Magyarország legnagyobb futballstadionjai: Nyereségesség és működés

Az elmúlt bő évtizedben Magyarországon felhúzott, jellemzően közpénzből finanszírozott stadionok kapcsán nem csak az építési költségek kapcsán merült fel kérdésként, hogy megéri-e rászánni az adófizetői forintokat. Sokakban az is kételyeket keltett, hogy lehet-e nyereségesen üzemeltetni a már kész stadionokat. Sokáig rendkívülinek számított, ha egy-egy év pluszban zárult, ma már úgy tűnik, nem ez a helyzet. A Heti Világgazdaság (HVG) kutatása szerint hazánk öt legnagyobb futball stadionja mind nyereséges évet zárt 2023-ban. Ugyan Magyarországon sokáig ritkaságnak számított, ha egy stadion üzemeltetése profitot termelt, azonban most nagyon úgy tűnik, hogy ez a tendencia megfordult, hiszen öt stadion is nyereséget termel üzemeltetőjének. Igaz, a cégek közül csak kettő foglalkozik kizárólag az adott stadionnal, van, ahol a focicsapattal együtt üzemeltetik, máshol szórakoztatóközponttal összekötve - írja cikkében a HVG.

A Puskás Aréna: Történelem és modernség találkozása

A Puskás Aréna, Budapesten, messze Magyarország legnagyobb stadionja, amelynek üzemeltetésével a Nemzeti Sportügynökség foglalkozik, és 2023-ban 16,4 millió forint adózott eredménnyel zárt. A 67 155 fő befogadására képes létesítmény a válogatott meccsek mellett koncertek rendezésére is kiválóan alkalmas, ilyenkor akár 80 ezer fő is bezsúfolódhat. Az egykori Népstadion helyére felhúzott új aréna építése 2016-ban kezdődött, és 190 milliárd forintból épült fel.

A Népstadion öröksége

A Népstadionnak, amelyet már a XIX. század vége óta terveztek felhúzni, de végül 1953-ban adták át, összesen ötvennyolc (!) alkalommal készítették el az építési tervét. Ebből Hajós Alfréd, első újkori olimpiai bajnokunk egymaga hatot jegyez. A Népstadion egyébként nemcsak kinézete miatt számított a világ legmodernebb sportlétesítményének a megnyitáskor, hanem azért is, mert előregyártott vasbeton szerkezetből korábban hidakat építettek, stadiont soha. A „Népstadion” ugyanazt jelentette, mint a Bernabeu, a Maracana, a San Siro, a Wembley: a futball nagyságát és különleges társadalmi hatását, a nemzeti büszkeség labdarúgó-világszínvonalból fakadó nem jelentéktelen részét. A kezdeti évtizedekben idehaza még alig akadt autó, de ha mérkőzést rendeztek a zuglói „szentélyben”, akkor a Népstadion (Stefánia) út rendszerint teljes szélességében megtelt átszellemült gyalogosokkal, akik alig várták már, hogy felhangozzék Hidas Frigyes Sportindulója, és kezdődjék a játék.

A nyitány 1953. augusztus 20-án zajlott, tízezer résztvevővel és ugyanannyi békegalamb felreptetésével. A fő szám, a Honvéd-Szpartak Moszkva labdarúgó-mérkőzés után került sorra. Az első válogatott-találkozón, az 1953. november 15-én tartott magyar-svéden 80 ezres publikumot jegyeztek. 1955. március 27-én minden idők bajnoki nézőcsúcsát jelenthették a Népstadionból. Az 1955. október 16-án rendezett magyar-osztrákon (6:1) örök rekord keletkezett a 104 ezer szurkolóval; a válogatott-meccsek 1955-ös nézőátlaga amúgy is kerek százezer volt. A fizetőnéző-csúcs is akkoriban született: a magyar-olaszra (2:0) 95 512 drukker váltott belépőt.

A 2001-es esztendő drámai volt: akkor került nyilvánosságra, hogy életveszélyes a felső karéj egy része. A teljes szerkezetet már az 1998-as atlétikai Európa-bajnokság előtt megerősítették, de a fenyegető állapot miatt Orbán Sándor igazgató 2001-ben a lezárás mellett döntött. Így aztán a látogatottság szempontjából már csak a fél házat keresztelték át 2002. április 2-án, a névadó hetvenötödik születésnapja alkalmából Puskás Ferenc Stadionnak. Puskás Ferenc gyászszertartásán hétezren vettek búcsút 2006. december 9-én a róla elnevezett stadionban. A 61 éves létesítményben 2014. július 24-én játszották az utolsó futballmérkőzést, a Ferencváros 2-1-es vereséget szenvedett a horvát HNK Rijekától az El-selejtezőben. A Népstadion 61 éven át nemcsak a magyar válogatott, de az egész magyar labdarúgás otthona volt, ahol több mint 1200 futballmeccset rendeztek.

