Lerer Ferenc Kézilabda Életrajz

A magyar sport, és azon belül különösen a kézilabda, az elmúlt évtizedekben számos alkalommal támaszkodott külföldön született sportolók honosítására, akik jelentősen hozzájárultak a nemzeti válogatottak sikereihez. Ezek az életutak, bár eltérőek, mind a magyar sport iránti elkötelezettséget és a beilleszkedés kihívásait mutatják be.

A honosítási folyamat és a sportolók beilleszkedése

Az elmúlt 30 évben a sportbeli honosítások külön bejáraton működtek, és eleinte leginkább külhoni, magyar nemzetiségű sportolók voltak az alanyai. Egy év alatt lehetett hozzájutni a megfelelő papírokhoz. Előbb az idegenrendészeten kellett átjutni, aztán a sportért felelős minisztérium adott zöld jelzést, ha megalapozottnak látták, hogy szükség van egy-egy sportolóra. Legvégül a köztársasági elnöknek kellett aláírnia a papírokat.

Világbajnoki részvételhez nem feltétlenül szükséges egy adott nemzet útlevele, olykor a tartózkodási engedély is megfelelő; az olimpiához viszont nélkülözhetetlen az állampolgárság megszerzése. Országváltásnál a maximum türelmi idő három év, vagyis ennyit ki kell hagynia az adott sportolónak, mielőtt az új hazáját képviseli. De ha a kiadó és a befogadó ország megegyezik egymással, ez az időszak akár egy évre is csökkenthető.

Férfi kézilabda - Külföldön született tehetségek a magyar válogatottban

Az 1992-es olimpia volt az első fontos mérföldkő a hazai honosítások történetében, akkor játszott a férfi-kézilabdaválogatottban az első importált játékos.

A barcelonai olimpián a magyar kézicsapat jobbkezes szélsőjeként játszó Igor Zubjuk Kijevben született, de már jó ideje Veszprémben élt és játszott. Kézenfekvő volt, hogy magyar útlevelet is kap, és ott lehet az olimpián, pláne, mert a magyar csapatnak nagy segítséget jelentett egy olyan kvalitású szélső, mint ő. A másik veszprémi őslégiós, Jurij Zsitnyikov az olimpián nem szerepelt ugyan, de ő is játszott néhányszor a magyar válogatottban.

A 2004-es olimpiára eredetileg három magyar-kubai kézis készült fel, aztán Hernandez kapus kimaradása után csak Carlos Reinaldo Perez és Ivo Diaz utazott Athénba, és nagyon fegyelmezetten segítették a magyar válogatottat a céljai elérésében. A Veszprémben játszó két játékosnak oroszlánrésze volt a negyedik hely kiharcolásában. Akkor már jól beszéltek magyarul, mindketten itt élnek azóta is.

Ott volt az akkori csapatban a Székelyudvarhelyen született, Szegeden játszó Ilyés Ferenc is. Ilyés anyja Miklós Magdolna, a 70-es évek román válogatottjának legnagyobb sztárja volt, az ’75-ös világbajnokság gólkirálynője. Ilyés Szegeden folytatta a tanulmányait 2000-ben, erdélyi magyarként nem okozott gondot neki a beilleszkedés.

A jelenlegi magyar keretben is van külföldön született játékos, a spanyol Pedro Rodriguez. Ha sikerrel veszi a csapat az olimpiai selejtezőt, ő lehet a következő nem Magyarországon született férfi kézis olimpikon a sorban.

Ez nem mindig volt sima ügy, 2007-ben Sólyom László például megakasztotta a szerb kézilabdakapus Nenad Puljezevics honosítását. A sportszövetség akkori elnöke, Sinka László valamennyi parlamenti pártból szerzett támogatókat, de Sólyom úgy érvelt, hogy túl sok kérelmet írt alá, amelyben a név „ics” végződésű volt. Végül a rajt előtt mégis beadta a derekát; a szerb válogatottban is megforduló kapus a dánok elleni győzelem kulcsemberévé vált. Végül a csapat az olimpiai részvétel kapujában elbukott az oroszokkal szemben.

