Gödöllői Röplabda Club

Az MLSZ TAO Elektronikus Kérelmi Rendszere és a Szüneteltetési Eljárás

2026.06.15

Jelen kézikönyv célja a látvány-csapatsport támogatási folyamatokat támogató TAO Elektronikus Kérelmi Rendszer használatának bemutatása, de nem célja a kapcsolódó jogszabályi környezet, a TAO eljárási folyamat és feltételrendszer teljeskörű ismertetése. A kézikönyv feltételezi, hogy a kézikönyv olvasója tisztában van és ismeri a kapcsolódó jogszabályokat. Az írás a hivatásos sportolók foglalkoztatására vonatkozó szabályozás három különös kérdésével foglalkozik. Egyrészt bemutatja a Munka Törvénykönyve egyes jogintézményei milyen eltérésekkel alkalmazandók a sportról szóló 2004. évi I. törvényre. Másrészt áttekinti a sportolói munkaszerződés megkötésekor mely különös feltételekben szükséges megállapodnia a sportszervezetnek és hivatásos sportolójának. Harmadrészt a járványügyi veszélyhelyzet speciális kérdéseit vizsgálja az írás. Számos jogalkotási „kanyar” után jutott el a sportban hivatásukat folytatók jogállásának szabályozása a hatályos állapotig.

A hivatásos sportolók foglalkoztatásának jogi háttere és a veszélyhelyzet hatása

A pályára lépés, azaz a veszélyhelyzet specialitásainak áttekintése előtt hasznos a rövid munkajogi tréning: hasznos megismerni, hogy mitől is térnek el, kivételt jelentve e jogrend szabályai. Az Sporttörvény szerint a hivatásos sportoló (a továbbiakban: sportoló) a sportszervezettel kötött munkaszerződés vagy megbízási szerződés alapján fejti ki sporttevékenységét, feltéve, hogy a megbízási díj a számvitelről szóló törvény alapján bérköltségként kerül kifizetésre [8. § (1) bekezdés]. Rendhagyóan állapítja meg az Sporttörvény a szerződéstípus-választás lehetőségét. Mert önmagában a díjazás költségelszámolása hozza választási helyzetbe a szerződő feleket a megbízási és a munkaszerződés között. Ez a lehetőség felülírja a két kötelem tartalma közötti, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) és a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) által kodifikált különbséget. Hiszen akkor is köthető megbízási szerződés, ha a tevékenység jellegében a munkaviszony minősítő jegyei dominálnak. A munkaügyi hatóság az ellenőrzés során megállapított tényállás, a tényleges foglalkoztatás alapján minősíti a felek közötti jogviszonyt [a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 1. § (5) bekezdés].

A munkaviszony különös szabályai - az Mt.-től eltérően alkalmazandó rendelkezések

A sport-munkaerőpiac sajátos piac, a hivatásos sportoló játékjoga különleges áru, ezért is állapít meg a Sporttörvény kivételeket az általános munkajogi rendelkezések alól. A Sporttörvény szerint a sportoló munkaviszonya is az Mt. hatálya alá tartozik, de a munkajogi kódexet az eltérésekkel kell alkalmazni. Így a munkaszerződés csak határozott időtartamra köthető, abban próbaidő nem köthető ki [Sporttörvény 8. § (2) bekezdés a)‒b) pont]. Összességében a sportnak egy munkáltatónál általában nem jelentkező elvárásai szükségszerűen felülírják az Mt. szabályát, miszerint a határozott idejű munkaviszony tartama az öt évet nem haladhatja meg, ideértve a meghosszabbított és az előző határozott időre kötött munkaszerződés megszűnésétől számított hat hónapon belül létesített újabb határozott tartamú munkaviszony tartamát is [192. § (2) bekezdés].

