A magyar futball története: a kezdetektől a közelmúlt sikereiig
Valószínűleg nem kellene sokat gondolkodnunk, ha a magyar futball nagyjait kéne nevén neveznünk. Aligha akad ember, akinek ne lenne ismerős Puskás Ferenc, Grosics Gyula vagy Hidegkuti Nándor neve, de akár Gera Zoltán és Király Gábor is minden bizonnyal ismerősen csenghet. A magyar labdarúgás története a 19. század utolsó évtizedeiben kezdődött, és azóta számos dicsőséges pillanatot és mélypontokat is átélt az európai versenyeken.
A labdarúgás megérkezése és első lépései Magyarországon
Az első „footballt” Esterházy Miksa hozta be 1875-ben, mint a Monarchia attaséja. A magyar labdarúgás legrégebbi írásos emlékeit 1879-ből őrizzük, ugyanis Molnár Lajos: Atlétikai gyakorlatok című könyvében ismerteti az addig újdonságnak számító sportot, a labdarúgást. Igaz, a focilabdát összekeverte a rögbilabdával. Kosztovics László, aki magyar diákként angliai iskolákat látogatott meg, hazatérésekor egy futball-labdát is hozott magával. Ez az első próbálkozás, hogy Magyarországon meghonosítsák az "angol rúgósdi"-t. A kísérlet Szentendrén játszódott le, de nem járt sikerrel. A résztvevők a játékot túl durvának tartották, az volt az általános vélemény, hogy "nem embernek való"!
Különböző történetek keringenek arról, hogyan került az első futball-labda az országba. Egyes vélemények szerint Szafka Manó budai főgimnáziumi tornatanár hozta az első labdát Londonból. Itthon a diákokkal ugrómércékből csináltak kapukat és így játszották az "angol labdázást". Kézzel! Csak amikor lefordították a szabálykönyvet akkor derült ki, hogy ezt a játékot lábbal kell játszani. Biztosat nem lehet tudni arról sem, hogy Harry Perry, az atléták angol edzője, aki támogatta ennek a labdajátéknak a terjedését, hozta-e az első labdát az országba. Három évvel később, 1882-ben Szabadtéri Játszó Társaság-ot alapítanak a pesti református főgimnáziumban, Baráth Ferenc, a gimnázium irodalom tanárának kezdeményezésére. 1890-ben a Sport-Világ című újságban megjelentek a sportág szabályismertető kis füzetei.
Budapesten Ottó József fővárosi (Markó utcai) reáliskolai tanár, a tornatanárok számára rendezett "játéktanfolyamon" ismerteti és a gyakorlatban is bemutatja a "rugdaló"-nak nevezett labdajátékot. Ő maga lelkes híve volt a labdarúgásnak és diákjai körében is igyekezett népszerűsíteni. Később aktív szerepet játszott a BTC megalakításában is.
Az első szervezett mérkőzés és a szabályok terjedése
A labdarúgás Magyarországon elsősorban két egyesület tornászai között vált népszerűvé. Egyik a Budapesti Torna Club (BTC), ahol Stobbe Ferenc és Ottó József veszik pártfogásukba a játékot. A másik Magyarország első vasutas sportegyesülete, a Törekvés SE volt, mely 1900-ban jelentkezett a Magyar Labdarúgó Szövetség tagegyesületei közé. Az építészmérnök sportember, Löwenrosen Károly, amikor hazatért Svájcból, ahol megszerette a labdarúgást, hozott magával egy labdát. Amikor meglátogatta a BTC tornászainak egyik edzését, a labdát az ott tartózkodó tornászok közé dobta.
Löwenrosen Károly a Törekvés dalárda tagjaiból verbuvált futballcsapatot, akik hétköznapi munkások voltak és nem sportolók. Három hónapos felkészülés után, 1896. november 1-jén a Pékerdő egyik tisztásán (a mai MTK-pálya környékén) megmérkőztek. Ez volt az első nyilvános futballmeccs Budapesten. A hatalmas leszakadó hó sem tántorította el a csapatokat, a mérkőzést 25 cm-es hóban játszották, ezért a játékosok csizmában küzdöttek. A mintegy 20 perces „rugdosódás” eredményei között 3 bokatörés is szerepelt, ezért a mérkőzést 20 perc elteltével le kellett fújni. A résztvevő felek még nem voltak tisztában a labdarúgás pontos szabályaival. A számukra furcsa labdát minden rendszer nélkül rugdosták, dobálták egymásnak. A meccs végeredménye nem ismert, de szállóigeként fennmaradt, hogy a „Rókus Kórház csapata győzött 3-0-ra”. Gerhárd Lajos sportújságíró is gúnyosan utalt arra visszaemlékezésében, hogy a három bokatörést szenvedett játékost - Lászlót, Hajóst és Schaffhausert - a Rókus Kórházban ápolták.
