Lőrincz L. László: A Keletkutatóból Lett Bestseller Író, avagy Leslie L. Lawrence Rejtélyes Világa

Lőrincz L. László, a hazai irodalmi élet egyik legkiemelkedőbb és legsikeresebb alakja, számos olvasó szívébe lopta be magát izgalmas regényeivel és tudományos munkásságával. Június 15-én ünnepli születésnapját Lőrincz L. László, a Leslie L. Lawrence álnéven is ismert író és műfordító. Könyveinek eladott példányszámát tekintve jelenleg Magyarország egyik legsikeresebb írójának számít, aki már évtizedek óta folyamatosan tesz azért, hogy szeressék.

Bevezetés és Korai Évek

Lőrincz L. László 1939. június 15-én született a Somogy vármegyei Szilvásszentmártonon. Kiskorában pilóta szeretett volna lenni, és talán álmodott is vele, hogy egy vadászgépen suhan a felhők között, mint egy utolérhetetlen kalandor. Később olvasmányélményei, elsősorban Karl May műveinek hatására döntött úgy, hogy keletkutató lesz, expedíciókat szervez, és megírja úti kalandjait.

A háború utáni időszak és a származása miatt Laci hátrányból indult a népi demokráciában, ezért nem mehetett gimnáziumba sem. Középiskolai éveit Kaposváron, a Cukor- és Édesipari Technikumban fejezte be. Ez az iskola különleges volt, ahol rendszeridegen, üldözött családok gyermekei ültek a padokban, mindenféle lelkesedés és elhivatottság nélkül, ami a cukoriparhoz fűzte volna őket. De minden rosszban van valami jó, és ez Lőrincz L. László életében is bebizonyosodott, merthogy egyre jobban élvezte ezt a „világvégi” iskolát. Izgalmas gyakorlatokon vett részt, cukor- és csokigyárakban tölthette az idejét és a nyári gyakorlatát. A középiskola elvégzése után szakmát kapott a kezébe, mégis megpróbált ugrani egy nagyot a trambulinról, és felvételizett az ELTE-re, ahová fel is vették magyar-történelem szakra. Ott és akkor kezdődött Lőrincz L. László kalandtúrája, eleinte csak a gondolataiban, a fantáziájában masírozott végig egzotikus helyeken, később pedig a valóságban.

Akadémiai Pályafutás és Keletkutatás

Az ELTE bölcsészkarán török vagy perzsa szakra akart menni, de mivel oda sokan jelentkeztek, ismerősei tanácsára mongol szakra iratkozott be. Történelem-mongol szakos diplomáját 1962-ben szerezte meg. A diploma megszerzése után tagja volt a Magyar Tudományos Akadémia Orientalisztikai Munkaközösségének, később a Keletkutató Intézet tudományos főmunkatársa, majd az ELTE előadója lett. 1967 óta a nyelvtudományok kandidátusa. Tanulmányai során éveket töltött a Távol-Keleten, ösztöndíjasként tanult az ulánbátori Állami Csojbalszan Egyetemen, valamint a bonni Friedrich Wilhelm Egyetemen is.

A tibeti és a mongol folklór és irodalom, valamint e népek történelme képezte tudományos munkásságának fő területeit. Mintegy száz tudományos cikke jelent meg e témakörökben, ezenkívül burját és mongol eposzokat fordított. Lőrincz L. László alapos kutatómunkával mélyedt el a kelet világában, megértve az ottani kultúrák mélységeit és történelmét.

Tudományos nézetei regényeiben is megmutatkoznak, ahogy az emberiség hajnalán született mitológia és a birodalmak sorsa iránti érdeklődése is. „A mitológia az emberiség hajnalán született, s azokat a legrégibb elképzeléseket sűríti magába, amelyeket a kor embere a világról alkotott, s amelyekkel magát ebben a félelmetesen ismeretlen világban látta.” - vallja Lőrincz L. László.

Az író a történelmi folyamatok megértésében is mélyreható gondolatokat oszt meg: „Azonban csak a birodalmak tűnnek a semmibe, a népek soha. A birodalmat alkotó tömegek a birodalom bukása s az uralkodó osztály hatalmának a megtörése után is ott maradnak, ahol voltak, csak már nem mint leigázók, hanem mint leigázottak. A türk birodalom örökre megszűnt, a kagánok eltűntek s a hadszervezet is, akárcsak a hunoké, de a türkök és az ázsiai hunok továbbra is a pusztán építették jurtáikat, hajtották állataikat új uraik mellett. S mindaz a tapasztalat, amelyet még uralkodó korukban gyűjtöttek, s melyet elődeiktől kaptak s továbbfejlesztettek, nem tűnt a semmibe, hanem átadták új uraiknak, akik tovább őrizték az évezredek során felgyülemlett szellemi értékeket. Az Európa által is megcsodált és rettegett hadszervezet, fegyelem és hadi taktika nem a mongolok találmánya volt, hanem örökség, amelyet Belső-Ázsia népei adtak tovább évszázadról évszázadra.”