A munkaidőre vonatkozó, az Mt.-től eltérő egyik rendelkezés szerint ugyancsak mellőzhetetlen a munkaszüneti napi rendszeres foglalkoztatás lehetősége [Sporttörvény 8. § (2) bekezdés d) pont]. A Sporttörvény az Mt. szerint a munkáltató által kivételesen egyoldalúan megállapítható hathavi munkaidőkeret alkalmazását teszi lehetővé, ami a munkajogi tekintetben a legrugalmasabb munkaidőgazdálkodási kondíciót biztosítja a sportszervezetnek. Ehhez járul még hozzá az a lehetőség, hogy ekkor - hacsak a sportszervezet és sportolója megszorítóbb tartalmú megállapodást nem köt - a heti két pihenőnap legfeljebb hathavonta (a munkaidőkeret tartama alatt) részben vagy egészben összevontan is kiadható [Sporttörvény 8. § (2) bekezdés d) pont]. Mindez a legrugalmasabb heti pihenőnap-beosztási rendelkezés, ugyanis az Mt. legalább havonta egy heti pihenőnap biztosítását kötelezővé teszi [105. § (3) bekezdés]. A Sporttörvény különös szabálya azt követeli meg, hogy - amellett, hogy akár heteken át megszakítás nélkül, mindennap „sportoljanak” - a munkaidőkeret lejártáig kiadásra kerüljön minden pihenőnap.

A sportolói munkaviszony szabályai

A sportszervezet jogos gazdasági érdekét szolgálja - az Mt.-től eltérően - az összeférhetetlenség tételes szabályozása a munkavégzésre irányuló jogviszony létesítése tárgyában. A sportoló csak a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthet sporttevékenységgel össze nem függő, vagy más sportágban való sporttevékenységre vonatkozó, további munkavégzésre irányuló jogviszonyt, valamint sporttevékenység folytatására sportágában - ide nem értve a nemzeti válogatott keretben megbízási szerződéssel történő szereplést - további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet [Sporttörvény 8. § (2) bekezdés e) pont].

A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás esetében az Mt. munkavállalójához képest egy esetben többletjogosítványt kap a sportoló. A nemzeti válogatott keretben történő szereplésére ‒ ha az nem megbízási szerződés alapján történik - a sportoló előzetes hozzájárulása alapján kerülhet sor [Sporttörvény 8. § (2) bekezdés f) pont]. Az érem másik oldala, a Sporttörvény a válogatottban történő szereplés kivételével az Mt.-nél jobban szolgálja a sportszervezet gazdasági érdekeit. Összességében meghaladhatja a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás időtartama egy naptári éven belül az Mt. szerinti 44 munkanapot (352 órát), így a sportolót a játékjog használati jogának ideiglenes átadásával „kölcsönjátékosként” más sportszervezet is foglalkoztathatja - akár egy szezonon keresztül [Sporttörvény 8. § (2) bekezdés f)‒g) pont].

Sportolói munkaszerződés - amit az Mt.-ben nem találunk

Különösen bővíti a Sporttörvény a munkaszerződés kötelező tartalmi elemeit. Az Mt. szerint csupán az alapbérben és munkakörben kell a feleknek megállapodniuk [45. § (1) bekezdés]. A Sporttörvény szövege szerint ugyanakkor a sportolóval kötött munkaszerződés csak akkor jön létre, ha ezenkívül tartalmazza még a munkavégzés módjára, a munka- és pihenőidőre, a szabadság kiadására, valamint a munka díjazására vonatkozó megállapodást [8. § (3) bekezdés]. Nincs az Mt.-ben olyan tartalmú rendelkezés, ami alapján viszont a Sporttörvény szerint semmis az a szerződés, amellyel a sportszervezet a hivatásos sportoló részére a sporttevékenységére kötött munkaszerződésben vagy megbízási szerződésben foglaltakon túl anyagi előnyt biztosít [8. § (4) bekezdés]. Végül, példaértékű, hogy a Sporttörvény kötelezővé teszi a sportszervezetnek - akár munkáltatóként, akár megbízóként - a sportoló javára élet- és sportbaleset-biztosítás megkötését [8. § (5) bekezdés].

A veszélyhelyzet kihirdetése és hatásai

Az Alaptörvény állapítja meg a különleges jogrend fogalmát. Ennek egyik lehetséges eleme a veszélyhelyzet, amit a Kormány hirdet ki. A veszélyhelyzetben a Kormány olyan rendeletet alkothat, amellyel egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. Ezen rendeletek a veszélyhelyzet megszűnésével hatályukat vesztik [Alaptörvény 53. cikk]. Az idézett, Alaptörvényben foglalt felhatalmazás alapján a 40/2020. (III. 11.) Korm. rendeletben a Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető, tömeges megbetegedést okozó humán járvány következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett. A kezdő sípszó a különös szabályok megalkotásához.

