A sportolói jogviszonyok és átigazolási eljárások változásai a magyar futballban

Magyarország Országgyűlése kinyilvánítja, hogy a nemzet közössége a test művelését, a sportot, a nemzet alapértékének, kívánatos célnak tekinti. A nemzet értékei között tartja számon a sport által elért eredményeket, és elismeri a sport egyént és közösséget erősítő értékeit. Magyarország sportnemzet, amely e törvénnyel is tiszteleg azon tagjai előtt, akik tevékenységükkel dicsőséget, elismerést és megbecsülést szereztek hazánknak. Az e törvényben meghatározott célok megvalósítása biztosítja továbbá azt, hogy Magyarország sportoló nemzetté is váljék. A sport legelőbb is a lelki egészség alapja, amely hozzátartozik az egészséges nemzet, az egészségét megőrizni akaró polgár értékrendjéhez. A sport a közjó része.

Új korszak a magyar sportjogban: Az igazolt sportolói jogviszony

A magyar sportjog jelentős átalakuláson ment keresztül a sporttal összefüggő törvények módosításáról szóló 2023. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépésével 2024. január 1-jén. Ez a módosítás alapjaiban változtatta meg a sportolók és sportszervezetek közötti jogviszonyokat, bevezetve az igazolt sportolói jogviszony fogalmát.

Az igazolt sportolói jogviszony bevezetésével a jövőben a sportoló és a sportszervezet között nem szükséges kötelezően tagsági jogviszony létesítése, vagy amatőr sportszerződés megkötése ahhoz, hogy a sportoló sporttevékenységet folytathasson a sportszervezetnél. A sportszervezet az új szabályok alapján köteles minden sportolóját - azaz aki a sportszervezet keretein belül sporttevékenységet folytat - regisztrálni egy ezt a célt szolgáló - a sportszervezetnél meglévő vagy kialakításra kerülő - nyilvántartásba, amely alapján létrejön az igazolt sportolói jogviszony.

Az új szabályok alapján a sportoló a fentiek szerinti igazolt sportolói jogviszony alapján fejti ki sporttevékenységét, játékjoga is ez alapján kerül átruházásra a sportszervezetre. Az igazolt sportolói jogviszony alapesetben határozatlan idejű, az sportszolgáltatás igénybevételére irányul és ehhez egyszeri vagy rendszeres hozzájárulás kérhető (korábbi tagdíjhoz hasonlóan).

Az új szabályok ugyanakkor nem tiltják sem a tagsági jogviszony létrehozását, illetve fenntartását, sem a szerződéskötést a sportoló és a sportszervezet között akár már a sporttevékenység megkezdésével egyidejűleg, de ez egyrészt már nem feltétele a sporttevékenység megkezdésének, azaz a felek azt nem kötelező jelleggel, hanem erre irányuló döntésük alapján teszik, másrészt a regisztrációt ebben az esetben is el kell végezni. Az igazolt sportolói jogviszony létrejöttéhez a módosítás nem ír elő orvosi alkalmassági igazolást sem a háziorvos, sem a sportorvos részéről. A sportorvosi engedélyezésre vonatkozó korábbi rendelkezések nem változtak.

Azokban az esetekben, ahol a sportoló tagsági vagy szerződéses jogviszony alapján sportol, az új szabályok szerinti igazolt sportolói jogviszony kialakításáról, valamint a meglévő jogviszonyok felülvizsgálatáról, fenntartásáról, megszüntetéséről vagy módosításáról 2024. szeptember 30-ig kell gondoskodni.

Az igazolt sportolói jogviszony és a sportolói kategóriák részletei

A sportolók besorolása az új törvényi rendelkezések szerint három fő kategóriába történik, melyek eltérő jogokat és kötelezettségeket vonnak maguk után.