Az új Puskás Aréna

Magyarország pályázott a 2004-es, a 2008-as és a 2012-es labdarúgó-Európa-bajnokság rendezésére, amelyekben csak a Puskás Ferenc Stadion átépítése szerepelt. 2014 tavaszán a Magyar Labdarúgó-szövetség az újonnan felépülő stadionnal megpályázta a 2020-as labdarúgó-Európa-bajnokság egyik helyszínét. 2016 februárjában kezdték lebontani a régi stadiont, és 2019 áprilisában bejelentették, hogy a stadion szerkezetkész. Innentől a létesítmény Puskás Aréna néven szerepelt a híradásokban. Az építkezés során 130 ezer köbméter betont, 19 ezer tonna betonacélt és 12 ezer tonna acélszerkezetet építettek az 50 méter magas, 316 méter hosszú épületbe, amely 38 darab, 40 méter magas pilonnal rendelkezik. Naponta 1000 fő dolgozott a létesítmény építésén, ebből több mint 600-an csak a szerkezetépítéssel foglalkoztak. Az épület beépített alapterülete 60 703 m², maximális befogadóképessége 67 155 fő.

A nyitómérkőzést 2019. november 15-én játszotta a magyar válogatott Uruguay ellen. Az összes jegy két óra leforgása alatt elővételben elfogyott. A találkozót 2-1-re Uruguay nyerte meg, az új stadion első gólját Edinson Cavani, az első magyar gólját Szalai Ádám szerezte. A magyar futball-szentély megnyerte a 2019-es Év stadionja versenyben a közönségi díjat, és 2020-ban a világ legjelentősebb kommunikációs dizájn versenyén is első helyezett lett a "wayfinding", azaz a látogatóirányító rendszer és arculat kategóriájában.

Az átadáskor is lehetett tudni, hogy a fenntartás is milliárdos nagyságrend lesz: 2020-ban a kormány 1,87 milliárd forintot szánt a célra. Az üzemeltetést a Nemzeti Sportközpontok kapta, majd az NSK megszűnését követően 2023-tól a Nemzeti Sportügynökség (NSÜ) vette át. Az NSÜ persze nem csak a Puskás üzemeltetésével foglalkozik, így a cég beszámolója alapján nem jelenthető ki egyértelműen, hogy az aréna hozta a pénzt az ügynökség számlájára, de ez a legnagyobb tétel a hazai sportlétesítményekkel foglalkozó NSÜ portfóliójában. A Sportügynökség 2023-ban 16,4 millió forint nyereségre tett szert, kevesebb mint harmadát a 2022-ben elért 52,2 milliónak, de árbevétele is hasonló mértékben csökkent, 757 millióról 254 millióra. A csökkenés mögött nem a Puskás Aréna állhat, hanem az, hogy míg a tavalyi atlétikai világbajnokság szervezésére külön cég jött létre (az NSÜ tulajdonában), addig a 2022-es vizes világbajnokságot még közvetlenül a cég rendezte. Ha az atlétikai vébé számai is az NSÜ-nél jelennének meg, a bevétel jócskán felülmúlta volna a tavalyit, hiszen a Budapest 2023 Zrt. árbevétele közel 3 milliárd forint volt.

Tavaly fellépett itt többek között a Guns N’ Roses is, de a válogatott hat hazai meccse mellett itt rendezték az Európa Liga döntőjét is. A nagyszabású koncertek idén is megdobhatják a Puskás Aréna bevételeit, hiszen a stadiont csak az elmúlt hetekben háromszor is megtöltötte Azahriah, de a nézőszámot tekintve az abszolút csúcsot a 29 év után újra összeálló Hungária néhány nappal későbbi koncertje jelentette. Idén jön még Ed Sheeran, és Budapestre látogat a Coldplay is, akik Azahriah-hoz hasonlóan rögtön tripláznak. 2026-ban pedig már BL-döntőt is rendeznek a Puskásban. Magyarország története során először adhat otthont a klubfutball legrangosabb mérkőzésének, amelyre eddig 15 ország 28 városának 32 stadionjában került sor. A 2019-ben átadott Puskás Arénában ez lesz a harmadik európai kupadöntő a 2020-as Szuperkupáért kiírt mérkőzés és az Európa-liga tavalyi fináléja után.