Az első említésre méltó esemény a munkaviszony környezetét, és ennek folyományaként a sportszervezetek jogos gazdasági érdekeit érintette. A 46/2020. (III. 16.) Korm. rendelet szerint a sportrendezvény nézők nélkül, zárt körülmények között tartható meg [4. § (3) bekezdés]. A labdarúgásban - mint Magyarországon a legmagasabb számú közönséget vonzó sportágban - a stadionok kapuja után a pályákat is bezárták. A Magyar Labdarúgó Szövetség (a továbbiakban: MLSZ) elnöksége 2020. március 16-án azonnali hatállyal felfüggesztette a szövetség valamennyi szervezett versenyprogramját és képzési eseményét átmeneti időre, újabb döntéséig. A felfüggesztés idejére mindennemű személyes részvételű sporttevékenység (pl. edzés) szüneteltetése is javasolt.

Az MLSZ TAO Elektronikus Kérelmi Rendszere és a Központi Autentikációs Rendszer

A felhasználók regisztrációs, bejelentkezési és azonosítási folyamatait a Flexinform Kft. által fejlesztett ún. Központi Autentikációs (Central Authentication) rendszer végzi. A központi autentikáció segítségével a Flexinform Kft. által fejlesztett összes rendszer ugyanazzal a felhasználói fiókkal elérhető, az adott rendszerben külön beállítás nélkül minden felhasználó alapértelmezetten a legkisebb jogosultsággal rendelkező szerepkört kapja. A regisztráció nem közvetlenül egy szakrendszerbe történik meg, hanem egy Flexinform szintű központi autentikációs rendszerbe, amely rendszer végzi el a felhasználók azonosítását, bejelentkeztetését és egy adott rendszerhez való hozzáférést. Az adott szakrendszerben a felhasználó számára kiosztott szerepkör és jogosultságok alapján fog tudni a felhasználó tevékenységeket végezni.

A Központi Autentikációs Rendszer működése

A központi autentikációs rendszer technikai háttere

A központi autentikációs rendszer a biztonságos használat miatt két ún. tokent alkalmaz. Ezek a tokenek azért szükségesek, hogyha egy felhasználó egy adott rendszer használatát nem a kijelentkezés gomb használatával fejezi be, akkor egy illetéktelen személy a felhasználó eszköze feletti irányítást átvéve ne tudja korlátlan ideig használni a felhasználó fiókját és azokat a szakrendszereket, melyekhez hozzáféréssel rendelkezik a felhasználó. Ezért ezeknek a tokeneknek van egy érvényességi, lejárati ideje, melyet a központi azonosítási rendszer folyamatosan a háttérben figyel. Mindkét token a központi azonosítási rendszerbe történő belépéskor kerül az adott felhasználónak kiosztásra, melyeket session és refresh tokennek nevezünk.

A session token a belépési igazolvány, amivel aktívan lehet használni az oldalt, de idővel lejár. A refresh token egy „mentőöv”, amivel az adott szakrendszer használható mindaddig, amíg a session token lejár, és gyorsan, újra bejelentkezés nélkül kerül kiosztásra a hozzáférés a refresh token érvényességéig. Ez a kettő együtt biztosítja, hogy a weboldal biztonságos, de kényelmes is legyen: nem kell minden apróságért újra bejelentkezni, de ha valaki illetéktelenül hozzáférne a munkamenethez, akkor se tudjon korlátlan ideig visszaélni vele! Mindkét tokennek fix lejárati ideje van.

A Központi Autentikációs Rendszer tokenjeinek lejárati ideje
Token típusa Lejárati idő
Session token (munkamenet-jegy) 18 óra
Refresh token (frissítési jegy) 16 óra

A lejárati idők úgy kerültek meghatározásra, hogy egy munkanapon belül egy rendszert folyamatosan használva a legkevesebb felhasználói beavatkozásra legyen szüksége a felhasználóknak, de a biztonsági feltételek is adottak legyenek, illetve akkor se okozzon problémát, ha egy következő munkanapon az adott szakrendszerből nem történt meg a kijelentkezés rendeltetésszerűen. A központi azonosítási rendszer segítségével elérhető, hogy sikeres azonosítás után az azonosítástól számított lejárati időn belül a felhasználó bármelyik másik szakrendszerbe beléphet anélkül, hogy újra meg kéne adni bejelentkezési adatait.

