A litván kosárlabda nagysága és a sportág európai "fordításának" története
A kosárlabda nemzetközi népszerűsége megkérdőjelezhetetlen, és Európában különösen Litvánia emelkedik ki, mint a sportág egyik fellegvára. A "litván fordítás kosárlabda" nem csupán a játék, hanem annak kultúrájának és történetének megértését is jelenti, egészen a kezdeti európai meghonosításáig, ahol a szabályok "fordítása" kulcsszerepet játszott a sportág elterjedésében.
A litván kosárlabda legendás alakjai: Sarunas Jasikevicius
A litván és az európai kosárlabda legendás alakja, Sarunas Jasikevicius tegnap este bejelentette, hogy befejezte játékospályafutását, és a Zalgiris Kaunas segédedzőjeként új fejezetet nyit életében. Talán kevesen tudják róla, de Amerikában járt egyetemre 1994-től 1998-ig, méghozzá a Marylandre, ahol még kettes poszton használták leginkább. 1998-ban elkezdte profi karrierjét hazájában, a Lietuvos Rytasnál, posztja pedig egyértelműen irányító lett a profik között.
Egy év után a szlovén Union Olimpijához igazolt, majd egy szlovén kupagyőzelmet követően 2000-ben a katalán sztárklub, a Barcelona igazolta le. 2001-ben spanyol bajnokságot és kupát nyert, 2002-ben aztán semmit, 2003-ban azonban gyakorlatilag nem volt olyan cím, amit ne zsebelt volna be. Ebben az idényben is megnyerte a Barca a bajnokságot és a királyi kupát is, emellett Euroliga-győztesek is lettek, sikerült tehát a triplázás. A 2003-as, svédországi Eb-n tette fel a koronát évére Saras, ahol a litván válogatottal megnyerte a kontinenstornát, őt pedig az Eb legértékesebb játékosának választották. Nem véletlen, hogy ő lett az év sportolója Litvániában, és a Mr. 2003.
2003 nyarán csapatot váltott és az izraeli Maccabi Tel-Aviv játékosa lett, ahol nem kevésbé sikeres két évet töltött. Európai kihívások híján 2005 nyarán elkezdte NBA karrierjét is: az Indiana Pacershez írt alá 29 évesen, 3 évre összesen 12 millió dollárért. Meccsenként 20 perc környékén átlagolt, nem is volt rossz - bár Európában mutatott szintjét nem tudta megközelíteni -, de 2007 januárjában bekerült egy cserébe: ő volt az egyik töltelék a Stephen Jackson - Mike Dunleavy köré épülő tranzakcióban.
Jasikevicius a görög sztárklubot, a Panathinaikoszt választotta ezúttal, ez pedig egy újabb sikersztori kezdete volt számára. Ugyanebben az évben még a spanyolországi Eb-n újra dobogóra állhatott hazája válogatottjával: bronzérmet szereztek a litvánok. Panánál töltött mindhárom évében görög bajnok lett, kétszer a görög kupát is sikerült elhódítaniuk, 2009-ben pedig negyedik Euroliga-győzelmét ünnepelhette. Azóta nem nagyon tudott egy helyben megülni. A 2010/11-es évadot még első profi klubjánál, a Lietuvos Rytasnál kezdte, de év közben kivásárolta őt a Fenerbahce, akikkel török bajnok és kupagyőztes lett 2011-ben. Egy évre visszament ezt követően a Panához, tavaly pedig a Barcánál pattogtatott, ebben a két esztendőben azonban mindössze 1 görög és 1 spanyol kupagyőzelem jött össze trófeagyüjteményébe. A jövőben a Kaunas egyik segédedzője lesz, nem távolodik el tehát a kosárlabdától.
Feledhetetlen litván diadalok: Ignas Sargiunas csodája
A litván kosárlabda nem csupán legendás játékosokat, hanem hihetetlen, a sporttörténelembe beírt pillanatokat is produkált. Mindössze 9,8 másodperc van hátra a mérkőzésből, a házigazda britek 87-80-ra vezetnek a litván válogatott ellen a férfi kosárlabdázók világbajnoki selejtezőjén. Vége a dalnak, kikaptak a litvánok. De Ignas Sargiunas máshogy gondolja, és elkezdődik a sporttörténelem leghihetetlenebb 9,8 másodperce, amelynek végén vendégek 89-88-as győzelemmel vonulhatnak le a parkettről.
