Az Értékelés és Visszajelzés Fontossága az Iskolában: Jogok, Kötelezettségek és Innovatív Megoldások

A tanulmányi teljesítmény, a magatartás és a szorgalom értékelése, minősítése természetes velejárója és egyben központi kérdése az iskolákban folyó mindennapi nevelési-oktatási tevékenységnek. Az évközi teljesítmények alapján megállapított félévi és év végi osztályzatok az iskola egyik legfontosabb döntését jelentik, hiszen ekkor az intézmény a diák jövőjéről hoz döntést. Az értékeléssel kapcsolatos döntések ezért általában az oktatási szereplők figyelmének középpontjában állnak. Ezt jelzi az a nagyszámú kérdés és panasz is, amely évről-évre hivatalunkhoz érkezik ebben a tárgyban.

Az Értékelés Jogi Keretei és a Pedagógus Autonómiája

A közoktatási törvény 19. § (1) bekezdés e) és f) pontja szerint a pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy év közben, félévkor és a tanév végén értékelje a tanulók munkáját, minősítse teljesítményüket. A tanulók munkájának értékelésekor, minősítésekor a pedagógust széleskörű szabadság illeti meg. A pedagógus ezen autonómiája azonban nem korlátlan, határait a törvény más rendelkezései, többek között a szülők és tanulók jogai, valamint az intézmény működésére és belső rendjére vonatkozó szabályzatokban foglaltak jelölik ki. E szabályzatok nyilvánosságát és hozzáférhetőségét a diákok és szülők széles körű tájékoztatása érdekében a jogszabályok biztosítják. A szervezeti és működési szabályzat, valamint a pedagógiai program számos értékeléssel kapcsolatos kérdésben tartalmaz kötelező rendelkezést.

Az értékelés alapelvei és jogi háttere

A magatartás, szorgalom és tanulmányi előmenetel értékelésének alapjait a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. (Nkt.) törvény és a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet határozza meg.

A pedagógiai program szerepe: Az eltérő értékeléseket minden esetben a pedagógiai programban kell meghatározni. A program kötelező tartalmi elemeit a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet 7.§ (1) bekezdése sorolja fel.

Érdemjegyek és osztályzatok

Az Nkt. 54.§ (2)-(4) meghatározza a tantárgyak, a magatartás és a szorgalom értékelésekor adható érdemjegyeket és osztályzatokat. Ettől eltérő értékelést is lehet alkalmazni a pedagógiai program szerint. Arra azonban általánosságban nincs lehetőség, hogy új fokozatot vezessenek be, ezért nem felel meg a jogszabálynak az, ha a tantárgyi dicséretben részesülő tanulónak „jeles” helyett pl „kitűnő”-t adnak! Ezt nem lehet, még akkor sem, ha leírják a pedagógiai programban, mivel a vonatkozó jogszabály erre a kerettanterv vagy az oktatásért felelős miniszter engedélyét írja elő. Jelest kell adni, a tantárgyi dicséretet pedig a megjegyzés rovatban feltüntetni.

A törvény azt is kimondja, hogy elsőben félévkor és év végén, illetve másodikban félévkor szöveges értékelést kell adni.

Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített vagy felzárkóztatásra szorul. A második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon félévkor és év végén a tanuló értékelésére - jóváhagyott kerettanterv vagy az oktatásért felelős miniszter engedélyével - az iskola pedagógiai programja a (2) bekezdésben meghatározottaktól eltérő jelölés, szöveges értékelés alkalmazását is előírhatja. Ha az iskola nem alkalmazza az (1)-(2) bekezdésben meghatározottakat, de arra iskolaváltás vagy továbbtanulás miatt szükség van, vagy a szülő vagy a tanuló kérésére köteles a félévi és az év végi minősítést osztályzattal is elvégezni.

