A Magyar Foci Világa: Ranglista, Abszurditások és Emberi Sorsok
A magyar válogatott helyzete a nemzetközi színtéren gyakran ad okot mind büszkeségre, mind pedig keserű mosolyra. A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) legfrissebb ranglistáin tapasztalt visszaesések, valamint a magyar futballban időről időre felbukkanó abszurd és tanulságos események egyaránt hozzájárulnak ahhoz a képhez, melyet a világ a magyar labdarúgásról alkot. Ennek ellenére nem szabad megfeledkezni a kitartó egyéni teljesítményekről és a múlt dicsőséges pillanatairól sem, amelyek reményt adnak a jövőre nézve.
A FIFA Ranglista: A Küzdelmes Valóság
A magyar labdarúgó-válogatott teljesítménye az utóbbi időben hullámzóan alakult, ami a FIFA világranglistáján is megmutatkozik. Egy pozíciót visszacsúszva a 38. helyen áll a magyar válogatott a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) legfrissebb, csütörtökön nyilvánosságra hozott világranglistáján, amelyet továbbra is a világbajnok Argentína vezet. A Marco Rossi szövetségi kapitány által irányított magyar válogatott azért esett vissza, mert júniusban 2-0-ra kikapott a svéd együttestől a budapesti barátságos mérkőzésen, igaz utána 2-1-es győzelemmel javított Azerbajdzsán vendégeként.
Korábban, egy másik frissítés alkalmával, a magyar válogatott négy helyet rontva a 41. helyen állt, ami az előzőleg a portugálokat is felülmúló íreknek kedvezett. Utóbbi válogatott így a magyarokat megelőzve megszerezte a pótselejtezőt érő második helyet a csoportban. A legutóbbi rangsor szerint, Magyarország három helyet rontva a 41. helyre esett vissza. Legutóbb 2022 februárjában foglalta el ezt a pozíciót a Rossi-csapat, az azóta eltelt három és fél évben magasabban rangsorolták a nemzeti csapatot, mely ebben az időszakban a legelőkelőbb helyen 2024 áprilisában állt, akkor a lista 26. volt.
A világbajnoki selejtezős ellenfelek közül a Nemzetek Ligája-győztes portugálok egy helyet javítva a 6. helyre léptek előre, az írek maradtak a 60. helyen, míg az örmények három helyet rontva a 105. helyen állnak.
Így alakult a legfrissebb FIFA ranglista élmezőnye és a magyar válogatott helyezése:
FIFA-ranglista (zárójelben az előző helyezés):
- (1.) Argentína 1885,36 pont
- (2.) Spanyolország 1867,09
- (3.) Franciaország 1862,03
- (4.) Anglia 1813,32
- (5.) Brazília 1777,69
- (7.) Portugália 1770,53
- (6.) Hollandia 1758,18
- (8.) Belgium 1736,38
- (10.) Németország 1716,98
- (11.) Horvátország 1707,51
- ...
- (37.) Magyarország 1500,74
- ...
- (60.) Írország 1412,76
- ...
- (105.) Örményország
A listát eddig vezető, vb-címvédő argentinok a harmadik helyre csúsztak vissza, miután az új éllovas, Eb-győztes spanyolok mellett a franciák is megelőzték őket. A legtöbb pozíciót a szeptemberi selejtezőkön két győzelmet arató, az esélyesebb németeket is legyőző szlovákok javították, akik 10-et előrelépve a 42. helyen állnak. A magyarok soron következő vb-selejtezős ellenfele, Örményország két pozíciót javítva a 103. helyen áll.
A magyar válogatott vb-selejtezős ellenfelei közül csak Portugália tudott javítani.
A Magyar Foci "Fénypontjai" - Abszurd és Tanulságos Pillanatok
A nemzetközi labdarúgásban nem ritkák az emlékezetes vagy éppen meghökkentő pillanatok, de a magyar futball különösen gazdag ilyen eseményekben, amelyek időnként a „világ rajtunk nevet” érzését keltik. Ezek a történetek, legyenek bár tragikomikusak vagy abszurdak, sokat elárulnak a magyar labdarúgás sajátos légköréről.
