Magas István, az olimpiai ezüstérmes vízilabdázó és közgazdász professzor életútja és a magyar vízilabda története

A hazai sportélet egyik ikonikus alakja, Magas István, akit 1972-ben Münchenben olimpiai ezüstérmet szerző csapat tagjaként és külföldi egyetemeken tanító közgazdász professzorként egyaránt ismerhet a közvélemény, nemrégiben egy megdöbbentő családi krízis középpontjába került. Közgazdász professzorként nemzetközi elismeréseket is kiérdemelt, előbb azonban a sportéletben is kitüntette magát az 1952-ben született Magas Antal István.

Magas István életútja és sportkarrierje

Magas István dr. 1952. február 22-én született Budapesten. Édesapja köztisztviselő, tanár, aki főiskolán oktatott, és Budán nőtt fel. Az általános iskolában, az Ady Endre úti iskolában kézilabdázott, ahol egy régi vágású kémiatanár a fiúkat lovag úrnak, a lányokat pedig kisasszonynak szólította, ami a szocializmusban igen szokatlan beszédmód volt.

1965-ben egy toborzó alkalmával Széchy Tamás vitte a Központi Sportiskolába úszni, ahol rövidesen a pólósokhoz irányították. Nevelőedzői Wolf Károly és Gallov Rezső voltak. Hamar megmutatkozott tehetsége, 1968-ban országos serdülő, 1969-ben és 1970-ben ifjúsági bajnok lett. 1970-től 1984-ig a Budapesti Spartacus játékosaként vált ismertté. Az ifjúsági Európa-bajnokságon 1970-ben hatodik, 1971-ben aranyérmes lett, többek között Faragó Tamással együtt játszva. Nem volt könnyű dolga, hiszen közben a „tudósképző” Trefort utcai gimnáziumban is helyt kellett állnia. 1971 és 1980 között 117 felnőttválogatott-mérkőzésen képviselte a nemzeti színeket.

Pályafutása során számos kiemelkedő eredményt ért el:

• Tagja volt az 1972-es müncheni olimpián ezüstérmes magyar vízilabda-válogatottnak, amely veretlenül lett második.
• 1975-ben ott lehetett a kolumbiai Caliban világbajnoki ezüstérmes magyar válogatottban.
• 1977-ben Jönköpingben Európa-bajnok.
• Az 1978-as nyugat-berlini világbajnokságon ezüstérmes.

Montrealba (1976) viszont nem jutott ki, ahol a magyar pólóválogatott olimpiai bajnok lett. Magas István erről így emlékezett vissza: „Végig ott voltam 1976-ban a válogatott keretben, de végül Gyarmati nem vitt ki Montreálba, ahol olimpiai bajnok lehettem volna. Nem fogtam fel tragikusan az esetet, kettőzött erővel készültem a civil életre.”

Magas István fontosabb nemzetközi vízilabda eredményei

Az alábbi táblázatban Magas István legfontosabb nemzetközi eredményeit foglaljuk össze:

Akadémiai és nemzetközi pályafutása

Magas István sportolói pályafutásával párhuzamosan komoly tudományos karriert is épített. 1966-ban végezte el a II. kerületi Ady Endre úti általános iskolát. 1970-ben érettségizett a Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziumban (ma az Eötvös Loránd Tudományegyetem Trefort Ágoston Gyakorlóiskolája), ahol testnevelő tanára Glatz János volt. 1975-ben a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát.

Az egyetemen maradt, 1976-tól a Világgazdasági Tanszék tudományos munkatársa lett. A montreal-i olimpiáról való lemaradás után kettőzött erővel készült a civil életre. „Nagyon jót tett egy angliai nyelviskola, ahol két hónap alatt rengeteget fejlődtem - ez a nyelvtudás volt az alapja annak, hogy később kilenc évet Amerikában három egyetemen vendégelőadóként dolgozhattam” - mesélte. 1984-től a University of Connecticut (Stors, Connecticut állam), 1985-től a Willamette University (Salem, Oregon állam), 1987-től a Texas Tech. University (Lubbock, Texas állam) amerikai egyetemek tanáraként tevékenykedett.

1991-től a közgazdasági tudományok kandidátusa. 1992-ben tért haza. Magas István a külföldön töltött éveket leszámítva mindig a II. kerülethez kötődött. Hazatérése után 1992-től ismét a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Világgazdasági Tanszékének egyetemi docense lett. 2003-tól a Budapesti Corvinus Egyetem Széchenyi professzora, közben a Central European University Business School és a Webster University Worldwide vendégtanára is volt.

Az egyetemi életben is kreatív módszerekkel ösztönözte diákjait: „Jó edzőpartnereket kerestem, ezért meghirdettem, hogy aki megver engem a teniszpályán, az vizsga nélkül kap egy hármast (ott ez C érdemjegy). Számos siker után jött egy nagyon erős ellenfél, akit csak rövidítésben tudtam legyőzni.”