Az Írói Áttörés: Ifjúsági Regényektől Leslie L. Lawrence-ig

Szépírói pályáját ifjúsági regények írásával kezdte, többek között olyan művekkel, mint az A sólyom kinyújtja karmait, Az éjszaka doktora, vagy Az utolsó hvárezmi nyár. Pályafutása elején, amikor megnősült, a feleségét pedig egy évre Indiába küldték, hirtelen nagyon sok szabad ideje lett. Így írni kezdett. Az első könyvét Dzsingiszkán életéről írta, afféle ifjúsági kalandregény volt ez, amellyel még házalnia kellett, egyik kiadótól a másikig sétált, kezében a kézirattal és mindenhol szeretettel fogadták, és mindenhol munkát kapott, ilyen, meg olyan tanulmány megírására - de a könyvéből egyelőre nem kértek.

Igazán népszerű íróvá azonban a nyolcvanas évek elejétől megjelenő tudományos fantasztikus regényei, valamint a Galaktika folyóiratban megjelent sci-fi novellái tették. Az országos hírnevet azonban a Leslie L. Lawrence álnéven kiadott első munkája, az 1983-ban megjelent Sindzse szeme hozta meg számára, amellyel nem várt sikert aratott. Ez a mű indította el a később oly ismertté vált Leslie L. Lawrence-sorozatot, amit számos másik követett.

Lőrincz L. László könyveit alapvetően két nagy halmazra lehet osztani. Az egyik a Lőrincz L. László néven íródott művek halmaza, amelyek egyes szám harmadik személyben íródtak, és szinte minden esetben tudományos-fantasztikus elemeket használnak fel. A másik csoport a Leslie L. Lawrence írói álnéven született művek, amelyekben egyes szám első személyben olvashatjuk a főhős kalandjait, amelyek rendszerint inkább a krimi vonalán mozognak, természetesen átitatva némi nélkülözhetetlen miszticizmussal.

Az író maga is magyarázatot adott erre a kettősségre: „Eredetileg volt (különbség), de mára ez lényegében eltűnt. Lőrincz L. történeteknek az ötlete, akkor választottam magamnak új nevet. nem célszerű egy név alatt ennyi műfajban publikálni. Nem szerettem volna csalódást okozni. Ha egy olvasó megszerette a Leslie L. Lawrence-történeteimet, akkor ne olyat kapjon, amire nem számít.”

Leslie L. Lawrence Regényeinek Világa

A Leslie L. Lawrence néven publikált, többségében keleti tárgyú kalandregényeiben ötvöződik a biztonsággal kezelt tudományos ismeretek és a kutatások során felhalmozott tapasztalatok ismeretterjesztő szándéka, valamint a fordulatos, izgalmas, kalandos cselekmény. Ez a kettősség - a tudományos háttér és az élvezetes olvasmányosság - adja e művek igazi értékét.

A regények általában egzotikus helyszíneken játszódnak, ahol rejtélyes, megmagyarázhatatlan gyilkosságok történnek, melyeket a szereplők a történet elején természetfölötti jelenségekkel magyaráznak meg, majd a rejtélyek felfedése és a gyilkos(ok) elfogása a főhős révén valósul meg.

Visszatérő Karakterek

Nagy szerepet játszanak kalandregényeiben az úgynevezett visszatérő alakok. Közülük a leggyakrabban felhasznált szereplő Leslie L. Lawrence figurája, az angol állampolgárságú, de magyar származású rovartudós és Kelet-kutató, aki akaratlanul is veszélyes bűnügyek helyszíneire csöppen. Az író egy interjúban elárulta, hogy hősét egy Mongóliában szolgálatot teljesítő angol diplomatáról mintázta, aki kilenc nyelven beszélt, és kémelhárítóként dolgozott a második világháború idején.