Détári Lajos: A Süllyedő Csillag
Détári Lajos a magyar labdarúgás utolsó Európa-klasszisa volt, az 1988-as nyugatnémet kupát is eldöntő világválogatott, aki utána a „világ legdrágább játékosa” címet is kiérdemelte. Fájdalom, azzal, hogy pályafutása csúcsa felé haladva utat mutatott Dzsudzsák Balázsnak, és hatalmas összegért a perifériára, az Olympiakosz Pireuszhoz igazolt. Az elmenedzselésnek köszönhető, hogy Détári csak edzőmeccsen ölthette magára a Juventus mezét. Mikor hazatért az NB I-be egy félszezon erejére levezetni, a BVSC-ben is úgy oktatott száz napon át, mintha Napóleon tért volna vissza Elba szigetéről. Egy világraszóló búcsúmeccs járt volna neki Diego Maradonával, vagy legalábbis Maurizio Gaudinóval, ehelyett döbbenten néztünk, amikor a visszavonuló klasszissal egy hajnövesztő reklámban találkoztunk a Nap-Keltében, a „Potemix” és a „Zeatax, a kilófaló” között. A Potemix-reklámok szintjéig süllyedő egykori világválogatott példája sokak számára a tehetség elpazarlásának szimbólumává vált.
Hercegfalvi Zoltán és az Önbizalomhiány
Az aranylabdás Roberto Baggio 1994-es vébédöntős tragédiája tragikomédiaként ismétlődött meg a sörfociligában, amikor Hercegfalvi Zoltán meg se próbálta eltalálni a kaput. Hercegfalvi egy megbízható gólvágója volt a 2000-es éveknek, aki nem teljesen érdemtelenül húzhatta magára Puskás Ferenc egykori mezét a Kispestben. A Geréb-díjas büntetőjénél azonban nem varázsolt, hanem - Rodolfóval szólva -, „vigyázat, csalt”, legalábbis ezt gyanítjuk. Ami igazán döbbenetes Hercegfalvi tizenegyesénél, hogy mennyire nem volt önbizalma ennek az embernek. Hogy Hercegfalvi Zoltán mutatványát eltűrte a magyar futball, hogy ott helyben nem tette ki a keretből az edzője, szépen megmutatja, hogy mennyire következmények nélküli a magyar foci világa, ahol a bundázással csajozni lehet, és a legnagyobb árulást is meg lehet úszni egy szabadlistára helyezéssel.
Az Abszurd Öngól Finnország Ellen
A felejthetetlen öngól az 1997. októberi Finnország-Magyarország vébéselejtezőn annyira abszurd, hogy még egy Monty Python-filmből is kivágták volna, mondván, hogy nem szabad fullba nyomni a kreténséget, márpedig ez a flippergól mégiscsak túlzás. A rendes játékidőn túli önmegsemmisítő találat mindennél erősebb bizonyítéka a finnugor-rokonságnak, hiszen mintha csak egy magyar védelmet látnánk, másfelől arra figyelmeztet, hogy a finnek jobban odafigyelhettek volna arra a hazai futballtudományos közhelyre, hogy a „Csank-csapatok jók a rögzített helyzetekben”. Nehéz szakírói elemzést adni egy olyan szituációról, amikor úgy születik a gól, hogy a hátvéd seggbe lövi a kapust, úgyhogy inkább Horváth Feri fantasztikus gólörömére fókuszálunk. Ugyebár neki köze se volt a négy finn összehozta találathoz, mégis feltörekvő terrorszervezetként vette magára a katasztrófát, és iszonyatos erővel kezdett sprintelni, amint hálót ért a labda. Az egész kispad, de még egy pillanatra Faragó Richárd kommentátor is elhitte az imposztőrnek, hogy ő lőtte a gólt: a „Carpe Diem”-filozófia igazi megélése volt ez a futballpályán. Helsinkiben azonban végre visszanyalt a fagyi, és Magyarország továbbjutott a selejtezőcsoportból ezzel az utolsó utáni perces bohócgóllal.
