Az MTK Női Kosárlabda Szakosztályának Gazdag Története és Sikerei
Az MTK egyik legsikeresebb tagjaként 1945-ben alakult meg a kosárlabda-szakosztály.
Kemény Oszkár és Szabó István kezdeményezésére és szervezésével női és férfi csapat is létrejött.
Már ekkor a későbbi sikeredző, Hercze Andor vezette a szakmai munkát.
1956-ra már a második bajnoki címet szerezte meg a „leánysereg”.
Innen azonban hanyatlás következett: 1959-ben a bajnokság vége a 11. helyen találta a csapatot.
Az Aranykorszak és a Hegemónia Évei
A szakmai fordulat hegemóniát eredményezett; 1962-ben újra aranyérmet ünnepelhettek szurkolóink, 1966-ig pedig csak az MTK neve került a bajnoki serlegre.
Egy év szünettel folytatódott a dicsőséges sorozat, és 1972-ig még négy bajnoki címet szereztek a szakosztály képviselői.
Így a gárda mérlege 1962-től 1974-ig 9 arany-, két ezüst- és egy bronzérem.
A csapatban olyan világklasszisok szerepeltek, mint Krizsánné Hegedüs Györgyi, Elekes Erzsébet, Pillingerné Renn Katalin, Kovács Kati, Keszei Ervinné, és a fiatalabb generációból Ujváriné Borbély Erzsébet, Horváth Erzsébet, valamint Nagy Mari.
Jogelőd Egyesületek és a Fúziók
A BSE-vel történő fúziónk mellett van egy harmadik ága is az MTK történetének.
A BSE 1913-ban alakult, és 1950-ig ezen a néven is működött.
1951-től Budapesti Petőfi VTSK, majd 1955-től Budapesti Bástya VTSK néven működtek tovább.
1957-től Budapesti VTSK-ra egyszerűsödött a csapat neve, ami 1969-ig már nem is változott.
(A VTSK a Városi Tanács SK rövidítése.)
A Közalkalmazottak SE 1945-ben alakult.
1951-től Budapesti Petőfi néven jegyezték, 1953-ban már Budapesti Petőfi Tervhivatalként ismerték őket, ami 1955-től változott Budapesti Bástya Tervhivatalra.
Érdekesség, hogy női kosárlabdában 1953 és 1963 között két szezon kivételével minden évben az MTK jogelőd egyesületei foglalták el a dobogó mindhárom fokát, sőt többször a negyedik helyet is.
A Vörös Meteorral Való Egyesülés és az Eredmények
’73-ban és ’74-ben ezüstérmet szereztek, ekkor jött a fúzió a Vörös Meteorral - az ezüstérmes és a hatodik helyezett egyesült.
Bombaerős csapat volt, a kispadon is válogatott játékosok ültek, de 1975 és 1988 között egyetlen bajnoki címet sem sikerült szerezni.
1978. május 21-én korszerű csarnokot kapott az egyesület.
Ebben az időszakban négyszer a második helyen végeztek, szereztek két bronzérmet is, és ötödik helynél lejjebb egyszer sem adta a csapat.
Az MTK Női Kosárlabda Csapat eredményei (1975-1988)
| Időszak | Bajnoki címek | Ezüstérmek | Bronzérmek | Legrosszabb helyezés |
|---|---|---|---|---|
| 1975-1988 | 0 | 4 | 2 | 5. hely |
Ráadásul remek játékosállomány volt, kitűnő utánpótlással.
Újvári Nyuszi, Makai Márta, Torma Erika, Szabó Éva, Beloberk Éva, Horváth Erzsi, Kárász Jutka és Nagy Mari a világ szinte bármely élcsapatába befért volna, követőik, Benjamin Gabi, Kelemen Ilona, Zsidai Szilvi, Meskó Bea és Gerencsér Zsuzsi szintén remek játékosok voltak.
A Kései Sikerek és a Jelen
1989-ben és 1991-ben újfent magyar bajnok lett a klub, 1990-ben és 1993-ban pedig ezüstérmes.
Az 1996-os 7.
Napjainkban a szakosztály munkájáért a sok százszoros magyar válogatott játékos, a BSE egykori centere, Nagy Dóra szakosztály-igazgató felel.
A városmajori MTK kosárlabdacsarnok címe: Budapest XII.
tags: #lilla #mtk #noi #kosarlabda
