A magyar labdarúgás nemzetközi és hazai kilátásai: Világbajnoki részvétel, Konferencia Liga és pénzügyi kihívások
A magyar labdarúgás jövője izgalmas, ugyanakkor bizonytalan időszak elé néz, mind a válogatott, mind a klubcsapatok szintjén. Egy példátlan döntés, nemzetközi kupaindulási lehetőségek és hazai pénzügyi nehézségek egyaránt meghatározzák a közeljövő képét.
Váratlan lehetőség a 2026-os Világbajnokságon
Soha nem látott döntés született a FIFA rendkívüli ülésén: Magyarország kaphat helyet a 2026-os labdarúgó-világbajnokságon az amerikai szankciók miatt visszalépni kényszerült Irán helyett. A FIFA elnöke, Gianni Infantino a szerda hajnali sajtótájékoztatón elmondta, hogy a testület hosszas egyeztetés után arra jutott: a visszalépő ország helyét az a nemzet kapja, amely a leglelkesebb szurkolótáborral és a legjobb játékossal rendelkezik.
A belső értékelés alapján érthető módon a magyarokra esett a választás, a világbajnokságról kimaradó összes játékos közül pedig Szoboszlai Dominik bizonyult a legértékesebbnek. A Liverpool középpályása jelenleg a top 10-ben van a Ballon d'Or-ranglistán, piaci értéke meghaladja a 100 millió eurót, és a FIFA szerint „kivételes közönségvonzó erővel bír az észak-amerikai piacokon".
Marco Rossi szövetségi kapitány rendkívüli sajtótájékoztatón reagált a hírre. „A fiúk készen állnak. Mindig készen állunk" - mondta az olasz szakember kissé sápadtan, majd hozzátette: „Negyven éve vártunk erre, 1986 óta nem voltunk világbajnokságon."
A magyar válogatott naptára és a Nemzetek Ligája
A magyar válogatott vasárnap az írek elleni vesztes vb-selejtezővel zárta 2025-öt. Jövőre, a nemzetközi szövetség (FIFA) naptára szerint március végén, 23. és 31. között kezdődik az év, ekkor két felkészülési mérkőzést játszhat a válogatott, az ellenfelek még nem ismertek.
A következő válogatott szünet június 1. és 9. között lesz, közvetlenül a 2026-os világbajnokságot megelőzően, itt két újabb felkészülési találkozóra van lehetősége a magyar együttesnek, az ellenfelek kiléte szintén ismeretlen.
What If Haaland Wins The World Cup?
A 2026-27-es Nemzetek Ligája
A 2026-27-es Nemzetek Ligája-sorozat szeptemberben veszi kezdetét. Marco Rossi együttese azzal, hogy márciusban kiesett Törökországgal szemben az A divízió osztályozóján, a következő kiírást a B divízióban kezdi meg. Az első, szeptember 23. és október 5. közötti időszakban négy, a második, november 11. és 16. közöttiben pedig két mérkőzés vár Szoboszlai Dominikékra.
A Nemzetek Ligája sorsolását február 12-én tartják. A magyar válogatott az egyes kalapból várja az ellenfeleit, így biztosan nem kerülhet össze Skóciával, Lengyelországgal és Izraellel.
Lehetséges ellenfelek a Nemzetek Ligája B divíziójában
| Kalap | Lehetséges ellenfelek |
|---|---|
| 1. | Magyarország (nem kerülhet össze Skóciával, Lengyelországgal és Izraellel) |
| 2. | Svájc, Bosznia-Hercegovina, Ausztria, Ukrajna |
| 3. | Szlovénia, Georgia, Írország, Románia |
| 4. | Svédország, Észak-Macedónia, Észak-Írország, Koszovó |
A csoportelsők automatikusan felkerülnek az A divízióba, a negyedikek kiesnek a C-be, míg a másodikok osztályozót játszanak majd az A divízió harmadikjaival a felkerülésért, a harmadikok a C divízió másodikjaival a bennmaradásért. A magyar válogatott tavaly tavasszal, a törökök elleni osztályozón kiesett az A divízióból, így elsődleges célja, hogy visszakerüljön a legjobbak közé.