A helyszín London, a Copper Box Arena, a 2012-es olimpia kézilabdatornájának egyik csarnoka, az időpont november 27., csütörtök este. Ignas Sargiunas, a litvánok hátvédje azonban másképp gondolja, és hirtelen megszállja a szentlélek. Vagy az ördög, attól függ, honnan nézzük. A következő litván akciónál Sargiunas hozta fel a labdát, és 3,5 másodperccel a vége előtt ismét betalált egy lehetetlen hármassal. Brit időkérés után oldalbedobással folytatódott a játék, de hosszú a passz, Sargiunas - ki más? - elcsípte a labdát, és elengedte az oldalvonal mellől, tíz méterre a kosártól. Petőfit idézve: „állni látszék az idő”. A nyolcezer néző megkövülten kísérte tekintetével a labda útját, Amelynek végpontja a gyűrű.
Ignas Sargiunas (27 PTS) | Játékos kiemelések | HOLO kontra VILN | #KosárlabdaCL 2025-26
A sportág szerelmeseinek a 2004. december 9-én játszott San Antonio Spurs-Houston Rockets NBA-meccs ugrik be hirtelen párhuzamként, amit úgy nyert meg 81-80-ra a Houston, hogy Tracy McGrady 13 pontot dobott az utolsó 35 másodpercben.
A litván nyelv és a balti örökség
A "fordítás" fogalma nem csupán a játék szabályaira, hanem a kultúrák közötti átjárásra is vonatkozik. Ennek kapcsán érdemes megismerkedni a litván nyelv alapvető jellemzőivel is. Litván esik a keleti ág a balti nyelvek. A legrégebbi írásos szövegek a 16. században, irodalmi litván kialakulása a késő 19. és a 20. század elején. Litván van írva latin betűkkel. Megkülönbözteti 12 magánhangzók, ahol a hossza szemantikai tartani. Morfológiája nagyon archaikus, ami teret nyelvi feltárása indoeurópai nyelvek. Litván megkülönbözteti 7 ige esik és Dual. Neuter eltűnt.
A Translator.eu egyszerre 1000 karakteres szöveget képes lefordítani (közepes hosszúságú szöveg), amennyiben hosszabb szöveget szeretne fordítani, a szöveget több részre kell osztani. Amennyiben azt szeretné, hogy a fordított szöveg a lehető legjobb minőségű legyen, ügyeljen a szöveg helyesírási megfogalmazására. A szleng és köznyelvi kifejezések általában az on-line fordítók számára problémát jelentenek.
A kosárlabda "fordítása" és magyarországi meghonosítása
Ki ne ismerné Molnár Ferenc halhatatlan remekét, a sok egyéb mellett még japán nyelvre is lefordított Pál utcai fiúkat? A manapság annyira közkedvelt televíziós kvízműsorokban is elhangozhatna az a kérdés, hogy a Pál utcai fiúk és a vörös ingesek a grundharc helyett esetleg választhattak volna inkább valamilyen más összecsapási formát is, mondjuk éppen a kosárlabdát. A válasz nem is olyan nehéz (?), csak két évszámot kell ismerni hozzá. A XX. század hazai irodalom illetve sporthistória adja a feleletet. A Pál utcai fiúk története 1889-ben játszódik, a könyv pedig 1907-ben jelent meg. Tehát a maguk idejében már csak ezért sem kosarazhattak Nemecsekék, bár még ha éppen a nagy víz másik oldalára is lett volna szerencséjük születni. Pedig de szép még csak elképzelni is egy olyan akciót, melynek során Barabás a pecsétőr szerez meg egy lepattanót, onnan Nemecsek Ernő a labda útja, ő villámgyorsan tovább Bokához, aki „dribblizik” egy keveset, de már passzol is a közismert bélyegbarát Richterhez. „Papuskám!” Nem látod, hogy ott áll üresen a Csónakos?! Add már! Na végre! Száll a labda... kosár azaz gól, ahogy az átkerült a kosaras nyelvbe is a fociból!