• Igazolt sportoló: Azt a sportolót, aki a sportszervezet által szervezett formában nyújtott sportszolgáltatást rendszeres jelleggel igénybe veszi, a sportszervezet az e célra szolgáló nyilvántartásába regisztrálja. Az igazolt sportolói jogviszonnyal a sportoló és a sportszervezet között jogviszony jön létre, amely a sportoló játékjoga használatának a sportszervezetre való átruházásának minősül. Ez a sportoló nem rendelkezik versenyengedéllyel, sem amatőr sportszerződéssel vagy hivatásos sportolói munkaszerződéssel/megbízási szerződéssel.
• Versenyző: Versenyszerűen sportoló az az igazolt sportoló, aki a sportszövetség által kiírt, szervezett vagy engedélyezett versenyeken, vagy versenyrendszerben vesz részt. A versenyzőnek - a versenyrendszerben, bajnokságban való részvétel feltételeként - a sportszövetség által a nemzeti sportinformációs rendszerben nyilvántartott, e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő, a versenyrendszerben vagy versenyeken való részvételre jogosító sportolói engedéllyel (a továbbiakban: versenyengedély) kell rendelkeznie. Ha a sportszövetség szabályzata másként nem rendelkezik, egy sportágban egy versenyzőnek csak egy versenyengedélye lehet. A versenyengedély kiadására és visszavonására vonatkozó részletes szabályokat a sportszövetség szabályzatban köteles megállapítani.
• Amatőr sportoló: Az igazolt és versenyengedéllyel rendelkező sportoló, aki lehet amatőr sportszerződéssel nem rendelkező sportoló, valamint az igazolt, versenyengedéllyel és amatőr sportszerződéssel rendelkező sportoló. A versenyengedéllyel rendelkező amatőr sportolóval a sportszervezet sportszerződést köthet, amelyben a felek megállapodnak az igazolt sportolói jogviszony keretein túlmutató feltételekről, az alapszolgáltatáson felüli többletelemekről. A módosítással megváltozik az amatőr sportszerződés maximális időtartama is: a korábbi 1 év, illetve 3 év helyett a sportszerződés lehetséges maximális időtartama egységesen 4 év. A sportszerződést írásba kell foglalni. Az amatőr sportoló sporttevékenységéért díjazásban nem részesülhet.
• Hivatásos sportoló: Az igazolt, munkaszerződéssel vagy megbízási szerződéssel rendelkező sportoló, aki jövedelemszerzési céllal foglalkozásszerűen folytat sporttevékenységet. A hivatásos sportolónak hivatásos sportolói versenyengedéllyel kell rendelkeznie. A munkaszerződés vagy megbízási szerződés megkötését a sportszervezetnek a sportszövetség részére - a sportszövetség szabályzatában megállapított módon - be kell jelentenie. A sportszövetség a munkaszerződés vagy megbízási szerződés megkötését nyilvántartásba veszi.

A sportolói kategóriák és jogviszonyok összefoglalása

A sportolói jogviszony megszüntetése és az átigazolás folyamata

Az igazolt sportolói jogviszony, tagsági viszony vagy szerződés felmondása és a sportolók átigazolása részletes szabályokhoz kötött, melyek ismerete elengedhetetlen mind a sportolók, mind a sportszervezetek számára.

Az igazolt sportolói jogviszony megszüntetése

• Az igazolt sportolói jogviszony a versenyengedéllyel, sportszerződéssel, munkaszerződéssel vagy megbízási szerződéssel nem rendelkező, valamint a versenyengedéllyel rendelkező, de sportszerződéssel, munkaszerződéssel vagy megbízási szerződéssel nem rendelkező sportoló esetében megszüntethető azonnali hatállyal a sportszervezet általi írásbeli, indoklás nélküli felmondással.
• Szerződéssel rendelkező sportoló esetében az igazolt sportolói jogviszony - a versenyengedély érvényességi idejére tekintet nélkül - megszűnik a szerződés megszűnésével egyidejűleg. Fontos, hogy a szerződés fennállása alatt az igazolt sportolói jogviszony önmagában nem szüntethető meg. A szerződésnek a 8. § (6) bekezdése szerinti felmondása után a sportoló - függetlenül az esetleges átigazolási időszaktól - azonnal igazolhatóvá válik.
• Az igazolt sportolói jogviszony megszűnése esetén a játékjog használatának joga ingyenesen visszaszáll a sportolóra. Ha a szerződések lejárnak, a hivatásos sportoló amatőr sportolóvá válik.