DVSC - Fehérvár, Hatalmas öngól!!!
Fradi Szív és Botrány az Üllői Úton
Ez volt az a pillanat, amikor a Fradi Szív megmutatta, hogy mennyire is tud szeretni. A MIÉP tiltakozó sajtóközleményeit és a dühös Magyar Fórum-jegyzeteket is kiváltó példátlan szituáció, miszerint a két ősi riválisnak, a mindig „lezsidózott” MTK-nak és a valamely tévedés folytán a magyar nemzet megtartó erejének gondolt Fradinak 2001 nyarától egy tulajdonosa volt, a Fotex-vezér Várszegi Gábor. Azzal ért véget a 2002/2003-as szezon végén, hogy miután az utolsó fordulóban az MTK beelőzte a Fradit, a csalásra gyanakodó dühös fradisták összevertek mindent és mindenkit maguk körül, mivel a csapat nem tudta legyőzni a Debrecent. A szóbeszéd szerint, amikor a meccs vége felé Lipcsei csapatkapitány már aggódva figyelte a pálya szélén sötét viharfelhőként gyülekező keménymagot, kérlelni kezdte a debreceni védőket, hogy engedjenek be egy gólt, mert „asszem mindenféleképpen baj lesz ebből”. Ez persze mindent elmond a magyar futball profizmusáról. Lehet jogászkodni azon, hogy könnyű vagy súlyos testi sértéseket láthatunk-e a Góóól helyett a Kriminálisban mutogatott felvételeken, és hogy rongálás vagy garázdaság történt-e, de az biztos, hogy amit a magyar focisták előadnak 1986 óta, az közösség elleni izgatás. A botrány vége az lett, hogy bekövetkezett, amitől a Fradi-drukkerek tartottak.
Tokody Tibor "Tökéletes" Öngólja
A futball Gavrilo Principjét, a felszabadítás szándékával hálószaggató bombaöngólt lövő Pavol Durica Videoton-játékost a magyar futball emblematikus gazdasági bevándorlói között keressék, most a törzsökös megfelelőjével, Tokody Tibor találatával foglalkozunk, már csak azért is, mert a Sportlexikonban szerepelhetne ez a dugó a „tökéletes technikai kivitelezés” címszó alatt. Tokody Tibor a válogatottban is bemutatkozó ígéretes támadó volt, aki észak-rajnai csapatok színeiben később megjárta a Regionalligát is. De mégis ez maradt a legemlékezetesebb megmozdulása, hiszen ez a 2001-es Újpest-Dunaferr meccsen megesett öngól úgy üdít föl több mint tizenöt év után is, mint egy jó pohár hideg rizlingfröccs egy meleg nyári napon. Csak John McClane jellemzésével tudnánk kommentálni a gólvadász produkcióját: az alkalmatlan ember az alkalmatlan helyen és az alkalmatlan időben. Az sajnálatos utóélete a történteknek, hogy Tokody láthatóan megtört a skizofrén találat után, akár egy Big Brother-győztes.