Minden magyarországi kosarak atyját nem említeni egy történeti anyagban legalább ugyanakkora szarvashiba lenne, mint nem szólni a játék feltalálójáról, a springfieldi testnevelési főiskola tanáráról, dr. James A. Naismithről. Az biztos, hogy az 1890. február 16-án született Kuncze Géza nem csak ringatta azt a bölcsőt, de elkészültéig, hosszú éveken keresztül faragta is. Ezalatt Amerikában töretlen fejlődésen ment keresztül a kosárlabda, 1904-ben a St. Louis-ban (Missouri állam) rendezett III. Olimpiai Játékokon is szerepelt a sportág.
Az USA-ban minden évben kiadták a hivatalos Spaldings kosárlabda útmutatót (Spaldings Athletic Library Official Basketball Guide), mely egyebek mellett egy komoly katalógus is volt, bemutatva és kínálva a közönségnek az adott évi fejlesztéseket a sportág minden területére figyelemmel, a játékszertől a ruházatig. A szabályok szerinti bevarrt aljú hálót is árusítottak, de olyat, melyet edzésen azért nyitottá lehetett tenni, bármit meg lehetett vásárolni a professzionálisan kifejlesztett labdáktól a cipők széles választékáig. A termékek felett persze jól látható a minősítésük is: 1900-ban Párizsban, 1904-ben St. Louis-ban.
A rövid kis kitérő után vissza a kiindulóponthoz, 1912-höz és a Németországba utazott magyar csoporthoz, melynek vezetője Barna Jakab elemi iskolai igazgató volt. Ő egy füzetben adta ki a müncheni tapasztalatait, majd a Simor utcai (ma VIII. ker.) iskolában bemutatta a játékot. Nyilvánosan ekkor, 1913-ban mutatták be először Magyarországon a kosárlabdát. Erre a programra több más alkalommal is sor került. Ennél több talán nem is kellett volna ahhoz, hogy a kosárlabda lassan, de biztosan révbe érhessen a magyar sportéletben, mely egyébként már akkor is kellően sokszínű volt.
Az I. világháború, mint a hadügyeken kívül minden mást, így a sportok ügyét is elsöpörte (az 1916. évi olimpia is elmaradt), a budapesti 32 testnevelő közül 23 hadbavonult, úgyhogy a polgári fiúiskolák több osztályába is tornatanítónőket kellett vezényelni az órák megtartására. De hogy egy pozitívumról is essék szó, a három évvel korábban Münchenben járt tanulmányi csoport vezetője, Barna Jakab Újhelyi Sándorral párban 1915-ben megjelentette a "Játékkönyv a serdült ifjúság számára" c. 250 oldalas könyvet. Az 1 korona 50 fillérért árusított mű Mühlbeck Károly rajzaival és fényképeivel került forgalomba. Ebben Kosárlabda I. és Kosárlabda II. néven mutattak be két, egymástól csak kis mértékben eltérő játékot.
A korai kosárlabda szabályai és a "korb-ball"
Kuncze Géza szerencsére tetterősen tért haza az I. gyalogezredből a háború végeztével. Ha van ilyen, talán a testnevelő tanárok védangyala óvta minden szolgálatban töltött percében, tudván, hogy ez az az ember, aki a munkáját nem hagyhatja félbe. Amikor az elemi iskolák részére rendszeresítették a játszótéren való játékot is, Kuncze Géza a tanítók részére szervezett játéktanfolyamok vezetője lett. Kuncze tehát nem mással, azzal a játékkal foglalkozott az elejétől fogva, amelyet fűzős bőrfocival játszottak, s a labdát a póznára erősített, a földtől a maival megegyező távolságban levő kosárba kellett bedobni. Jól meg voltak palánk nélkül is... A ködbe vész már, hogy miként is került Németországba a játék, de mivel egyik szóban forgó verzió sem bizonyítható, ma már talán nincs is nagy jelentősége, hogy német találmány-e vagy amerikai hatásra létesült az európai változat. Hermann braunschweigi testnevelési inspektor e játékot 1897-ben Németországban meghonosította egyelőre nők részére.
A "Korb-ball" Játékszabályok jellemzői:
- A játéktér szabadban 20x30 méteres volt, teremben a méret mindig a teremhez igazodott, ezért rendszerint hosszú és keskeny volt. A pálya talaja teremben fűrészpor vagy linóleum volt.
- A gyűrűt, ahová a labdát kell bedobni egy rúdra vagy rúdugró mércére erősítették, magasság a maival megegyező, 305 cm. volt. A labda a mainál kisebb, 5-ös footballabda.