Beléptetés a Puskás Arénába

A stadion területére a Dózsa György út felől két (III. és VI.), a Stefánia út felől három (X., XI. és XIII.) bejáraton lehet belépni. Innen az arénába vezető forgókapuk közvetlenül az épület mellett találhatóak; összesen hat kapucsoporton lehet megközelíteni a lelátókat, mindkét oldalon 3-3 kapucsoport áll a szurkolók rendelkezésére:

• A kapucsoport: Stefánia út felől (X. bejárat)
• B kapucsoport: Stefánia út felől (XI. bejárat)
• C kapucsoport: Stefánia út felől (XIII. bejárat - csak a Thököly út irányából!)
• D Kapucsoport: Dózsa György út felől (III. bejárat - javasolt a Keleti pályaudvar irányából megközelíteni)
• E Kapucsoport: Dózsa György út felől (III. bejárat / VI. bejárat)
• F Kapucsoport: Dózsa György út felől (VI. bejárat)
• VIP EAST: Dózsa György út felől (VI. bejárat / Stefánia út felől X. 5.)

A várható tömeg miatt arra kérik a szurkolókat, hogy a megszokottnál korábban érkezzenek ki a stadionhoz, és a belépéskor kövessék a jegyükön található útmutatásokat, illetve a kihelyezett tájékoztató információkat.

Groupama Aréna, Budapest

A Ferencváros stadionját, a Groupama Arénát üzemeltető francia tulajdonú Sportfive Hungary Kft. 2023-ban is nyereséges volt, 114,6 millió forint adózott eredménnyel zárva. A cég nyeresége ugyan zsinórban a harmadik évben csökkent, de árbevételük 7,4 milliárd forintra nőtt. A Groupamát 2014-ben adták át, és 14,735 milliárd forintból épült fel, egyszerre 21 689 szurkoló fér el benne. 2022-ben még 136,7, 2021-ben 254,5 millió forint volt a Sportfive profitja, 2020-ban, a BL-csoportkör évében pedig 402,6 millió.

A csökkenés mögött részben az áll, hogy a Ferencváros már csak az alacsonyabban jegyzett európai kupákban jutott főtáblára. A Groupama jövedelmezőségét az is rontotta, hogy a Puskás Aréna átadásáig a zöld-fehérek stadionja volt a legnagyobb hazai koncerthelyszín, ahová a Magyarországra látogató világsztárok is szervezhették fellépéseiket, valamint a válogatott meccsek többségét is itt rendezték, ez azonban az elmúlt években már nincs így. A stadion honlapja szerint az utolsó nagy koncert az Iron Maidené volt 2022-ben, és az is nehezíti az ide szervezett eseményeket, hogy azokat a koncerteket, amelyek nem töltenék meg a Puskás Arénát, 2021 decembere óta inkább a közeli MVM Dome-ban rendezik.

Az, hogy a stadion így is nyereséges tudott maradni, elsősorban annak köszönhető, hogy az FTC messze a legnépszerűbb a magyar focicsapatok közül. A Fradi hazai bajnoki meccseire a mögöttünk hagyott szezonban átlagosan 11 340-en voltak kíváncsiak a magyarfutball.hu számai szerint. Körülbelül ennyien nézték meg a Konferencia-liga selejtezőit is, a főtáblás meccseken már rendre 20 ezer feletti volt a nézőszám. A kupában 2023-ban csak egy meccset játszott otthon az FTC. A legtöbb néző a Fradi meccsei közül tavaly a Bayer Leverkusen elleni EL-visszavágón volt, de ezt nem a Groupamában, hanem a Puskás Arénában rendezték 50 ezer szempár előtt.

Nagyerdei Stadion, Debrecen

Hazánk legnagyobb vidéki stadionja a debreceni Nagyerdei Stadion, amely szintén 2014-ben készült el, felépítése 12,5 milliárd forintba került. A 20 230 férőhelyes aréna üzemeltetője a Debreceni Nagyerdei Stadion-üzemeltető Kft., amely a helyi önkormányzat tulajdona. A cég a 2023-as évet 16,8 millió forint profittal zárta, egy évvel korábban majdnem pontosan ugyanekkora mínuszt ért el, akkor 16,9 millió forint volt a cég vesztesége. A stadionüzemeltető árbevétele több mint 100 millió forinttal nőtt, és meghaladta a 375 millió forintot. Ezt megelőzően legutóbb 2017-ben volt veszteséges a stadion, a csúcsot a 2021-es, 43,5 millió forintos profit jelentette.

