A futball legendás arénái: történelem, építészet és felejthetetlen pillanatok

A labdarúgás világában a stadionok nem csupán egyszerű sportlétesítmények; sokkal inkább szentélyek, ahol a történelem íródik, és ahol generációk ünneplik a győzelmet vagy élik át a vereség fájdalmát. Ezek az arénák nemcsak a sportolók, hanem a szurkolók számára is otthont jelentenek, számtalan emlékezetes pillanatot kínálva. A világ számos legendás stadionja közül kiemelkedik néhány, amelyek építészetükkel, befogadóképességükkel és történelmükkel a futballikonok panteonjába emelkedtek.

A Puskás Ferenc Stadion (Népstadion): Egy nemzet büszkesége

A magyar labdarúgás történetének egyik legfontosabb helyszíne a Puskás Ferenc Stadion, korábbi nevén Népstadion. A nagyszabású stadion építésének gondolata már a két világháború között felvetődött, legalább hatvanezres befogadóképességgel, de az építkezés csak 1948-ban kezdődött el. Akkor még Centenáris Stadionnak tervezték.

Az építkezés és az első lépések

A Gazdasági Főtanács május 20-án hozott határozatot az építésről, majd július 13-án Tildy Zoltán, a már csak néhány napig hivatalban lévő köztársasági elnök és Hegyi Gyula államtitkár, az Országos Sporthivatal elnöke megtették az első kapavágást. A következő években - a londoni olimpia magyar sikerein is felbuzdulva - ezrek vállaltak önkéntes munkát az új stadion építésén. Az öt év alatt elkészült, ifjabb Dávid Károly tervei alapján felépített arénát hivatalosan 1953. augusztus 20-án avatták, de már jóval korábban játszottak benne futballmérkőzést. Három nappal a hivatalos megnyitó előtt főpróbát tartottak.

Az első mérkőzésre 1953. május 6-án került sor, ahol a Grosics - Buzánszky, Börzsey, Lantos - Bozsik, Kovács I - Budai II, Kocsis, Hidegkuti, Puskás, Czibor összeállítású tizenegy a korábbi válogatott játékosból lett játékvezető, Harangozó Sándor bíráskodása mellett 11:1-re verte az NB II Közép csoportjának bajnokát, a Szikra Gázművek csapatát. A korabeli sajtóbeszámoló szerint titokban akarták tartani a találkozót, kerültek minden propagandát, ám mégis híre ment a környéken, hogy labdarúgó-mérkőzést játszanak az új Népstadionban. A mérkőzés végére már szépszámú közönség gyűlt össze a lelátókon, illetve a pálya mellett. Az új arénában az első gólt a 6. percben Kocsis Sándor lőtte. A további tíz gólt Hidegkuti (4), Puskás (3), Palotás (2) és Czibor szerezte. Az ellenfél szépítő gólját Mohácsi lőtte.

A hivatalos megnyitó és a legendás mérkőzések

A hivatalos megnyitót egésznapos sportünnep kísérte - régi álom vált valóra. A megnyitó felelőse Tabák Endre sportpolitikus, újságíró volt. Az ünnepi program fénypontja a Bp. Honvéd-Szpartak Moszkva mérkőzés volt délután fél öttől, de előtte reggel kilenctől 2100 sportoló részvételével megtartott díszfelvonulás, Hegyi Gyula megnyitó beszéde, majd óriási zárókép tartotta izgalomban a 78 ezer nézőt. A magyar zászlót a stadionban Csermák József, az olimpiai bajnok kalapácsvető vonta fel, majd összesen tízezer fiatal részvételével tartottak különböző tornabemutatókat. Délután magyar-norvég atlétikai viadalt rendeztek, annak egyik leginkább várt számát, az 5000 méteres síkfutást „eltolták” a futballderbi szünetére. Megszületett a Népstadion első csúcsa: Jeszenszky László állította fel a 3000 méteres akadályfutásban. A Honvéd és a Szpartak találkozója után még női kézilabdameccset és tornabemutatót is terveztek. A főműsort jelentő labdarúgó-mérkőzést (elsősorban Bozsik József nagyszerű játékának köszönhetően) a magyar bajnokcsapat, a Bp. Honvéd nyerte meg. Ugyan a Szpartak vezetést szerzett, de a jobbfedezet, aki a fehér hollónál is ritkábban szerzett egy mérkőzésen két gólt, fordított. Nyikita Szimonjan egyenlítő gólja percekre beárnyékolta a kedélyeket, de aztán jött Kocka, azaz Kocsis Sándor, s azt tette, amit akkoriban senki sem tudott nála jobban a világon. A kapuba bólintotta a jobbról érkező labdát. A fiúk örültek a győzelemnek s természetesen lenyűgözve nyilatkoztak a valóban pazar arénáról. A legpraktikusabban Bányai Nándor fogalmazott: „Kifogtalan a gyep, a játéktér talaja.

