Luxemburg labdarúgásának felejthetetlen pillanatai és felemelkedése
Bár a labdarúgás története tele van nagy nemzetek és világhírű csapatok dicsőséges tetteivel, időnként előfordulnak olyan kisebb országok bravúrjai is, amelyek örökre beírják magukat a sport krónikájába. Luxemburg, a piciny nagyhercegség is büszkélkedhet egy ilyen felejthetetlen fejezettel, különösen az 1964-es labdarúgó Európa-bajnokság selejtezőinek idejéből. Miközben Magyarország számára ez az Európa-bajnokság a harmadik helyezés és a bronzérem miatt maradt emlékezetes, idehaza sokkal kevesebbet írtak arról a luxemburgi csodáról, amely tényleg elképesztő volt.
Az Európa-bajnokságok kezdetei és Luxemburg váratlan szerepe
Az első labdarúgó Európa-bajnokság, melyet 1960-ban rendeztek, még Nemzetek Európa-kupájának nevezték. Ekkor csupán 17 ország nevezett, és a sorozatban összesen négy mérkőzést játszó Szovjetunió lett az aranyérmes. Ennek a tornának a szabályai kicsit mások voltak, mint a közelmúlt kontinenstornáin: az egyenes kieséses rendszer után négyes döntőben dőlt el az aranyérem sorsa. A résztvevő négy ország közül három ráadásul már nem is létezik.
Négy évvel később, az 1964-es 2. labdarúgó Európa-bajnokságra már szinte mindenki komolyan vette a kupát, és 29 válogatott jelentette be indulási szándékát. Komoly hiányzó csak az NSZK volt, és a küzdelmeket egyenes kieséses rendszerben bonyolították le. Az érthető, hogy a címvédő Szovjetunió erőnyerő volt, Ausztria hasonló pozíciója már egy kicsit nehezebben magyarázható, de a legmegdöbbentőbb az volt, hogy Luxemburg is mérkőzés nélkül, közvetlenül bekerült a legjobb 16 közé, a nyolcaddöntőben kapcsolódott be a sorozatba. A miniállam válogatottja így ott kezdhetett, ahová Anglia, Portugália, Csehszlovákia, Belgium vagy Svájc nem tudott eljutni. Ez az indulási előny kétségkívül megteremtette az alapot a későbbi "csodához".
Az 1964-es "luxemburgi csoda"
Luxemburg első ellenfele a nyolc közé jutásért az esélyesnek számító Hollandia volt. A németalföldi gárda akkor még nem volt olyan futballnagyhatalom, mint lett néhány évvel később, bár már ekkor is játszott benne Eddie Pieters Graafland, aki a Feyenoorddal BEK-et nyert, továbbá az a Piet Keizer, aki a háromszoros BEK-győztes Ajax erőssége volt és vb-ezüstöt szerzett 1974-ben. Óriási szerencséjük volt, hogy a kis Luxemburggal találkoztak a nyolc közé jutásért, és egyértelműnek tűnt, hogy kettős győzelemmel söprik el az útból. Nem így történt.
A hollandok legyőzése
Az amszterdami találkozón Klaas Nuninga már az ötödik percben előnyhöz juttatta Hollandiát, ám a gólzápor elmaradt. Annyira elmaradt, hogy Paul May a 33. percben egyenlített, így az 1-1-es végeredmény reménykedésre adott okot a luxemburgi csapatnak a hazai visszavágó előtt. Ám a második mérkőzést szintén Hollandiában játszotta a luxemburgi gárda, mert az egész országban nem nagyon volt minőségi stadion. Ahogy minőségi futball sem. Mégis, a rotterdami találkozón Camille Dimmer a 20. percben vezetést szerzett Luxemburgnak. Még ekkor sem hitte volna senki, hogy a kis csapat kiverheti a nagyot. Piet Kruiver egyenlített is még az első félidőben. 42 ezer holland szurkoló próbálta repíteni csapatát a győztes gól felé. A 300 ezer lakosú nagyhercegség focistái talán soha nem játszottak ennyi néző előtt. Mégsem roppantak össze: Dimmer a 67. percben másodszor is betalált, és Hollandia nem tudott többször egyenlíteni, így Luxemburg 2-1-re megnyerte a mérkőzést, és továbbjutott!