A Transzparens Tájékoztatás és Visszajelzés Jelentősége

A szülők és diákok joga a részletes tájékoztatáshoz

A közoktatási törvény 14. §-a szerint a szülő joga, hogy gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon. Ennek megfelelően a pedagógusnak a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét az érdemjegyekről rendszeresen értesítenie kell. A rendszeres tájékoztatás elmulasztása a jogszerűen megállapított érdemjegytől függetlenül jogsérelmet okozhat. A tájékoztatás részben személyesen, részben az érdemjegyeknek a naplóba és az ellenőrzőbe időben történő bejegyzésével valósulhat meg.

Az iskola tájékoztatási kötelezettségéhez tartozik, hogy biztosítsa a dolgozatokba való betekintést. Annak érdekében azonban, hogy a tanuló hiányosságait a szülővel korrigálhassa, a megtekintés nem jelentheti csupán a dolgozatok megismerését és tanulmányozását az iskola helyiségében egy meghatározott időkeretben. A megtekintésnek szükségszerűen magában kell foglalnia a dolgozat birtoklását, vagyis arról a szülő kérésére másolatot kell rendelkezésére bocsátani.

A tényszerűség követelménye az adatok rögzítésében

A tájékoztatásnak a rendszerességen túl alapvető követelménye a tényszerűség. A napló, és az ellenőrző csak abban az esetben nyújthatnak valós képet a tanuló tanulmányi teljesítményéről, ha az érdemjegyek megállapításukat követően a lehető legrövidebb időn belül bejegyzésre kerülnek a megfelelő helyre.

Esetpélda a félrevezető bejegyzésre:

A szülő sérelmezte, hogy a naplóban szerepelt egy elégtelen a májusi bejegyzések között, amikor gyermeke egész hónapban betegsége miatt igazoltan távol volt. Az intézményvezető azt nyilatkozta, hogy a szülő az elégtelent már áprilisban láthatta, amikor személyes megbeszélésen megmutatta neki a naplót, mert az egy korábbi számonkérés eredménye volt. Az érdemjegy kizárólag azért került a májusi érdemjegyek helyére, mert áprilisra nem maradt hely bejegyezni. Megállapítottuk, hogy ha a naplóban az érdemjegyek beírására hónaponként másmás cellák állnak rendelkezésre, akkor a nem megfelelő helyre beírt érdemjegy félrevezető információt hordoz. A bejegyzések félrevezető jellege - így az, ha már áprilisban a májusi cellába kerül az érdemjegy - rontja a napló hitelességét, és így azáltal, hogy nem nyújt tényszerű tájékoztatást, csorbítja a szülők és a diákok tájékoztatáshoz való jogát. A jegyző a szülő kezdeményezésére a naplóvezetés hiányosságait feltárta, és az intézményvezető ennek nyomán nevelőtestületi értekezleten hívta fel a pedagógusok figyelmét a naplóvezetés szabályos vezetésére, továbbá tudatta velük, hogy ennek ellenőrzéséről a jövőben gondoskodni fog. Ezért az ügyben nem tettünk kezdeményezést.

A tájékoztatás idejére és módjára nemcsak a jogszabályok rendelkezései vonatkoznak. Az intézménynek szervezeti és működési szabályzatában kell részletesen meghatároznia a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendjét és formáját.

Mikor és hogyan kell tájékoztatni?

Egy szülő arról kért tájékoztatást, hogy mennyi ideig lehet a dolgozatokat javítani, illetve, hogy mennyi idő után kell az érdemjegyeket beírni a naplóba. Tájékoztattuk arról, hogy az erre vonatkozó szabályokat az intézmény szervezeti és működési szabályzatában találhatja meg. Ugyanerről tájékoztattuk azt a diákot is, aki azt kérdezte: törvényi előírás-e, hogy amennyiben egy diák bukásra áll, a szüleit az év vége előtt egy hónappal írásban értesíteni kell erről. A szóban forgó diák néhány osztálytársa kapott ilyen értesítést, és ő tudni szerette volna, esetében az értesítés hiánya azt jelenti-e, hogy nem kaphat elégtelent.

