Az oldalkocsis motorozás világa és a magyar motorsport története
Az oldalkocsis motorozás egy különleges és mosolyt csaló hobbi, amelynek minden darabja egyedi alkotás. Pap Bence több mint 10 éve szelei az utakat balesetmentesen oldalkocsis motorjával, és büszkén vallja, hogy ez nem egy tömegcikk.
Az oldalkocsis motorok egyedi varázsa
Tudtad, hogy minden oldalkocsit egyedileg, manufaktúrákban készítenek? Az én motorom egy BMW R1100GS típusú masina, mely híresen megbízható és időtálló darab. A GS sorozat a BMW legtöbb példányban eladott motorja, minden évben vezeti az európai eladási statisztikákat. Az oldalkocsi pedig Hollandiában készült, egy mérnök ember munkája.
Nem, attól sem kell tartanod, hogy túl körülményes megszervezni egy ilyen túrát. Oldalkocsis motorral az utazás élménye garantáltan felejthetetlen. Ahogy Pap Bence utasa fogalmazott: „Bence végtelenül barátságos és közvetlen volt, és nagyon jól vezeti a motorkerékpárt. Végig biztonságban érezhettük magunkat.“ Ez a közösség és az élmény adja az oldalkocsis motorozás igazi értékét. „Páromnak, Eszternek terveztem, s tudom, hogy sokat kellett variálnom, így szeretném azt is külön megköszönni, hogy még tegnap össze tudtuk hozni.“ „És még egyszer nagyon nagyon köszönjük! “ „Nagyon szépen köszönjük az élményt.“
Oldalkocsis motorozás családbarát és esélyegyenlőségi szabadidős tevékenység. Az oldalkocsis motorkerékpárok palettája rendkívül színes, segítségükkel nagyobb távokat lehet megtenni és komoly technikai háttérrel rendelkeznek. Számuk relatív ritka az országúti forgalomban, így igazi unikumnak minősül minden megjelenésük. Ha nem hiszed el, gyere és elviszlek egy körre!
KISORSOLTUK A NYERTESEKET!😍
A magyar motorsport korai története és az oldalkocsik megjelenése
Magyarországon 1900 körül rendeztek először olyan versenyt, ahol gépjárművek is feltűntek. A kerékpársportból nőttek ki az első hazai versenyek. Motoros háromkerekűek már 1899-ben indultak kerékpár-versenyek betétfutamaként, 1900-ban Pécsett és Szombathelyen is ilyen betétfutamokon feltűnt 1-2 autó.
„A Budapesti Trénin Iskola által rendezett nemzetközi kerékpár és motorverseny programmjának harmadik pontját a motoros triciklik versenye képezte. Állítók 10 versenyző nevezett. Láttunk azonban künn négy járművet és indult összesen kettő. A másik kettő közül az egyiknek közvetlenül az indulás előtt a kis tengelye tört el, a másiknak pedig a motorja nem akart működni. És mindezeknek tetejébe láttunk olyan versenyt, hogy az automobilhoz értő szakemberek elszégyellék magukat. A két 2 és egynegyed lóerős Peugeot tricikli oly nevetséges tempóval halad, hogy egy középszerű kerékpár is játszva legyőzhette őket.“
1900. november 30-án a hazai automobilizmus történetében nagy lépés történt, amikor a Royal szállóban összegyűlt autórajongók megalapították a Magyar Automobil Clubot. 1901. június 16-23 között a lóversenypálya árverési csarnokában megtartották az I. Budapesti Nemzetközi Automobilkiállítást, ahol versenyt is tartottak.
A motoros egyesületek és a korai versenyek
A motorkerékpárosok is szerveződtek. 1906-ban Král Sándor, Beszédes Jenő, Ruttner Kálmán, Légrády Ottó és Hódossy Jenő megalapították a Magyar Motorkerékpározók Egyesületét. Az új kis közösség sorra rendezte versenyeit.
„Hortyogó, pöffögő masinák álltak a versenyzők rendelkezésére, bizony az ökörszarv alakú kormányt alaposan meg kellett markolniuk, ha nyeregben akartak maradni. A motort begyújtani, ez sem volt könnyű dolog. Most akkor képzeljük el az első versenyüket, amely Budapest-Dunakeszi-Vác-Acsa-Aszód-Gödöllő-Cinkota -Bp útvonalon, nagyjából 102 kilométeres távon zajlott…”
1909-ben a porosz Henrik hercegről elnevezett túraút magyarországi szakaszával hazánk is bekapcsolódott a nemzetközi autósport vérkeringésébe. Érdemes megjegyezni, hogy a magyarországi útszakaszokon nem történt karambol vagy baleset. 1912-ben a Magyar Automobil Club Királyi Magyar Automobil Clubbá avanzsált, és két nagyobb lélegzetű túraútat is szervezett, melyek az első hazai szervezésű autósport-rendezvények voltak.