- A játékban 5-ös létszámú csapatok vehettek részt. Cserejátékos nem volt.
- A játékszabályok is lényegesen kezdetlegesebbek voltak. A lépésszabály nem volt pontosan meghatározott. A szabály szerint kézben tartott labdával futni tilos.
- A labda futás közben történő átvétele megengedett és vagy meg kell állni, vagy rögtön tovább kell azt dobni. Azt hogy a labda futás közben történt átvételekor a játékos mikor állhatott meg, legjobb belátása szerint a bíró ítéli meg.
- A labdavezetés is lényegesen eltért a maitól. Egy kézzel korlátozás nélkül lehetett a labdát a földre le és a levegőbe felütögetni. E közben egyszer két kézzel is lehet azt elfogni, vagy érinteni, ha az időközben más játékos érintése folytán irányt változtatott.
- Másik érdekes szabály, hogy az aki a labdát ütögeti, dobálgatja, az érvényes kosarat nem dobhat. Ha a labdát átadja és társa dob kosarat, az érvényes.
- A játékosok mozgástere szűkre szabott volt, s a labdát nem vezették, hanem gurították illetve tenyérrel felfelé ütögetve vezették. A labdarúgásban és a vízilabdában jártas játékosok saját sportjukból alkalmaztak - természetesen kosárlabdára «hangszerelve» - taktikai fogásokat.
- „Az emberfogást túlzottan «szigorúan» hajtották végre. A fő cél az volt, hogy a labdát minden áron meg kell szerezni az ellenféltől. Előre kijelölt védők helyezkedtek úgy, hogy a kosárra veszélyes játékosok útját elzárják. Ebben az igyekezetben láthattunk nagy vetődéseket, összeugrásokat, ami a játékot eldurvította. A nagy lendületvételi lehetőségeket a fűrészporos talaj tette lehetővé....
- Ez a játék nagy mértékben különbözött az 1933 utáni játékstílustól. A labdának kézzel felfelé történő vezetése football, majd 1922-ban pl. 1 kg-os tömött labdával való játék, fűrészporos talaj, már magában hordja a játék technikai és taktikai elemeit. Gyors lerohanások, egyéni játék, jó fizikum, bátor kitörések a támadásban és ennek minden körülmények közötti megakadályozása, rávetődés, lökés, kézre verés a védelemben. Csapatvédelemről nem beszélhetünk, a védekezés általában a labda körül volt. A két hátvéd fogta ösztönszerűen azt, aki kosárra tört. Ezek jellemzik főleg az akkori játékot. Kiállítás, személyi hiba miatt nincs, így bátran lehet bárkit akadályozni.
- „Támadásban, védekezésben az egyéni játék domborodik ki, előre kigondolt tervszerű elgondolásokról nem igen beszélhetünk.
- A németeknél még évtizedeken át tartotta magát a korb-ball, s fénye csak akkor halványult, amikor a berlini olimpia műsorára már a ma ismert palánkos kosárlabda került fel.
Kuncze Géza és a szabályok terjesztése
Kuncze Géza kezdeményezőkedve töretlen maradt, játékosokat toborzott, bemutatókat szervezett, szabályokat fordított. „Nehogy azt higgyék, hogy kilenc évig tartott a lefordítása, csak hát híveket kellett előbb szereznem. A Vas utcaiak hamar megkedvelték és játszani akarták. A szabálykönyv utóélete az is, hogy az állandóan növekvő igényt és a játék lankadatlan népszerűségét látva az Ifjúsági Testnevelés is közölte 1923-ban. Elkészült hát a nagy mű, de Kuncze nem lett volna Kuncze, ha hátradőlt volna és átadta volna magát a mérkőzések puszta élvezetének. Teendő pedig volt bőven, elég ha csak beleolvasunk az iskola 1921/22. évi értesítőjébe.