Az átigazolási eljárás

Átigazolás - a már leigazolt sportoló sportszervezetéből egy átvevő sportszervezetbe történő „átregisztrálását” jelenti. Az átigazolás esetén az igazolt sportolói jogviszony megszűnik a sportoló sportszervezete (a továbbiakban: átadó sportszervezet) és a másik sportszervezet (a továbbiakban: átvevő sportszervezet) közötti megállapodással.

Minden országos sportág rendelkezik átigazolási szabályzattal, melyben le van fektetve, mikor van átigazolási időszak, melyek az átigazolási korlátok, és milyen bizottságok járnak el egyes vitás helyzetekben. A sportág szövetsége tartja nyilván, hogy adott sportoló melyik sportszervezetnél rendelkezik leigazolással.

• Amatőr sportoló átigazolása: Az amatőr sportoló igazolt sportolói jogviszonyának időtartama alatt - ha az országos sportági szakszövetség vonatkozó szabályzata másként nem rendelkezik - csak az átadó sportszervezet előzetes írásbeli hozzájárulásával igazolhat át ideiglenesen vagy véglegesen az átvevő sportszervezethez. Az amatőr sportoló csak előzetes írásbeli hozzájárulásával igazolható át -ideiglenesen vagy véglegesen - más sportszervezethez. Az átadó sportszervezet - amennyiben azt a sportszövetség a szabályzatában foglaltak szerint lehetővé teszi - a hozzájárulás megadását nevelési költségtérítés fizetéséhez kötheti, amelynek felső határát a sportszövetség szabályzatában meghatározhatja. Az amatőr sportoló átigazolása nem köthető ellenértékhez, kivéve a nevelési költségtérítést.
• Hivatásos sportoló átigazolása: A munkaszerződés vagy a megbízási szerződés fennállása alatt a játékjog használati jogát megszerző sportszervezet - a hivatásos sportoló előzetes írásbeli hozzájárulásával - ezt a használati jogot ideiglenesen vagy véglegesen másik sportszervezetre átruházhatja (átigazolás). A játékjog használatának ideiglenes vagy végleges átruházásáért a sportszervezet a másik sportszervezettől ellenértékre tarthat igényt, amelynek mértékét a két sportszervezet közötti megállapodás határozza meg.

Az átigazolási kérelem benyújtása és elbírálása

Ha a sportoló tagsági jogviszonyában vagy szerződéses kapcsolatában változás következik be, úgy átigazolási- és új versenyengedély kiadása iránti kérelmet kell az adott sportág szövetségéhez benyújtani, egy erre rendszeresített Átigazolási Űrlapon. A kérelemben foglalt adatokat hitelt érdemlően igazolni kell. A kérelmet az átvevő sportszervezet a régi versenyengedéllyel nyújtja be a Bizottsághoz. A kérelemben nyilatkozni kell, hogy a sportolónak az átadó sportszervezettel nincs érvényes szerződése, valamint meg kell jelölni a megszűnés okát. Abban az esetben, ha a kérelmet 18. életévét be nem töltött versenyző esetében nyújtják be, törvényes képviselőjének is alá kell írnia.

Az elbírálás 30 napon belül valósul meg. Hiányos kérelem esetén egy alkalommal 15 napos határidő tűzésével hiánypótlást rendel el, és ez esetben a kérelmet elutasítják, és a kérelmező az eljárási díjat el is veszíti. Egy évben egy alkalommal van átigazolási időszak, amely minden év január 2. napjától 31. napjáig tart. Nem magyar állampolgárok esetében az átigazolás, illetve időszakos leigazolás kizárólag csak ezekben az időszakokban kezdeményezhetők. Ha és amennyiben az átigazolás nem hajtható végre, úgy a Bizottság a kérelmet indokolt határozattal elutasítja.

Míg tart az elbírálás, addig versenyezhet a sportoló, és meg sem tagadható a versenyzési jog, ha már az átadó sportszervezet felé a tagdíj fizetési kötelezettségének eleget tett.