Váczi Zoltán: A Tehetség, Ami Elivódott
Ha Détári az utolsó Európa-klasszisunk volt, akkor Váczi Zoltán az utolsó világklasszisunk lehetett volna, mivel saját bevallása szerint Messi-szintű karrierre volt hivatott, csak hát alapozásként enyhén szólva nem alkalmazta a folyadékmegvonást. Nem csak a meccsek után, de mérkőzések előtt és vélhetően alatt is ivott. Az iráni játékosok azóta is emlegethetik, mikor bemutatkozott ellenük a válogatottban. Váczi Zoli viszonylag idősen tűnt föl az NBI-ben, hiszen a jóra várni kell, de cserébe sokáig játszott: mikor már a szakújságírók a búcsúszimfóniát várták tőle, ő még akkor is napi két doboz Multifiltert szívott és gurigázott. De leginkább ivott, mert a szorongásos betegsége miatt nem tudott közönség előtt fellépni az „istenáldotta tehetség”, és hát ez zárt kapus meccsek kivételével igencsak problémát jelent egy élsportolónak. A gátlásait piálással oldotta, a nagy történet szerint még 1994-ben, Békéscsabán alvás nélkül vezette 5-2-es diadalra a viharsarki csapatot a Fradi ellen, úgy, hogy a meccs előtt a kocsmában kérlelték játékra a viszkis szeszesitallal teletankolt, introvertált zsenit. Amikor a Videoton ellen az év gólját lőtte a pornófilmzene ütemére, nemhogy messis, de egyenesen maradonás erényeket csillogtatott Váczi Zoli, aki a visszavonulása után később LMP-képviselő-jelöltként tűnt fel.
A Kakas a Pályán: Stadler FC Jelenség
Spanyolországban Jimmy Jump rohan be a pályákra, Latin-Amerikában meztelen amazonok, a Balkánon kóborkutyák, de ezek már annyira unalmas, fáradt, sokszor látott „rendzavarások”, hogy csak legyintést és ásítást váltanak ki minden nézőből. Arra viszont mindenki felkapta a fejét, amikor az 1995-ös Stadler FC - Parmalat mérkőzésen Disztl Péter fehérvári kapusnak nem egy égő petárdát, hanem egy kakast kellett kihajítani a pályáról. A 90-es évek vadkeleti időszakának emblematikus focicsapata volt a Stadler FC, amely a nagy mennyiségű élelmiszerkonzervért barterben vett ukrán légiósairól - például a szóbeszéd szerint Sevcsenko helyett leigazolt Nicsenkóról - , a vesztegetéseiről és a meccseket kísérő ökörsütéseiről és nagy bográcsozásairól volt nevezetes. De mindenekelőtt a futballrajongó tulajdonosról, a saját stadiont építő „üzletemberről”, aki azzal bukott le, hogy meggondolatlanul az Utolsó vacsora című Leonardo da Vinci-freskó megvásárlása után igényelte vissza az áfát. Mivel a reneszánsz festészet mellett a bukaresti kézilabdás lányoknak hódoló Stadler Józsi bácsi kedvence a kakasherepörkölt volt, lehet, hogy éppen az ebédje szökött meg a konyhából. Gyakorlatilag a „szabadság” metaforája volt, amikor a Stadler FC delelőjén a kakas besétált a pályára a kezdődő heresérvként lifegő taréjával, egyszerűen mindannyian ott voltunk vele.
Emberi Sorsok a Fociban: Pisont István és Ádám Martin
A kritikák és abszurditások mellett a magyar futballban számos inspiráló emberi történet is akad, amelyek a kitartásról, a tehetségről és a szenvedélyről tanúskodnak. Ezek az egyéni sorsok rávilágítanak arra, hogy a nehézségek ellenére is létezik remény és elhivatottság a sportágban.
Pisont István: A Gádorosi Királytól a Válogatottig
Pisont István gyerekként négy testvérével élt együtt a Békés megyei Gádoroson, ahonnan még Orosháza is távol volt, nemhogy Budapest, a bőrfoci helyett pedig sokszor a hipósdoboz is jó volt labdának. Az őstehetség utat tört magának, és hiába hívták a tudása miatt a tőle talán rettegő ellenfelek drukkerei a legnagyobb cigánynak, a Honvéd-szurkolók a legnagyobb királlyá tették a 31-szeres válogatott labdarúgót. Jelenleg a ZTE másodedzőjeként dolgozik egykori izraeli futballistatársai, Sallói István sportigazgató és Márton Gábor vezetőedző mellett.
