A Magyar Atlétikai Club és a Margitszigeti Atlétikai Centrum története
A sportegyesületek történetében kiemelkedő szerepet játszott a Magyar Atlétikai Club (MAC), amely világhódító útjára indította a magyar sportot. A létesítmény, ahol a MAC pályái egykor álltak, az 1875-ben megalakult klub otthona volt. Ezen a helyszínen nívós atlétikai versenyek mellett a múlt század elején még válogatott labdarúgó mérkőzést is rendeztek, mint például az 1903. július 11-i Magyarország - Ausztria 3-2-es összecsapást.
A MAC aranykora és újjászületése
A világháborút követően 1946. július 17-én az egyesületet feloszlatták. Azonban a MAC még élő tagjainak gondolata testet öltött, és sikerült újra alakítani. Az újjáalakulás első lépcsőjeként, a MAC emléktáblájának leleplezésére 1988. augusztusában került sor a MAC megszűnése előtti utolsó pályáján, a mai Margitszigeti Atlétikai Centrumban, a volt Úttörő Stadion lelátójának bejárati főfalánál.
Az ünnepségen részt vettek az állami sport-vezetés képviselői, a NOB vezetői, a sport és társadalmi élet kiválóságai, a MAC még élő Olimpiai-, Európa-, és világ-, valamint örökös bajnokai, és mintegy félezernyi ünneplő közönség. Az újkori történet következő állomása az 1989-es újjáalakulás és az 1993-as fúzió a Népstadion Sportkörrel, illetve a Népstadion Szabadidő Egyesülettel (NSZE). Ezzel megkezdődött a MAC griffmadarának újkori szárnyalása.
A MAC új vezetősége és szakosztályai
Az újjáalakult MAC elnöke Kálnoki Kis Sándor, alelnöke Lugossy Lajos, főtitkára Csatádi Katalin lett, akit később dr. Török János váltott, tiszteletbeli elnöknek pedig dr. Bejczy Lajost választották. A MAC újjá alakulásakor a következő szakosztályokkal indult:
- atlétika
- labdarúgás
- jégkorong
- műkorcsolya
- szinkronkorcsolyázás
- tenisz
- és egy rövid ideig úszás.
A műkorcsolya szakosztály Simon István vezetése alatt a MAC egyik legsikeresebben működő szakosztályává vált. Simon István tanítványai számos magyar bajnoki cím megszerzése mellett, sporttörténelmi jelentőségű sikereket értek el a hazai és világversenyeken, illetve téli olimpián. A MAC első műkorcsolyázó bajnoka Tóth Gitta 1924-ben és 1925-ben szerzett aranyérmet. Az újkori MAC korcsolya szakága 1993-1994-ben jött létre, elődei az NSZE és a Népstadion Sk. A Népstadion SZE. műkorcsolya szakosztálya 1987-ben alakult meg a Simon István által vezetett korcsolyaiskolából és a Wágner Jánosné által vezett NSK-ból. A MAC elévülhetetlen érdemeket szerzett a szinkronkorcsolyázás meghonosításában is, Berecz Ilona vezetésével 7 bajnoki címet szerzett a csapat.
A MAC 2000-ben ünnepelte 125 éves jubileumát. Ebből az alkalomból - a MAC 1875 május 6-án a kontinensen első alkalommal megrendezett atlétikai viadalának emlékére - a magyar parlament május 6-át a magyar sport napjává nyilvánította. A Szabadság téri emlékműnél minden évben hivatalos ünnepség keretében emlékezünk meg a nagy elődökről.
Az Úttörő Stadiontól a Margitszigeti Atlétikai Centrumig
A létesítmény az 1949-es budapesti Világifjúsági Találkozóra épült, illetve azért, hogy a fiatalokat megmozgató rendezvényeknek, főként sportrendezvényeknek adjon otthont. Novotny, a legendás rádiós felidézi, hogy még gyerekkorában a Knézits utcai általános iskola csapatával más iskolák csapatai ellen focizott az Úttörő Stadionban. „Tinédzser koromból meg a SZÚR-ok, a színész-újságíró focimeccsek jutnak eszembe, amelyeket a Margit-szigeten nézőként láttam” - folytatja Novotny, aki később felnőttként az újságíró labdarúgó válogatottal is játszott az Úttörő Stadionban, amelyben aztán a szakmáját gyakorolva, rádiósként is megfordult.
A stadiont sokan nem csak a pályákkal, vagy a Margit-hídról és Budáról is jól látható lelátóval, hanem a szigeti létesítmény nevét viselő klubbal azonosítják. Az Úttörő Szövetség támogatta a csapatot, aminek köszönhetően a gyerekek sok új mezt kaptak, amelyeken a csapat címerében az úttörők jelszava virított: Előre. Akadt olyan sportoló, aki a MAC, majd megszűnése után a Vasas atlétájaként több világcsúcsot dobott, és 1948-ban megnyerte a londoni olimpiát. Később, 1957-től 1980-ig a Népstadion főigazgatója, majd 1964 és 1974 között a MASZ elnöke is volt.
„A Fradi, az MTK, a Dózsa, a Honvéd vagy a Vasas serdülő játékosai mind salakos, vagy földes pályán tréningeztek, és azon játszották a meccseiket is - persze, később én is a Fradi ifiben -, úgyhogy annyi »epeszínű« haver azóta sem vett körül, mint akkor” - meséli egy emlékező. A Margit-szigeten ráadásul termálvíz folyt a csapból, ami különleges élményt nyújtott a sportolóknak a zuhanyzóban.
Sportesemények és tömegsport ma
Az ezredforduló körüli évek egyik „nagy dobása” az 1999-ben részben az Atlétikai Centrumban megrendezett, Vörös Zsuzsa (női egyéni), Balogh Gábor (férfi egyéni), illetve Balogh Gábor, Hanzély Ákos és Sárfalvi Péter (férfi csapat és váltó) révén magyar aranyesőt hozó öttusa-világbajnokság volt. Az évek során azóta rendeztek jó néhány amatőr sportrendezvényt, kispályás futballtornákat, céges sportnapokat, mára pedig abszolút a tömegsport kiszolgálása vált a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő, a Budapesti Sportszolgáltató Központ Nonprofit Kft. által üzemeltetett létesítmény fő profiljává.
„Tavaly sikeres félmaratoni futóversenyt rendeztünk a főváros 150. születésnapja alkalmából, és szeptember utolsó hetében évente szokott lenni egy „Be active!” sportnap, amely leginkább talán a Nagy sportágválasztóhoz hasonlít. Olyankor több mint 30 sportot mutatunk be, amelyeket bárki kipróbálhat” - mondja a létesítmény vezetője. „Ennek ellenére nagyon kedvező bérletkonstrukciókat biztosítunk. 2015 és 2022 között például nem emeltünk árat, azóta is talán csak 30 százalékot, miközben az üzletekben mindennek az ára a duplájára emelkedett.”
tags: #magyar #athletikai #club #stadion #margitsziget
