A lengyel és a szlovén labdarúgó-válogatott történelme és mérkőzései
A lengyel labdarúgó-válogatott Lengyelország nemzeti csapata, amelyet a lengyel labdarúgó-szövetség (lengyelül: Polski Związek Piłki Nożnej) irányít. A modern lengyel államot 1921-ben alapították, és a nemzeti tizenegy 1921. december 18-án, Budapesten Magyarország ellen játszotta első hivatalos mérkőzését, melyet 1-0-ra elveszített. Az első győzelmükre 1922-ben került sor. 1937-ben Jugoszláviát 4-0 és 1-0 arányban sikerült kétszer is legyőzniük, így sikeresen vették az 1938-as labdarúgó-világbajnokság számukra előírt két selejtezőmérkőzését.
A világbajnokságon Brazíliával találták szembe magukat, és a világbajnokságok történetének egyik legemlékezetesebb mérkőzését játszották. Bár a harmincas években Brazília nem tartozott a legjobb válogatottak közé, mégis erős ellenfélnek számított. Minden szurkoló meglepődött a lengyelek játékstílusán, ami egyedi volt az egész tornán. A rendes játékidőben nem dőlt el a párharc, ezért hosszabbítás következett. A brazilok 6-5-re nyerték a mérkőzést és továbbjutottak, a lengyelek 5 góljából 4-et a Ruch Chorzów játékosa Ernst Willimowski szerzett.
A II. világháború utáni első hivatalos mérkőzésüket 1946. június 11-én játszották Norvégia ellen, Oslóban. A mérkőzés 3-1-es hazai sikerrel zárult. Történetük legnagyobb vereségét 1948. április 26-án, Dániától szenvedték el (0-8). Az emlékekből felocsúdva 1963. szeptember 4-én a lengyelek 9-0-s verést mértek a norvégokra. Ezen a mérkőzésen debütált a nemzeti együttesben az a Włodzimierz Lubański, aki pályafutása ideje alatt (1963-1980) 75 találkozón 48 gólt szerzett, ezáltal a válogatott legeredményesebb játékosa volt.
A lengyel válogatott aranykora
A lengyel válogatott aranykorszaka a hetvenes években volt. Az 1974-es világbajnokságon a harmadik helyet szerezték meg, miután Brazíliát 1-0-ra legyőzték a bronzmérkőzésen, Grzegorz Lato 7 góljával pedig a gólkirályi címet hódította el. 1970. december 1-jén a lengyel futball történelem mindörökre megváltozott. A válogatott kétségkívül a hetvenes években élte az aranykorát. Kezdődött mindez az 1972-es müncheni olimpián szerzett aranyéremmel.
Az 1974-es labdarúgó-világbajnokság selejtezőiben nem kis meglepetésre Angliát maguk mögé utasították és jutottak ki. A nyitómérkőzésükön Argentínával találkoztak. Nyolc perc elteltével már 2-0-ra vezettek a lengyelek. Grzegorz Lato nyitotta a gólok sorát, majd Andrzej Szarmach duplázta meg az előnyt. A 60. percen az argentinoknak Ramon Heredia révén szépítettek, de rá két percre Lato visszaállította a két gólos különbséget. Carlos Babingtonnak még sikerült betalálni a 66. percben. A következő csoportmérkőzésen nem volt nehéz dolguk, Haiti ellen sima 7-0-s győzelmet arattak. Ezen a mérkőzésen Szarmach 3 alkalommal, míg Lato kétszer volt eredményes. Ezután az olaszokkal találkoztak, akik az előző 1970-es világbajnokság ezüstérmesei voltak. A félidőben Szarmach és Kazimierz Żemaitis góljaival, 2-0-s lengyel vezetésnél vonultak pihenőre a csapatok és ez egészen így volt a 86. percig, amikor Fabio Capello találatával szépítettek az olaszok. A lengyelek csoportgyőztesként, mindhárom mérkőzésüket megnyerve jutottak tovább a második csoportkörbe, ahol az első találkozójukon Lato góljával a svédeket győzték le 1-0-ra, majd következett Jugoszlávia. A 24. percben büntetőt kaptak és ezt Lato értékesítette. A 43. percben sikerült a jugoszlávoknak kiegyenlíteni, de Lato a 62. percben ismét betalált. 1974. július 3-án következett a házigazda, korábbi világbajnok NSZK elleni mérkőzés. A találkozó napján egész nap esett az eső és emiatt meglehetősen mély volt a talaj. A lengyelek szerették volna elhalasztani, de az osztrák játékvezető nem ment bele a halasztásba és a mérkőzés lejátszása mellett döntött. Mindenképp győzni kellett volna a döntőbejutáshoz, azonban az NSZK Gerd Müller 76. percben szerzett góljával jutott be a fináléba. A lengyelek csalódottak voltak, de még hátra volt a bronzmérkőzés, ami Brazília ellen kellett lejátszani. A csodálatos menetelésüket pedig sikerült szépen lezárniuk 1-0-s győzelmet aratva a világbajnoki címvédő ellen. A gólt Lato szerezte, akinek ez már a 7. gólja volt a tornán.