Vitás kérdések és jogszerűtlen akadályok

Meglehetősen gyakori eset, hogy egy sportoló átigazolásakor nehézségekbe ütköznek az érdekelt felek. Minden ilyen, átigazolással kapcsolatos vita sportjogi kérdéskörnek minősül. Nagyon sok esetben a sportolók tájékozatlanok ezen a területen, mellyel az egyesületek és a szövetségek előszeretettel vissza is élnek. Ami a leginkább jellemző, hogy olyan szerződéseket iratnak alá, amelyek csak az egyesület érdekeit védik és képviselik, ezen kívül olyan költségeket is a sportolókra próbálnak hárítani, amelyeket nem neki kéne megfizetnie.

További jogszerű akadályokat gördíthet egy átigazoláskor a sportoló elé, ha még érvényes sportolói szerződéssel rendelkezik, nincs átigazolási időszak, vagy fenn állhat, hogy az átvevő egyesület átigazolási tilalom fegyelmi intézkedés hatálya alatt áll. Nem jogszerűnek minősül az akadály, ha az adott sportolónak már nincs érvényes sportolói szerződése, így más akadály nemlétekor nem tagadható meg az átigazolása. Még abban az esetben sem, ha polgári jogi tartozása áll fenn a jelenlegi sportszervezete felé. Az ilyen jellegű igényt a sportszervezet jogi úton érvényesítheti, de arra tekintettel, hogy egy elektronikus fizetési meghagyásos eljárás igen gyorsan lezajlik, nem ajánlatos, hogy bárki fennálló tartozással (tagdíj, felszerelés, károkozás stb.) kívánjon átigazolni. Ezek a díjak már hamar behajthatóak, és ezen felül még az eljárási és jogi képviseleti, vagy adott esetben a végrehajtási költségek is neki róhatóak fel.

Nemzetközi átigazolások és a FIFA szabályai

A nemzeti szövetség váltása, különösen a labdarúgásban, összetett eljárás. Felvételi kérelem benyújtása szükséges a FIFA Végrehajtó bizottsága felé, melyet majd a Játékos-Státusz Bizottság bírál el. A FIFA alapszabályának (Regulations Governing the Application of the Statutes) 5-8. cikkelye fekteti le a nemzeti szövetség cseréjének lehetőségeit és annak feltételeit.

Alapvető szabály, hogy amennyiben az állampolgárságának megfelelő nemzeti csapatban már pályára lépett (bármely hivatalos válogatott mérkőzésen), nem játszhat más „futballnemzetiségben”. Kivételt határoz meg a szabályzat 8. cikkelye. A szabályzat szerint tehát az érintettnek az országban kell születnie vagy ahhoz valamilyen biológiai kötődése szükséges, vagy már egy meghatározott ideje az adott ország (szövetség) területén kell, hogy éljen. Utóbbi esetben az érintett szövetségek megállapodást köthetnek a 2 éves időtartam meghosszabbításáról vagy eltörléséről, amelyet minden esetben a FIFA Végrehajtó Bizottsága (Executive Committee) nyújt be és hagy jóvá- írja a szabályzat 6.

A játékos egy írásos, alaposan alátámasztott kérelmet köteles benyújtani a FIFA Főtitkársága részére, amely alapján a Játékos-Státusz Bizottság hozza meg döntését. A döntés meghozataláig viszont a játékos nem szerepelhet egyik válogatott csapat tagjaként sem. Ilyen jellegű kérelem legfeljebb egyszer igényelhető.

A Sportdöntőbíróság (CAS) joghatósága kiterjed valamennyi, sporttal kapcsolatos jogvita elbírálására, ideértve az állampolgársággal, honosítással összefüggő ügyek vizsgálatát is. A CAS eljárásának előfeltétele, hogy joghatóságát elfogadják valamilyen formában, amely alapulhat kifejezett elismerésben vagy a sportág szabályzatán illetve kétoldalú megállapodáson is. A FIFA 2002-ben fogadta el a CAS joghatóságát általános jelleggel, ezért igen sok játékos vagy sportszervezet igényelte már a sportdöntőbíróság eljárását.

