A magyar focis könyvek gazdag világa: Történelem, szabályok és inspiráló történetek
Érdekel a labdarúgás világa? Ismerd meg a leghíresebb focisták élettörténetét, legendává válásuknak útját, valamint a labdarúgás történelmét! A focis könyvek mélyebb betekintést engednek ebbe a szenvedélyes sportba, mely generációk óta izgalomban tartja az embereket.
Különösen aktuális a téma most, hiszen június 14-én rajtolt el és kereken egy hónapon át tart majd az európai labdarúgás legnagyobb seregszemléje, a futball Európa-bajnokság. A Németországban rendezett torna a magyar szurkolók számára különösen is kedves, hiszen a huszonnégy résztvevő csapat között ott van a magyar válogatott is, így - a legutóbbi (és az azelőtti és az azelőtti és így tovább) futball-világbajnoksággal ellentétben két focis könyv olvasása-lapozgatása között szurkolni is lehet. Három meccset biztosan játszik a magyar csapat, de ha minden jól alakul, lehet ez a szám magasabb is. A foci a legkisebbektől a legidősebbekig sokak számára érdekes, és a nagy meccsek mellett házi mérkőzéseken is játszhat-szurkolhat az ember. Csak labda kell hozzá és egy kis hely, ahol nincs veszélyben sem ablak, sem más törékeny tárgy.
A labdarúgás történelme a könyvek lapjain
De vajon honnan származik a futball? Vajon hogyan alakult ki ez a világszerte nagy rajongással övezett sport és szabadidős tevékenység? Számos könyv foglalkozik a labdarúgás gyökereivel és fejlődésével.
Gondoltad volna, hogy a modern labdarúgás gyökerei egészen a 12. századi Nagy-Britanniához nyúlnak vissza? Bár a jelenleg ismert formája csak 19. század közepén vált népszerűvé Angliában, a korai változatát már a középkorban is játszották. A labdarúgásnak kezdetben nem voltak szigorú szabályai. Az emberek egyszerűen csak örömüket lelték ebben az egyszerű, de nagyszerű hobbiban. A játékot az állami iskolák megjelenésének kezdetén kezdték el szabványosítani, és szigorúbb szabályokat is bevezettek.
A labdarúgás előfutára néhány alternatív csapatjáték volt, ami a mezoamerikai kultúrákhoz köthetők. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt az aztékok sziklából készült labdával játszottak úgynevezett Tchatalin játékot. Egyes kultúrákban olyannyira megkedvelték ezt a tevékenységet, hogy összekötötték bizonyos rituálékkal. A labda egyes törzsi kultúrákban a Napot jelképezte kerek formájának köszönhetően. Gyakran előfordult, hogy a vesztes csapat kapitányát feláldozták az isteneknek, ami mai modern korunkban hihetetlennek hangzik. A mezoamerikai labda másik alternatívája volt a gumiból készült pattogó labda, ami igazi különlegességnek számított, hiszen a gumihoz semelyik másik kultúra nem fért hozzá.
Talán felmerült benned a kérdés, hogy egy sziklából vagy kemény gumiból készült labdát hogyan rúgtak. Igazából sehogy. Az első ismert labdajáték, amely rugdosással is járt, Kínához köthető. Időszámításunk előtti 3. és 2. században vált ismertté a futball egy másik alternatív változata, a cuju, amit bőrrel varrott szőrmével vagy tollakkal készült labdával játszottak egy négyzet területén.
Focis könyvek minden korosztálynak és érdeklődési körnek
A labdarúgás szabályainak és alapjainak megismerése
Kiss Ottótól a Focisták kézikönyve [Baranyai (b) András találó illusztrációival] több szempontból is jó választás, ha valakit komolyan érdekelnek a labdarúgás szabályai. A történet főhőse egy kisfiú, akit elsősorban a játék menete foglalkoztat. Bálint sokat tud a fociról, és ezt a tudását hajlandó megosztani másokkal. Ez a modern sport egyik adaléka a békéhez: ahogy az Eb-n is országok, kultúrák küzdenek egymással, de úgy, hogy jó esetben végül mindenki épségben marad. Az is erénye a Focisták kézikönyvének, hogy mindeközben a legalapvetőbb szabályokat is sikerül listáznia.