Jelentős események és a stadion jövője

A Puskás Stadion 1980 óta hivatalosan a Giussepe Meazza Stadion nevet viseli. Az 1950-es évekig a stadion befogadóképessége 100 ezer körüli volt. Az utolsó, a 2014 nyáreleji, kazahok elleni mérkőzéssel bezárólag 192 hivatalos A-válogatott mérkőzést játszott ott a magyar csapat, rengeteg emlékezetes 90 percet produkált. Az 1953-as, svédek elleni 2:2 jelentette a premiert, az 1954-es, angolok elleni 7:1 hozta itt az első győzelmet. 1956 tavaszán, a csehszlovákok elleni meccsen szakadt meg a hazai veretlenség, itt játszották 1955-ben a 100. magyar-osztrákot. Itt volt 101. alkalommal (akkor még úgy számolták, hogy századszor) válogatott a rekorder, Bozsik József. Itt ünnepelték Albert Flóriánt, mint aranylabdást, 1968-ban. Itt harcolta ki a vb-részvételt már a hazai győzelemmel, a bolíviai visszavágótól függetlenül a magyar csapat hosszú szünet után, 1977-ben, itt tért vissza negyedszázad után Puskás Ferenc a magyar pályákra 1981-ben. A „Stadionban” győzte le Mezey György válogatottja telt ház előtt 3-0-ra a brazilokat, ezen a gyepen mutatkozott be hazája válogatottjában a kétezres évek eddig legtöbbet ünnepelt játékosa, Lionel Messi.

2015. októberében a „Viszlát, stadion!” elnevezésű rendezvény a Puskás-stadion utolsó hivatalos eseménye volt. A program délután óvodások meccsével kezdődött, majd megmérkőzött egymással az ügyvédek és az orvosok, illetve a borászok és az írók válogatottja. A futball és a kultúra szoros kapcsolatát az egykori színész-újságíró rangadó (SZÚR) felelevenítésével jelezték a szervezők, a színészek műsort is adtak a helyszínen. A régen rendszeresen hetven-nyolcvanezer néző előtt megrendezett fővárosi kettős rangadók klubjai is összemérték az erejüket, ezúttal öregfiúk csapatokkal képviseltetve magukat, ugyanabban a párosításban, amelyben az utolsó dupla derbit játszották 1987. május 2-án: az Újpest a Honvéddal, a Ferencváros a Vasassal játszott. A közönség ezúttal a klubok öregfiúk-együtteseit láthatta. A programot a parlamenti válogatott és az olimpikonok találkozója zárta. A VIP-teremben sporteseményekről, társadalmi- és kulturális rendezvényekről vetítettek fotókat, a Toronyépület aulájában elhelyezett vitrinben pedig sportszereket, ereklyéket állítottak ki.

Híres európai stadionok a világ körül

A Puskás Stadionon kívül Európa számos más országában is találunk olyan arénákat, amelyek történelmükkel, építészeti megoldásaikkal és a bennük zajló eseményekkel világhírre tettek szert.

