A magyar labdarúgás helyzete és besorolása: Kihívások és sikerek

A futball a mai világ legnépszerűbb játéka. Egyetlen labda és egy kijelölt pálya rengeteg örömet szerez kicsiknek és nagyoknak, fiataloknak és öregeknek, férfiaknak és nőknek, legyen szó szurkolóról, játékosról, bíróról vagy akár edzőről. A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) szeretné, ha ez a különleges játék minél több embernek okozna örömet ebben az országban a pályán és a pálya szélén is. Hiszünk a játék szépségében, ezért nap mint nap azért dolgozunk, hogy minél többen csatlakozzanak valamilyen formában a futballhoz.

Az MLSZ céljai között szerepel, hogy egyre több modern futballpályán egyre több gyermek és felnőtt rúgja a bőrt; hogy a hétvégi fordulóban minél többen menjenek ki a stadionokba, és szórakozzanak önfeledten a mérkőzéseken; hogy a professzionális csapataink újra részei legyenek az európai klubfutballnak; és végül, hogy a Magyar Nemzeti Válogatott visszaszerezze azt a széleskörű megbecsülést, amit korábbi nagyjaink egyszer már kivívtak a magyar címeres meznek!

A Nemzeti Válogatott Parádés Teljesítménye

Magyarország focilázban ég, köszönhetően a válogatott remek eredményeinek. A csapat kint van a jövő évi németországi Eb-n, és a válogatott meccseire többször is megtelne a Puskás Ferenc Stadion. Ahogy tartja a mondás: "Fejétől bűzlik a hal". Ha ezt a magyar labdarúgásra szeretnénk lefordítani, akkor nagyon egészséges halunk van, hiszen a fej, a csúcs, vagyis a magyar felnőtt férfi válogatott igazán parádés teljesítményt mutatott be.

Mivel több mérkőzés már nem lesz 2023-ban, biztosan meghúzhatjuk a mérleget: a válogatott idén nem talált legyőzőre, 10 hivatalos tétmérkőzést játszott, ebből 6-ot megnyert, 4 döntetlen volt. A csapat úgy jutott ki az Eb-re, hogy csoportjában veretlen maradt.

A FIFA aktuális világranglistáján Magyarország most a világ 27-ik legjobb csapata (az élen Argentína, Franciaország, Anglia állnak), amely ugyan nem páratlan helyezés - a 2016-os Eb előtt még előrébb is jártunk -, de azért mindenképp jobb, mint az utóbbi években volt. Ez a bonyolult pontszámításon alapuló világranglista persze sokat nem jelent, hiszen a meccsek mindig a pályán dőlnek el, és nem az erősorrend alapján, de mégis azt mutatja a lista, hogy lassan a vb-mezőnybe is újra beférhetnénk. 1986-ban, a rossz emlékű mexikói világbajnokságon szerepeltünk utoljára vb-n.

Az említett idei 10 válogatott meccsen mindig pályára lépett Szoboszlai Dominik, aki az angol Premier League egyik szupercsapatában, a Liverpoolban is alapember, ráadásul remek teljesítményt is nyújt. Ő is, a többiek is mindig kiemelik, hogy a válogatott csapatmunka, de azért szögezzük le, hogy most tényleg van egy olyan húzóemberünk, világsztárunk, akire nehéz pillanatokban is lehet számítani.

A válogatott piaci értéke és teljesítménye

Egy másik érdekes mutató, hogy mennyit érnek a válogatott tagjai a nemzetközi játékos piacon. Az egész magyar válogatott úgy nagyjából 138 millió eurót ér. Összehasonlításképp, a magyarok által oda-vissza megvert Szerbia értéke 293 millió euró. Talán a legbüszkébbek arra lehetünk, hogy a magyar válogatott egyéni képességek és piaci elismertség alapján bőven a szerbek mögött van, de mégis mi nyertük a meccseket. Ez azt bizonyítja, hogy a csapat többet tud kihozni magából, mint az egyének összessége, míg a nagy egójú, amúgy ultra jó képességű szerb válogatott inkább egyénieskedő, nem tud annyit a csapatba beletenni.

A Klubfutball Kihívásai és Nézőszámok

Sajnos a magyar foci nemcsak a férfi válogatottból áll. Pedig a magyar fociban van pénz, szerencsére nagyon sok stadion megújult, felépült, az utánpótlásba is több jutott, ott is készültek pályák, minőségiek a felszerelések. Ennek ellenére a magyar klubfoci minősége még mindig elég gyenge.

