A magyar labdarúgás pénzügyi helyzete: Játékidő és fizetések a profi és amatőr szinteken
Miközben a magyar átlagfizetések az elmúlt években a felzárkózás helyett egyre inkább leszakadtak nemcsak Nyugat-Európától, hanem a régiótól is, egy társadalmi csoport fizetése jelentősen emelkedett, és mára túlszárnyalta több régiós ország jellemző bérszintjét is.
Ez a fejlődés nem véletlen, hiszen a magyar miniszterelnök legkedvesebb sportágáról van szó, amibe számolatlanul öntötték a pénzt az elmúlt 15 évben. De nemcsak gombamód szaporodtak a stadionok, a klubok anyagi helyzetét is jócskán felturbózták, kedvező adóváltozásokkal pedig lényegében levették a terhet a klubok válláról, hogy a kiszemelt magasabb bérigényű játékos leigazolása nehogy problémát jelentsen.
A sportolók ugyanis az egyszerűsített közteherviselés szerint adóznak, a kormány pedig egy korábbi módosítással lehetővé tette, hogy évi 250 helyett 500 millió forintos bevételig éljenek ezzel az adózási formával. A focistákat foglalkoztató sportklubok viszont mentesülnek a játékosok után fizetendő adóterhek alól.
A fizetésekkel szemben a bevételi oldal is sokat erősödött: megnőttek a közmédia által fizetett közvetítési díjak, a kormányközeli és/vagy NER-lovag tulajdonosok pedig vonzzák a hasonszőrű, állami közbeszerzéseken felhizlalt szponzorokat, akik szükség esetén biztosították a megfelelő támogatásokat.
Például covid idején, amikor ha épp nem szünetelt a bajnokság, akkor zárt kapuk mellett lehetett csak lejátszani a meccseket. Magyarország az a hely, ahol ilyen esetben nő a klubok marketingértéke. A covid idején az európai top 20 bajnokságból egyetlen egynek nőtt a bevétele (14 százalékkal), miközben az összes többié csökkent. Ez a magyar NB I.
Szóval minden adott volt ahhoz az elmúlt években, hogy a focisták fizetése felzárkózzon a régióhoz, sőt, meg is haladva azt már Magyarországon kereshetnek a focisták az egyik legjobban.
A profi labdarúgás fizetési viszonyai
2023-ban 62 millió eurót (akkori árfolyamon több mint 23 milliárd forintot) fizettek az NB I.-es klubok a játékosok fizetésére, amivel a bajnokság elcsípte a top 20-as rangsor 19. helyét, mögöttünk Norvégia áll 53 millió euróval. Előttünk pedig Svédország 67 millióval.
Az UEFA jelentésének köszönhetően ezúttal is képet kaphatunk az idehaza hétpecsétes titokként őrzött focistafizetésekről. Ráadásul meglehetősen könnyű dolgunk is van, mivel a kluboknak nem keletkezik a játékos fizetése után adófizetési kötelezettség, a fent említett összeg megfelel annak a bértömegnek, amit bruttó bérként fizettek ki a klubok.
Az UEFA jelentése szerint 2024-ben havonta átlagosan 4,5 millió forintot tesz zsebre egy futballista a magyar élvonalban. Az NB I.-ből természetesen kiemelkedik a Ferencváros, ahonnan akár havi 25 milliót is hazavihet egy játékos.
A másodosztályban is jól meg lehet élni a fociból, ugyanis ebben a mezőnyben - bónuszokkal együtt - nem ritka az egymillós havi bér, de nagyobb nevű csapatok akár hatmilliót is kifizethetnek egy játékosnak. Ugyan az NB III. már csak félprofi (vagy félamatőr) liga, de ott is előfordul az egymillós gázsi.
A labdarúgók fizetése egy igencsak kényes téma hazánkban, ugyanis az átlagember számára szinte felfoghatatlan összegeket keresnek a játékosok a hazai profi bajnokságokban.
A Ferencváros elnöke szerint a magyar futball valósága, hogy komoly szándék ellenére sem adnak el nekik játékost más magyar csapatok. Példaként említette, hogy az ETO Győr egy 1,5+0,5 millió eurós ajánlatot utasított vissza Miljan Krpićért, és a klub középpályása, Vitális Milán iránti Fradi-érdeklődést az ügynöke is megerősítette. A hírek szerint Lukács Dániel (Puskás Akadémia) és Bárány Donát (DVSC) is szóba került támadóként, míg a középpályára a szintén debreceni Szűcs Tamás. A magyar válogatott Varga Barnabás most igazolt át a görög AÉK klubba, a Ferencváros valószínűleg az érte kapott, 4,5 millió euróra becsült bevétel egy részét forgatná vissza.
