A magyar NB I nézőszám- és szezonrekordjai: Az elmúlt évtizedek legmagasabb átlaga
A vasárnap befejeződött NB I-es labdarúgóidényről összegyűjtöttük a legfontosabb érdekességeket, rekordokat. A 2024-2025-ös szezonban a magyar labdarúgó NB I-ben az elmúlt tíz év legmagasabb átlagnézőszáma született: 4.552 fő látogatott ki egy-egy bajnoki mérkőzésre átlagosan, ami közel 10%-os növekedést jelent az előző idényhez képest.
A nézőszámok a koronavírus-járványt követően folyamatosan emelkedtek, az előző idényben, húszéves csúcsot jelentve átlépték a négyezres határt (4188), de az ETO és a Nyíregyháza visszajutásával ez a szám még tovább emelkedett a most befejeződő évadban. Az idei szezon mérföldkő az elmúlt évtized statisztikáihoz képest is.
Nézőszám Rekordok és Tendenciák
A labdarúgó NB I-ben a fordulós átlagnézőszám elérte a 4500-at a 2024-2025-ös idényben, amire az elmúlt 25 évben nem volt példa. A meglévő adatok alapján a fordulós átlagnézőszám legutóbb 26 éve, az 1998-1999-es idényben volt a mostaninál magasabb, akkor 5013, most 4553.
Évtizedekre visszamenve nézőszámadatokat a magyarfutball.hu vonatkozó statisztikáiban találhatunk, igaz, a 2000-es évektől visszafelé haladva az időben többnyire csak becsült adatok állnak rendelkezésre, a klubok akkoriban még nem adtak ki hivatalos nézőszámokat.
A legnépszerűbb csapatok
A szezon során 12 csapat játszotta le hazai és idegenbeli mérkőzéseit, az összesített adatok alapján pedig egyértelmű, hogy a Ferencváros továbbra is kiemelkedik: a zöld-fehérek hazai meccseire több mint 11 ezer néző volt kíváncsi átlagosan, de vendégként is kiemelkedő számokat hoztak. A legnagyobb érdeklődés a Ferencváros nevéhez fűződött: mind a tíz leglátogatottabb mérkőzésen ők voltak az egyik résztvevő.
A Fradi mögött az Újpest szurkolótábora bizonyult a második legaktívabbnak az NB I-ben. Az újonc Nyíregyháza Spartacus szintúgy erős számokat produkált. A Szpari hazai mérkőzésein hét alkalommal is telt ház volt, amikor az összes jegy elfogyott.
Az MLSZ célkitűzései és a valóság
A futballszeretők körében gyakran vitatott kérdés a hazai első osztályú bajnokság nézőszámainak alakulása. Rendszeresek a kritikai hangok, amelyek szerint az OTP Bank Liga a mai napig nem képes „elegendő” szurkolót a lelátókra vonzani. Csányi Sándor 2010-ben, az MLSZ elnöki pozíciójára való megválasztását követően még az átlag 8000-es nézőszám elérését tűzte ki célul.
Ugyanez a szám mára - az MLSZ legújabb, 2025-ig tartó stratégiája alapján - 4370 főre csökkent, bár a szövetség (MLSZ) továbbra is a hazai profi labdarúgás kulcsfontosságú elemeként tekint a sportág népszerűségének és a szurkolók számának emelésére. Ennek eléréséhez több stratégiai célt is megfogalmaztak, amelyek között a sportág infrastrukturális és a mérkőzésnapi szurkolói élmény fejlesztése komoly hangsúlyt kapott. Az előbbi, többek között 34 stadion építésével/felújításával már teljesült, az utóbbi megvalósulását pedig a mérkőzés napi auditok elvégzésével igyekszik a szövetség a mai napig elősegíteni. A sokéves erőfeszítések ellenére azonban a bajnokság nézettsége továbbra is jelentősen elmarad a kitűzött céloktól.
Bajnoki Érdekességek és Rekordok
A Ferencváros összességében a 36., egymás után pedig a hetedik bajnoki címét nyerte meg. Hetes győzelmi sorozatot legutóbb az Újpest produkált 1969 és 1975 között. A 2015-2016-os idény óta íródó, 12 csapatos, 33 fordulós bajnoki rendszerben most először fordult elő, hogy olyan csapat tudta megnyerni a bajnokságot, amelyik az utolsó nyolc fordulóra nem az első helyen fordult - a 25. forduló után négy ponttal még a Puskás Akadémia vezetett. Az FTC a 27. fordulóban állt ismét az élre, és utána már nem is engedte ki a vezetést a kezéből.