Olaszország ikonikus arénái: San Siro és mások

A lombardiai Milánó városa nemcsak operaházáról, a La Scaláról ismert, hanem stadionjáról is. A San Siro egy szent után kapta a nevét, és immár 98 éve rendeznek benne labdarúgó-mérkőzéseket. A San Siro Olaszország legnagyobb stadionja, de európai viszonylatban is ott van a top 10-ben. Könnyű megközelíteni: csak fel kell szállni Milánóban az 5-ös metróra és a San Siro Stadio végállomásig menni. A stadion sajátos jegyei közé tartozik a tizenegy spirálszerű vasbeton oszlop, amelyek feljáróként is szolgálnak a szurkolók számára. A stadion mindegyik sarkán található belőlük egy, magasságuk 50 méter. A stadion négy lelátója négy különböző színben pompázik. A milánói csapatok ultrái természetesen elosztották egymás között a lelátókat. Az Inter Milan kemény magjának a Curva Nord (északi rész), az AC Milan szurkolóinak pedig a Curva Sud (dél) a törzshelye. A városi rangadókon elképesztő hangulat szokott uralkodni, a derbi az egyik leghangosabb focimeccs egész Európában. A stadionban mindkét csapatnak megvan a maga kijelölt helye. A korábbi játékosok nyilatkozatai szerint a Nerazzurrinak sokáig egy kifejezetten elavult öltözője volt, amihez képest a rivális piros-feketéké szinte puccosnak számított. A San Sirót az AC Milan egykori tulajdonosa, Piero Pirelli építtette, aki kifejezetten egy futópálya nélküli, angol típusú stadiont álmodott meg. A kész San Sirót elsőként természetesen a városi csapatok tesztelték le, 1926. szeptember 19-én a kék-feketék 6:3-ra győztek. Az első nemzetközi mérkőzést 1927-ben rendezték. Azóta a San Siro több felújításon is átesett, a legnagyobb renovációra az 1990-es világbajnokság előtt került sor. Már évek óta beszélnek a San Siro esetleges lebontásáról. Felmerült az is, hogy a két klub külön utakon, két különböző stadionban folytatja a jövőben. 2023-ban bejöttek a képbe a műemlékvédő szervezetek, akik kulturális műemlék státuszba akarják helyezni az arénát, ami lehetetlenné tenné a lerombolását. Az AC Milan két lehetőség között mérlegel: az egyik, hogy a közelben felépít egy új stadiont, amely megidézné a San Siro hangulatát. Abban az Inter Milan is megegyezik a nagy riválissal, hogy a San Sirót nem felújítani kell, hanem új stadionra van szükség. Mivel mindkét klub amerikai befektetőcsoportok (Redbird, Oaktree) kezében van, ezért jelenleg a legreálisabb forgatókönyv, hogy a San Siro közelében egy új, közös használatú arénát építenek. A San Siro bizonytalan jövője miatt az UEFA nemrég változtatott korábbi álláspontján, így mégsem ott rendezik meg a 2026/27-es BL-szezon döntőjét. A San Siro építésekor 120 munkás dolgozott 13 és fél hónapon keresztül. A Giuseppe Meazza Stadion vagy San Siro olasz hivatalos nevén: Stadio Giuseppe Meazza stadion Milánóban. Ez az otthona Olaszország három legsikeresebb klubja közül kettőnek, az AC Milannak és az FC Internazionale Milanónak, és a világ leghíresebb stadionjai közé tartozik. Nyers István 2024 októberéig az Inter Milan történetének leggólerősebb légiósa volt, amikor beérte őt az argentin Lautaro Martínez.