A hazai szövetség (MLSZ) honlapján olvasható közlemény szerint az Ukrajna elleni hazai nyitómeccset követően Észak-Írországba utazik a csapat, majd októberben Georgia szerepel a Puskás Arénában, illetve Ukrajna vendége lesz a nemzeti együttes. A rájátszás mérkőzéseit és az A divízió negyeddöntőit 2027. március 25-30. között rendezik, a döntő tornát pedig június 9. és 13. között tartják.
MLSZ jegyértékesítés és szurkolói információk
Az MLSZ a honlapján azt is közölte, hogy az idei bérletek értékesítése február 23-án indul, ezek a három hazai felkészülési mérkőzésre és a három hazai NL-találkozóra lesznek érvényesek. Az értékesítéssel összefüggésben az MLSZ közölte, hogy az első két napon az aranyszintes - az MLSZ Szurkolói Klubjában az elmúlt két évben legalább 600 pontot elérő - drukkerek válthatnak bérleteket, február 25-én 10 órától pedig a Szurkolói Klub tagjai számára nyílik meg két napra az elővásárlási időszak. A magyar-szlovén felkészülési meccsre március 2-án indítja a jegyértékesítési folyamatot az MLSZ.
A magyar klubfutball nemzetközi kupaindulási lehetőségei
Lassan a hajrájához közeleg a magyar klubfutball 2024/25-ös szezonja, így nemcsak a mérkőzések, a számolgatás és a találgatás is egyre élesebb: ki hol végez majd a szezon végén és melyik nemzetközi sorozatban indulhat majd el a nyáron?
Az OTP Bank Ligában alapesetben a bajnokcsapat a Bajnokok Ligája (2. fordulótól), a 2-3. helyezett csapatok a Konferencia-liga selejtezőjében indulhatnak (2. fordulótól), míg a MOL Magyar Kupa győztese az Európa-liga-selejtezőjében kezdheti meg nemzetközi szereplését (1. fordulótól).
Amennyiben a Magyar Kupát egy olyan csapat nyerné, amely a bajnokságban is kiharcolta a nemzetközi szereplést, különböző forgatókönyvek léphetnek életbe. Összességében elmondható, hogy a bajnokság negyedik helyezettje lesz a kedvezményezett. Így történt tavaly is, amikor az ezüstérmes Paks legyőzte a bajnok Ferencvárost a kupadöntőben, így a Paks az Európa-ligában indulhatott.
A mostani bajnokságban két olyan csapat van, amelynek még reális esélye van a duplázásra, a Ferencváros és a Paks - a listavezető Puskás Akadémia már búcsúzott a kupaküzdelmektől. Az OTP Bank Liga negyedik helyezettje abban az esetben szerezhet indulási jogot a Konferencia-liga selejtezőjébe, amennyiben a Ferencváros vagy a Paks nyeri a Magyar Kupát - tehát olyan csapat, amely egyébként is nemzetközi kupaindulást érő, azaz az első három hely valamelyikén végez.
A Konferencia Liga részletei és magyar szereplők
A Konferencia Liga a 2021-2022-es szezonban rajtolt 184 európai klub részvételével. Zsinórban ez a harmadik szezon, amelyben magyar klubcsapat valamelyik európai kupasorozat főtábláján szerepel. 2018-2019-ben a MOL Fehérvár, egy évvel később pedig a Ferencváros jutott el az Európa Liga csoportköréig.
A Konferencia Ligában az európai szövetség 55 tagországának 184 csapata vesz részt. Az egyes országok indulásra jogosult csapatainak számát a bajnokságok UEFA-együtthatói határozzák meg. Hazánkból a MOL Magyar Kupa győztese mellett az OTP Bank Liga második és harmadik helyén végzett együttes indulhat a sorozatban.