A lehetséges elutasítások okairól is jelentek meg sajtóinformációk. Az ősszel listavezető ETO nem kívánja gyengíteni a keretét, a Puskás Akadémiánál csapatépítési okok merülhettek fel, a DVSC pedig nemrég hosszabbított szerződést Báránnyal és Szűccsel is.
Az MLSZ 2026/27-es szezontól életbe lépő új ösztönzőrendszere miatt a kluboknak a teljes támogatásért átlagban legalább öt magyar játékost kell a pályán tartaniuk, köztük egy U21-est. Ez felhajthatja a magyar futballisták árát és visszafoghatja az eladásokat a közvetlen riválisoknak.
A Ferencvárosra január 22-én a Panathinaikosz, 29-én pedig a Nottingham Forest ellen vár mérkőzés az Európa-ligában, így a keret megerősítése időérzékeny. Ezzel párhuzamosan a klub középpályása, Tóth Alex iránt a Sky, valamint olasz és brit sajtóhírek szerint a Lazio mellett a Bournemouth is élénken érdeklődik. A tárgyalások egyik pontja, hogy a Fradi megtartaná a játékost nyárig, akinek a díját a sajtó 10-15 millió euró közé becsüli.
Amíg a Ferencváros rá nem bólint az üzletre, addig ők nem is tárgyalnak. Tóth Alex ügynöke cáfolta azokat az olasz sajtóhíreket, amelyek szerint a magyar válogatott középpályás már megállapodott a Lazióval a személyes feltételekről. Bár a római klub továbbra is vinné a Ferencváros játékosát, a megegyezés még távolinak tűnik, a legfőbb akadályt pedig a két egyesület közötti alku jelenti.
A Ferencváros sajtóhírek szerint legalább 15-16 millió eurót kér a 20 éves Tóth játékjogáért, ami mintegy 5 millióval több annál, amennyit a Lazio szánna az üzletre: az olaszok 10-12 millió eurót és bónuszokat fizetnének. A magyar klub hivatalosan nem kommentálja az értesüléseket.
A játékost képviselő Papp Bence az M4 Sportnak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a megszokott eljárásrendet és a Ferencváros iránti tiszteletet tartják szem előtt. „Sem Alex, sem pedig én soha nem fogunk megegyezni semmilyen klubbal azelőtt, hogy a Ferencvárossal az adott klub ne jutott volna megegyezésre. Egyrészt azért, mert van egy etikett, egy kialakult útja, hogy a futball piacán ennek hogyan kell működnie, nálunk viszont leginkább azért, mert a klubot, a vezetőit, a szurkolóit Alex is és én is tiszteljük” - fogalmazott az ügynök.
Papp Bence szerint egy ilyen átigazolás történelmi jelentőségű lenne. Egy 15 millió euró feletti transzfer nemcsak a Ferencváros, de az egész magyar bajnokság rekordja lenne, messze megelőzve Lisztes Krisztián 2024-es, 6 millió eurós eladását. „A magyar bajnokságból ilyen kaliberű átigazolásról nem lehetett beszélni és talán álmodni sem. És éppen ezért én azt gondolom, ez rendkívül fontos az egész futballunk és a labdarúgó társadalom megítélése szempontjából nemzetközi szinten. Pontosan ezért és ebből kifolyólag az egész ügy, Tóth Alex felépítése, imidzse, esetleges átigazolása egy rendkívül gondosan megtervezett, párját ritkító együttműködésben történik a klubjával. És kizárólag csak úgy működik” - tette hozzá.
Az ügynök nyilatkozatával élesen szemben áll az ismert olasz sportújságíró, Nicolò Schira információja. Schira szerint Tóth Alex már el is fogadta a Lazio ajánlatát, amely 2030-ig szóló szerződést és évente nagyjából másfél millió eurós fizetést (átszámítva havi szűk 50 millió forintot) biztosítana neki.
Az amatőr labdarúgás és a játékosok jövedelmei
A bama.hu viszont úgy döntött, hogy még mélyebbre ás a futballtérképen, és utánajár, hogy a baranyai amatőr ligákban mennyi pénzt vághat zsebre egy futballista.
Már a legalacsonyabb szinten is kereshet pénzt egy futballista. Most kezdjük a matekot alulról, tehát a vármegyei III. osztállyal. Ebben a mezőnyben többnyire nincs fizetés, de információink szerint a játékosok 20-30 százaléka már itt is hozzájuthat egy kis zsebpénzhez. A „legjobbak” akár 20-40 ezer forintot is kereshetnek egy hónapban. Ezek a játékosok főleg pályára lépési és pontpénzt kapnak, de megegyezés alapján akár fix havi összeg is ütheti a markukat.