A mai napig a két ország 18 mérkőzést játszott egymással, és csak hármat nem nyert meg Hollandia. Ezen a két találkozón kívül még 1940-ben tudott egyszer nyerni ellene Luxemburg. A kis ország első nemzetközi meccsét 1911-ben játszotta, és ez volt története kilencedik győzelme. Mivel Belgium egy körrel korábban kiesett Jugoszláviával szemben, Luxemburg jutott legtovább a Benelux államok közül. Ez a mondat nem csak napjainkban hangzik furcsán, hanem minden korban.
A jogállam vissza- illetve felállításának lehetőségei és kockázatai | Fleck Zoltán
Közelség az elődöntőhöz: a dán párharc
A legjobb nyolc között Luxemburg Dániával találkozott. Az első mérkőzést egy kis otthoni stadionban rendezték. Túlzás azt állítani, hogy futball-láz tört ki a közepes város nagyságú országban, de hatezren összejöttek az Eb-negyeddöntőre. Akik aztán újabb csodát láttak. Az első támadás után vezetést szerzett Henri Klein a hazaiaknak. Majd a harmadik luxemburgi gólt is ő szerezte. A kettő között azonban történt egy-két izgalmas dolog: Ole Madsen egyenlítése, majd újabb hazai vezetés, ezúttal Pilotnak köszönhetően, aztán két újabb Madsen-találat, és utána jött a már említett Klein egyenlítés. Az 50. percre kialakult a 3-3-as végeredmény.
Bekerült a harmadik arany betűkkel írt fejezet a luxemburgi focisikerek című vékonyka füzetbe. Majd lett egy negyedik is ugyanott, egy héttel később a koppenhágai fagyban. Az első meccset ugyanis december 4-én, a visszavágót december 10-én játszották. Dániában is Luxemburg vezetett először, majd jött a menetrendszerű Madsen-gólból kettő. Ám a hajrában Ady Schmit döntetlenre mentette a mérkőzést, így a 3-3 után 2-2 lett a koppenhágai összecsapás végeredménye. A mai napig 11-szer találkozott a két válogatott, és csak ezt a két találkozót nem nyerte meg Dánia. Luxemburg összesen nyolc gólt rúgott ebben a párharcban, ebből ötöt ezen a két meccsen. Hatszor úgy kapott ki, hogy nem tudott betalálni.
A csoda vége
Ugyanis a kiírás szerint, ha egy párharc összesített eredménye döntetlen volt, akkor semleges pályán vívott harmadik mérkőzés döntött (és nem az idegenben szerzett több találat). Erre a mindent eldöntő csatára Amszterdamban került sor. Ott ért véget a luxemburgi csoda, ahol elkezdődött. A mindent eldöntő ütközetre december 18-án került sor. Ki tudja, miért sietett ez a két gárda? A többi negyeddöntő párharc közül a Spanyolország-Írország csak a következő év márciusában, a Magyarország-Franciaország áprilisban, a Szovjetunió-Svédország májusban kezdődött. A dánok és a luxemburgiak viszont dűlőre akarták vinni a dolgot még 1963-ban.
Ole Madsen pedig eldöntötte az elődöntőbe jutást. A harmadik meccs egyetlen gólját ő szerezte. Így a párharc mind a hat dán találatát. Senki ne szégyellje, ha még nem hallotta a nevét! Aki a pályafutása nagy részét a Hellerup IK-ban töltötte, arra nem nagyon emlékszik a világ. Mégha 44 válogatott mérkőzésen 39 gólt is szerzett. Ezzel a hat góllal azonban összetört egy olyan luxemburgi képet, „mely összetörten is oly' gyönyörű szép".
Dánia maximálisan túlteljesítette az akkor tőle elvárhatót. A spanyolországi négyes döntőben előbb a címvédő Szovjetuniótól kapott ki simán 3-0-ra, majd a bronzmérkőzésen a magyar válogatottól hosszabbítás után 3-1-re. Ám 1992-ben megnyerte az Európa-bajnokságot, Hollandia pedig négy évvel korábban ért a kontinens csúcsára. Luxemburg soha egyetlen Európa-bajnokságon vagy világbajnokságon sem élte túl a selejtezőt. Sőt, ilyen közel sem került ahhoz soha, mint 1963 telén.