A selejtezőben Portugáliát megelőzve jutottak ki a világbajnokságra. A tornát a címvédő NSZK ellen kezdték és 0-0-s döntetlennel ért véget a párharc. Grzegorz Lato aztán ott folytatta, ahol négy évvel korábban abbahagyta. Az ő találatával győzték le Tunéziát (1-0). A második körben három Dél-amerikai együttessel találkozott Lengyelország. Közülük Argentínával és Brazíliával is megmérkőztek 1974-ben és le is győzték őket, éppen ezért a latin-amerikaiaknak volt miért visszavágniuk. Argentína a későbbi gólkirály Mario Kempes két góljával szerezte meg a két pontot. Peru ellen Szarmach találata döntött (1-0).
A legendás Górski-féle válogatott 1982-re jelentősen átalakult, mindössze: Lato, Szarmach, Kusto és Żmuda maradt hírmondónak a 74-es keretből. Ők négyen és a fiatalabb generáció tagjaival kiegészülve vágtak neki a világbajnokságnak. A sorsoláskor az A csoportba kaptak besorolást Olaszország, Kamerun és Peru társaságában. Az olaszok ellen egy tiszteletreméltó 0-0-s döntetlennel nyitottak, amit egy ugyancsak gól nélküli döntetlen követett Kamerun ellen. A gólínséget egy gólzáporos győzelem törte meg a harmadik csoportmérkőzésükön. Perut 5-1-re győzték le úgy, hogy mind az 5 gólt különböző játékos szerezte. Latoék így megnyerték a csoportot és továbbjutottak a második körbe. Itt Belgium legjobbjait 3-0 arányban múlták fölül Boniek mesterhármasával, ezután pedig a Szovjetunióval játszottak döntetlent (0-0). A második csoportkört is megnyerve az elődöntőben ismét találkoztak az olaszokkal és ezúttal Paolo Rossi góljaival az azúrkékek diadalmaskodtak, bejutva a világbajnokság döntőjébe. A lengyelek így, akárcsak 1974-ben újból a bronzcsatában voltak érdekeltek, ahol Franciaországot verték meg 3-2-re.
Az 1986-os labdarúgó-világbajnokság Lengyelország számára az utolsó volt a 20. században. A tornára Belgiummal egyetemben kvalifikálta magát. Az F csoportba kaptak besorolást, ahol Angliát, Portugáliát és Marokkót kapták ellenfélül. Első találkozójuk Marokkóval történt, azzal a csapattal, amely később megnyerte a csoportot. A végeredmény 0-0 lett. Második mérkőzésükön Włodzimierz Smolarek góljával 1-0 arányban győzték le Portugáliát. Harmadik és a továbbjutás szempontjából fontos meccsükön Anglia ellen, Gary Lineker mesterhármasával 3-0-s vereséget szenvedtek, de szerencséjükre Marokkó 3-1-re verte Portugáliát, így a lengyelek is bejutottak a legjobb 16 közé.