A Vas ucca-i iskola udvarán is napestig játszták a kosárlabdát. Az iskolában zajló pezsgő sportéletben a kosárlabda messze nem volt elszigetelt tevékenység. Nincs olyan iskolai értesítő, mely ne tudósítana az adott esztendő sportsikereiről. Így az 1920/21. tanévből is olvashatunk:
„Örömmel állapítható meg, hogy a rendelkezésre álló kevés idő alatt a kijelölt testnevelési programunkat teljes egészében megoldottuk. Egyetlen vándordíjunkat hárommal szaporítva, bizonyítja tanítványaink áldozatkészségét és sportérzékét. Így a kosárlabda-vándordíjat a III. D) oszt. 5-ös csapata; a football-vándordíjat, melyet összes növendékeink „Kárpáti Béla” néh. igazgató emlékére alapítottak, erős küzdelemmel a IV. B) oszt.; két IV. oszt. által alapított szobrokat az alapítók nyerték és védik első alkalommal az atletikait a IV. C) oszt., az úszót a IV. D) oszt. „Neveztünk a Budapesten keresztülfutó középisk. staféta-versenyre, melyben 27 tanítványunk a II. csoportban győztesként futottak a célba és ezzel a kir. tanker. főigazgatóság díját nyerték meg. A középiskolai vizipóló-bajnokságban a Musz. által rendezve, 5-ös csapatunk a döntőben 7 : 3-ra győzte le ellenfelét és ezzel a bajnoki címet, a szövetség érmeivel mondhatja magáénak. Testgyakorló körünk növekvő forgalommal működvén, győzteseit mindenkor éremmel tüntette ki, vagyonát gyarapítva. Forrás: MASZ évkönyv 1943/28.
Amilyen - a sport szempontjából - kitűnő diákokkal találkozhatott Kuncze tanár úr, úgyanúgy nagyszerű kollegákkal szerencséje volt együtt dolgozni a kosárlabda népszerűsítéséért és a tornák és bajnokságok sikeres rendezéséért. A kiadvány végén ott láthatóak Kuncze és általában a magyar sport nagy barátjának, a tornaszer és sportcikk gyáros Lopos Gyulának a hirdetései is. Kosárlabda állványt kovácsolt vasabronccsal és erős hálóval 1300 koronáért, ezt magasugrásra alakítva 1600-ért, rúdugrásra fejlesztve 1900 koronáért adott, persze párban. A kosárlabdának gummibetéttel 650 K volt az ára, minden más labda is kapható volt nála a füleslabdától kezdve a hajszalabdán át a kótyalabdáig.
„Még mindig nehéz, de a múlt évihez képest sokkal kedvezőbb viszonyok közt telt el az 1921/22. iskolai esztendő. Az idén már nem volt szénszünet, sem járvány-szünet és így a tanítás csaknem a békebeli színvonalon haladhatott. A békebeli színvonalat azonban még nem érhettük el, mert a tanulók készültsége az előbbi évek súlyos válságai következtében még mindig igen fogyatékos volt. Az iskolaközi bajnoki versenyeken intézetünk, habár nem érte el a tavalyi elsőrangú klasszisát, mégis elég szép eredményeket mutathat fel. A kosárlabdamérkőzéseken, dacára játékosaink kiváló képességeinek, balszerencsétől üldözve második helyre került. (A csapat tagjai: Kukorelly, Derjanitz IV. B), Paál III. B), Varga III. A) és Grosz III. C) o. t. Forrás: Nemzeti Sport 1922. 12. 18.
A sportélet kihívásai a 20. század elején
Pezseg a sportélet, a csúcson a magyar sport az olimpiára való visszatérésre készül, miután mint az I. világháborúban vesztes állam Magyarország 1920-ban nem kapott meghívást az ötkarikás játékokra. De közeledik az újabb, a párizsi olimpia és a magyarok körében ismét nagy a várakozás. Igaz eközben a szegénység is egyre vastagabban lepi el a mindennapokat. Az olimpiai csapat az igényelt támogatásnak csak egy részére számíthat, a Magyar Labdarúgó Szövetség meg egyenesen a saját zsebéből fizeti a kiutazást. Adományokra épült a költségvetés maradéktalan előteremtése. Ezen belül a MOB például egy telefont is kapott, a székesfővárostól pedig egy írógépet (!). A vívók meghirdették az országos Penge Akciót, melynek keretében azt kérték a sportszeretőktől, hogy mindenki legalább egy pengét adományozzon. Az első jótékony lélek egy üveges mester volt, aki 60000 koronát adott be a közösbe. Mint a sportszövetségek általában, a MASz is anyagi problémák közt hánykolódik, de képes felmutatni azt a bravúrt, hogy az utolsó gyufaszálig menő takarékoskodással a pénzügyi egyensúlyt fenntartja.
tags: #litvan #forditas #kosarlabda