Regisztrációs folyamat a Központi Autentikációs Rendszer segítségével

Egy adott szakrendszerbe a közvetlen regisztráció nem lehetséges. Regisztrációs folyamatot kezdeményezni az adott szakrendszer főoldaláról lehetséges, a „Belépés” gombra kattintva. A „Belépés” gombra kattintva a felhasználó átirányításra kerül a Központi Autentikációs Rendszer adott szakszövetségi bejelentkezési felületére, ahonnan a regisztrációs folyamat is kezdeményezhető. A bejelentkező felületen a „Regisztráció” gombra kattintva lehet megnyitni a regisztrációs űrlapot. A regisztrációs űrlap kitöltése során a Központi Autentikációs Rendszer az egyes beviteli mezők megnevezése után található információs ikonnal a kitöltéshez nyújt segítséget. A regisztrációs folyamat során különböző részletes üzenetek és hiba esetén hibaüzenetek kerülnek a felhasználó számára megjelenítésre, amiket érdemes végigolvasni, hogy a regisztrációs folyamat minél gördülékenyebb legyen. A felhasználói fiókok biztonsága érdekében a jelszónak legalább nyolc karakternek kell lennie és tartalmaznia kell legalább egy kisbetűt, nagybetűt, számot és speciális karaktert.

Bejelentkezési folyamat a Központi Autentikációs Rendszeren keresztül

Ha 18 órán túl történik meg az azonosítási kísérlet, akkor a felhasználónak újra be kell írnia a felhasználónevét és jelszavát és a központi azonosítási rendszerbe történő sikeres azonosítás után visszairányításra kerül az adott szakrendszerbe.

Elfelejtett jelszó kezelési folyamat a Központi Autentikációs Rendszer segítségével

A felhasználó ekkor már bejelentkeztetésre kerül a Központi Autentikációs Rendszerbe és akár már elfelejtett jelszó kérést is tud kezdeményezni megerősítés nélkül is, de megerősítés nélkül még szakrendszerbe belépés nem lehetséges. Mindaddig, amíg a regisztráció megerősítése nem történik meg.

A TAO Elektronikus Kérelmi Rendszer használata

A TAO Elektronikus Kérelmi Rendszer az alábbi jogszabályokhoz kapcsolódóan működik:

  • A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.)
  • A látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló 107/2011. (VI. 30.) Korm. rendelet (Korm. rendelet)
  • A látvány-csapatsportok támogatására nyújtható támogatási keretösszeg megállapításáról szóló 39/2019. (III. 7.) Korm. rendelet
  • A sportról szóló 2004. évi I. törvény (Stv.)
  • Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.)
  • A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.)
  • 2023. évi CIII. törvény a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól
  • A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Sztv.)
  • A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.)
  • A látvány-csapatsportok támogatásával összefüggő sportfejlesztési program jóváhagyására és a támogatási igazolás kiadására irányuló hatósági eljárásban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 39/2011. (VI. 30.) NEFMI rendelet (NEFMI rendelet)

Sportszervezetek kezelése és sportfejlesztési programok

A rendszer alapvető működési logikát, workflow-t és státuszváltásokat mutat be. A sportszervezetek listája elérhető, és lehetőség van új sportszervezetek létrehozására. A sportszervezeti alapadatok kitöltése kulcsfontosságú, melyek az alábbiakat foglalják magukban:

  • Sportszervezeti alapadatok
  • Sportszervezet hivatalos képviselői és kapcsolattartói
  • Sportszervezet hivatalos paraméterek
  • Sportszervezet köztartozásmentességi kérelmei
  • Sportszervezet közzétételi kötelezettség (beleértve a Publikus SFP generálását)
  • Sportszervezet bankszámlaszámai
  • Sportszervezet által használt ingatlanok
  • Sportszervezet De minimis támogatásainak nyilvántartása
  • Sportszervezet cégkivonat/bírósági bejegyzés
  • Sportszervezet számviteli beszámoló igazolások

A sportfejlesztési programok kezelése egy dedikált dashboardon keresztül történik, ahol a kérelmek kártyákon jelennek meg, úgymint sportfejlesztési program kérelem kártya, támogatási igazolási kérelem kártya, módosítások kártya, központi dokumentumok érvényessége kártya és előrehaladási jelentések kártya. A sportfejlesztési program kérelem részei részletesen bemutatásra kerülnek, beleértve a kérelmező adatait, a kérelem részletes leírását, jogcímes oldalakat, utánpótlás csapatokkal és játékosokkal kapcsolatos oldalakat, nyilatkozatokat, a mellékletekről szóló nyilatkozatot, a projekt költségvetését, az igazgatási díjat és a validációkat. A sportfejlesztési program kérelem beküldhető és hiánypótolható, valamint a kérelem intenzitása is meghatározható. Lehetőség van kérelem kiegészítési kérelmek létrehozására és kezelésére is.