A hetvenes és nyolcvanas évek sikerkorszakai után történt egy kisebb visszaesés. A kilencvenes években nem sikerült egyetlen nagyobb tornára sem kijutni. Legnagyobb eredményük az 1992. évi barcelonai olimpián elért ezüstérem. A döntőben a házigazda spanyoloktól szenvedtek 3-2-es vereséget. Holott nagy reményeket táplált a közvélemény ebbe a csapatba.
A nagy visszatérése a 2002-es világbajnokság alkalmával, Jerzy Engel kapitánysága idején került sor. A Koreai-japán közös rendezésű vb-re csoportját megnyerve elsőként jutottak ki Európából a lengyelek. A világbajnoki csoportok sorsolásakor a D jelzésű négyesbe kerültek a házigazda Dél-Korea, Portugália és az Egyesült Államok mellé. Első mérkőzésükön Dél-Koreával kellett összemérniük az erejüket és 2-0 arányban alulmaradtak. A gyenge kezdést követően a folytatás sem sikerült jobban.
A 2006-os németországi világbajnokságra is sikeresen kijutottak. A sorsolást követően az A csoportba kerültek és már rögtön a világbajnokság nyitónapján bemutatkoztak. Az ellenfél Ecuador volt és kisebb meglepetésre a lengyelek 2-0-s vereséget szenvedtek. Németország ellen a 91 percben veszítették el a találkozót, az egyetlen gólt Oliver Neuville szerezte. Akárcsak négy évvel ezelőtt, már két mérkőzés után eldőlt, hogy nem juthatnak tovább. Az ekkor már ugyancsak kiesőnek számító Costa Rica ellen (2-1) becsületből még begyűjtötték a 3 pontot.
Lengyelország története során először jutott ki Európa-bajnokságra, ahol egy csoportba sorsolták a házigazda Ausztriával, Németországgal és Horvátországgal. A németekkel a 2006-os világbajnokságon is egy csoportba voltak és ismét vereséget szenvedtek ellenük. A lengyel születésű Lukas Podolski két góljával nyertek a németek. Ezután Ausztria következett, Bécsben. A 30. percben Roger Guerreiro révén szereztek vezetést. Az osztrákok részéről Ivica Vastić a 93. percben tizenegyesből egalizált és kialakította az 1-1-es végeredményt. A továbbjutáshoz Horvátország ellen egy nagyarányú győzelemre lett volna szüksége a lengyeleknek, azonban ez elmaradt és 1-0-s vereséget szenvedtek.
A 2010-es labdarúgó-világbajnokság selejtezőiben a 3. csoportba kerültek Csehország, Észak-Írország, Szlovákia, Szlovénia és San Marino társaságában. Szlovénia ellen 1-1-es döntetlennel nyitottak, majd San Marinót 2-0-ra, míg Csehországot 2-1-re verték. Három mérkőzés után tehát 7 ponttal álltak, ami nem volt rossz kezdés. A visszaesés a Szlovákia elleni idegenbeli selejtezőn kezdődött. A lengyelek Euzebiusz Smolarek révén a 70. percben szereztek vezetést, ami egészen a 85. percig tartott. Ekkor Stanislav Šesták egyenlített és rá egy percre a vezetést is megszerezte csapatának. A következő mérkőzésükre Észak-Írországban, Belfastban, a Windsor Parkban került sor. A pálya talaja nem volt a legjobb állapotban, amit bizonyított Michał Żewłakow 61. percben történt hazaadása, amit Artur Boruc szeretett volna visszarúgni a mezőnybe, de az egy göröngyön megpattan a rúgás pillanatában. A kapus így lyukat rúgott a labda pedig a hálóban kötött ki. A végeredmény 3-2 lett az északírek javára. A következő mérkőzésükön San Marino ellen rekordot jelentő 10-0-s sikert könyvelhettek el. Az utolsó négy találkozójukon csak egy döntetlenre futotta Észak-Írország ellen. Vereséget szenvedtek Csehországban, Szlovéniában és hazai pályán Szlovákiától is. A sorozat végén csak San Marinót sikerült megelőzniük. 3 győzelemmel, 2 döntetlennel és 5 vereséggel a lebőgését jelentő 5. helyen végeztek.