A Római Olimpiai Stadion (olaszul: Stadio Olimpico di Roma) az egyik legnagyobb múltú olaszországi sportlétesítmény. Az 1932-ben átadott stadion napjainkban Róma város két rivális csapatának, az S.S. Lazioknak és az A.S. Romának a közös otthona. A Római Olimpiai Stadion a világ egyik legmodernebb labdarúgó pályája, színvonalát az UEFA 1999-ben öt csillaggal ismerte el. A Juventus Stadion a Juventus labdarúgóklub 2011-ben elkészült új stadionja, Torinóban. A létesítmény kizárólag a Juventus tulajdonát képezi, ami azért érdekes, mert az előző stadionokat a Torinoval együtt bérelték. A hivatalos megnyitóra 2011. szeptember 8-án került sor a Juventus és a Notts County közötti barátságos mérkőzéssel. Az épület 41 000 fő befogadására képes. A stadiont a csapat korábbi pályályának a Stadio delle Alpinak a helyére építették.

Spanyolország futballszentélyei: Camp Nou és Santiago Bernabéu

A Camp Nou, gyakran Nou Camp-ként is mondják, a Barcelona labdarúgócsapatának otthona Barcelonában, Katalóniában. A stadion 1957-ben készült el, az akkorra kicsinek bizonyuló Les Corts helyett, és Európa legtöbb néző befogadására alkalmas labdarúgó arénája lett. Az UEFA "ötcsillagos stadion" minősítéssel ismerte el a stadiont.

A Santiago Bernabéu egy futball stadion Madrid, Spanyolországban. A Real Madrid otthona. A talajmunkák 1944. október 27-én kezdődtek. Eredeti neve Estadio Chamartín volt. Mostani nevét 1955. január 4-én kapta a Real Madridtól az akkori elnök, Santiago Bernabéu tiszteletére. A stadiont hivatalosan is elismerte az UEFA mint Elite vagy ötcsillagos stadion, annak fennállásának 60. évfordulója alkalmából. A befogadóképessége gyakran változott, a csúcsérték 120 000 volt az 1953-as bővítés után. Azóta a modernizálások során ez többször is csökkent (az utolsó állóhelyek eltűntek az 1998/99-es szezonban, miután az UEFA szabályzatban megtiltotta az állóhelyeket UEFA érdekeltségű versenyeken). Az utolsó változtatás 2003-ban volt, amikor 80 400-ra emelték a befogadóképességet. A Bernabéu a világ egyik leghíresebb futball stadionja. Négyszer volt a BEK/BL döntő helyszíne (1957, 1969, 1980, 2010). A stadionnak külön metró megállója van, Madrid metróhálózatának 10-es vonalán, a neve Santiago Bernabéu.

A Vicente Calderón Stadion (spanyolul: Estadio Vicente Calderón) Madrid szívében található, a Manzanares folyó mellett. Ez az Atlético Madrid otthona. A Vicente Calderón Stadionban rendszeresen rendeznek nemzetközi válogatott mérkőzéseket és koncerteket, legutóbb a Rolling Stones lépett fel benne, 2007. június 28-án. 2007. július 30-án bejelentették, hogy 2010-ben lebontják a stadiont és parkot építenek a helyére. Az Atlético Madrid a La Peineta stadionba költözött, amely része volt a 2016-os madridi nyári olimpia pályázatnak. Az Atletico Madrid stadionja 2017 őszétől a Wanda Metropolitano. Befogadóképessége 67 ezer fő. A stadionban egy atlétikai pálya is ki lett alakítva. Az Atlético de Madrid előtte a Vicente Calderón Stadionban játszotta hazai mérkőzéseit, de a 2017-2018-as bajnoki szezontól beköltözött az új arénájába. A létesítmény neve egy befektető nevéből és egy sporttörténeti vonatkozásból tevődik össze.