További fontos sporttörvényi változások

Hivatásos sportoló és sportszakember munkaviszonya

Az új rendelkezés a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 56. § (3) bekezdésétől eltérő határidőt vezet be a hivatásos sportoló és a sportszakember munkaviszonyból származó vétkes kötelezettségszegése esetén hátrányos jogkövetkezmény alkalmazására (az Mt. szerinti egy év helyett legfeljebb hat hónap áll a munkáltató rendelkezésére igénye érvényesítésére a munkavállalóval szemben). Az Mt. 56. § (2) bekezdése alapján a hátrányos jogkövetkezményként csak olyan, a munkaviszonnyal összefüggő, annak feltételeit határozott időre módosító hátrány állapítható meg, amely a munkavállaló személyiségi jogát és emberi méltóságát nem sérti, azzal, hogy a vagyoni hátrányt megállapító jogkövetkezmény összességében nem haladhatja meg a munkavállaló - a jogkövetkezmény megállapításakor irányadó - egyhavi alapbére összegét. A munkáltatónak a hátrányos jogkövetkezményt megállapító intézkedését írásba kell foglalnia és indokolnia kell. A munkavállaló ezen intézkedéssel szemben a közléstől számított harminc napon belül fordulhat keresettel az illetékes bírósághoz, amelynek következtében a munkáltató intézkedése a jogvita jogerős elbírálásáig nem hajtható végre.

A hivatásos sportoló sporttevékenységgel összefüggő munkaviszonyára az Mt.-t eltérésekkel kell alkalmazni: a munkaszerződés csak határozott időtartamra köthető, próbaidő nem köthető ki, és a hivatásos sportoló munkaszüneti napokon is rendszeresen foglalkoztatható. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a felek eltérő megállapodása hiányában a pihenőnap legfeljebb hathavonta - részben vagy egészben - összevonva is kiadható. Ha a köztartozás fennállása miatt vagy más okból a sportszervezet nem indulhat a versenyrendszerben, vagy abból utóbb kizárják, ez a munkáltató súlyos szerződésszegésének minősül, és ezért a munkaviszonyt, a megbízási jogviszonyt a sportoló azonnali hatályú felmondással is megszüntetheti. A felmondás után a sportoló - függetlenül az esetleges átigazolási időszaktól - azonnal igazolhatóvá válik.

Szakszövetségi fogalmak egyszerűsítése

A gyakorlatban nehézséget okozott az országos sportági szakszövetség és a szakszövetségi feladatokat ellátó országos sportszövetség fogalmának elkülönítése. Ezen kívül nincs szakmai indok e kategóriák elkülönítésére, így 2024. január 1-től csak az országos sportági szakszövetség intézménye marad fenn, részben könnyítve a szakszövetséggé válás feltételein. A Módtv. új szabályait a hatálybalépésekor folyamatban lévő bírósági eljárásokban is alkalmazni kell.

Fontos felhívni a figyelmet arra is, hogy a sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.) jelen módosítását megelőzően szakszövetségi feladatokat ellátó országos sportági szövetségként bejegyzett sportszövetségek a 2024. január 1-jét követő első alapszabály-módosításkor, de legkésőbb 2024. december 31-ig kötelesek alapszabályukat az Stv.-nek az országos sportági szakszövetségekre vonatkozó rendelkezéseivel összhangba hozni, és ezzel egyidejűleg és országos sportági szakszövetségi jogállásuknak bejegyzését a Fővárosi Törvényszéknél kezdeményezni.

A Nemzetközi Sportszövetségek Szövetségének (GAISF) átalakulására tekintettel a magyar jog szerinti országos sportági szakszövetséggé váláshoz nem írható elő a továbbiakban törvényi feltételként a sportág nemzetközi szövetsége részére a kötelező nemzetközi sportszervezeti tagság. A törvény így objektív nemzetközi feltételként támasztja az országos sportági szakszövetséggé váláshoz (a nemzetközi sportszövetségi tagság mellett), hogy a sportág nemzetközi sportszövetsége kellő számú taggal és nemzetközi versenyek (Európa-bajnokság, Világbajnokság) rendszeres szervezéséről rendelkezzen.