2007. április 18-án Wales fővárosában Cardiffban eldőlt, hogy Lengyelország Ukrajnával közösen fogja rendezni a 2012-es labdarúgó-Európa-bajnokságot. Ez volt a 14. kontinenstorna a kupa történetében. A lengyel-ukrán pályázat az olaszt és a magyar-horvát közös pályázatot előzte meg a versenyben. Az Eb csoportjainak sorsolását Kijevben, Ukrajnában tartották 2012. december 2-án. Lengyelország automatikusan az A csoportba került és hozzásorsolták Csehországot, Görögországot illetve Oroszországot. A nyitómérkőzésen Görögország ellen 1-1-es döntetlent játszottak. A vezetést Robert Lewandowski szerezte meg, amit Dimítrisz Szalpingídisz egyenlített ki. A következő találkozón Oroszország ellen léptek pályára. A végeredmény ismét 1-1 lett, de ezúttal a lengyelek kerültek hátrányba. Alan Dzagojev találatára Jakub Błaszczykowski válaszolt.
A 2014-es világbajnokság selejtezőinek H csoportjában Anglia, Ukrajna és Montenegró mögött a negyedik helyen végeztek. A lejátszott tíz selejtezőből mindössze hármat nyertek meg.
A 2015. december 12-i sorsoláson a 3. kalapból húzták ki a csapatot. A válogatott a C csoportba került, ahol Németországgal, Ukrajnával és Észak-Írország
A 2018-as világbajnokságon a H csoportban szerepeltek Szenegál, Japán és Kolumbia társaságában. Első mérkőzésükön 2-1-re kikaptak Szenegáltól, a lengyelek gólját Grzegorz Krychowiak szerezte. Kolumbia ellen 3-0-s vereséget szenvedtek és már két forduló után eldőlt, hogy nem juthatnak tovább a csoportkörből.
A 2020-as Európa-bajnokságon Szlovákia ellen kezdtek és kikaptak 2-1-re. Ezt követően 1-1-es döntetlent játszottak Spanyolországgal. A találkozón Álvaro Morata góljával a spanyolok szereztek vezetést, de Robert Lewandowski-nak sikerült egyenlíteni. A harmadik csoportmérkőzésen 3-2 arányban alulmaradtak Svédországgal szemben. A svédek 2-0-ra vezettek, majd Lewandowski két góljának köszönhetően visszajöttek a lengyelek, de a 93. percben Dawid Kownacki öngóljával eldőlt a mérkőzés.
A 2022-es világbajnokság C csoportjában 0-0-s döntetlennel kezdtek Mexikó ellen. A találkozón Guillermo Ochoa kivédte Robert Lewandowski büntetőjét. A második csoportmérkőzésen Piotr Zieliński és Robert Lewandowski góljával 2-0-ra legyőzték Szaúd-Arábiát. Argentína ellen 2-0-s vereséget szenvedtek a zárókörben, de ez elegendő volt a továbbjutáshoz. A nyolcaddöntőt Franciaországgal szemben elveszítették 3-1-re és kiestek.
A szlovén labdarúgó-válogatott
A szlovén labdarúgó-válogatott Szlovénia nemzeti csapata, amelyet a szlovén labdarúgó-szövetség (Szlovénül: Nogometna zveza Slovenije) irányít. Első mérkőzésüket 1992-ben játszották, miután kiváltak Jugoszláviából. 1991-ben Horvátország mellett Szlovénia is kinyilvánította függetlenségét Jugoszláviától. A nemzeti csapatot gyorsan megszervezték és új államként hamar felvételt nyertek a FIFA-ba és az UEFA-ba. Első mérkőzésüket 1992. június 3-án játszották Észtország ellen Tallinnban, amely 1-1-s döntetlennel végződött. Első győzelmüket szintén Észtország ellen szerezték 1993-ban.