A családi krízis részletei: rendőrségi körözés Magas István Krisztián ellen

A közvélemény figyelmét azonban most nem Magas István fényes karrierje, hanem fia, István Krisztián ellen kiadott nemzetközi elfogatóparancs ragadta meg. Fényképe felkerült a rendőrség honlapjára. A rendőrségi honlap szerint ez év július 1-jén került ki a körözés, amelyet a Fővárosi Törvényszék büntetés-végrehajtási (BV) csoportja adott ki, rablás bűntette miatt Magas István Krisztián (30), a Texasban született fiú ellen.

A rendőrség lapunkkal annyit közölt, hogy több mint tíz éve történtek a bűncselekmények, az akták pedig már rég elkerültek tőlük. „Két tettestársa volt, főként budai kerületekben követték el a támadásokat. Egyebek között egy plázában, illetve a Gesztenyés kertben. A nyomozás adatai szerint egyszerűen körbevették a kiszemelt áldozatot, és úgy vették el értékeit, elsősorban a mobiltelefonjaikat” - közölte névtelenséget kérő forrásunk.

Györei Péter ügyvéd a Blikk kérdésére elmondta: „Miután a körözést a BV adta ki, minden bizonnyal ítélet is született már az ügyben, amely többéves börtönbüntetést jelenthetett a vádlottaknak. Ám a férfi talán nem vonult be a börtönbe, ezért adhatták ki a körözést. Az, hogy ezt Európára is kiterjesztették, azt feltételezi, hogy a hatóságok szerint külföldön bujkálhat” - tette hozzá a védő. A Blikk kérdezte Magas Istvánt, az egykor közismert élsportolót és egyetemi tanárt, hogy tud-e a körözésről, illetve fia jelenlegi sorsáról, ám Magas István csak annyit mondott, hogy erről nem akar beszélni.

A vízilabda sportág története és fejlődése

A vízilabda születése és terjedése

A labdarúgást nemcsak a briteknek köszönhetjük, hanem azt az eretnek gondolatot is, hogy a futballt a vízben is lehet játszani. Egészen pontosan 1870. május 12-én fektette le a Londoni Úszó Szövetség a vízi futball nevű játék első szabályait. Akkor még vízi futballnak nevezték, ami csak annyiban hasonlított a mai vízipólóra, hogy vízben és labdával játszották. Elsődleges céljuk a már akkor is népszerű úszógálák műsorának a színesítése volt. Ez jól sikerült, a játék egyre ismertebb és népszerűbb lett, olyannyira, hogy a szabályait is elkezdték egyre jobban finomítani, amelyek eredményeképp az tényleg elkezdett hasonlítani a ma ismert sportághoz.

A brit szigeten belül az angolokon kívül a skótok is hozzátették a magukét a játék fejlődéséhez. 1877-ben egy William Wilson nevű újságíró Glasgow-ban az angoloktól függetlenül írt egy vízi futball szabálykönyvet. Ennek már nem úszógálák betétprogramja, hanem kifejezetten közönségszórakoztató önálló sport volt a fő célja. 1890-ben volt az első angol-skót válogatott mérkőzés, amelyet annak ellenére, hogy az angol szabályok szerint játszották, a skótok nyertek meg, akárcsak egy esztendő múltán a visszavágót.

Az angolok „vándorlásával” együtt terjedt a játék, illetve annak híre világszerte. Ausztráliába 1879-ben jutott el, Európa országaiba pedig sorjában, 1893-ban Németországba, 1894-ben Ausztriába, 1895-ben Franciaországba és Belgiumba, majd 1897-ben Magyarországra.

A magyar vízilabda úttörő korszaka és az FTC szerepe

Dr. Füzesséry Árpád a Magyar Úszó Egyesület (MUE) elnökeként Bécsben látta meg az új sportot és egyből elhatározta, meghonosítja azt Magyarországon. Az elhatározásból tett lett, 1897-ben alakult meg a MUE vízipóló csapata. Kezdetben az úszócsapat tagjait két csoportra bontották, és az úszóedzések kiegészítéseként, erőnléti edzésnek alkalmazták a vízilabdát, majd bemutató mérkőzéseket kezdtek játszani. Az első hivatalos mérkőzést 1899. július 30-án, Siófokon, a Magyar Úszó Egyesület két csapata vívta.