Anglia történelmi pályái: Old Trafford, Emirates és Stamford Bridge

Az Old Trafford stadion a Manchester United hazai pályája 1910 óta. A stadiont Archibald Leitch építtette. A stadion beceneve The Theatre Of Dreams (Az álmok színháza). Ezt az elnevezést Sir Bobby Charlton találta ki. Anglia második legnagyobb stadionja a Wembley után. A második világháború alatt, 1941-től 1949-ig a Manchester United a városi rivális, a Manchester City stadionját, a Maine Roadot használta. A stadion sok nagy eseménynek adott otthont. Amikor valami miatt a Wembley-ben nem tudtak játszani, az angol válogatott itt játszotta hazai meccseit (például Anglia-Magyarország 3:1, 2006). De az 1966-os világbajnokság pár meccsét, az 1996-os Európa-bajnokság meccseiből is itt rendeztek néhányat, de itt volt a 2003-as Bajnokok Ligája-döntő is (Milan-Juventus). Az UEFA 5 csillagos minősítést adott a stadionnak. A stadionban a legtöbb néző (76098) a 2007-es évben volt.

Az Emirates Stadium egy labdarúgó-stadion Észak-Londonban, Holloway-ben az Ashburton Grove-on, ami az Arsenal Football Club otthona, amióta 2006 júliusában megnyitották. A stadion 60 355 ülőhelyes, ami a második legnagyobb Premier League stadionná teszi az Old Trafford után, és a harmadik legnagyobbá az összes londoni közül a Wembley és a Twickenham után. A tervezési és építési időszak alatt Ashburton Grove-ként volt ismert, mielőtt a névadási jogról megállapodott az Emirates légitársaság 2004 októberében. A stadion beruházása 390 millió £-ba került, de nem mind volt a jelenlegi konstrukcióé. A stadion négyemeletes, a lelátó feletti tetőszerkezettel, de a pálya nem fedett. A designcsapat építészmérnökei a HOK Sport-tól kerültek ki, az építmény tanácsadói az AYH-tól voltak és a műszaki cég a Buro Happold volt.

A Stamford Bridge London Fulham városrészében, Hammersmith and Fulham kerületben található XIX. század végén épült atlétikai pálya, amely 1905 óta a Chelsea FC otthona. A stadiont The Bridge-ként is szokták nevezni a szurkolók körében. Befogadóképessége 42 055 fő, ezzel a Stamford Bridge a hetedik legnagyobb stadion a Premier League-ben, és a legkisebb a Nagy négyes csapatai közt. A stadion a nevét egy nyugat londoni híd, és annak patakja után kapta, amely közelében fekszik. A Sanford hídról és Stanford Creek nevű patakról van szó, amelyek nevekből máig sem ismert okokból kialakult a stadion mai neve. 2002-ben a stadionban a legtöbb néző (47435) a 2012. május 13-i Queens Park Rangers elleni 3:2-es győzelem alkalmával volt, melyen Sergio Agüero a 95. percben lőtt gólt. Itt rendezték 2008-ban az UEFA Kupa döntőjét.

Németország modern futballtemplomai: Signal Iduna Park és Allianz Arena

A Signal Iduna Park egy UEFA által öt csillaggal kitüntetett labdarúgóstadion. Ez a stadion az ország legnagyobb kizárólag a labdarúgást szolgáló építménye. 1995 és 1999 közötti első lépcsőben kibővítették a pálya hosszanti oldala mentén húzódó keleti és a nyugati lelátót. Ezzel a nézőszám 55 000 főre növekedett. A nyugati lelátón egy dísztribünt és egy ún. "Business" szektort alakítottak ki. A bővítés második lépcsőjében megmagasították a déli és északi lelátókat is. A déli lelátót a dortmundi hagyományoknak megfelelően kizárólag állóhelyes résznek építették, ahol 25 000 szurkoló fért el. Ezzel a bővítéssel a stadion kapacitása 68 600 főre emelkedett. A Dortmund ebben az időben igen jól szerepelt az európai kupákban. Az UEFA azonban nemzetközi mérkőzésen tiltotta az állóhelyek használatát, ezért a nem sokkal korábban megépített állóhelyeket ülőhelyekké alakították át. A harmadik fázisban, 2002-2003-ban az addig kihasználatlan sarkokat is beépítették. A saroklelátók megnyitásával a kapacitás 83 000 főre nőtt. Az északi tribün alatt a Borussia Dortmund múzeumát és éttermeket alakítottak ki. Ebben az időben kerültek a stadion fölé a lelátók tetejét tartó rikítóan sárga pillonok, amelyek mára a város jelképeivé váltak. A 2006-os labdarúgó világbajnokságra készülve elektronikus beléptetőrendszert építettek ki és teljesen felújították az illemhelyeket. A világbajnokság mérkőzéseit 81 264 fő nézhette végig.