Az 1996-os Európa-bajnokság selejtezőiben mutatkoztak be először. Olaszországgal, Horvátországgal, Ukrajnával, Litvániával és Észtországgal kerültek egy csoportba. Észtországot oda-vissza legyőzték, Ukrajna ellen 3-2-s győzelmet szereztek. Három győzelem, két döntetlen és öt vereség mellett az ötödik helyen zártak.
Az 1998-as világbajnokság selejtezőiben visszafogottabb teljesítményt nyújtottak. A 2000-es Európa-bajnokság selejtezői előtt a korábbi jugoszláv és szlovén válogatott labdarúgót Srečko Katanecet nevezték ki a szövetségi kapitány posztjára. A selejtezőkben Norvégia, Görögország, Lettország, Albánia és Grúzia voltak Szlovénia ellenfelei. Kiváló teljesítményt nyújtva a szlovénok a második helyen végeztek. A tizenkét góljukból nyolcat Zlatko Zahovič szerzett. A pótseljtezőben Ukrajnát kapták ellenfélnek. Az első mérkőzést 1999. november 13-án rendezték Ljubljanában, melyet a szlovénok 2-1-re megnyertek. A szlovénok részéről Zlatko Zahovič és Milenko Ačimovič, az ukránokéról Andrij Sevcsenko volt eredményes. A visszavágóra 1999. november 17-én került sor Kijevben. Az ukránok Szerhij Rebrov góljával szereztek vezetést, amit Miran Pavlin egyenlített ki.
A Európa-bajnokságon a C csoportba kerültek Spanyolország, Jugoszlávia és Norvégia mellé. Első mérkőzésükön Jugoszlávia ellen Zahovič és Pavlin góljaival már 3-0-ra is vezettek és amikor a portugál játékvezető Vítor Melo Pereira kiállította Siniša Mihajlovićot úgy nézett ki a szlovénok győzelme már nem kérdéses. Azonban a jugoszlávok mindössze hat perc alatt három gólt lőttek és kiegyenlítették az állást. A végeredmény 3-3 lett. Második csoportmérkőzésükön 2-1-s vereséget szenvedtek Spanyolország ellen. A szlovénok gólját Zahovič szerezte, amely a harmadik gólja volt.
A 2002-es világbajnokságon selejtezőiben Oroszországgal, Jugoszláviával, Svájccal, Feröerrel és Luxemburggal kerültek egy csoportba. Zahovič ismét kulcsszerepet játszott a szlovénok teljesítményében, négy gólja mellett több gólpasszt osztott ki. Ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Szlovénia ismét megszerezte a pótselejtezőt érő második helyet. A pótslejtezőben Románia ellen léptek pályára. A forgatókönyv kísértetiesen hasonlított az ukránok ellen játszott mérkőzésekre. Az első találkozóra Ljubljanában került és ismét a vendég csapat szerzett vezetést, de Milenko Ačimovič és Milan Osterc góljaival fordítottak a szlovénok és 2-1-s győzelemmel utazhattak a visszavágóra. Bukarestben az első félidő 0-0-val zárult, majd az 55. percben Mladen Rudonja vezetéshez juttatta a szlovénokat. Tíz perccel később Cosmin Contra révén a románok ugyan egyenlíteni tudtak, de az eredmény a hátralévő időben már nem változott.