A helyszín is sugallhatta, de tény, 1900-ban megalakult a Balatoni Úszók Egyesülete (BUE), majd szép sorban a többi csapat is, olyannyira, hogy a Magyar Atlétikai Szövetség Úszószakosztálya kiírta az első magyar vízilabda bajnokságot. Erre a szándékra nem mondhattak nemet a Ferencvárosi Torna Clubban sem, 1904. július 1-jén megalakult az FTC vízilabda csapata, amely azonnal nevezett a szeptemberben lebonyolítandó bajnokságba. Abba a bajnokságba, amelyen négy csapat, az FTC-én kívül a BUE, a Postatakarékpénztár SE és a Budafok-Kistétény SE indult el. A sportág úttörője, a MUE, nem tudott elindulni, mert éppen nem volt játékosa annak következtében, hogy a St. Louis-i olimpia kapcsán néhány játékosa elégedetlen volt a vezetőséggel és kilépett a klubból. Az első ferencvárosi játékosok Waizner Imre, Horn K. Lajos, Horváth Károly, Nagelbach Mihály, Erdős Miksa, Róna Zsigmond és Vargha Ferenc voltak. Horn K. Lajos neve ismerős lehet, hiszen ő volt a futballcsapat stabil játékosa is, ami bizonyítja, hogy akkoriban univerzális sportemberek voltak tagjai az FTC-nek.

Az első vízilabda bajnokság háromfordulós volt, a Császár Fürdő adta a helyszínt. Az FTC bajnoki rajtja hidegzuhannyal ért fel, hiszen 12:0-ra kikapott a BUE csapatától. A második meccset is elvesztették 4:3-ra a Budafok-Kistétény ellen, a harmadik meccsre pedig nem álltak ki, így a történelmi első bajnokságot a negyedik helyen fejezték be. Egy esztendővel később hasonló volt a helyzet, ugyancsak pont nélkül a negyedik helyen végzett a csapat. A második bajnokság végén az FTC-ben valami változott, rájöttek, ez így nem mehet tovább, sokkal tervszerűbben kell a jövőt építeni. Az utánpótlásra és a kemény edzésekre helyezték a hangsúlyt, olyannyira, hogy úgy döntöttek, amíg nem lesz versenyképesnek ítélt csapatuk, nem indulnak a bajnokságban. Ez az állapot három esztendeig tartott.

Az FTC szorgalmas edzéseinek 1909-re érett be a gyümölcse, ekkor tudtak kiállítani egy olyan csapatot, amely nyugodtan kihívhatta az egyeduralkodó MUE együttesét. Az 1909-es magyar bajnokságot eldöntő mérkőzésen az FTC 7:5 arányban vereséget szenvedett, de ez a vereség már más volt, mint az évekkel azelőttiek, ebben benne volt a remény. Aztán az élet úgy hozta, hogy még évekig nem volt valós versengés a magyar csapatok között, ám a magyar vízilabdázás színvonala mégis emelkedett, sőt világszinten is tényező lett - nagyrészt a Ferencvárosi Torna Clubnak köszönhetően.

1909. október 10-én, a MUE elleni bajnoki mérkőzés után a MUE csapatánál is látták, hogy addigi előnyük odalett. Felvetettek egy érdekes ötletet, fuzionáljon a két csapat, így jöjjön létre egy nemzetközileg is eredményes csapat. Az FTC vezetői hajlottak is erre, ám volt egy kikötésük: a fúzió csak az FTC neve alatt jöhet létre, amibe viszont a MUE nem ment bele. Belement viszont több játékosa, a nagynevű és hírű, osztrák állampolgárságú Freund Jacques, valamint az ifjú, nagy tehetségnek tartott Fazekas Tibor és Hégner Jenő, akik az FTC-hez igazoltak, tovább erősítve az amúgy is jó csapatot. Az FTC vezetői komoly fantáziát láttak az ígéretes fiatalokból álló együttesben, ezért a továbblépés érdekében merész döntést hoztak: kinevezték a csapat élére az akkor 26 esztendős kapust, Speisegger Ernőt. Ez a kinevezés azt jelentette, hogy Speisegger lett a csapat mindenese, vezetője, intézője és edzője egy személyben, és játékos karrierjével fel is hagyott. Speisegger Ernő elgondolásai maximálisan bejöttek, szervezőképessége, munkabírása páratlan volt, nem véletlenül nevezték el már akkoriban a vízilabda Malakyjának, a futballcsapat legendás intézőjére Malaky Mihályra utalva.

Speisegger alapelgondolása az volt, hogy a fejlődéshez minél több, komoly ellenfelekkel vívott mérkőzés kell. Mivel idehaza csupán egyetlen ellenfél volt, így a bajnokságok egyetlen meccsen dőltek el, a hazai lehetőségek nem jöhettek számításba, maradtak a nemzetközi összecsapások. Az FTC a vízilabdában is megalapozta úgy a saját, mint a magyar póló tekintélyét. Az első nemzetközi mérkőzés 1909. július 25-én volt, amikor a Budapesten vendégeskedő osztrák bajnokcsapat, az Austria kérésére az FTC mérkőzött meg velük.