A Szüneteltetési Eljárás az MLSZ TAO Rendszerében

A TAO Elektronikus Kérelmi Rendszerben a sportfejlesztési programokhoz kapcsolódóan van lehetőség szüneteltetési kérelmek benyújtására és kezelésére. Ez az eljárásmenet biztosítja, hogy a sportszervezetek rugalmasan reagálhassanak az előre nem látható helyzetekre.

A TAO rendszer folyamatmenete

Szüneteltetési kérelmek folyamata

A szüneteltetési kérelmek folyamata egy jól meghatározott lépéssorozatot követ, amely magában foglalja a kérelem létrehozását, kitöltését, beküldését és jóváhagyását, valamint a szüneteltetés visszavonásának lehetőségét.

  1. Szüneteltetési kérelmek létrehozása: A rendszer lehetővé teszi a szüneteltetési kérelmek létrehozását.
  2. Szüneteltetési kérelmek létrehozási feltételei: Meghatározott feltételeknek kell megfelelni a kérelem indításához.
  3. Szüneteltetési kérelem kitöltése/beküldése: A sportszervezetnek ki kell töltenie a szükséges űrlapokat és be kell küldenie a kérelmet.
  4. Szüneteltetési kérelem jóváhagyása: A benyújtott kérelmet az illetékes szerv felülvizsgálja és jóváhagyja.

Szüneteltetés visszavonási kérelem

A szüneteltetés időtartama alatt felmerülhet a program folytatásának igénye, ekkor van lehetőség a szüneteltetés visszavonására.

  1. Szüneteltetés visszavonási kérelem létrehozása: Amennyiben a sportszervezet folytatni kívánja a programot, visszavonási kérelmet kell létrehoznia.
  2. Szüneteltetés visszavonási kérelem kitöltése/beküldése: A visszavonási kérelem kitöltését és beküldését követően az eljárás elindul.
  3. Szüneteltetés visszavonási kérelem jóváhagyása: A kérelem jóváhagyását követően a program szüneteltetése megszűnik, és a sportfejlesztési program folytatódhat.
A szüneteltetési kérelem jóváhagyásának menete

Egyéb eljárások és támogatások kezelése

Támogatási igazolási kérelmek és utalási táblázatok

A támogatási igazolási kérelmek (checklist, lista, létrehozás, oldalak és kitöltésükkel kapcsolatos tudnivalók) részletesen szabályozottak. Az utalási táblázatok kezelése is részét képezi a rendszernek, amelynek felépítése, státusza és működése (különböző támogatási típusok esetén) leírásra kerül. A támogatási igazolás visszavonása/módosítása (visszavonó kérelem beküldése és elfogadása) szintén a rendszer funkcionalitásához tartozik. Ezen felül a támogatási igazolások összesítése is biztosított.

Előrehaladási jelentések és program módosítások

Az előrehaladási jelentések létrehozása, kitöltése és státuszai (valamint a dashboardon való megjelenésük) fontosak a programok nyomon követéséhez, és kapcsolódó szankciók is léteznek. A sportfejlesztési program módosítására is van lehetőség, melynek típusai (jogcímen belüli, jogcímek közötti, támogatás intenzitás megváltoztatására irányuló, támogatás növekményes, ÁFA levonási jog módosítása), számossága, időbelisége, a módosítás kártya a SFP dashboardon, a módosítási kérelmek listája, létrehozása és státuszai mind kidolgozottak. A módosítás kitöltése, az átvezetési táblázat (elérhetősége, véglegesítése/visszanyitása, felépítése, validációi, értékmentése, hatása más kérelmekre), a módosítás igazgatási díj számítása, mellékletei, specifikus validációi és hatása egyéb kérelmekre, valamint a kalkulátorok (közreműködői, módosítási) mind a rendszer részét képezik. Egyéb eljárási cselekmények, mint a hiánypótlás, kérelem kiegészítés, szüneteltetés, visszavonás és igazolási kérelem is használhatók a módosítási kérelmi eljárásban.

tags: #mlsz #szuneteltetesi #eljaras

Népszerű bejegyzések:

GRC