Az Értékelés Módszertana és Korlátai

A pedagógus az értékelés, minősítés során kialakíthat egyedi módszereket, alkalmazhat sajátos értékelési, számonkérési technikákat, de ezeknek természetesen összhangban kell lenniük a jogszabályi előírásokkal, illetve az intézmény pedagógiai programjával. Egy tanuló azt kérdezte tőlünk, milyen jogszabály rendelkezik arról, hogy a tanár dolgozatírás alkalmával csoportokra bonthatja az osztályt. Tájékoztattuk arról, hogy a jogszabályok ilyen rendelkezést nem tartalmaznak, ettől függetlenül a csoportonkénti számonkérés lehet jogszerű beszámoltatási eszköz. Az egyéni értékelési módszerek alkalmazásánál nagyon fontos, hogy a diákok és a szülők alapos ismeretekkel rendelkezzenek a pedagógus szempontjairól, értékelési elveiről, azonban a kellő időben adott, részletes és érdemi tájékoztatás mellett sem alkalmazható olyan értékelési módszer, amely a tanulói jogviszonyra vonatkozó szabályoknak ellentmond.

Az érdemjegy nem fegyelmezési eszköz

Amikor a közoktatási törvény 70. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, akkor egyben azt is kimondja, hogy az érdemjeggyel a pedagógus kizárólag a tanuló teljesítményét, előmenetelét értékelheti. Törvényi előírás továbbá, hogy az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. Minden esetben jogsértő az, ha az érdemjegy nem a tanuló teljesítményét, hanem a tanuló kötelezettségeinek teljesítésével kapcsolatos egyéb körülményt értékel.

Esetpélda: Értékelés hiányzás miatt

Egy szülő sérelmezte, hogy gyermeke történelem tanára elégtelen érdemjegyet ad azoknak a diákoknak, akik a dolgozatíráson nincsenek jelen, ezt saját füzetébe jegyzi be, amelyet harminc napon belül van lehetősége a diáknak kijavítani. Ha a diák nem él a javítás lehetőségével, akkor az elégtelen bekerül a naplóba. A fenti értékelési elvekről a pedagógus a szülőket minden év elején a tanulók füzetébe történő rögzítéssel tájékoztatja. Gyermeke esetében több elégtelen került így a naplóba, mert sok hiányzása miatt harminc napon belül nem tudta pótolni lemaradását. Megállapítottuk, hogy a fenti értékelési módszer jogsértő, mert adott esetben az érdemjegy nem a tanuló nevelés-oktatás keretében nyújtott teljesítményére vonatkozik, hanem csupán a mulasztás tényét értékeli. Ez a jogsérelem annak ellenére is fennáll, hogy az értékelés, minősítés elveiről a tanulók és a szülők megfelelő időben pontos és részletes tájékoztatást kaptak. Az ügyben tett kezdeményezésünket az intézményvezető elfogadta.

Különleges Értékelési Formák és Vizsgák

Az írásbeli beszámoltatások szerepe és a helyi tanterv

Az írásbeli beszámoltatások formáit, rendjét, korlátait, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepét, súlyát a közoktatási törvény 48. § (4) bekezdése szerint az iskola pedagógiai programja részeként megalkotott helyi tantervben meg kell határozni. A nevelési-oktatási intézmény ennek megfelelően abban az esetben szervezhet év végi záróvizsgát, kisérettségi vizsgát, vagy bármely más, a közoktatási törvényben nem szabályozott beszámoltatási formát, ha a fenti szabályzat rendelkezik arról. Ebben az esetben azonban szükséges a helyi tantervben azt is meghatározni, hogy az így szerzett érdemjegy milyen mértékben számít bele az év végi osztályzatba. (K-OJOG- 305/2003., K-OJOG-383/2003., K-OJOG-400/2003.)

