MLSZ Gáspár Nikolett Szügy információk
A következő összefoglaló a helyi és regionális hírekről, eseményekről és gazdasági fejleményekről nyújt betekintést, elsősorban Nagykanizsa és Zala megye környékéről.
Nagykanizsa Helyi Ügyei és Fejlesztései
Piacvita és Ingatlanügyek Nagykanizsán
Az elmúlt időszakban a nagykanizsai közéletet több helyi vita is foglalkoztatta. Lapszámunkban egy levél került közlésre, melynek feladói Víg Attila és Víg Tibor voltak, címzettje pedig Stahl György, az Alfától az Omegáig Kft. ügyvezetője. A tulajdonosok jogos jussukat kérték, és jelezték, hogy ellenkező esetben bírósághoz fordulnak. Víg Attila vállalkozó jogosan kifogásolta, hogy személyiségi jogait sértő adatok kerültek nyilvánosságra a levél közlésének módjával.
Víg Attila a beszélgetés során elmondta, hogy a levél többszöri becsapás után íródott, melyben az önkormányzat és Stahl György is érintett volt. Egyezséget ígértek egy piac kialakítására, ami folyamatban van, és szándékukról nem mondtak le. Felhívásukra sok érdeklődő jelent meg, és felmérték az igényt, valamint azt, hogy mely piac árusai költöznének át: a magánpiacon lévők vagy a városi piacon árusítók. Az önkormányzattal kialakult egyezség keretében szó volt egy közös út megépítéséről is, amely délről közelítette volna meg a Vásárcsarnokot. Az általuk biztosított terület fejében kaptak volna bejárási lehetőséget az útról, melyet egyébként is kell, hogy kapjanak, hiszen közút épül. Az egyezségben szereplő koncepció tetszett az akkori alpolgármesternek, a mai polgármesternek is, de semmilyen választ nem kaptak akkori kérésükre. Most állítólag egy falat akarnak húzni közéjük elválasztásként, vélhetően jelentős költséggel, holott a Vásárcsarnok építése is elég pénzbe került.
1997. március 6-án Víg Attila levelet írt Stahl Györgynek, felhíva a figyelmét, hogy tulajdonában lévő 48-as ingatlanon építkezik, és azon törmeléket helyeztek el, ezért mihamarabb fejezze be a birtokháborítást. A megkeresésre nem érkezett reakció. A telket március harmadikán vette meg, melyet az adásvételi szerződés is igazol. Tulajdonát sajnos egészen augusztus végéig nem tudta birtokba venni. Eddig az időpontig olyan használati díjat kért, amelyet az önkormányzat rendelete szerint számítottak ki, ahogy bárkinek fizetnie kell, ha építkezés során nem a saját területén tárol bármit is. Ettől az összegtől eltekintett volna, és még a mai napig is eltekintene, ha egyezségre juthatnának. Az akkori polgármester, Suhai úr azt írta Víg Attila levelére, hogy nem lehet követelése, mert az ingatlan nem az övé.
A Nagykanizsai Vásárcsarnok Építésének Kérdőjelei
A nagykanizsai vásárcsarnok ügye régóta húzódó probléma. Krémer József szerint öt éve, mióta vásárcsarnokról szó esik Nagykanizsán, igazából nem hozzáértő kezek munkálkodtak a csarnok megvalósításánál. Kezdetben vállalkozói alapon történő vásárcsarnok megszervezésről volt szó, de nem jött össze, mert nem tudták megcsinálni. Ez azt bizonyítja, hogy az akkori szervezők alkalmatlanok voltak erre a feladatra. Sokkal körültekintőbb vállalkozásba adást lehetett volna végezni, és a szerződések megkötését, valamint a műszaki ellenőr személyének megtalálását is sokkal alaposabban kellett volna kezelni. Véleménye szerint az egész építkezést szakszerűen is lehetett volna csinálni, mert ami eddig történt, az nem a szakszerűség talaján állt. Az épület elegáns, sőt a luxuskategóriát is eléri, de az átadás előtti hetekben még senki sem foglalkozott azzal, hogy hogyan fog valójában működni.