A vármegyei II. osztályban kezd igazán izgalmassá válni a történet, hiszen itt már a labdarúgók körülbelül 80-90 százaléka pénzért focizik. Ebben a mezőnyben is bevett szokás a pontpénz (kb. 3000 forint), de akár már az edzésen való részvételért is járhat pár ezer forint. A ligában a fix fizetések átlagosan 30-tól akár 60 ezer forintig is terjedhetnek. Úgy tudjuk, hogy van olyan csapat, ahol 6 hónapra kifizetnek egy játékosnak 100-150 ezer forintot, és ezen felül mindenki, akinek szerepel a neve a jegyzőkönyvben, 20 ezer forintot kap meccsenként - ponttól és pályára lépéstől függetlenül.
Ez egy csapatra levetítve mérkőzésenként 300 ezer forintos kiadás, ami évi 30 meccsnél 9 millió forintot jelent. Úgy tudjuk, hogy egy önkormányzat évente körülbelül 3-4 milliós támogatást ad egy település csapatának, tehát a büdzséből még hiányzik 5-6 millió. Azt, hogy ezt az összeget honnan teremtik elő a tulajdonosok, sokszor homály fedi.
„Nincs olyan fanatikus, futballszerető ember, aki ezt az összeget a saját zsebéből fizeti ki, azért, hogy egy csapatot támogasson"- nyilatkozta a bama.hu-nak Fischer Norbert színész, énekes, a vármegyei II. osztályú Himesháza játékosa, akinek korábban szintén a futball volt a „munkaadója”, de tíz éve már csak hobbiként van jelen az életében.
„A vármegyei osztályokban futballozó játékosok 80 százalékának annak is örülnie kellene, hogy van csapata és focizhat valahol. Aki pénzt akar keresni, az menjen NB-s szintre! Akik pedig ezért pénzt adnak, azok teljesen tönkrevágják az amatőrfocit. Már az is fizetést kér, aki kezére húzza a sportszárat. Himesházán jó a pálya, jó a közösség és minden mérkőzés után van kaja-pia. Erről kellene szólnia máshol is a történetnek."
A kérdés, hogy miből van pénze erre a csapatoknak, és hogy mit tehetnek azok a klubok, amelyek „csak” jó társasággal, meccs utáni sörrel és babgulyással tudnak szolgálni. A cikk megszületésében korábbi és jelenlegi labdarúgók segédkeztek.
Játékvezetők és szövetségi bevételek
Egy tartalék játékvezető bruttó 54 ezer forintot tehet zsebre egy meccs levezetéséért. Az ATV arról írt, mennyit keresnek a futballbírók külföldön és itthon. Magyarországon jóval kevesebb pénz jár a meccsek levezetéséért: egy NB I-es férfi mérkőzésen bruttó 160 ezer forintot keres egy bíró. Az asszisztens bruttó 96 ezer, a tartalék játékvezető pedig bruttó 54 ezer forintot keres meccsenként. A VAR bíró mérkőzésenként bruttó 107 ezer forintot vihet haza. Ezek az összegek nem tartalmazzák az útiköltséget.
Sipos Jenő, az MLSZ szóvivője az ATV-nek elmondta, hogy pár éve még játékvezető hiány volt, de a toborzás hatására rengeteget javult a helyzet.
Több mint három és fél milliárd forint folyt be a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) kasszájába az Európa-bajnokság pénzdíjaiból. Az összeg túlnyomó részét a kijutásért járó 9,25 millió euró adja, további egymillió eurót pedig a Franciaország és Németország elleni döntetlennel keresett meg Marco Rossi együttese. A csodaszámba menő továbbjutás kiharcolása plusz másfél millió euró (kb.
Habár a java még csak most következik, az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) a valaha volt legtöbb pénzt osztja szét az idei Európa-bajnokságon, amelynek összedíjazása 331 millió euró. Az eredeti terv ennél magasabb összeget tartalmazott, a csoportkörös győzelem félmillió, a döntetlen negyedmillió euróval ért volna többet, ahogyan a későbbi szakaszokban is emelkedett.
Külföldi példák és érdekességek
A Macclesfield FC 2-1-re verte a Premier League-ben szereplő Crystal Palace-t. A jutalom sem marad el, a tulajdonos máris lefoglalta az ibizai utat a hősöknek! „Négy nap ivás után a Rightmove-ról vettem meg a klubot” - mesélte a Macclesfield FC tulajdonosa, Robert Smethurst szombaton, miután hatodosztályú labdarúgó együttese 2-1-re legyőzte és kiejtette az FA-kupa címvédőjét, a Premier League-ben szereplő Crystal Palace-t.
A január 10-én, 5348 néző előtt játszott mérkőzés a kupasorozat történetének egyik legnagyobb, statisztikailag is példátlan szenzációját hozta. 1909 óta nem fordult elő, hogy egy címvédőt egy nem profi ligában szereplő együttes búcsúztasson.