Az a szabályozás nem jogsértő, amely szerint a záróvizsga, kisérettségi vizsga érdemjegye meghatározó az év végi osztályzat megállapításakor, azonban kizárólagos beszámítása az oktatási jogok sérelmét okozza, hiszen a közoktatási törvény szerint az év végi osztályzatot az érdemjegyek - és nem pusztán egy érdemjegy - alapján kell meghatározni. Fentiekről tájékoztattuk a szülőt, aki azért fordult hozzánk, mert gyermeke matematika tanára azt a kijelentést tette, hogy akinek nem sikerül a kisérettségi vizsga, az megbukik év végén.

Mulasztások és osztályozó vizsga

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 51.§ (7)-(8) alapján, ha a mulasztások mértéke egy tanítási évben (igazolt és igazolatlan együtt) az alapfokú nevelés-oktatás és a középfokú nevelés-oktatás szakaszában meghaladja a 250 órát, vagy az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák 20%-át, vagy az alapfokú művészeti iskolában a tanítási órák egyharmadát, vagy egy adott tantárgy esetén a tanítási órák 30%-át, akkor: Amennyiben a tanulónak van elég érdemjegye, a szaktanár lezárhatja. Ha nincs, a nevelőtestület dönti el, hogy tehet-e osztályozó vizsgát és ennek alapján kerül megállapításra az év végi értékelése. Ha nem tehet osztályozó vizsgát (ilyen döntés feltétele, hogy a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a 20 tanórai foglalkozást és az iskola eleget tett a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben foglaltaknak.

Az osztályozó vizsga: A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 64.§ (2)-(6) alapján az osztályozó vizsga nem keverendő össze a javító vizsgával! Utóbbi az év végi elégtelen osztályzat javítására szolgál, míg az osztályozó vizsga az év végi osztályzat megállapítására.

Osztályozó vizsgát az alábbi - leggyakrabban előforduló esetekben - lehet tennie a tanulónak:

• akit hiányzásai miatt nem tudnak osztályozni, és a nevelőtestület engedélyezte neki a vizsgát,
• aki különbözeti vizsgát tesz,
• magántanuló.

Ennek megfelelően az osztályozó vizsga eredménye függvényében is lehet javító vizsgát tenni, vagyis az osztályozó vizsgát úgy kell szervezni, hogy legyen idő a javítóvizsgára való felkészülésre. A jogszabály azt is kimondja, hogy a vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni! Elterjedt nézet, hogy a készségtárgyakból nem kell vizsgát tenni, de ilyet sehol nem ír a jogszabály.

Javítóvizsga

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 64.§ (7)-(8) alapján a javítóvizsga a nem megfelelő eredmény esetén történik, kötelezni senkit nem lehet rá, ilyet tehát minden esetben csak lehetősége van a tanulónak a javítóvizsgára, de nem kötelezhető.

A javítóvizsga leggyakrabban előforduló esetei a következők:

• Ha legfeljebb 3 tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott (akár normál értékelés, akár osztályozó vizsga során).
• Ha saját hibájából nem jelent meg, vagy késve jelent meg az osztályozó vizsgán.

Javítóvizsgát augusztus 15. és 31. között lehet tenni. Ha az elégtelen osztályzatok száma meghaladja a kettőt, a tanuló a nevelőtestület engedélyével tehet javítóvizsgát. A nevelőtestület az engedély megadásáról az osztályozó értekezleten dönt, és az itt megszületett döntést a bizonyítványba történő bejegyzéssel közli a tanulóval. Ha a tanuló nem kapja meg az engedélyt, azaz a tantestület úgy határoz, hogy a tanuló tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja, nincs lehetősége javítóvizsgát tenni.

Jogorvoslati Lehetőségek és Védelmi Mechanizmusok

A nevelőtestület szerepe az év végi osztályzatok felülvizsgálatában

A pedagógus autonómiájának további korlátja a közoktatási törvény 70. §- ában foglalt rendelkezés, amely szerint az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja.