A Loki hazai átlagnézőszáma az elmúlt két szezonban egyaránt 5000 fő felett alakult. A tavalyi jegybevételeket az is megdobta, hogy a DVSC két kört ment a Konferencia-liga selejtezőjében, a Rapid Wien elleni hazai visszavágón 16 572-en nézték végig a mérkőzést, ez volt a Nagyerdei Stadion legmagasabb nézőszáma a piros-fehérek meccsein 2023-ban. Idén egyszer már megtelt a stadion, hiszen június 8-án itt rendezték a magyar válogatott utolsó felkészülési meccsét az Eb előtt, az Izrael elleni meccset simán, 3-0-ra húzták be Szoboszlaiék.

A stadion építésekor még nagyszabású koncerteket is ígértek Debrecenbe, Puskás István, Debrecen alpolgármestere viszont egy tavalyi interjúban a Debreceni Napnak azt mondta, hogy az ilyen rendezvények megrendezésére nem alkalmas a stadion, mert szerinte a nagy koncerteket úgyis elviszik a Puskás Arénába, illetve szerinte az ilyen igényeket a városban rendezett Campus Fesztivál kielégíti. Megemlítette azt is, hogy 2019 óta azért nem rendezik meg a Stadion Show elnevezésű rendezvényt, mert az arra költött 300 millió forintnak van jobb helye is. Egy nagyszabású zenei rendezvény viszont volt itt 2023-ban, a keresztény könnyűzenét kínáló Ez az a nap! tavalyi kiadásának adott otthont a Nagyerdei Stadion.

DVTK Stadion, Diósgyőr

Kelet-Magyarország másik nagy stadionja Miskolcon található, a DVTK Stadion 2018-ban, 13 milliárd forintból készült el, legfeljebb 14 646-an szurkolhatnak benne egy időben. A stadiont a klub mögött álló cég, a Diósgyőr Futball Club Kft. bérli és üzemelteti, akik 240,4 millió forintos profitot értek el 2023-ban, de ez nyilván nem csak a stadionból származik. A tulajdonos a Diósgyőri Stadionrekonstrukciós Kft., a cég nagyobb részben az NSÜ-n keresztül az állam, kisebb részben a miskolci önkormányzat tulajdonában van. Ők 2022-ben még 21 milliós mínuszban végeztek, 2023-ban már sikerült nyereséget termelniük, 5,1 millió forintot. Az árbevétel eközben mintegy 10 millió forinttal, 36,5 millióra nőtt.

A stadion üzemeltetését közbeszerzésen szerezte meg a DVTK 2018-ban öt, majd 2023-ban újabb öt évre, más nem is pályázott. A diósgyőri focicsapat mögött álló Diósgyőr Futball Club Kft. évente 45,6 millió forintot fizet a tulajdonosnak a stadion üzemeltetéséért, hogy mennyi bevétele származik belőle, az a beszámolókból nem derül ki.

A 2022-2023-ban még másodosztályú Diósgyőr értelemszerűen nem játszott nemzetközi kupameccset, de az idei bajnokságban a Fradi után a DVTK szurkolói voltak a legnagyobb számban jelen a hazai meccseken, átlagosan 6432-en. A meccsek mellett egy kétnapos fesztiválnak is otthont adott a stadion: a júniusi Diósgyőrfeszten fellépett Rúzsa Magdi, a Honeybeast, a Hooligans és a Wellhello is, idén pedig már itt rendezték az Ez az a nap! stadioneseményét is.

ETO Park, Győr

A Groupama Aréna mellett a legnagyobb stadionok közül magáncég üzemelteti a másodosztályú Győr ETO Parkját is. A stadion 2008-ban épült, egykor a Quaestor-vagyon része volt, az állam a cég felszámolását követően 2021-ben elárverezte, ekkor került a Paár Attilához köthető West Hungaria Bau-hoz, az üzemeltetést a WHB Facility Kft. néven működő leányvállalat kapta meg. A létesítmény némileg kilóg a sorból, hiszen egyben szórakoztató és szabadidőközpontként is szolgál, igaz, a pláza a Quaestor-csoport csődje után csak idén nyitott ki újra.

A WHB Facility csaknem megduplázta adózott eredményét, 17,8 millió forintos profitot ért el 2023-ban, míg 2022-ben még csak 9,2 millió forint volt a nyeresége. Az ETO NB II-es meccseit átlagosan 2114 fő szurkolta végig a helyszínen. Jövőre már az első osztályban játszhat a csapat, így várhatóan a jegybevételek is emelkednek majd.

Összefoglaló táblázat a magyar stadionokról

tags: #magyar #futball #stadionok #legnagyobb

Népszerű bejegyzések:

• Balassa és Berzsenyi költészete
• A sportbeli konfliktusok tanulságai
• A Juventus-Ajax finálé
• Az FK Csíkszereda történelme és jelenlegi helyzete
• Ronaldo rejtélye a '98-as vébén