Női kézilabda - Honosított sztárok a nemzetközi porondon

A másik szakágban, a nőknél, 2000. július 25-e volt fontos dátum ebből a szempontból, Bojana Radulovics akkor mutatkozott be a magyar csapatban. A szabadkai születésű, magyarul jól beszélő átlövő két hónappal később már az olimpiai ezüstérmes csapat vezére volt. 2004-ben Sirina Irina állt a kapuban, ha Pálinger Katalinnak nem ment éppen a játék. 2008-ban, Pekingben Kovacsicz Mónika futott fel a szélen, aki Komárom szlovákiai felén született, ahogy a 2021-es olimpián szereplő Zácsik Szandra is. Mindketten éveken át nélkülözhetetlenek voltak a válogatottban.

A vízilabda asszimilációs hatása

A vízilabda asszimilációs hatása egészen más. A legutóbbi világbajnokságon szereplő női válogatottban három olyan játékos is volt, akik nem Magyarországon születtek: Rebecca Parkes Új-Zélandon, Geraldine Mahieu Franciaországban, Natasa Rybanska Szlovákiában.

Parkes angolul sem szeret nyilatkozni, magyarul ő beszél legkevésbé jól, de a korábbi kapitány, Bíró Attila alapelve volt, hogy a Himnuszt neki is meg kell tanulnia. Amikor egyedül kellett elmondania, jobban félt, mint a meccstől, de állta a sarat.

Mahieu a francia válogatott csapatkapitánya volt, és mivel Párizsban lesz az olimpia jövőre, meglehetősen kockázatos döntést hozott azzal, hogy lemondott a hazájáról a magyar válogatott kedvéért. Mégis vállalta, noha nem garantálták neki, hogy helye lesz a csapatban. Edzőképzésre jár, Magyarországon tervezi a jövőjét.

Rybanska a történelmi Magyarország határain belül született ugyan, de Pöstyénben már a huszadik század fordulóján sem sok magyar élt. A center gyorsan megtanulta a nyelvet, Bíró rendszeresen házi feladatokat adott neki, amiben a taktikai elemeket kellett ismertetnie magyarul. Parkes és Rybanska olimpiai bronzérmes lett mag...

Sikeres honosítások más sportágakban - Janics Natasa példája

A legsikeresebb honosított magyar sportoló címét viszont egyértelműen Janics Natasa viszi el, aki háromszoros olimpiai bajnok lett magyar színekben. A Vajdaságban, a határtól száz kilométerre született, Bácskapalánkán. Apja, Milan gyakorta ment Szegedre evezni, felkészülni, ismerte a magyar viszonyokat. Amikor látta, hogy a lánya kivételes tehetség, a legendás magyar edzőre, Fábiánné Rozsnyói Katalinra bízta. Úgy gondolta, hogy az ő közmondásos szigora jó hatással lehet rá, és más nem is tudná kezelni.

Janics a 2000-es olimpián még szerb színekben lett hatodik, 18 évesen. Az országváltása kockázatos volt, de gyorsan megtanult magyarul, beilleszkedett, kivárta a hároméves türelmi időszakot, majd a 2004-es magyar olimpiai válogatón nagy meglepetésre megelőzte a favoritot, az akkor már háromszoros világbajnok (később 31 ilyen címig jutó) Kovács Katalint.

Az edző Fábiánné férje, László találta ki, hogy párosban együtt kell versenyeztetni őket. Janics így egyesben és párosban is győzött Athénban, a magyar olimpiai küldöttség legsikeresebb tagja lett. A 2008-as olimpia előtt különvált edzőjétől, de Kováccsal akkor is nyertek. A 2012-es olimpia előtt édesanya lett, de egy rekordgyorsaságú felkészülés végén így is bronzéremmel tért haza Londonból.

Honosított sportolók áttekintése a magyar csapatokban

tags: #lerer #ferenc #kezilabda

Népszerű bejegyzések:

• a felcsúti stadion gyepének titkai
• Átfogó sportinformációk a zsebben
• A jászberényi stadion rekonstrukciója
• Részletes elemzés a ZTE átigazolásairól a Transfermarkt alapján
• Szabadtéri sportlehetőségek Budapesten