Van egy kiemelkedő csapat, a Ferencváros, amely eredményességben, nézőszámban, nemzetközi szereplésben messze veri a mezőnyt, de azért európai élcsapatnak még nem lehet nevezni. A hazai mérkőzéseken általánosságban nincsenek nézők, kivéve a Ferencváros és a DVTK (Diósgyőr) meccseit, illetve egy-két hagyományosan focibarát és nagyobb lélekszámú városban (Debrecen, Székesfehérvár) még akadnak nézők, de máshol alig. A 9-10 ezres európai átlagos nézőszámhoz képest a magyar átlagos nézőszám mindössze 2700 fő.

Mindezzel a rossz adattal egyébként nem vagyunk egyedül a régióban, a szlovák vagy a szerb klubfoci is hasonlóan érdekli, vagyis inkább nem érdekli a lokális szurkolókat. Ugyanakkor mindig meglepő, hogy egy nevesebb londoni, liverpooli, római vagy barcelonai meccsre Magyarországról is sokan járnak ki. A legszomorúbb aspektus talán az, hogy a magyar bajnokságban kifejezetten kevés, még regionális összehasonlításban is, a magyar futballperc. Ez nem jó, ez nem segíti a hazai utánpótlás fejlődését, nehezebben férnek be a fiatalok a csapatokba.

Pénzügyi Helyzet: Közvetítési Jogok és Állami Támogatás

A magyar fociban van pénz, és nagyon sok az állami, vagy kvázi állami forrás, például a Szerencsejáték szponzorációja vagy a köztévé közvetítési díjai. Akkor összességében félig üres, vagy félig tele van a pohár?

Az elmúlt években az MLSZ-nek a köztévé, közvetve az adófizetők, milliárdokat fizettek az NB I-es futball-bajnokság közvetítési jogaiért, jóval többet, mint amennyibe korábban a csatornának például a Bajnokok Ligája közvetítések kerültek. A közpénzesőnek most vége lehet, az MLSZ új tendert írt ki, és sajtóhírek szerint ezen valódi piaci szereplők is elindulnak majd.

A hazai bajnokik hosszú ideje az M4 Sporton (illetve a közmédia partnercsatornáin) voltak láthatók, a jogokért a 2021/22-es szezon óta a magyar profi foci értékét irreálisan meghaladó összeget, évi 9,8 milliárd forint közpénzt fizetett az MTVA. Csak érdekességképpen: az állami televízió egyetlen évre többet áldozott a magyar bajnokságra, mint amennyit korábban a Bajnokok Ligája (UEFA Champions League) teljes hároméves ciklusáért fizetett (~6,85 milliárd Ft). Ám a szövetség és a köztévé nem mert új szerződést kötni a választások bizonytalan kimenetele miatt, és ezt jól tették.

A tévés pénzek egyébként a klubok bevételeinek meghatározó hányadát teszik ki, azaz számukra nagyon nem mindegy, mennyi folyik be ebből a csatornából a szövetséghez.

Új Közvetítési Jogok Tender

A Magyar Labdarúgó Szövetség most tendert hirdetett a labdarúgó- és futsalversenyek közvetítési és sugárzási jogainak értékesítésére, a 2026/2027-es szezontól kezdődő időszakra. A kiírás magában foglalja a férfi és női bajnokságokat, a kupasorozatokat, a futsalversenyeket, valamint azokat a válogatott mérkőzéseket is, amelyek közvetítési jogait nem az UEFA kezeli.

A kiírás két fő kategóriát tartalmaz:

• Az első a fő versenyprogram-csomag, amely kizárólagos audiovizuális közvetítési jogokat foglal magában - élő és felvételről történő közvetítéssel televíziós és más platformokon.
• A második kategória kiegészítő médiacsomagokat tartalmaz, például digitális, rádiós, streaming- és összefoglaló jogokat.

Mint írták, a pályázati dokumentáció csak előminősítés után érhető el. A jelentkezőknek azt is jelezniük kell, hogy az első, a második vagy mindkét kategóriában kívánnak pályázni. Az előminősítési jelentkezések határideje 2026. április 23., az első fordulós ajánlatokat pedig 2026. április 30-án 10 és 12 óra között lehet benyújtani. A dokumentáció átvételéhez letéti díjat kell fizetni: az első kategória esetén 3 millió forintot, kizárólag a második kategória esetén 1,5 millió forintot. A letéti díjat visszatérítik, ha a pályázó érvényes ajánlatot nyújt be, ellenkező esetben nem jár vissza.

A Csakfoci információi szerint az RTL és a Sport TV is rámozdulhat a magyar focira, azaz valódi piaci verseny indulhat meg a jogokért, és a továbbiakban nem közvetetten az adófizetők állják a profi klubok által foglalkoztatott játékosok, edzők, stábtagok bérét.