A világbajnokságon Spanyolország, Paraguay és a Dél-afrikai Köztársaság társaságában a C csoportban szerepeltek. Spanyolország ellen 3-1-s vereséggel kezdték a vb-t. A szlovénok gólját Sebastjan Cimirotič szerezte. A találkozó azonban nem csak erről maradt emlékezetes. A mérkőzés után az öltözőben Katanec és Zahovič között szóváltás alakult ki, aminek az lett a következménye, hogy a szlovénok legjobbját hazaküldték a vb-ről. Második mérkőzésükön Dél-Afrikától kaptak ki 1-0-ra, így már két kör után eldőlt, hogy nem juthatnak tovább. Paraguay ellen harmadik vereségüket is elszenvedték. A 3-1-s mérkőzésen Milenko Ačimovič talált be a szlovénok részéről.
A 2004-es Eb selejtezőiben Franciaország, Izrael, Ciprus és Málta voltak Szlovénia ellenfelei. A selejtezők végén Franciaország mögött a második helyen zártak, így sorozatban harmadik pótselejtezőjükre készülhettek, ahol Horvátország várt rájuk. Az első mérkőzésen Zágrábban 1-1-es végeredmény született, ami az idegenben szerzett gól miatt a szlovénoknak kedvezett. Azonban a Ljubljanában rendezett visszavágón Dado Pršo góljával a horvátok szerezték meg a győzelmet és ezzel Horvátország 2-1-es összesítéssel jutott ki a Portugáliában rendezett 2004-es Európa-bajnokságra. A két mérkőzésen a szlovénok összesen egyszer lőttek kapura. Prašnikar a védekező taktikája miatt sok kritikát kapott a média és a szurkolók részéről, ezért nem volt meglepő, hogy távoznia kellett.
A 2006-os világbajnokság selejtezőire a válogatott nagy része kicserélődött. Sokan lemondták a válogatottságot, vagy visszavonultak, így Oblaknak új csapatot kellett építenie. Ezért nem is volt meglepő, hogy két év alatt több, mint 40 játékost próbált ki. Olaszország, Norvégia, Skócia, Fehéroroszország és Moldova ellen léptek pályára a selejtezőkben. A Moldova elleni 3-0-s hazai siker és a Skóciában elért 0-0-s döntetlen után Olaszország hazai pályán 1-0-ra legyőzték.
Oblak irányításával kezdték meg a 2008-as Európa-bajnokság selejtezőit is. A G csoportban szerepeltek Hollandia, Románia, Bulgária, Fehéroroszország, Albánia és Luxemburg társaságában. Bulgária ellen 3-0-s idegenbeli vereséggel kezdték a sorozatot. Ezt követően Luxemburgot ugyan 2-0-ra legyőzték, de a Fehéroroszországtól 4-2-re elszenvedett újabb vereség után Oblakot leváltották, a helyét Matjaž Kek vette át.
A 2010-es világbajnokság selejtezőiben a 3. csoportba kerültek Csehország, Észak-Írország, Lengyelország, Szlovákia és San Marino társaságában. Lengyelország ellen 1-1-es döntetlennel nyitottak, majd Szlovákiát 2-1-re, míg Északír-országot 2-0-ra verték hazai pályán. Csehországtól idegenben 1-0-ra kikaptak, ezután hazai pályán 0-0-s döntetlent játszottak a csehekkel. A következő mérkőzésükre Észak-Írországban, Belfastban, a Windsor Parkban került sor, ahol 1-0-s vereséget szenvedtek. Az utolsó négy selejtezőjüket megnyerték: San Marino-t otthon 5-0-ra, idegenben 3-0-ra, Lengyelországot odahaza 3-0-ra, Szlovákiát pedig idegenben verték 2-0-ra. A sorozat végén hat győzelemmel, két döntetlennel és két vereséggel a második helyen végeztek, ami pótselejtezőt ért. Oroszországot kapták ellenfélnek. Az első találkozót Moszkvában rendezték. Az oroszok jól játszva egészen a 88. percig 2-0-ra vezettek, de ekkor Nejc Pečnik révén a szlovénok szépíteni tudtak. A visszavágóra Mariborban került sor. A szlovénok fölényben játszottak, aminek az első félidő végén meglett az eredménye, ekkor Zlatko Dedič góljával megszerezték a vezetést. További gól már nem született, így 1-0-s szlovén győzelemmel ért véget a találkozó.