A független vizsgabizottság

Szülők több alkalommal kerestek meg bennünket azzal a kérdéssel, hogy mit tehetnek, ha úgy érzik, hogy a pedagógus elfogult és alulértékeli gyermekük teljesítményét. Az ilyen esetekben felvilágosítást adtunk arról, hogy a közoktatási törvény a diákok számára lehetőséget biztosít a független vizsgabizottság előtti vizsgázásra. A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont által kijelölt intézmény szervezi. Ezen a vizsgán a diák egy háromtagú vizsgabizottság előtt ad számot a tudásáról, amelynek nem lehet tagja az a pedagógus, aki abban az iskolában tanít, amellyel a diák tanulói jogviszonyban áll. Ez megoldást jelenthet azokban az esetekben, amikor a szülők kifogásolják a pedagógus osztályozását, személyes ellentétet, elfogultságot feltételezve a háttérben. Ezért hasznos lehet, ha az iskola tájékoztatást nyújt a független vizsgabizottság előtt letehető vizsga lehetőségéről és annak szabályairól.

Független vizsgabizottság előtt a félévi, illetőleg a tanév végi osztályzat megállapítása érdekében osztályozó vizsga, illetve elégtelen év végi osztályzatot követően javítóvizsga tehető. Az erre vonatkozó igényt a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet szerint a tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő aláírásával - osztályozó vizsga esetén a félév utolsó napját megelőző harmincadik napig, javítóvizsga esetén a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül jelezheti.

Érdeksérelemre hivatkozással indítható eljárás

Lehetősége van ugyanakkor mind a tanulónak, mind a szülőnek a számára kedvezőtlen döntés megváltoztatása érdekében - a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutástól számított 15 napon belül - érdeksérelemre hivatkozással eljárást indítani. A közoktatási törvény 83. § (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ilyen, egyéni érdeksérelemre hivatkozással benyújtott felülbírálati kérelmet az iskolaszék, illetve, ha ilyen nem működik, a nevelőtestület tagjaiból álló, legalább háromtagú bizottság vizsgálja meg. A vizsgálat eredményeképpen az iskolaszék, illetve a bizottság a felülbírálati kérelmet elutasítja, vagy a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja, illetve a hozott döntést megsemmisíti, és a döntéshozót új döntés meghozatalára utasítja.

Esetpélda: Szóbeli fellebbezés elfogadása

Egy szülő, akinek gyermeke három tantárgyból szerzett elégtelent, az évfolyamismétlésre kötelező döntést követően bement az igazgatóhoz, és személyesen közölte vele kérését, hogy engedélyezze javítóvizsga letételét. Az igazgató a szülő kérését szóban elutasította. E döntést sérelmezve a szülő hivatalunkhoz fordult. A ügyben megállapítottuk, hogy a szülő szóbeli kérése felülbírálati kérelemnek minősült, tekintve, hogy a törvény nem rendelkezik az eljárást megindító kérelem benyújtásának módjáról. Az intézményvezető a felülbírálati kérelem elbírálásáról egy személyben nem dönthet, döntése tehát érvénytelen. Ezért kezdeményeztük, hogy az igazgató a szülő kérelmének jogszerű elbírálásáról haladéktalanul intézkedjen. Kezdeményezésünket elfogadták, a nevelőtestület tagjaiból álló háromtagú bizottság a felülbírálati kérelmet elutasította.

Törvényességi kérelem

A magatartás, szorgalom és a tanulmányok minősítése ellen érdeksérelem miatt nem indítható eljárás. A jogalkotó törvényességi kérelem előterjesztését teszi lehetővé, abban az esetben, ha a minősítés nem az iskola által alkalmazott helyi tantervben meghatározottak alapján történt, illetve a minősítéssel összefüggő eljárás jogszabályba vagy a tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik.