Az Allianz Arenában a két müncheni csapat, az 1860 München és a Bayern München játszanak. A stadionban nemzetközi, Bajnokok Ligája és UEFA Kupa mérkőzéseken 66 000 néző fér el, mivel ezeken állóhely nem engedélyezett. Bundesliga- és Német (DFB) Kupamérkőzéseken közel 70 000 néző figyelheti a meccseket. 2012-ben az itt rendezték az UEFA-bajnokok ligája döntőjét. 106 páholy van a stadionban, egyenként 1374 ülőhellyel, valamint 3 gyermekfelügyelő hely, és 550 wc. A parkolóház a legnagyobb Európában, 10 500 autó számára van hely. Attól függően, hogy melyik csapat játszik, az egész stadion vagy kék vagy piros színben világít.

Kiemelt európai stadionok összehasonlítása

Az alábbi táblázatban néhány jelentős európai stadion adatait gyűjtöttük össze a könnyebb áttekinthetőség érdekében:

A Ferencvárosi Torna Club otthona: Az Üllői úti stadiontól a Groupama Arénáig

A Ferencvárosi Torna Club története is szorosan összefonódik stadionjaival. A klub első pályája a Soroksári úton volt. Amíg ezt használhatóvá nem alakították, grundról grundra vándorolt a Fradi (Rezső tér, Hadi laktanya, Műegyetem mögötti rét). A pálya befogadóképessége 1.500 fő volt. Az első ideiglenesen felhúzott öltözőt hamarosan felváltotta egy leselejtezett lóvasútkocsi, míg zuhanyozni egyetlen zuhanyrózsa alatt, a szabadban lehetett.

Az eredeti pálya fejlődése

Egy évtized alatt az egyre nagyobb sikereket elérő focicsapat kezdte kinőni a régi Soroksári úti pályát, így új pálya létrehozását tűzte ki célul a ferencvárosi elnökség. A főváros és a Fradi között 1910-ben létrejött egy megállapodás. A pályát - a klub egykori sportolója és későbbi klub igazgatója - Mattyók Aladár tervezte Jánszky Béla és Szivessy Tibor mérnökök közreműködésével. A tervezőmérnökök és a klub elnöksége számos külföldi példát megvizsgálva alakították ki a pálya koncepcióját, melyben a labdarúgókon kívül helyet szántak az atléták, vívók, teniszezők és tornászok számára is. Az építkezés 1910. őszén indult el, és 1911. februárjában már meg is nyitotta kapuit az új létesítmény az első ütemnek megfelelően. A pálya befogadóképessége 18-20.000 néző volt. 1913-ban befüvesítették a játékteret és befejezték a körlelátó megépítését, így 25.000 néző fogadására volt alkalmas a pálya. 1922. szeptember 23-án felavatták az alapító elnök dr. Springer Ferenc mellszobrát.

1924-ben az újabb átalakítások következtében 37 000 fősre bővítették a pálya befogadóképességét. Az Üllői úti oldalon a fedett állóhelyek lelátóját lebontották és felépítették a 140 m hosszú, 4 emelet magas „B tribünt”, amit a nyugati oldalról a kis körtribün kötött össze az „A tribünnel.” Ennek megfelelően a pályát U alakban impozáns lelátósor övezte. A tribünök alatti területeken állóhelyeket alakítottak ki, így a „B tribün” alatt lévő domboldal lett a későbbi „B-közép” szurkolói csoport helye. 1928-ban itt győzte le a Fradi a Közép-európai Kupa döntőjében a Rapid Wient 7-1-re és nyerte meg végül a kupát. Ezt követően sokáig halogatták az Üllői úti pálya felújítását, 1947. májusában egy magyar-osztrák válogatott mérkőzésen leszakadt a lelátó jelentős része. Szerencsére a baleset emberéletet nem követelt.