A Játékosok Besorolása és a "Futballnemzetiség" Kérdése

A labdarúgás világában a „futballnemzetiség” váltás nem egyszerű procedúra. A több éves várakozási idő és a szigorú feltételek mind hátráltatják a gyors eljárás és a csere lehetőségét. A FIFA alapszabályának (Regulations Governing the Application of the Statutes) 5-8. cikkelye fekteti le a nemzeti szövetség cseréjének lehetőségeit és annak feltételeit. A FIFA szabályzata komoly gátakat szab, hogy más nemzet csapatában szerepelhessenek.

Elméletileg nemzetközi kupaindulóként akár öt légióst is játszathatnánk egyszerre, azonban az MLSZ néhány hete kijelentette, hogy saját hatáskörben ragaszkodni fog a legfeljebb háromhoz. Az MLSZ dokumentumtárában megtalálható Labdarúgás versenyszabályzata (2/2017.) alapján például Holender számít hazai labdarúgónak, mindenki más külföldinek. Fontos megjegyezni, hogy a külföldi kategória is kettébomlik.

Az MLSZ és/vagy annak tagja, illetve szervezeti egysége hivatalos mérkőzésén a sportszervezet számbeli korlátozás nélkül jogosult olyan labdarúgót szerepeltetni, aki az Európai Unió valamely tagállamának állampolgára, továbbá azon országok állampolgárát, amellyel az Európai Unió olyan egyezményes megállapodást kötött, ami jogszerű munkavállalás esetén a munkavállaló részére az Európai Unió polgáraival azonos, diszkrimináció-mentes elbírálást biztosít a munkakörülmények tekintetében az Európai Unió egész területén. Az MLSZ hivatalos adattárában, ahol a játékosok, meccsek és mindenféle jegyzőkönyveződik, minden játékosnál van egy "nemzetiség" mező. A kérdés, hogy ez mennyire irányadó, és a szabály kihozatala előtt megkötött szerződések minek számítanak manapság? Mennyire egyszerűbb lenne azt mondani, hogy aki lehet magyar válogatott (tehát állampolgár és más válogatottban nem játszott korábban), az hazai (magyar), aki meg nem lehet, az nem az.

Nemzeti válogatott váltás és kivételek

Amennyiben a játékos az állampolgárságának megfelelő nemzeti csapatban már pályára lépett (bármely hivatalos válogatott mérkőzésen), nem játszhat más „futballnemzetiségben”. Kivételt határoz meg a szabályzat 8. cikkelye, mely szerint az érintettnek az országban kell születnie, vagy ahhoz valamilyen biológiai kötődése szükséges, vagy már egy meghatározott ideje az adott ország (szövetség) területén kell, hogy éljen. Utóbbi esetben az érintett szövetségek megállapodást köthetnek a 2 éves időtartam meghosszabbításáról vagy eltörléséről, amelyet minden esetben a FIFA Végrehajtó Bizottsága (Executive Committee) nyújt be és hagy jóvá - írja a szabályzat 6. cikkelye.

Példaként említhető Munir El Haddadi esete, aki marokkói származású, de spanyol nemzetiségű labdarúgóként kérte a marokkói válogatottba történő „átigazolását”, hiszen 2014 szeptemberében mindössze 15 percet játszott a spanyol válogatott csapatban Macedónia ellen, és azóta sem kapott meghívót a spanyolok nemzeti játékos keretébe.

A dél-afrikai születésű Deklan Wynne labdarúgó ügye is hasonló helyzetet teremtett. A játékos (20 évesen) 2015-ben szerepelt az új-zélandi válogatott színeiben, ahol 2010 óta élt családjával. Az új-zélandiak a FIFA szabályzat 6. pontját vették alapul, és ennek megfelelően küldték pályára a játékost. Vanuatu viszont megóvta a döntést, a 7. pontra hivatkozva, hiszen a labdarúgó új nemzetiséget igényelt, vérségi kötelék nem fűzi Új-Zélandhoz, illetve 20 évesen nem élhetett legalább már 5 évet a befogadó ország területén.

A játékos egy írásos, alaposan alátámasztott kérelmet köteles benyújtani a FIFA Főtitkársága részére, amely alapján a Játékos-Státusz Bizottság hozza meg döntését. A döntés meghozataláig viszont a játékos nem szerepelhet egyik válogatott csapat tagjaként sem. Ilyen jellegű kérelem legfeljebb egyszer igényelhető, feltéve, hogy a játékos nem játszott hivatalos mérkőzést a jelenlegi, felnőtt nemzeti csapatában, függetlenül attól, hogy teljes játékidő vagy csak rövidebb szakasz erejéig kapott lehetőséget.