További fontos visszatérő szereplők:

• Domingos de Carvalho, a portugál építész.
• Robert McKinley, az amerikai politológus.
• John C. Lendvay, kriminalisztikaprofesszor, Leslie L. Lawrence egykori tanára, aki azokból az időkből mesél történeteket, amikor még magánnyomozóként tevékenykedett.
• Enrico Santarcangeli atya, a vatikáni misszionárius.
• Jondon láma, a bhutáni rendőrminiszter.

Az író regényeiben sem tagadja meg tudós mivoltát, a fordulatos kalandok jó ürügyet kínálnak számára némi tudományos ismeretterjesztésre is. Ezt erősíti az a gondolat is, miszerint „A mongolokat hódításaikban mindenkor a legteljesebb célszerűség vezette. Téves az a felfogás, hogy a mongol hadak vérszomjas tigrisekből álltak, akik a vér szagától megvadulva halomra gyilkolták a világot. […] Semmivel sem voltak kegyetlenebbek, mint a középkor európai katonái - a zsoldosok vagy a lovagrendek -, csupán a hagyományostól eltérő harcmodoruk és „kutyafejük” tette őket az ördöggel egyenlővé a középkori Európa történetírásában.”

Lőrincz L. gazdag repertoárral rendelkezik, amelyben megtalálhatóak önálló sztorik és sorozatok is, mint például a Siva, a Fekete Hercegnő, a Vérfarkas, a Fabergé-tojások, a Donovan ezredes és a Debby O’Hara szériák Leslie L. Lawrence-ként, vagy a Piramis, a Kicsik, a Manituk és A Kő fiai könyvek Lőrincz L. Lászlóként.

Írói Munkamódszer és Inspiráció

A történet általában fikció, de valamilyen valóságmagja mindig van. Lőrincz L. László nem titkolja, hogy szenvedélyes utazó is, aki igyekszik könyvei helyszíneit felkeresni, hogy valós tapasztalatokból meríthessen inspirációt. Meglátogatott minden olyan országot és kultúrát, ahol későbbi regényei játszódnak, így volt alkalma feltérképezni az ott élők hétköznapi életét, legyen szó egy tibeti kolostorról, Barbados turistaparadicsomáról, vagy épp a távoli Izlandról. Az alapos kutatómunkának köszönhetően a szórakoztató regény mellett szinte egy útikönyvet is kézhez kapunk. Ehhez még adalékul szolgál az LLL-regényekre jellemző fordulatos, eseménydús történetvezetés, a miszticizmus és a tudomány jól elosztott vegyülete, valamint a nélkülözhetetlen humor is.

Az író a témáit részben választja, de van olyan eset, amikor mástól, máshonnan hall egy jó sztorit. A valóságmagok gyakran olyan dolgok, amelyekkel az ember szembesül, és amire pillanatnyilag nincs tudományos megoldás, mert keveset tudunk bizonyos dolgokról, és addig, amíg nem kerülnek elő újabb adatok, addig spekulálni lehet. Más esetekben pedig csak felmerülnek érdekes problémák, és az ember ilyenkor megírja. Volt olyan ország, amelyhez nem volt köze, de küldték, mint Vietnám, a háború után nem sokkal. Végül kutatás lett belőle, mert kiderült, ott is volt tatárjárás.

Lőrincz L. László naponta dolgozik írásain. Azt szokták mondani, hogy az ihlet a lusta írók kifogása. Kell dolgozni, mert az élet rákényszerít. Ha ő csúszik, akkor minden csúszik és minden borul. Tervezi a korrektúra és a megjelentetés időpontját, hogy a könyvei eljussanak az olvasókhoz. „Minden reggel nyolckor leülök az Erika nevű mechanikus írógépemhez és körülbelül tízig írok. Az a típus vagyok, aki nagyon gyorsan ír, hirtelen kirobban belőle minden. Írás közben nem is foglalkozom annyira a stílussal, éppen ezért tart a szerkesztés hosszabb ideig. Egyébként ebédelek, teljesen normális vagyok, az életemet nem a munka tölti ki.” Amikor ír, nem szereti, ha zavarják, mert az íráshoz nagy figyelem kell. Egyébként nem rigolyás, nincsenek különös allűrjei.