1974. május 19-én a Fradi 75 éves jubileuma alkalmából rendezték meg az új Üllői úti stadion avatóját. A Vasas öregfiúk elleni mérkőzés 4-4-es döntetlennel zárult, Novák Dezső szerezte az első gólt az új pályán. A hivatalos pályaavatón a Vasas 1-0-ra győzött. A stadion 29.505 nézőt tudott befogadni. A 90-es évek elején az UEFA szabályait követve 18.000-re csökkentették a befogadóképességet, mivel az állóhelyeket ülőhelyekké kellett alakítani. 2007-ben elnökségi döntés értelmében a stadion felvehette a magyar labdarúgás egyetlen Aranylabdás játékosa, Albert Flórián nevét.

A modern kor és a sikerek

Néhány nehéz év után 2011-től folyamatosan stabilizálódott a klub anyagi helyzete, végül 2013-ban a stadiont teljesen lebontották és a helyére épült fel a Groupama Aréna. Magyarország egyetlen aranylabdás játékosa, Albert Flórián egész alakos bronz szobra 3,5 méter magas, Kligl Sándor műve. A szobor avatására 2014. augusztus 7-én került sor, családtagok, az FTC Baráti Kör, a Nagy Béla Hagyományőrző Egyesület, az FTC vezetői, valamint a klub olimpiai bajnokai, sportolói jelenlétében. A hazai és nemzetközi színtéren is ismert szobrászművész, Szőke Gábor Miklós készítette el Európa legnagyobb madárábrázolását. A 2014. augusztusában átadott szobor 16 méter szárnyfesztávval, 15 tonna súllyal rendelkezik és hét hónapig készült. A nyolc méter magas, nyolc méter hosszú szobor rozsdamentes acélból és lemezekből áll. A sas ábrázolásánál a szobrászművész visszanyúlt az FTC eredeti címerében szereplő totemállathoz, amely az egyik legösszetettebb jelentéssel bíró állat: egyszerre szimbolizálja az akaraterőt, a szabadságot, a harciasságot és a rendkívüli teljesítményt.