A meccset a hazaiak műfüves pályáján rendezték, a gólokat Paul Dawson és Isaac Buckley-Ricketts szerezték, a Palace erejéből csak egy szépítő találatra futotta a 90. percben - számolt be a történtekről a Sky Sports.
A Macclesfield Town 2020-ban csődbe ment, végül egy helyi üzletember, Robert Smethurst vásárolta meg, hogy Macclesfield FC néven hamvaiból támassza fel a klubot. A tulajdonos a siker utáni, pályaszéli interjúban idézte fel a vásárlás körülményeit: „Ez hihetetlen… ez az álmok világa. Négy nap ivás után vettem meg a klubot”. Azóta az együttes szárnyal: négy szezon alatt háromszor jutottak feljebb, így érkeztek meg a hatodosztályba. Smethurst a győzelem után azt is megígérte játékosainak, hogy elviszi őket Ibizára ünnepelni.
A TNT Sports szerint Smethurst több mint 4 millió fontot, átszámítva körülbelül 1,78 milliárd forintot fektetett a stadion és az infrastruktúra fejlesztésébe. Ennek központi eleme a modern műfüves borítás, amely nemcsak versenyelőnyt jelent, hanem a klub üzleti modelljének alapja is: a pályát egész évben bérbe adják, közösségi és utánpótlás-programoknak ad otthont.
A hármas sípszó utáni ünneplést egy tragikus esemény emléke árnyékolta be, amely egységbe kovácsolta a gárdát. A játékosok a győzelmet a december 17-én, 21 évesen közlekedési balesetben elhunyt csapattársuknak, Ethan McLeodnak ajánlották.
„A meccs előtt beszéltünk róla, hogy Ethan velünk van… a szüleit látni a meccs után nagyon különleges volt” - fogalmazott a csapat vezetőedzője, John Rooney. A gárda védője, a civilben tanítóként dolgozó Sam Heathcote hozzátette: „Nagyon büszke vagyok mindenkire… Valami ilyesminek nem is szabadna megtörténnie, ugye?”
John Rooney bátyja, a Manchester United és az angol válogatott legendája, Wayne Rooney a BBC szakértőjeként a stúdióból követte az eseményeket. „Meghatódom… nagyon büszke vagyok rá” - mondta a lefújás után.
A Macclesfield ott lesz az FA-kupa 4. fordulójának holnapi, január 12-i sorsolásán, amelyet az Anfielden tartanak.
Macclesfield FC - Crystal Palace | Kulcsfontosságú pillanatok | Harmadik forduló | Emirates FA-kupa 2025-26
Lamisha Musonda a közösségi médiában kért imákat a családjával vívott harcához. Azt írta, az utolsó leheletéig nem adja fel a reményt. Megrázó bejelentést tett a közösségi médiában Lamisha Musonda: a Chelsea-ben nevelkedett, 33 éves, egykori belga utánpótlás-válogatott labdarúgó súlyos betegséggel küzd, és saját bevallása szerint már csak napjai vannak hátra - írta a Rangadó.
Bejegyzésében arról írt, hogy az elmúlt két éve különösen nehéz és kimerítő volt. „Az élet hullámvölgyekből áll, és senki sem tudja igazán megérteni a fájdalmat, amit el kell viselned” - kezdte sorait, majd így folytatta: „Szembesülnöm kellett a valósággal: az egészségem kritikus állapotban van, és most a túlélésért küzdök. A segítségetek és az imáitok sokat jelentenek nekem ebben az időszakban. A családommal együtt küzdünk, és nem adom fel az utolsó leheletemig.”
Musonda hozzátette, szerencsésnek tartja magát, hogy gyönyörű fiatalsága lehetett, ugyanakkor elszomorítja a gondolat, hogy sokaknak talán már nem lesz lehetősége személyesen köszönetet mondani.
Az 1992. március 27-én született középpályás az Anderlechtben kezdte, majd 2012 és 2014 között a Chelsea akadémiáján nevelkedett. Profi bemutatkozása a belga Mechelenhez köti, később pedig megfordult a spanyol Llagostera és Palamós, valamint a kongói Mazembe csapataiban is.
A sportoló a betegsége pontos természetét nem hozta nyilvánosságra. A hírre a futballvilág is megmozdult, többek között Romelu Lukaku is támogatásáról biztosította a családot.
A Musonda-család neve egyébként jól cseng a futballközegben: Lamisha öccse, a szintén a Chelsea-nél megfordult Charly Musonda 2025-ben vonult vissza, míg bátyja, Tika Musonda jelenleg a Liverpool tehetségkutatója. A bejelentést Musonda eredetileg az Instagram-oldalán tette közzé angol és francia nyelven.
Macclesfield FC - Crystal Palace | Kulcsfontosságú pillanatok | Harmadik forduló | Emirates FA-kupa 2025-26
tags: #magyar #foci #0 #jatekido #fizetes