Megtudhatjuk, mekkora egy szabályos futballpálya, hogyan kell szabályosan bedobni a labdát, de még az is szóba kerül, mi alapján dől el a meccs elején, hogy ki kezdi majd a játékot. Az alapos szabálymagyarázat azonban nem terheli a szöveget, mert egy része az illusztrációkon jelenik meg, ahol Baranyai (b) András szellemes és érzékletes rajzai segítenek a megértésben. Azt is inkább a felnőttek értékelhetik, hogy a világbajnokságokon használt labdák bemutatásánál ott van az 1954-es vb-é is, ahol a magyar „aranycsapat” ezüstérmes lett. Ami viszont biztosan befogadható minden olvasó számára, az az, hogy a rajzokon a történet szereplői ugyanolyan karakterek, mint a nagy futballsztárok - ez a hasonulás a könyv másik fontos gesztusa.
Akiket elsősorban a labdarúgás háttere, a szabályok és a keretek érdekelnek, azok számára teljes, részletes szabálygyűjteményt adott közre Focikönyv címmel a Babilon Kiadó a Mi MICSODA című junior sorozatának 6. kötetében. Története is van a szövegeknek, az Újfalu FC felnőtt és utánpótlás csapata szerepel főhősként, azaz a könyv a nagyok focija és a kicsik játéka közötti különbségeket nem oldja fel a szövegben, hanem úgy próbálja egyben láttatni, hogy érthetően bemutatva vállalja a különbségeket is. Ugyanakkor a szabályok leírásával, a velük kapcsolatos, bizonyos interakciót kívánó feladatok, ábrák és definíciók fontos információkkal látják el az érdeklődőket. Igaz, ezek között találni olyat, ami a megjelenés óta érvényét vesztette, hiszen a foci szabályai is változnak. A stadionok talajának fűtéséről is olvasunk, ami nem létszükséglet, csak pazarlás.
SPORT 101 // Amerikai futball kalauz
Ifjúsági regények és inspiráló történetek a focista létről
Az ifjúsági regények szintén népszerűek a foci szerelmesei körében. Ifjúsági regény (nem csak) fiúknak a Dinyó becenevű főhős és barátai történetét meséli el. A történet szerint a Dinyó becenevű főhős és barátai szeretnek focizni. Egy nap egy lelkész érkezik a faluba, és ez sok mindent megváltoztatja a fiúk életében. „Láttatok már lelkészt focizni? Hát én sokáig nem, de amikor láttam, akkor nemcsak az állam esett le, hanem elkezdtem naplót is írni. Azelőtt csak focizgattunk Lapátékkal a faluban. Mára igazi focista lett belőlem. De nemcsak a technikám meg az erőnlétem fejlődött, hanem történt akkoriban egy és más ezen kívül is, ami nektek is érdekes és fontos lehet.” A kötet az 5-6. osztályosok számára készült, ehhez a korosztályhoz szól, a történet feldolgozását pedig munkafüzet is segíti.
Tiina Nopola Sári gólt lő című könyvének címszereplője egy kislány, akinek a helyzete a Focisták kézikönyve Eszterkéjéhez képest könnyebb és nehezebb is, ha a focizni szeretne. Sárit ugyanis a történet szerint a fiúk ugyan nem veszik be maguk közé, de ő szerencsére talál magának lánycsapatot(!), ahol kedvére játszhat. Azaz csak játszana, mert hamar szembesülnie kell azzal, hogy önmagában a lelkesedés kevés, tenni is kell azért, hogy ügyes legyen. Persze a történet a végére - már-már népmesei csodával - focis csúcsponthoz ér el: Sári olyannyira feljavul, hogy a mindent eldöntő gólt ő szerzi, mégpedig sarokkal, ami köztudottan nem a legegyszerűbb lövési mód a futballban. A teljesítményalapú el- és befogadás hangsúlyossága azonban nem távolít el a könyvtől, mert nem baj, ha a játék közben arról is szó esik, hogy ahhoz bizony szorgalom, elszántság, odafigyelés is szükséges. Mervi Lindman élettel teli, vidám illusztrációi jól követik az eseményeket, külön felhívnám a figyelmet a szellemes rajzokra. Kedvenceim az étkezőasztalon látható dobozon lévő „nyuszi kakaó” felirat, az egyik főszereplő, Kicsi Ottó szobájának falán a Tesz-Vesz városból ismerős (Sajt)kukac megjelenése és a meccsről hazafelé tartó család képe, ahol az apuka hosszú sáljának egyik vége az anyuka kezében van, aki két kötőtűvel a kezében menet közben is horgolja (vagy horgolótűvel köti, vagy valamelyik egyéb variáció).