A sorsolás után a C csoportba kerültek Anglia, Algéria és az Egyesült Államok mellé. Első mérkőzésükön Robert Koren góljával 1-0-ra legyőzték Algériát. Az Egyesült Államok ellen Valter Birsa és Zlatan Ljubijankič találataival a félidőben 2-0-ra vezettek a szlovének, de a vége 2-2 lett, miután Landon Donovan és Michael Bradley góljaival egyenlítettek az amerikaiak. utolsó mérkőzésükön 1-0-s vereséget szenvedtek Anglia ellen. Az USA a 92. percben szerzett góllal jutott tovább.
A 2012-es Európa-bajnokság selejtezőinek C csoportjában Olaszország, Szerbia, Észtország, Észak-Írország és Feröer társaságában szerepeltek. A 10 mérkőzésen 14 pontot szereztek, amivel a negyedik helyen zártak.
A 2014-es világbajnokság selejtezőben egy csoportban szerepeltek Svájccal, Izlanddal, Norvégiával, Albániával és Ciprussal. Öt győzelemmel és öt vereséggel Svájc és Izland mögött a harmadik helyen végeztek.
A 2016-os Európa-bajnokság selejtezőiben a harmadik helyen végeztek az E csoportban, ami pótselejtezős helynek számított. A sorozatot Észtország ellen kezdték egy idegenbeli 1-0-s vereséggel. Svájcot hazai pályán 1-0-ra, Litvániát idegenben verték 2-0-ra. Angliától 3-1-re kikaptak, ezt követően San Marino-t győzték le 6-0-ra. Anglia ellen odahaza is vereséget szenvedtek, ezúttal 3-2 arányban. Svájcban Milivoje Novaković és Boštjan Cesar góljaival már 2-0-ra vezettek, de az utolsó 10 percben és a hosszabbításban a svájciak megfordították a mérkőzés állását és végül megnyerték a mérkőzést. A maradék selejtezőkön - két hazai találkozón - előbb Észtországot 1-0-ra legyőzték, majd Litvániával 1-1-s döntetlent játszottak. A pótselejtezőben Ukrajnával találkoztak. Az első mérkőzésre Lvivben került sor, amit az ukránok Andrij Jarmolenko és Jevhen Szeleznyov góljaival 2-0 arányban megnyertek. A maribori visszavágón Cesar megszerezte a vezetést Szlovénia számára. Ez azonban önmagában kevésnek bizonyult, ráadásul Jarmolenko a 97. percben kiegyenlített, így a találkozó 1-1-es döntetlennel zárult.
A 2024-es Európa-bajnokság selejtezőinek H csoportjában 22 ponttal a második helyezést érte el Dánia mögött, ezzel története során másodjára jutott ki az Európa-bajnokságra.
Szalai Ádám nyilatkozata a Lengyelország elleni meccs után
A lengyel labdarúgó-válogatott tradicionális szerelése a zászló színeinek megfelelően a fehér mez, piros nadrág és fehér sportszár. A váltómez leggyakrabban piros mezből, piros nadrágból és piros sportszárból áll. A mezen a labdarúgó-szövetség címere mellett az állami címer is jelen van.
A szlovén labdarúgó-válogatott hagyományos szerelése fehér mez, fehér nadrág és fehér sportszár. A váltómez leggyakrabban zöld mezből, zöld nadrágból és zöld sportszárból áll. A zöldet rövid időre felváltotta a kék színű idegenbeli mez.
A Chorzówban található Sziléziai stadion volt a lengyel válogatott otthona hosszú időn keresztül. 1956-ban épült és 47 246 ülőhellyel rendelkezik. Az új Nemzeti Stadion Varsóban épült fel a 2012-es labdarúgó-Európa-bajnokságra és 58 145 fő befogadására alkalmas.
tags: #lengyel #szlovenia #foci