De a Bajnokok Ligájából és az Európa Ligából is vissza lehet kerülni a Konferencia Ligába. A két tornából összesen 46 együttes érkezik ide. A BL-selejtező 20 kiesője csatlakozik a Konferencia Liga selejtezőjéhez, az EL-ből pedig nyolcan a selejtező rájátszásába, tízen pedig a főtáblára kerülnek.
A főtáblára jutó együttesek először nyolc, négycsapatos csoportban mérkőznek meg egymással. A győztesek továbbjutnak az egyenes kieséses szakaszba. A másodikok és nyolc Európa Liga-csoportharmadik pedig a rájátszásban mérkőzik meg a fennmaradó nyolc helyért. Az első döntőt 2022 májusában, az albán fővárosban, Tiranában rendezték.
Pénzügyi bizonytalanság és a klubok jövője
A közelmúltbeli politikai fordulat példátlan bizonytalanságot hozott a magyar labdarúgásba. Mivel a következő szezonra vonatkozó televíziós közvetítési és szponzori szerződések megkötése a kormányváltás miatt csúszik, a klubok jelentős bevételkieséstől tartanak. A csapatok drasztikus költségcsökkentésre, fizetési sapkák bevezetésére és létszámleépítésre készülnek.
A bizonytalanság legfőbb oka, hogy az MLSZ-nek nincs élő megállapodása a 2026/27-es idényre sem a televíziós közvetítési jogokról, sem a Szerencsejáték Zrt.-vel kötött szponzorációról. Korábban ezek a szerződések biztosították a klubokhoz áramló központi bevételek oroszlánrészét. Mivel az új kormányzati és állami apparátus felállása akár nyár elejéig is eltarthat, a csapatok még a bajnokság rajtjához közeledve sem fogják pontosan tudni, mekkora költségvetésből gazdálkodhatnak.
A kialakult helyzetben szinte minden klubvezető szigorú költségcsökkentésre kényszerül. Kérdésessé vált az is, hogy a korábbi tulajdonosok a jövőben is finanszírozni kívánják-e a csapataikat. Közülük ugyanis eddig sokakat nem csupán a futball szeretete, hanem egyéb gazdasági érdekek is motiváltak.
A másodosztályban várhatóan drasztikus lépések következnek. Több helyen bruttó kétmillió forintos fizetési sapkát vezethetnek be, emellett az élvonalbeli klubok - például a Ferencváros vagy a Puskás Akadémia - fiókcsapatainak fenntartása is veszélybe kerülhet. Az élvonalban véget érhet a hazai átigazolási piacot jellemző túlköltekezés. A nagy volumenű belföldi transzfereket játékoscserék válthatják fel.
Emellett jelentősen felértékelődik az MTK és a Paks által is alkalmazott üzleti modell, amely a racionális gazdálkodásra, valamint a hazai játékosok kinevelésére és értékesítésére épül. Bár a legnagyobb költségvetésű, stabil hátterű klubok, mint a Ferencváros, az Újpest vagy a Puskás Akadémia vélhetően nem inognak meg, valószínűleg nekik is spórolniuk kell. Kifejezetten nehéz helyzetbe kerülhetnek azonban a kiemelt akadémiák. Ezek az intézmények egyenként mintegy 600 millió forintos, egyelőre csak ígéret szintjén létező állami támogatásra várnak.
A mindent átható bizonytalanság ellenére sokan bizakodóak. A futballtársadalom abban reménykedik, hogy a sportágat kedvelő, meccsre járó új miniszterelnök, Magyar Péter a sportfinanszírozáson belül továbbra is kiemelten kezeli majd a labdarúgást. A legfőbb garanciát azonban az MLSZ elnöke, Csányi Sándor jelentheti. Gazdasági súlyánál fogva várhatóan gyorsan és érdemben tud majd tárgyalni az új politikai vezetéssel.
tags: #magyar #foci #ki #indulhat