1910 a sikerkorszak kezdetének éve lett. Az FTC pólósai Európában számos nagy tornát nyertek és megszerezték első bajnokságukat. 1910. február 13-án a csapat először játszott külföldön mérkőzést a német Neurer SV Breslau ellen, amelyet 5:4-re megnyertek. Majd benevezték az FTC-t az osztrák vízipóló bajnokságba, ahol 1910. március 13-án és április 3-án, Bécsben nagyszerű győzelmekkel nyitottak az Union ellen 5:1, az Amateur ellen 5:2 arányban. Nem volt megállás, a csapatot meghívták Magdeburgba egy nagy nemzetközi tornára, ahol négy nemzet hét csapata szerepelt. A tornát általános meglepetésre az FTC csapata nyerte, miután a döntőben 7:4-re legyőzte a német bajnok Germania együttesét.

Az FTC csapata méltán lehetett büszke az idegenben kivívott sikerére, hiszen a résztvevő német, magyar, belga, svéd csapatok az illető országok legjobbjai voltak, és így a kivívott győzelem értéke szinte felért egy kontinentális bajnoki küzdelemben kivívott győzelem értékével. Ezt erősítette a következő nagy diadal is Frankfurtban. Az FTC 4:3-ra legyőzte a belga bajnokcsapatot, a Cercle de Natation de Bruxelles-t, végleg beírva magát az európai élcsapatok közé.

A sikerek ellenére a Magyar Úszó Szövetségen (MUSZ) és a MUE-n belül furcsa dolgok történtek. Az átigazolási szabályok miatt több FTC játékost, köztük Ádám Sándort, Hégner Jenőt és Fazekas Tibort is eltiltottak, még akkor is, ha a zárlati idő letelt. A MUSZ kezdetben megtiltotta, hogy az FTC a három játékosát kivigye Frankfurtba, de a frankfurti rendezők kérésére felfüggesztették az eltiltást. Az FTC ennek ellenére diadalmaskodott. Később, egy drezdai torna előtt ismét engedélyezték Fazekas és Hégner részvételét, és az FTC hazahozta a vándordíjat.

Az 1910-es vízipóló bajnokság kiírásakor a MUE nem jelent meg a mérkőzésen, így az FTC lett a bajnok. A MUE azonban fellebbezett, és a MUSZ elsőfokon megsemmisítette a bajnokságot, az FTC meghallgatása nélkül. Az FTC fellebbezett, és a MUSZ végül 1910. december 31-én hozott döntésével az FTC vízipóló csapatát hivatalosan is bajnoknak nyilvánította.

Jelenkori események: Universiade női vízilabda mérkőzés

Július 3-án, csütörtökön délben különleges sportélmény várja a vízilabda szerelmeseit a Győr Projekt Kft. egyik kiemelt létesítményében, az Aqua Sportközpont 50 méteres medencéjében. Az Universiade női válogatott méri össze tudását a világbajnokságra készülő női válogatottal. A találkozó izgalmas és magas színvonalú párharcot ígér. A mérkőzés 12:00-kor veszi kezdetét, a belépés díjtalan, így minden érdeklődő szurkoló részese lehet ennek az egyedülálló sporteseménynek. A találkozót követően a nézőknek lehetősége nyílik kötetlen beszélgetésre és aláírásgyűjtésre a játékosokkal az uszoda aulájában.

Külön öröm a győri közönség számára, hogy az Universiade-válogatott keretében három helyi tehetség is helyet kapott: Petik Panna, Balogh Villő és Rádli Rózsa - mindannyian a Széchenyi István Egyetem hallgatói. A világbajnoki csapat névsora is véglegessé vált, motivált és kiváló képességű játékosokat vonultat fel, köztük két győri nevelésű játékost, Peresztegi-Nagy Kingát és Tormát Lucát.

Az Universiade, amelyet gyakran az egyetemisták olimpiájaként emlegetnek, a világ egyik legnagyobb nemzetközi multisport-eseménye. A kétévente megrendezett verseny olyan fiatal sportolók számára nyújt bemutatkozási lehetőséget, akik már most a jövő bajnokainak számítanak. A vízilabda az Universiade egyik kiemelt sportága, ahol Magyarország rendszeresen a dobogóért küzd, nem ritkán olyan játékosokkal, akik akár a felnőtt válogatottban is megállják a helyüket.

tags: #magas #istvan #vizilabda

Népszerű bejegyzések:

• Magyar tehetségek az USA női fociban
• A Magnus-effektus a fociban
• Stade de France: a sport és a terror árnyékában
• Magyar Péter és a drogtesztek
• A német iskolai kézilabda hírei és eredményei