mesteredző, és nyolc éven keresztül csoportvezetője volt az alapfokú edzőképzésnek. Több mint egy évtizeden keresztül dolgozott az MKSZ-ben, mint szakfelügyelő, majd a Versenybizottság elnöke. 1992-től a versenybizottság vezetőjeként dolgozott 1995-ös nyugdíjazásáig. Jelentős szerepet vállalt a hazai rendezésű 1992-es, I. női ifjúsági Eb, az 1995-ös női felnőtt világbajnokság, valamint a 2001-es női junior világbajnokság szervezésében és lebonyolításában, mint a rendezvények versenyigazgatója. Az 1992-es női ifi Eb után az 1995-ös osztrákokkal közösen rendezett női vb-n is, ahol mindenki számára ismeretlen feladatokat kellett megoldani. A nemzetközi szövetség és a résztvevők is jónak értékelték tevékenységüket. 2000-től 11 éven át aktívan tevékenykedett az MKSZ Játékvezetői Bizottságában, majd 2012-ben ment „nyugdíjba” erről a posztról. Addig rendszeresen előadásokat tartott, a játékvezető képzésben résztvevőknek.
Gondolatok a kézilabdáról és a jövőről
Lengyel Gábor napjainkban is aktívan figyeli a sportág történéseit. Elmondása szerint „Bosszankodom. Tudom, hogy megváltozott a világ, de a sok külföldi játékosnak a magyar csapatokban nem örülök.” Hozzátette, hogy a játék folyamatosan változik, de a szabályok gyakori változtatása nem szerencsés. Míg korábban négyévente, az olimpiai esztendőkben vezettek be szabályváltozásokat, manapság állandóan változtatnak, vagy a meglévő szabályokhoz új állásfoglalásokat adnak.
„Hová kell még gyorsítani a játékot?!” - tette fel a kérdést. Az 1950-es években hetente kétszer-háromszor edzettek este, munka után, most meg naponta kétszer tréningeznek a csapatok. Borzasztóan felgyorsult a játék azzal, hogy megváltoztatták a kezdődobás végrehajtását, behozták a passzív játékot, ezek jelentősen megváltoztatták a kézilabdát, sokkal gyorsabbá vált. Példaként említette, hogy az 1957-es bajnokságban mérkőzésenként átlagban huszonkét gól esett, most pedig hatvanegy. Emlékszik egy 1959-es Vörös Meteor - Ferencváros mérkőzésre, amely 4-4-es végeredménnyel zárult.
Elgondolkoztatónak tartja, hogy magyar edzők vezetésével az ifjúsági- és juniorkorú magyar játékosok kitűnő nemzetközi eredményeket érnek el, de később ezek a játékosok sokszor „idegen” edzőkkel… hosszú évek óta nem sikerül ezeket a tehetséges játékosokat beépíteni a felnőtt csapatokba. Régen úgy tartották, egy adott kerethez meg kell találni a jó taktikát, vagy a jó taktikához kell megkeresni a játékosokat.
Az 1961-es ifibajnok ferencvárosi együttes tagjaival a mai napig összegyűlnek, évente kétszer-háromszor találkoznak, ami jól mutatja a sportág által teremtett erős közösséget.
Kitüntetések és elismerések
Pályafutása során számos rangos elismerésben részesült:
- Mesteredző (1991)
- Magyar Sportért Kitüntető Cím (1996)
- Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetés (2010)
- Török Bódog Életmű-díj (2018)
Elmondása szerint szerencsésnek mondható, hogy életében a mindenkori vezetői azonosulni tudtak elképzeléseivel, azok végrehajtását segítették.
A "Frici" becenév eredete
Sokan „Frici” néven ismerik, és ennek eredetére is fény derült: „Előbb csak Pici volt a becenevem /nagyobb fiúkkal fociztam/, amit azután a gimnáziumban valaki Piciről Fricire változtatott, feltehetően egy elhallás miatt.”
tags: #lengyel #gabor #kezilabda #valogatott