A szövetségek a FIFA-hoz intézett külön engedélyt, állásfoglalást is igényelhetnek, ha már honosított játékosukat pályára kívánják küldeni. Jó példa erre Gedion Zelalem futballista ügye, akire szintén a szabályzat 7. cikkelye vonatkozik - állapította meg a FIFA. A Sportdöntőbíróság (CAS) joghatósága kiterjed valamennyi, sporttal kapcsolatos jogvita elbírálására, ide tartozik különösen az állampolgársággal, honosítással összefüggő ügyek vizsgálata is. A FIFA 2002-ben fogadta el a CAS joghatóságát általános jelleggel, ezért igen sok játékos vagy sportszervezet igényelte már a sportdöntőbíróság eljárását.

2017 nyarán került egy ügy a CAS elé, ahol a paraguayi születésű Nelson Cabrera a bolíviai nemzeti csapatban lépett pályára, annak ellenére, hogy a honosított játékos még nem töltötte le az 5 éves időtartamot, ugyanis csak 4 éve élt a befogadó ország területén, 18 éves korának betöltése után - a FIFA 7. cikk szerinti szabálya szerint.

Arra a kérdésre, hogy megéri váltani vagy sem, sajnos előre nem lehet tudni a választ, a futball világában ugyancsak van pozitív és negatív példa is. A Svájcban született, de horvát származású Ivan Rakitic élete egyik, ha nem legnagyobb döntését hozta meg, amikor a horvát válogatott csapatot választotta a svájci válogatottal szemben. A FIFA eseti bizottsága egyébként fontolóra vette, hogy rugalmasabbá tegye a nemzeti csapatban töltött játékidő szabályozását, tekintve azt, ha reális esélye sincs annak, hogy a labdarúgó a jelenlegi nemzeti csapatába újra meghívót kapjon, és ezért kíván csapatot váltani.

Stadionfejlesztési Programok: Történelmi Áttekintés

Az Ifjúsági és Sportminisztérium (GYISM jogelődje) 2000-ben hirdette meg a stadionrekonstrukciós programot: hároméves futamidőre 12,7 milliárd forint állami támogatással 38 labdarúgó-stadion felújítását tervezte. Az MTI annak járt utána, hol tart most a program, és mi a helyzet az érintett stadionokban. Deutsch Tamás sportminiszter 2001. június 13-án tartott sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy "Két év múlva, a 2003-2004-es labdarúgó-bajnokságban már valamennyi, a rekonstrukciós programban érdekelt csapat új stadionban játszhat".

Egy évvel később, 2002. július 3-án Szilvásy György, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium közigazgatási államtitkára az Országgyűlés ifjúsági és sportbizottságának ülésén így fogalmazott: "A stadionrekonstrukciós program pénzügyileg megbukott, és finanszírozhatatlanná vált."

A Magyar Labdarúgó Liga 2000 őszén kezdte meg a felmérést az első és másodosztályú együttesek stadionjainál, és összesen 38 pálya fejlesztését határozta meg. Az ISM 2001-ben és 2002-ben egyformán 4-4 milliárd forint állami támogatást fordított volna a rekonstrukcióra, a terv 2003-ra 4,7 milliárdot irányzott elő. A 2000 decemberében ismertetett elképzelések szerint 2001 szeptemberéig a Ferencváros Üllői úti pályáját, valamint a székesfehérvári, a győri és a debreceni létesítményt kellett volna az UEFA előírásainak megfelelően átalakítani. Úgy tervezték, hogy mindegyik pálya részben fedett lelátóval és 25 ezer ülőhellyel rendelkezik majd. Ezeknek az A kategóriásnak nevezett arénáknak az átalakítására - amelyeket az akkori remények szerint a 2008-as Európa-bajnokság rendezésére benyújtott, végül sikertelen pályázat is gyorsított volna - 1 milliárd 856 millió forintot szántak. A 38 stadion átalakítása vállalkozói forrás bevonásával (erre 1,715 milliárdot terveztek) és önkormányzati támogatással összesen 21 milliárd forintba került volna.

A GYISM novemberi jelentése szerint a tervezett 38 stadion helyett a jelenlegi elképzelések alapján 24 stadion rekonstrukciója valósulhat meg.

Stadionrekonstrukciós programok státusza

A kezdeti nagy tervekhez képest a stadionrekonstrukciós programok megvalósítása lassabban és kevesebb helyszínen történt meg. Az alábbi táblázat foglalja össze az állapotokat:

tags: #magyar #foci #besorolasa

Népszerű bejegyzések:

• Ronaldo és a Juventus közös története
• a sport integritásáról
• Az amerikai futball nagydöntőjének hirdetései
• Egy zseniális karmester vb-momentumai
• Ismerje meg az MJSZ.TV jelentőségét