Arra, hogy az utolsó forduló döntsön a bajnoki címről, a 2016-2017-es idény után volt ismét példa, akkor a Honvéd nyert a Fehérvár legyőzésével, most a Ferencváros győri győzelmének köszönhetően maradt három ponttal a Puskás Akadémia előtt.
A Gólkirály: Böde Dániel történelmi sikere
A paksi Böde Dániel 15 góllal lett az NB I gólkirálya, 38 és fél évesen, amivel a magyar élvonal történetének legidősebb gólkirálya lett, megelőzve az eddigi rekordert, Szilágyi I Gyulát, aki az 1957-es félidényes bajnokságban 34 és fél évesen végzett a góllövőlista élén. Böde a második gólkirályi címét gyűjtötte be, a 2015-2016-os idényben 17 góllal zárt. A paksi kedvenc ebben is rekordot állított fel, kilenc év különbség ugyanis még sohasem volt egy NB I-es gólkirály első és második címe között - az eddigi csúcstartó Bene Ferenc volt, akinek első (1962-63) és második (1969) mesterlövészi címe között hat év telt el.
Az utóbbi öt idényen belül negyedszer adta a tolnai együttes a gólkirályt: 2020-2021-ben Hahn János, 2021-2022-ben Ádám Martin, 2022-2023-ban pedig Varga Barnabás volt az élvonal legeredményesebb játékosa. Érdekesség, hogy 2020 óta sorozatban hatodik alkalommal lett magyar játékos a gólkirály. Légiósként legutóbb az olasz Davide Lanzafame végzett az élen, 2018-2019-ben a Ferencváros és a Honvéd játékosaként, 16 góllal - holtversenyben Holender Filippel (Bp. Honvéd), míg 2017-2018-ban egyedül nyert Lanzafame (Bp. Honvéd) 18 góllal. Viszont 2019-2020 után (Radó András, ZTE, 13 gól) fordult elő újra, hogy a gólkirály nem érte el a 20 találatot.
| Helyezés | Játékos | Csapat | Gólok száma |
|---|---|---|---|
| Gólkirály | Böde Dániel | Paks | 15 |
| 2. | Marin Jurina | MTK | 13 |
| Bárány Donát | Debrecen | 13 | |
| 4. | Varga Barnabás | FTC | 12 |
| Tóth Barna | Paks | 12 | |
| Brandon Domingues | DVSC | 12 | |
| Nagy Zsolt | Puskás Akadémia | 12 |
Külföldi edzők dominanciája és a Magyar Kupa sikerek
Folytatódott a külföldi edzők bajnoki sikersorozata. Magyar tréner legutóbb 2014-ben tudott bajnoki címet nyerni az NB I-ben, akkor Kondás Elemér a Debrecennel. Azóta spanyol, német, olasz, szerb, ukrán és orosz edző is nyert bajnoki címet, és most ír nemzetiségű tréner lett bajnok Robbie Keane személyében. Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy a 2023-2024-es idény elején Máté Csaba is irányította a Ferencvárost, így magyar edző is kivette a részét a sikerből, de a bajnokságot tavasszal már Dejan Sztankoviccsal nyerte meg a csapat. A Magyar Kupában viszont az idén sorozatban harmadszor győzött magyar edző csapata.
Kelet-Magyarországi csapatok előretörése
Azzal, hogy az NB II-ből feljutott két kelet-magyarországi csapat, a Kisvárda és a Kazincbarcika, míg a kiesők között (Kecskemét, Fehérvár) nincs keleti együttes, az a helyzet áll elő, hogy az új idényben a 12 csapatos mezőny 41 százalékát kelet-magyarországi csapatok alkotják: Debrecen, Diósgyőr, Kazincbarcika, Kisvárda, Nyíregyháza. Ilyenre a 12 csapatos NB I-ben még nem volt példa.
Legalább öt keleti csapat 1981-1982-ben szerepelt legutóbb a magyar élvonalban, akkor hat is, a Békéscsaba, a Debrecen, a Diósgyőr, a Nyíregyháza, a szegedi SZEOL és az Ózd, azonban épp az utóbbi kettő esett ki, azóta pedig nem volt ennyi keleti csapat, igaz, abban az idényben még 18-as mezőny alkotta az első osztályt.
tags: #magyar #bajnoksag #nezocsucs