Végig az álmaim között szerepelt, de egy kis faluból távolinak tűnt nemhogy Budapest, de még Orosháza vagy Békéscsaba is. Öt-hat éves lehettem. Akkor volt egy olyan szabály, hogy egy fiatal játékost kötelezően játszatni kellett. Ezen a napon az ifiben kezdtem, lejátszottam egy félidőt, letusoltam, majd mentem a nagyokhoz. A Győrrel játszott a Honvéd, kikaptunk 4-1-re. A 18-20. percben a pályára kellett lépnem, már 3-0-ra vezetett a Győr. Végigjátszottam a meccset, és a következő fordulóban, a Tatabánya ellen 2-1-re nyertünk, egy nagyon erős ellenféllel szemben. Én lettem a meccs legjobbja, és a mérkőzés után talán Vass István Zoltán csinált velem a rádiónak interjút. Ez egy berobbanás volt a részemről. Tizennégy évesen volt bennem félelem is, hiszen jóval idősebb, NB-s szintű játékosok ellen fociztam. Abszolút, hiszen eleve nem alanyi jogon voltam tagja a nagycsapatnak, két-hárman pályáztak a helyre, de az edzők mindig engem választottak. Már akkor látták bennem a tehetséget, és ez motiváló volt számomra.
Az NB I-ben izgatottságot éreztem, hogy készen állok-e erre a feladatra, hiszen Gádorosról sikerült eljutnom a Honvédig. A második, jól sikerült meccsem után rá is kérdeztek, mit jelent ez nekem, hogy a cigány származásommal eljutottam idáig. Ekkor egyből mögém állt a kispesti szurkolótábor, és módosítottak a bekiabáláson. Nem a legnagyobb cigány, hanem a legnagyobb király. De ehhez kellettek azok a meccsek, amelyeken bizonyítani tudtam. De az emberi oldala sem mellékes, hogy azonnal befogadtak, megszerettek, mondván, ő a mi királyunk. De klubszinten is nagyszerű emberekkel dolgozhattam együtt, Bicskei Bertalan, Both Józsi bá’, Mezey Gyuri bá’, Verebes József, hadd ne soroljam, hogy még kivel. De érdekes, hogy a válogatottban az egész szurkolótábor mellém állt, mindegy volt, hogy valaki a Fradiért, az Újpestért vagy a Kispestért szorított klubszinten.
Egy álom megvalósulása. Az 1978-as világbajnokság után az volt az álmom, hogy egyszer én is megéljem, ahogyan a konfettik, a papírdarabok szállnak a levegőben. És mit ad a jóisten, 1991-ben Rosarióban ugyanígy száll a konfetti, és úgy, hogy én is ott vagyok. Nem tudom elmondani, mennyire óriási élmény volt ez, éppen az első válogatott meccsemen. Mit ad isten, már 2005-ben az öcsém felhívott, és azt mondta, nem megyünk ki a meccsre? Megnézhetnénk azt a kis Messit. Rosario. A hideg kirázott. Ricsi, nem fogod elhinni, hová valósi Messi. Emlékszel, mit mondtam neked, hogy mi az én álmom? - mondtam később az öcsémnek. Négyéves volt Messi, amikor azok a gyerekek ott szaladgáltak. Én érzem, tudom, hogy ez így volt.
Amit nagyon őszintén és tiszta szívből csinálnék: a cigány gyerekek sorsáról gondoskodni egy akadémiai szintű képzési rendszerben, ahol össze tudnám gyűjteni őket, és nem vesznének el.
Ádám Martin: A "Magyar Viking" és a Hírnév Terhe
A visszatérésen dolgozik Ádám Martin, a Paksi FC 31 éves támadója. A magyar válogatott csatárt eddig elkerülték a sérülések, ezért úgy érzi, megérdemli, hogy ő is megtapasztalja, milyen érzés pályán kívül kerülni. A 2024-es Európa-bajnokságon megismerte a világ, ám őt továbbra is hidegen hagyja a hírnév, a közösségi média és az internet. Az internet világa elfajult, nekem legalábbis ez a véleményem. Éppen ezért nem nagyon érdekelnek, hogy mit mondanak, írnak rólam. Az Eb-n jött felém egy nagy cunami, de akkor se foglalkoztatott különösebben a dolog, azóta meg aztán hatványozottan igaz, hogy nem követem a reakciókat, a különböző megnyilvánulásokat velem kapcsolatban. Hidegen hagy ez az egész.