A focista karrier és a kitartás ábrázolása
A negyedik ajánlott kötetnek, Philip Waechter Focista leszek című elbeszélésének nincs a fentiekhez hasonló története. Az egyes szám első személyben elhangzó kijelentések (oldalanként egy nagyon rövid tőmondat) egy kisfiú szavai, aki elhatározza, hogy focista, mégpedig híres focista lesz. A könyv lapjain egy lehetséges futballkarrier jellemző részleteit ismerheti meg az olvasó úgy, hogy látszólag semmit sem tudunk meg az odáig vezető útról. A szövegben megfogalmazott állításokat a rajzok részletezik, bontják ki, teszik mindezt humorosan, legtöbbször egy-egy meghatározás fonákját is megmutatva. A szöveg és a képek így egy különös játékba is bevonják az olvasót, hiszen a híres focista, akiről szó van a rajzokon, mindvégig kisgyerek, aki a gyerekkor kulisszái között mozog.
A Focista leszek így rajzolja, illetve festi meg (szó szerint és átvitt ételemben is) a játékhoz szükséges szenvedélyt, a sikerrel járó népszerűséget ugyanúgy, ahogy a nehézségeket, a kudarcokat is. Utóbbira példa a kötet talán legszebb, legpontosabb képe, ahol a vesztes mérkőzés utáni lelkiállapot univerzálissá nő. Az elsősorban grafikusként alkotó Waechter máshol is nagyszerű ötletekkel oldja meg a helyzeteket. A komorabb részek feszültségén például apró gegekkel lazít, előre reflektálva az olvasóban keltett érzésekre. Jó példa erre az a rajz, ami egy kegyetlen meccsjelenetet ábrázol, s a focikapu hálója mögött egy kutya a mancsával eltakarja a szemét. Éppúgy, ahogyan mi is tennénk.
Az olvasás öröme a futballon keresztül
A Most én olvasok! néven indult és nagy sikert aratott sorozatának részeként megjelent kötet a kiadói szándéknak megfelelően elsősorban azt a célt szolgálja, hogy aki kézbe veszi, önállóan olvassa végig. Ha ez nem volna elég motiváció, segít a téma: a futball. A Kovács Koppány nevű kisfiú, aki leginkább focizni szeret, amikor ezt nem teheti, kénytelen más elfoglaltság után nézni, amit meg is talál, azaz: a könyv egyszerre szól a játékról, a kreativitásról, de szól a nyelv, az olvasás szépségéről is. A főhős nem lesz ismeretlen azok előtt, akik forgatták annak idején Dávid Ádám első focis témájú könyvét, A Virág utcai focibajnokság címűt, ami először 2011-ben jelent meg.
SPORT 101 // Amerikai futball kalauz
Gondolatébresztő irodalom a fociról
Ahogy az írásunk elején szóba került a magyar válogatott Eb-szereplése, úgy releváns a témában minden idők egyik legnagyobb meseírójának, Lázár Ervinnek rövid, de annál nagyszerűbb írása, melynek a címe is csak ennyi: Foci. „Odajön a fiam, elgondolkozva néz rám. Mint egy mélytengeri búvár a víz alól, kiemelkedem a munkából, mert látom, hogy valami fontosat akar kérdezni. - Apu, Isten szokott focizni?” - és így folytatódik: „- Gondolkoztam a dolgon - mondom eltökélten -, Isten igenis szokott focizni. - Kivirul. - Akkor meg lehet rá kérni? - Mire?" A novella a Móra Kiadó képeskönyvsorozatában is megjelent, és mintha épp erre az Eb-re és a magyar válogatott szereplésére lenne kitalálva, amikor... de ezt majd a pályán meglátjuk.