A 2015-ös évben olyan fantasztikus sikereket ünnepelhettek a szurkolók a stadionban, mint a Ferencváros Magyar Kupa győzelme, vagy a Magyar Válogatott 44 éve várt Európa-bajnoki részvételének kiharcolása. 2016 a ferencvárosi történelem egy különleges éve volt. Labdarúgó-csapatunk 12 hosszú év után, fölényesen, 21 pontos előnnyel hódította el ismét a magyar bajnoki címet. Emellett, megismételve az előző szezon menetelését, csapatunk magabiztosan nyerte meg a Magyar Kupa párharcait is, az egész éves kiváló teljesítményt megkoronázva a döntőben az Újpest csapatát a Groupama Arénában legyőzve. A 2017-es Magyar Kupa győzelem után 2019-ben történelmi sikert ért el a Ferencvárosi Torna Club, azzal hogy megnyerte a 30. bajnoki címet. 2019 sikerei nem értek véget a bajnoki címmel, ősszel csodás Európa Liga csoportkört élhettünk át a Ferencvárossal. 2020-ban ezt csak még tovább fokoztuk, a 31. bajnoki cím megszerzése után BL-csoportkörben játszott a Fradi, ahol olyan ellenfelekkel találkozhattunk, mint az FC Barcelona, a Juventus FC, vagy a Dinamo Kyiv FC. A 2020/2021-es szezonban is a Fradi lett az OTP Bank Liga legjobbja, így sorozatban harmadjára, a klub történetében pedig a 32. alkalommal szerezte meg a bajnoki címet. Sikerekkel teli volt a 2021/2022-es szezon is a Ferencváros számára. Ugyanis 2019 után ismét Európa-liga csoportkörbe jutott a Fradi, ahol az utolsó fordulóban 1-0 arányban legyőzte az évek óta német élvonalban szereplő Bayer Leverkusen csapatát. A sikerek azonban itt sem értek véget, ugyanis április 24-én a Derbin a Ferencváros megszerezte sorozatban negyedik, a klub történetében pedig a 33. bajnoki címét. A győzelmekkel teli szezont megkoronázva a csapat 2017 után újra elhódította a MOL Magyar Kupát. A 2022/23-as szezonban a Ferencvárosi TC ismét kivívta a lehetőséget, hogy a Bajnokok Ligája főtáblájára jusson. Az első selejtezőkörben magabiztos, 5-1-es győzelmet arattak a kazah bajnok Tobol FC ellen a Groupama Arénában, ami lehetővé tette, hogy teljes koncentrációval készüljenek a következő fordulóra, ahol a Slovan Bratislava várt rájuk. Bár egy fordulóval később az azeri bajnok Qarabag ellen már nem sikerült továbbjutni, így a csapat ismét bejutott az UEFA Európa-liga csoportkörébe. 3 hónappal később óriási bravúrral a Ferencváros csoportelsőként végzett, olyan nagy csapatokat maga mögé utasítva, mint a Monaco, a Trabzonspor és a Crvena Zvezda, ezzel hosszú idő után újra kivívta a tavaszi folytatást a nemzetközi porondon. A szezon azonban itt nem ért véget, hiszen a Ferencvárosi TC zsinórban ötödik alkalommal is megszerezte a bajnoki címet a hazai bajnokságban. A 2023/24-es szezon nem indult a várakozásoknak megfelelően, mivel a Ferencváros már a Bajnokok Ligája selejtezőjének első fordulójában búcsúzott. Így a nemzetközi szereplést a Konferencia-ligában folytathatta, ahol ismét lenyűgöző teljesítményt nyújtott, és a Fiorentina mögött a második helyen jutott tovább a csoportjából. Emellett a hazai porondon is küzdött a MOL Magyar Kupa és a bajnoki cím megszerzéséért. Nemzetközi szinten az Olimpiakosz ellen ért véget a szereplése, de a bajnokságban továbbra sem talált legyőzőre így immáron 35 bajnoki címmel büszkélkedhet a csapat. A 2024/25-ös szezonban a Ferencváros sorozatban hatodik alkalommal jutott ki a nemzetközi porondra, és az UEFA új lebonyolítási rendszerének köszönhetően ezúttal nyolc mérkőzést játszott a főtáblán, amelyek közül négyre hazai pályán került sor. Az Európa Ligában rangos ellenfelekkel mérkőzött meg a csapat: a Groupama Arénában vendégül látta a Premier League-ben szereplő, és végül az Európa Liga-győzelemig menetelő Tottenham Hotspurt, valamint a svéd Malmö, a francia Nice és a holland AZ Alkmaar együtteseit is. A Fradinak sikerült továbbjutnia a csoportból, ahol a legjobb 16 közé kerülésért a cseh Viktoria Plzennel mérkőzött meg. A hazai pontvadászat rendkívül kiélezett volt, és csak az utolsó fordulóban dőlt el a bajnoki cím sorsa: a Ferencváros idegenben 2-1-re győzte le a Győr együttesét, ezzel megszerezve sorozatban hetedik, összességében pedig 36. magyar bajnoki címét.

tags: #lett #valogatott #stadion

Népszerű bejegyzések:

• Debrecen modern futballékszere
• A Scratch Mester programozói kurzus részletei
• Részletes útmutató a Real Madrid iskolafelszerelésekhez
• Gólstatisztikák a La Ligában
• Péli Tamás, az Orosháza sztárja