Az eleje nyilván kicsit nehezebb volt, de azóta más a helyzet, hogy visszatértem a kinti melóhoz. Mennek a futások, előkerült már a labda is, úgyhogy jól haladok a visszatérés felé. Az erőnlétemen azért van még mit csiszolni - és ezen dolgozunk is jelenleg -, de négy hónapos kihagyás után ez természetes. Most azt gondolom, hogy januárban már száz százalékos állapotban leszek, és ismét a csapat rendelkezésére tudok majd állni. Újból fel akarom építeni magamat. De az első és legfontosabb, hogy ismét fájdalommentesen tudjak játszani. A következő, hogy visszanyerjem a formámat. Utóbbi csak a meccsekkel fog visszajönni, az edzésekkel nem, ezért várom tehát a felkészülést. Azon a néhány edzőmérkőzésen minél többet szeretnék futballozni. Lehet, hogy hülyén hangzik, de ez már kijárt nekem. Eddig mindig elkerültek a sérülések, nem volt semmi bajom, soha nem fájt semmim, most azonban fordult a kocka. Úgy fogom fel, hogy ennek így kellett lenni. Remélem, a pályafutásom utolsó éveiben elkerülnek már az ilyenek.
A forráskúti Ádám Martint a 2024-es nyári Európa-bajnokságon ismerte meg jobban a világ, amikor a magyar labdarúgó-válogatott első meccsén, Svájc ellen csereként lépett pályára. Az internet népe egy része kigúnyolta az akkor 29 éves csatárt testi adottságai, fizimiskája miatt, ugyanakkor a torna második napján már ő volt a legkeresettebb játékos a mértékadó Transfermarkt oldalon. Az egykori NB I-es gólkirály azóta is jót nevet az egészen, de a magyar viking-imázst testhezállónak találja. „Az Eb ideje alatt felkaptak egy kicsit. Meglepődtek az emberek, mert nem láttak még ekkora embert játszani. Volt utána egy-két viccesre sikeredett interjú, de az akkori felhajtás hatását ma már nem érzem. Ez vagyok én, sosem tagadom meg önmagamat, nem csinálok nagy ügyet abból, hogy mit nyilatkozzak. Mindig az igazat mondom, nem kamuzok, tőlem azt hallják, ami történt. Megváltozni már nem fogok, ez a jövőben is így lesz, az biztos.”
Puskás Ferenc Öröksége: Egy Múltbeli Dicsőség Fénye
Miközben a magyar futball aktuális helyzete gyakran ad okot vitára és önkritikára, sosem szabad elfelejteni a múlt dicsőséges időszakait, amelyek örökös inspirációt nyújtanak. Ennek az örökségnek a legfényesebb csillaga Puskás Ferenc, akinek neve összeforrt a magyar labdarúgás aranykorával.
Kilencvenkilenc éve, 1927. április elsején született meg Budapesten Puskás Ferenc, akit széles körben a valaha volt legnagyobb magyar labdarúgónak szokás nevezni. Puskás mindössze 18 évesen már bemutatkozhatott a magyar válogatottban, 1945. augusztus 20-án tette ezt meg. A mai napig Puskás tartja a rekordot az egy adott BEK/BL-döntőben rúgott góljainak számával. Puskás pályafutásának talán legtöbbet emlegetett meccse az 1953-as londoni 6:3, melyen két gólt szerzett. 1993-ban Puskást kinevezte szövetségi kapitánynak az MLSZ, de csak rövid regnálás jutott neki. Az 1953-ban megnyitott nemzeti aréna sokáig a Népstadion nevet viselte, később Puskás Ferenc Stadion lett a neve, ma Puskás Arénának hívják.
tags: #magyar #focin #rohog #a #vilag