Marton István hozzáfűzte, hogy tavaly száz, idén százötven, összesen nettó kétszázötvenmillió forint az önkormányzat beruházása, melyet a 99,6 százalékban önkormányzati tulajdonban lévő kft-vel végeztetett, hitelgaranciával együtt összesen négyszázmillió forint. Kérdéses, hogy ki tudja, mibe kerültek az érintett földterületek, és egyáltalán indokolt volt-e több mint ötvenmillió forintért parkolót építeni. A közműfejlesztéseket is ki kell fizetni, melyből tételesen csak az utolsó közgyűlés által elfogadott 12 milliós út építése említhető. Mindez anélkül, hogy tudnánk, milyen a konstrukció, hogyan lehet és kell üzemeltetni.
A Berek-pör: Egy Történelmi Földvita Nagykanizsán
Nagykanizsa természetföldrajzi, közigazgatási, jogi és gazdasági helyzetének illusztrálására nagyszerű lehetőséget nyújt a berek-pör bemutatása. A két városrész közötti ingoványos, rekettyés terület, a berek, a 18. század elejétől fokozatosan felértékelődött. Stratégiai funkciója megszűnt, a felrobbantott várat már nem kellett védeni, viszont termőföldre szükség volt. A mocsár nyáron bűzlött, télen még az átkelést sem igen biztosította. A város és az uradalom egyaránt tudta, hogy a rendszeres árkolás segítségével ki lehet a berek területét szárítani, s így aránylag olcsón és könnyen tudnák azt földművelésre használni.
A Batthyányak azonban az olykor 30 szekér szénát is megtermő bereki rétekről nem szívesen mondtak volna le, ezért a város ősi jussával - miszerint a királyi parancsolat úgy szólt, hogy azé az elhagyott terület, aki kiszárítja - nem sokat törődtek. Mit tehetett tehát a város? Pörösködött. Az évtizedek teltek, a perköltségek magasra rúgtak, végül Kanizsa alulmaradt. Az élelmes városlakók azonban nem tartották be a határozatokat, hanem teljes erővel nekiláttak a berek lecsapolásának. Árkolt az uraság, és árkoltak a kanizsaiak is.
1800 nyarán a város a saját kasszája terhére a bajcsai határtól kezdve 300 öl hosszúságban a berek vizeinek összegyűjtésére kanálist ásatott. Ez a merész tett arra is jó volt, hogy a vármegye ismét elővette és felülvizsgálta a pöriratokat. 1802-ben a kanizsai polgárok olyan ösztönzést kaptak, hogy szinte az egész város egy emberként ásóval, lapáttal, szekérrel vonult ki a berekbe. Ötezer öl hosszúságban kiásták a két és fél méter széles árkot, egészen a zsigárdi határig. A tulajdonjog eleinte ide-oda vándorolt, végül az urasággal szót értő szerződés nyomán az 1820-as évekre sikerült a teljes területet kiparcellázni.
Közösségi és Oktatási Események
Pedagógusok elismerése és pályakezdő tanárok eskütétele
A hagyományoknak megfelelően városunkban idén is megrendezték közös ünnepség keretében a nyugdíjas pedagógusok részére adományozott díszoklevelek átadását és a pályakezdő fiatalok eskütételét. A megemlékezést a Zrínyi Miklós Általános Iskola énekkara tette még színvonalasabbá. A kedves műsor után Tüttő István polgármester köszöntötte a pályát most kezdő és a katedrától már elbúcsúzott pedagógusokat.
Díszoklevelet vehetett át többek között Fábián Lászlóné, Készei Ferencné, Kozáth Józsefné, Szakács Jánosné és Sárdi Lászlóné. A megható pillanatok után a pályafutásukat szeptember elsejétől kezdő tanítók és tanárok tettek esküt a pedagógus hivatás lelkiismeretes végzésére.
Természetvédelmi és Kézműves Tábor az Ormándi Kastélyparkban
A Zalakomár melletti ormándi kastélypark adott otthont ezen a nyáron a megyei Művelődési és Ifjúsági Központ és a Környezeti Nevelési Egyesület Csoportja által szervezett tábornak. Több mint negyven általános iskolás szánta rá magát, hogy egy felejthetetlen hetet tölthessen együtt. Előző évben Egerváron szerveztek hasonló tábort, melynek elkötelezett és szakmai szempontból kiváló vezetősége újra együtt állt. A gyerekek csapatokat szerveztek maguknak, és ebben a formában folyt a munka egész héten keresztül.