A két világháború közötti időszak
Magyarország még alig ocsúdott fel az első világháborúból, amikor 1920-ban a Svábhegyi verseny útvonala, - amely nagyrészt ma is bejárható - a Kékgolyó utcából indult. Több mint 50 autós és motoros gyűlt össze. 1924-ben a KMAC motoros hívei külön szakosztályt létesítettek. Angol mintára 1924. május 4-én rendezték meg a motorosoknak az első Magyar Tourist Trophy-t. A TT-t budai hegyi utakból összerótt összesen 14 kilométer hosszú szerpentinen tartották.
A húszas évek közepe a magyar gépjármű kereskedelem első igazi virágkorának tekinthető. A Központi Statisztikai Hivatal 1926. május elsejétől rendszeresen közzétette a hazai gépjárműállomány gyarapodását.
| Év/Dátum | Személykocsi | Teherautó | Egyéb gépjármű | Motorkerékpár | Összes gépjármű |
|---|---|---|---|---|---|
| 1923. június | - | - | - | 560 | - |
| 1925 (két évvel később) | - | - | - | 1472 | - |
| 1926. május 1. | 5285 | 1525 | 420 | 1929 | 9159 |
| 1928. május | - | - | - | 3450 | - |
A motorkerékpárok száma az évek múlásával meredeken emelkedett. A korszak legjelentősebb versenye továbbra is Svábhegy volt, ahol 1925-re már közel 100 nevezés érkezett.
- 1926-ban indult a Guggerhegyi verseny, amely Pasaréten indult, s szerpentinen ment a hegytetőre. „Az emelkedés nem erős, de a hajlások szokatlan íve, s különösen a legfelső forduló 3negyedköralakú hajlása komoly vezetői technikát kíván”.
- 1928-ban készült el Tát és Nyergesújfalu között egy három kilométeres beton-borítású szakasz, ahol már gyorsasági rekordfutamokat is lehetett tartani.
- Szintén a BSE és a KMAC közösen rendezték meg a Hármashatárhegyi versenyt, először 1929-ben, amely később, a harmincas években felváltotta a Svábhegyit.
- A harmincas évek legsikeresebb sport-rendezvénye az 1936-os Magyar Nagydíj volt.
A motorsport újjáéledése a háború után
A háború utáni újraindulásról egy 1955-ben megjelent cikk ad képet: „1945. április 4-ig romokban hevert a magyar sport is. De már a felszabadulást megelőző hetekben, az ország részleges felszabadítása alatti időben éledezni kezdett a sport. Fővárosunkban először a Partizán Szövetség keltette életre a motorsportot, s hírvivő versenyeivel egyre több hívet szerzett sportágunknak. 1945. augusztusában már nemzetközi versenyt rendeztünk a Városligetben.“ Itt a 100 cm3-es kategória győztese Szabó András lett. Egy másik adat: 1951-54-ben több motorkerékpár versenyt rendeztünk az országban, mint az azt megelőző 25 esztendő alatt.
1953-ban az Országos Testnevelési és Sportbizottság a Magyar Motorsport Szövetség keretén belül létrehozta az Autósport Bizottságot. Megkezdődött a törpeversenyautó-építés. 1955-ben hivatalosan is újjáalakult a Magyar Autóklub, amely májusban felelevenítette a hármashatárhegyi versenyek nagy múltú hagyományát.
A Kiskunfélegyházi Nemzetközi Oldalkocsis Találkozó
A Kiskunfélegyházi Parkerdő ad otthont az ország egyetlen nemzetközi „háromkerekű” találkozójának. Az oldalkocsis motorozás családbarát és esélyegyenlőségi szabadidős tevékenység, ezért segítségével igazi értékteremtő fesztivál indult útjára 2013.-ban. A Közép-Európában is egyedülálló rendezvényen rendszeresen több száz oldalkocsis motor is látható. A találkozón a gyerekeken és családokon túl rendkívül jelentős a külföldi és a szakmai jelenlét. Sok kiállító cég mellett a világ több tucat országából az USA-tól Oroszországig megfordulnak itt motorosok. A színvonalas koncertek és mókás motoros játékok mellett választhatók még gyermekprogramok, különleges járműkiállítások és vezetett motoros túrák a környék látnivalóihoz.
tags: #oldalkocsis #motor #bajnoksag