Az Olvasók Szeretete és Az Elmaradt Filmadaptációk

Könyveinek eladott példányszámát tekintve Lőrincz L. László napjaink egyik legsikeresebb és legolvasottabb magyar írójának számít. Frissen piacra kerülő könyvei hatvan-hetvenezer példányban kelnek el, az utánnyomások pedig szintén tíz-tizenötezer példányban fogynak. Évente két könyve jelenik meg többezres példányszámban, és szinte mindegyikük ott szerepel a könyvek top tízes listáján. Ami még ennél is fontosabb: aki akár csak egyetlenegyszer is látta különféle eseményeken, hogy mekkora szeretet irányul Lőrincz L. László felé, az tudja, hogy ez minden kitüntetésnél többet ér.

Elismerések

Munkásságát eddig Galaktika-, Arany Meteor- és Zsoldos Péter-díjjal jutalmazták. A hivatalos elismeréseknél is sokatmondóbb azonban az a tény, hogy Lőrincz L. László napjaink egyik legolvasottabb magyar írója.

Filmadaptációs Kísérletek

Érdekességképp megemlítendő, hogy egy időben esélyes volt egy Leslie L. Lawrence-regény filmadaptációja is, azonban különböző okok miatt az előkészületek elméleti fázisban rekedtek. Lőrincz L. László mesélt erről a kísérletről: „Igen, egyszer egy amerikai cég, akik A gonosz és a fekete hercegnőből szerettek volna filmet készíteni, amely ugye a Drakula-történetről szól. Szerződést is közöttem, majd vártam egy-két évig, nem történt semmi. Mindig nyugtatgattak, hogy még a Sylvester Stallonénak is öt évbe tellett, hogy összeszedje a pénzt a következő filmjére. Az enyémből aztán nem lett semmi.”

Volt egy másik próbálkozás is: „A másik, egy csehszlovák cég a Sindzse szeméből akart filmet úgy, hogy Nepál, a Himalája helyett a Tátrában forgattak volna, azt mondták, majd felépítik a lámakolostorokat és a prágai egyetem mongol hallgatói lettek volna a statiszták.” Az író szerint az Indiana Jones-kultusz óta már mindegy, mert hiába készítette korábban a könyveit, mindenki azt mondaná, hogy utánérzés lenne.

Személyes Élet és Jövőbeli Tervek

Lőrincz L. László 1966-ban nősült, házasságából egy fia és egy lánya született. Felesége, Zsuzsanna 1966 óta van mellette, gyermekei, Judit és Márton íróként és ügyvédként dolgoznak. Az író többször mesélte, hogy az első regénye unalomból született, mert az esküvő után a felesége, aki szintén tudós volt, elment Indiába egy évre. Ennek az eseménynek már 57 éve. Kapcsolatukról így beszélt: „Manapság divatos azt mondani, hogy jó a kémia. Mindig jól éreztük magunkat egymás társaságában. Persze mindenütt vannak balhék, mi is vágtuk oda a másiknak, hogy akkor most holnap megyek és elválok. De ez egy napig tartott, mert tiszteltük egymást és erőfeszítéseket sem kellett nagyon azért, hogy együtt maradjunk.”

A tudományos munka háttérbe szorulása ellenére, amint azt Lőrincz L. László barátainak is elmondta, az írás vette át a főszerepet az életében. Jelenleg is folyamatosan alkot, nemcsak a terve van kész, de egy új könyve is majdnem. Ez is Leslie L. korábbi Siva-regényének folytatása, Káli fénye címet adja majd.

Az egészségéről és a koráról is nyíltan beszélt: „Az ember egészségileg már nem a régi, meg idegileg sem. Nem azt jelenti, hogy hisztizek vagy a falra mászok, de egy hosszú, tízórás repülőutat már idegileg is nehezen tudnék elviselni. Fizikailag meg az a természetes, hogy ha ötvenen túl már nem fáj semmi, akkor az ember meg is halt. De van egy futópadom, azon naponta futok. Persze óvatosan, mert van egy pacemakerem. Alacsonyak voltak az értékeim és annyira megijedtem, hogy mindenbe beleegyeztem, mire észhez tértem, lett egy. Később rájöttem, hogy robotot csinálnak pillanatok alatt belőlem (nevet).” A személyes kalandjairól pedig annyit mondott: „A kalandjaim benne vannak a könyveimben, egyébként meg vannak olyan személyes, családi történetek, amelyek nem tartoznak másra.” Jelenleg is olvas, például José Saramagót.

tags: #lorincz #l #laszlo #valogatott #irok

Népszerű bejegyzések:

• közösségi labdarúgó események
• Információk a felcsúti Pancho Arénáról
• Magyar Sikerek a Vízilabda Világbajnokságon
• Labdarúgás és kézilabda Podgoricában
• A magyar vízilabda keretek és eredmények