A Magyar Olimpiai Bizottság feladatainak pontosítása

A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) feladatainak pontosítása a MOB gyakorlati működését könnyíti meg. Érdemi változás ugyanakkor, hogy az „olimpia” és az „olimpiai” kifejezések mellett ezentúl az „olimpikon” kifejezés bármilyen módon és formában történő megjelenítése, felhasználása, illetve ezek mások általi bármilyen módon és formában történő megjelenítésének, felhasználásának engedélyezése, valamint az ezzel kapcsolatos vagyoni jogok gyakorlása, illetve az ezekkel való rendelkezés is a MOB hatáskörébe tartozik.

Új sportköztestületek

Az Stv. módosítása a jelenlegi négy sportköztestület mellett további két sportköztestület alapításáról rendelkezik, amely szabályozás 2025. január 1-jén lép hatályba:

• Magyar Edzők Társasága (MET): Tagja lehet bármely sportszakember, valamint a sportedzés, sportoktatás területén tevékenykedő jogi személy. A tagság önkéntes. A köztestületként működő MET tagjai számára egységes érdekképviseleti, etikai, továbbképzési fórumot biztosít az országos sportági szakszövetségekkel szorosan együttműködve.
• Sportegyesületek Országos Szövetsége: Köztestületi formában való működése által a sportszervezetek szakmai érdekképviselete hatékonyabban biztosítható.

Olimpiai járadékkal kapcsolatos változások

Az olimpiai járadékkal kapcsolatos módosítások célja az eredeti jogalkotói szándék egyértelmű megjelenítése és a jogértelmezés elősegítése. Kizárólag az érintett sportesemény hivatalos versenyprogramjában szereplő versenyszámokban elért érmes helyezések után történhet a járadékra való jogosultság megállapítása. Ezzel összhangban a Barátság Versenyeken elért érmes eredmények esetén is csak azok után lehet a jogosultságot megállapítani, amely eredményt az 1984-es Los Angeles-i olimpiai játékok hivatalos programján szereplő versenyszámban értek el.

A módosítás egyértelművé tette, hogy amennyiben a járadékra jogosító sporteseményen az érem megszerzésekor a jogosultság megállapításához szükséges feltételek teljesülnek, úgy az érmes, illetve az edző (sportszakember) tekintetében a járadékra való jogosultság kezdő időpontja egységesen a sportesemény hivatalos időszakának zárónapját követő hónap első napja. Egyéni sportágakban a szövetségi kapitány edzői járadéka a teljes szövetségi kapitányi tevékenysége során az irányítása alatt legeredményesebb sportolója legjobb helyezése, azaz egyetlen egy helyezés után járó járadék összegével megegyező mértékű lehet, valamint az is, hogy ugyanaz a személy a teljes sportszakemberi tevékenységét figyelembe véve csak a felkészítő edzőként/nevelőedzőként vagy csak a szövetségi kapitányként elért eredmény, azaz egyféle jogcím alapján részesülhet járadékban.

A szabályozás kiegészült az érmesi járadékra jogosultság fennállása esetén ugyanazon személy részére ugyanazon eredmény után az edzői járadék megállapításának tilalmával. A jövőben közigazgatási bírság szabható ki, ha a járadékra jogosult nem teljesíti az Stv-ben foglalt bejelentési kötelezettségét a jogosultság megszűnésére, az érdemtelenség bekövetkezésére vagy a megindult büntetőeljárás tényére vonatkozóan.

Nézőtéri biztonsággal kapcsolatos rendelkezések

A nézőtéri biztonságra vonatkozó szabályozás pontosításával egyrészt lehetőség nyílik arra, hogy a törvényben meghatározott időtartamon belül a sportszervezet a helyszínen meghozza a kizárásról szóló döntését és azt közvetlenül, azonnal ismertesse az érintettel, ezáltal a kizárás rövidebb idő alatt érvényesülhet, amely érdemi hatékonyságnöveléssel járhat. Az adatkezelés tekintetében is változást vezet be a törvényjavaslat, a módosítással a szervező sportszervezetek és az u...

tags: #magyar #futball #sportszervezet #tagsag #felmondasa

Népszerű bejegyzések:

• Kosárlabda technikai és taktikai elemek 8. osztály
• Ferencváros a Bajnokok Ligája csoportkörében
• aktuális pool biliárd rangsorok és eredmények
• Mozgatható stadionpályák technológiája
• Részletes információk az Arsenal – Valencia párosításról