Először a kastély és a település történetével ismerkedtek felfedező útjuk során. Arborétumnak is beillő park közepén helyezkedik el gróf Simonics Antal által épített kastély, gyönyörű gyertyánok, tölgyek, tulipánfa és a fenyők különböző fajtái díszítik a parkot. A park környezetéhez tartozik egy mesterséges tó is, melynek közepén kis sziget található, melyet fahíd kapcsol a parthoz. Ez a hely a vízparti életközösségek tanulmányozásának színtere volt. Mindenkit nagyon érdekelt a madárfogó háló felállítása és a befogott madarak vizsgálata, tanulmányozása.
Egyik délután külön vállalkozói csapattal rendbe tették a közeli temetőben a gróf és felesége sírját, melyet csak segítséggel, motoros fűrésszel tudtak megközelíteni. A tavalyi jó hagyományokat folytatva, kézműves foglalkozásokat is szerveztek, melynek legsikeresebb része volt, mikor neves zalai festőművészek beszéltek munkáikról, és mindenki elkészíthette emlékpólóját a táborról szebbnél szebb levéllenyomatokkal. Mindenki kiversenyezhette magát parlagfű gyűjtésben, aminek eredményeképpen a parkból szinte teljesen eltűntek a sok gondot okozó növények. A fizikai erőnlétet fejlesztette az akadályverseny a közeli tornapályán. Élményeikről folyamatosan rajzban számoltak be, melyeket a foglalkoztató falán helyeztek el. Emlékezetes marad mindenki számára a kápolnapusztai rezervátumban és a Kis-Balaton területén tett kirándulás. Legizgalmasabb volt egybehangzóan mindenki számára a bátorságpróba.
Regionális Gazdaság és Természetvédelem
Változások a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Alapszabályában
Nemrégiben alapszabály-módosításra került sor a vállalkozókat, gazdasági szervezetek működését felügyelő Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamaránál. Az alapszabály-módosításra az Országgyűlés által elfogadott kamarai törvény módosítása kapcsán került sor. Ennek alapján ezentúl a kamarai tagot megillető szavazatszám meghatározása a tag által befizetett tagdíj és a mindenkori minimális alaptagdíj elosztásával történik. Az osztás révén kapott egész számok adják a kamarai tag gazdasági súlya alapján meghatározott szavazatszámot, de minden kamarai tagot legalább egy szavazatszám illet meg.
A kamarákhoz közel álló szakértők szerint azonban a gazdasági súly alapján történő szavazatszám meghatározás egyértelműen csak néhány óriáscégnek kedvez. A döntés következtében veszélybe kerülhet a kamara önkormányzatisága - állítják mindazok, akik szerint az alapszabály ezen módosítása mindenképpen a kisvállalkozók szavazatainak elértéktelenedéséhez fog vezetni. Az új rendszerben ugyanis egy-két multinacionális mamutvállalat a szavazatok hetven, nyolcvan százalékát fogja megszerezni.
Ez a nagykanizsai szervezet működésében is meg fog mutatkozni, hiszen a városunkban működő néhány óriáscég, mint például a General Electric, a Rewe-csoport tagjának számító Spar - a szavazatok hetven, nyolcvan százalékát szerzi meg magának. Ennek eredményeképp a kamara tevékenysége áltevékenységgé fajulhat, a lényegi döntéseket ezen egy-két mamutcég képviselői maguk között, a tárgyalóasztalnál dönthetik el, s a többi, egy-két szavazattal rendelkező kisvállalkozó, cég érdekeit éppen az őt képviselni törekvő kamara nem fogja tudni képviselni.
A Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezete számára kötelező volt az alapszabály módosítása az Országgyűlés által elfogadott kamarai törvénnyel összhangban. A módosításra egyébként a különböző kamarák közötti átigazolások megnövekedése miatt került sor, melynek következtében a nagyvállalatok - melyeknek az eddigi szabályozás alapján szintén egy szavazatuk volt - várhatóan kiszorultak volna a küldöttek köréből. E feltevést alapozta meg azon javaslat is, mely szerint az egy területen gazdasági egységet üzemeltető és helyi adót fizető, más területen központi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezetek a kamarával szembeni tagdíj kötelezettségüket a helyi adókkal azonos módon, tevékenység arányosan fogják fizetni. Ez a rendelkezés a területen működő kamarák tagdíj bevételét növelni fogja.
Elemzők rámutatnak, miszerint a mostani módosítások hatására várhatóan óriási összegek fognak lecsapódni a különböző kamarai szervezeteknél, mely összegek sorsáról viszont ismét csak a gazdasági súly alapján óriási erőfölényben lévő néhány cég képviselői fognak dönteni. Néhány független gazdasági szakember véleménye szerint a kérdésben egyrészt akár az alkotmánybírósághoz is lehetne fordulni, másrészről akár a régi rendszer marad, akár az új fog működni, teljes igazságot szolgáltatni egyik félnek sem lehet. A megoldást a kétfajta rendszer kompromisszumokkal történő egyeztetése és összevegyítése hozhatná meg, ám ebbe a most óriási erőfölénybe kerülő cégek valószínűleg nem egyeznének bele.
Kamara Tagdíjak és Szavazatszámok
| Kategória | Szavazatszám meghatározás | Hatás |
|---|---|---|
| Alapszabály módosítás | Tagdíj / minimális alaptagdíj = egész számú szavazat | Minden tag legalább egy szavazattal rendelkezik |
| Óriáscégek | Gazdasági súly alapján arányosan több szavazat | Szavazatok 70-80%-át szerezhetik meg |
| Kisvállalkozók | Korlátozott szavazatszám (1-2 szavazat) | Érdekeik képviselete veszélybe kerülhet |
| Bevétel | Tagdíjak tevékenység arányos fizetése | Növeli a kamarák tagdíj bevételét |
Gyalogtúra a Kis-Balatonhoz
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Zalai Csoportja tisztelettel meghívja az érdeklődőket egy gyalogtúrára a Kis-Balatonhoz 1997-ben. A gyalogtúra hossza körülbelül ... km. Az útvonal a következő: Kisszabar - zalavári Zala-híd - Kis-Balaton I. ütemének keleti töltése - Hídvégpuszta - Kis-Balaton II. A résztvevők Keszthelyről a 7.55-kor Nagykanizsára, Nagykanizsáról a 7.10-kor Keszthelyre, Zalaegerszegről a 8.00-kor Zalakarosra induló járatokkal utazhatnak. Hazautazás Sármellékről Nagykanizsára 15.31-kor, Keszthelyre és Zalaegerszegre 15.44-kor induló járatokkal.
Jogi és Kulturális Vonatkozások
Eltartási Szerződés és Jogi Tanácsok
Gyakori probléma, hogy idős nénivel a saját leánya kötött eltartási szerződést, aminek fejében a néni lakását ajánlotta fel, azonban a leány nem törődik a nénivel. Ezzel szemben egy idegennek számító fiatalember teljesen ellátja a nénit. Ha a leány nem hajlandó a kötelezettségeit teljesíteni, és emiatt a szerződés megkötésével elérni kívánt cél - a folyamatos gondoskodás - nem valósítható meg, az anyának lehetősége van a tartási szerződés egyoldalú felbontására is. Ez történhet például egy lányához címzett levélben is. Az anya közvetlenül a bíróságtól is kérheti a tartási szerződés megszüntetését.
Járási Ildikó Tűzzománc Alkotása és Díjátadók
Szombaton adták át Járási Ildikó tűzzománc alkotását az NMC Dialízis Központban. Emellett különböző versenyeken is hirdettek eredményeket. Az I. díjat Trinder Erika (8.) nyerte el. A II. díjat Kovács Eszter (8.), valamint Tálosi András (8.) kapta. A III. díjasok között pedig Dé... is szerepelt.
tags: #mlsz #gaspar #nikolett #szugy