Esetpélda: Érdemjegyek utólagos módosítása

Egy gimnázium igazgatója az alábbi ügyben kérte állásfoglalásunkat. Az iskola egyik pedagógusa elfelejtette rögzíteni a naplóban, hogy az év végi számonkérés alkalmával két tanuló javított. Az év végi osztályzatot így számukra hátrányosan, a javítás figyelmen kívül hagyásával állapították meg. Miután a tanulók bizonyítványába a rosszabb osztályzatok kerültek, a szülők törvényességi kérelemmel fordultak az igazgatóhoz. A pedagógus tévedését szóban és írásban is elismerte, az igazgató arról érdeklődött, hogy hogyan tudná a tanulók jogsérelmét orvosolni. Az intézményvezetőt tájékoztattuk arról, hogy a törvényességi kérelem elbírálásakor a fenntartónak lehetősége van megvizsgálni, van-e mód arra, hogy utólag kiegészítsék az osztálynaplóban foglaltakat, továbbá a fenntartó másodfokú döntésével megváltoztathatja a bizonyítványban rögzített osztályzatot.

Játékos és Motiváló Visszajelzési Formák a Magatartás és Szorgalom Értékelésében

A magatartás és szorgalom értékelésére az iskolaközösség által elfogadott normákat kell alkalmazni és ezt a pedagógiai programban rögzíteni. A magatartás és szorgalom értékelése volt talán a legsokoldalúbb, legösszetettebb az elmúlt években. Volt olyan év, amikor a faliújság is része volt a napi munka értékelésének, az igazolványok, matricák stb. mellett.

Akik rendszeres olvasóim, azok tudják, hogy a jelenlegi osztályomban a fiúk körében rendszeresek a magatartásbeli problémák. Már többféle megoldást kipróbáltam, de csak rövid ideig volt visszatartó hatása. Több mint egy hónapja járunk iskolába, de a gyerekek még nem rázódtak vissza. Ez meglátszik a tanulásnál is, de még szembeötlőbb (legalább is nálunk) a magatartásukon. Aki alsó tagozatos gyerekeket tanít, az biztosan tudja, hogy el kell őket varázsolni, és akkor mindent meg lehet valósítani, amit a tanterv előír. Ezzel eddig nekem sem volt gondom, mert kellő motivációval mindig sikerült elérnem.

Tanév végén arra az elhatározásra jutottunk az osztállyal, hogy jövőre, vagyis 4. osztályban közösen dolgozunk ki szabályokat. Persze van házirendünk, de ez olyan gyereknyelven íródott dolog lesz, ami mindig a szemük előtt lesz. A szabályok betartásának és megszegésének is lesznek következményei, ezeket is közösen fogjuk kitalálni.

Az első, amit mutatok, faliújságra elkészíthető, rajzos, mutatós, kis mondóka is van hozzá (amit persze magyarosítani kell). Elsősöknek gondolnám az alábbi megoldást. Elmondják a mondókát, és már tudják is, hogy kell viselkedni.

A következő egy értékelő tábla, melyet mindenki nyomon tud követni. Hasonló megoldás ez is, amikor minden gyereknek külön-külön van 3 színes korongja. Mivel mi már „nagyok” vagyunk, a most következőkhöz hasonló kivitelezésben gondolkodom. … míg ez a kettő azért nyerte el a tetszésemet, mert ez közös munka eredménye lehet.

Végül egy levélféleség, amely már a tanulásra buzdít, és azáltal motivál, hogy miután leírja, hogy mit kell tennie egy gyereknek, pozitív gondolatot fogalmaz meg: „Tudom, hogy meg tudod csinálni!” Ezzel lehet aztán motiválni! Szóban ez nekem már eddig is bevált, így leírva bármikor előveheti a gyerek, ha esetleg menet közben elszállna az önbizalma. Ezek után már csak az jelenthet gondot, hogy melyiket válasszuk, aztán jöhet a kivitelezés.

tags: #magatartas #visszajelzes #jatekosan

Népszerű bejegyzések:

• magyar sikerek az ultrakönnyű repülésben
• BL és EL kézilabda részletek
• Tudj meg mindent a kosárlabda palánkról és gyűrűről
• Az átigazolások világa
• A DVSC Boxing sikerei részletesen