Az 1964-es luxemburgi Eb-selejtező mérkőzések összefoglalása
| Ellenfél | Mérkőzés | Dátum | Helyszín | Eredmény | Luxemburgi gólszerző(k) |
|---|---|---|---|---|---|
| Hollandia | Nyolcaddöntő, 1. mérk. | 1963.10.30. | Amszterdam | 1-1 | Paul May |
| Hollandia | Nyolcaddöntő, 2. mérk. | 1963.11.04. | Rotterdam | 2-1 | Camille Dimmer (2) |
| Dánia | Negyeddöntő, 1. mérk. | 1963.12.04. | Luxembourg | 3-3 | Henri Klein (2), Pilot |
| Dánia | Negyeddöntő, 2. mérk. | 1963.12.10. | Koppenhága | 2-2 | Ady Schmit (2) |
| Dánia | Negyeddöntő, 3. mérk. | 1963.12.18. | Amszterdam | 0-1 | - |
A modern luxemburgi labdarúgás: folyamatos fejlődés
Bár az 1963-64-es szezon óta nem ért el hasonló áttörést a luxemburgi válogatott, az utóbbi években egyértelmű fejlődés tapasztalható a miniállam futballjában. Luxemburg története legjobb formájában van, eddig csak egyszer, 21 éve volt ennyire előkelő helyen a világranglistán, 93. helyen állnak.
Jelenlegi forma és figyelemreméltó eredmények
Luxemburg az elmúlt fél évben, azaz június eleje óta két tétmeccset is nyert: Albániát 2-1-re, Fehéroroszországot 1-0-ra verték otthon. Ebben az időszakban hatból csak kétszer kaptak ki, igaz, az a két vereség súlyos volt. Ha azt gondolnánk, hogy ez összetörhette őket: három nappal később 1-1-et játszottak Bulgáriával, aki a mostani vb-selejtezőkön Hollandiát és Svédországot is megverte. Nem véletlen, hogy Luxemburg nem is lett utolsó ebben a nem éppen könnyű csoportban, Fehéroroszországot sikerült megelőzniük. Az egyik iksz ráadásul a csoportgyőztes, egyenesen a vébére jutott Franciaország ellen volt, méghozzá idegenben, 0-0. A fentiekből már látszik, Luxemburgban nem kóklerek játszanak, a keret felépítése ésszerű.
A keret és az edzői stáb
A csapat alapját tapasztalt és fiatal tehetséges játékosok egyaránt adják. Kapusuk, a 95-szörös válogatott Jonathan Joubert 38 éves, otthon, a Dudelange-ban, az ország legerősebb klubcsapatában véd. A legidősebb mezőnyjátékosuk is csak 33, a csapatkapitány, egyben gólkirály, a belga Lierse-ben futballozó Aurelien Joachim 31 éves. 12 gólja van a válogatottban 70 meccsen. Tehetségük a húszéves, de már 24-szeres válogatott Christopher Martins, a Lyon középpályása. A francia másodosztályban, a Metznél szerepel a 17 éves Vincent Thill, aki már 12-szeres válogatott. Róla azt kell tudni, hogy mikor egy éve - 16 évesen - bemutatkozott a francia első osztályban, az első 2000 után született volt, aki az öt nagy bajnokság egyikében - francia, olasz, angol, német, spanyol - pályára lépett. Oda kell figyelni a holland másodosztáyú Telstar 22 éves szélsőjére, Gerson Rodriguesre is.
A szövetségi kapitányuk Luc Holtz, aki 49 éves. Pályafutása során csak otthon játszott, majd otthon volt edző; 1999-től 2007-ig az Etzella Ettelbrucket irányította. 2008 és 2010 között a luxemburgi U21-es csapatot vezette, 2010 óta pedig a felnőtt válogatott kapitánya.
tags: #luxemburg #orszag #sport #futball