A kor sportlapja, a Herkules, arról számol be, hogy a Budapesti (Budai) Torna Egyesület (BBTE) edzőjének, Bély Mihálynak a Tornajátékok füzeteiben megjelent írása ismerteti a football játék szabályait. A leírás az "Angol Rúgosdi (Football)" címet viseli, és joggal tekinthető az első magyar szabálykönyvnek is. A magyar labdarúgás kezdetét hivatalosan 1896 decemberétől számítják, amikor a BTC tornatermében Ray Rezső elmagyarázta a sportág szabályait a jelenlévő tornászoknak és atlétáknak. A bőrlabdát fia, Ray Ferenc és Stobbe Ferenc hozta Svájcból, akik korábban már angol csapatokban is futballoztak.
1897 januárjában megalakult a BTC első labdarúgó csapata. 1897. május 9-én lejátszották az első hivatalos mérkőzést. A Budapesti Torna Club két csapata csapott össze a Millenárison. A BTC kék-fehér és piros-fehér csapatainak küzdelmét, a kék-fehérek nyerték 5-0-ra. A mérkőzést egy hirtelen jött zápor elmosta és az érdeklődő nézőközönség elmenekült a Millenárisról. A találkozót őszre, 1897. október 31-re halasztották. Szeptember közepére elkészült a Millenáris pálya, a fedett tribün pedig 1400 főnek biztosított ülőhelyet. Az első nemzetközi mérkőzésen a BTC nem okozott csalódást, meglehetősen szoros küzdelemben csak 2-0-ra veszített, a jó erőkből álló bécsi angolok csapata, a Cricketterek ellen. A közel 2000 néző rendkívül jól szórakozott, s elégedetten vette tudomásul, hogy a magyar csapat az első perctől az utolsóig elszántan, kitartóan küzdött. 1898. január 1-jén a BTC, a MUE és a Műegyetem labdarúgómérkőzéssel köszöntötték az Új Évet.
A Magyar Labdarúgó Szövetség megalakulása és a nemzeti csapat születése
A BTC példája nyomán egymás után alakultak meg a futballcsapatok: Óbudai Torna Egyesület, III. kerületi Torna és Vívó Club, Műegyetem, Magyar Athletikai Club, Ferencvárosi Torna Club, Törekvés Sport Egyesület, Újpesti Torna Egylet, Postások Sport Egyesülete, „33” Futball Club. A századfordulóra megalakult a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ), amely irányító, ellenőrző, esetenként fegyelmező szervezetként jött létre. 1901. január 19-én az István főherceg Szálló különtermében megalakult a Magyar Labdarúgó Szövetsége (MLSZ). Az MLSZ első elnöke Jász Géza lett, akinek vezetésével az első magyar bajnoki labdarúgó-mérkőzést BTC és a BSC csapatai játszották le egymás ellen.
A magyar labdarúgó-válogatott szervezője és első szövetségi kapitánya Gillemot Ferenc lett, aki az MLSZ egyik alapító tagja volt. A válogatott első (nem hivatalos) mérkőzésén az ellenfél ugyancsak a válogatott volt. Az MLSZ Intéző Bizottsága által összeállított A- és B-keret csapott össze egymással és a B csapat nyert 4-3-ra. Tehát az első nem hivatalos válogatott gólokat a magyar csapat magyar csapatnak rúgta. Az első nemzetközi mérkőzésének időpontja 1901. április 11-re esett. Annak ellenére, hogy az ellenfél egyelőre csak egy angol klubcsapat, a Richmond AFC volt, az összecsapás 4-0-s vereséggel zárult. 1902. október 12-én az osztrák válogatott ellen került sor a labdarúgó-válogatott hivatalos debütálására, a „sógoroknak” szintén ez volt az első hivatalos mérkőzésük. Az első hivatalos nemzetközi győzelemig és az első magyar válogatott gólig csak a következő összecsapásig kellett várni. Magyarországon fogadták 1903. április 5-én Csehország csapatát. Az első hivatalos válogatott gól szerzője dr. Borbás Gáspár volt.
Korai olimpiai és világbajnoki szereplések
A nemzeti csapat 1912 nyarán szerepel először olimpián. A sorsolás után a mindig erős angol válogatottal került szembe a magyar csapat, és 7-0-s vereséggel már az elején búcsúznia kellett. A mezőnyben szépen játszott a csapat, de mindenki maga akarta megoldani a helyzeteket, hiányzott a csapatmunka. A vigaszdíjmérkőzéseket sorra győzve viszont megszerezte a vigaszdíjat. A németeket 3-1-re a legendás Schlosser Imre mesterhármasával az osztrákokat pedig könnyed játékkal Schlosser, Pataki és Bodnár góljaival 3-0-ra verték.
Az I. labdarúgó világbajnokságon (1930, Uruguay) a magyar csapat nem szerepelt. Az ok a távolság is lehetett, hisz Uruguay volt a rendező, illetve nem selejtezőn, hanem meghívásos alapon kerültek világbajnokságra a csapatok. 1934-ben sikerült végre először két vállra fektetni az angol oroszlánokat. Az ellenünk hibátlan mérleggel bíró angol csapat szakértők szerint a legkimagaslóbb játékerőt képviselték akkortájt. Mint eddig, mindenki sima vendég győzelmére várt, csak a pályára lépő magyar 11 nem. Avar István és Sárosi György találataira a második félidőig kellett várni, az angolok csak a szépítésre voltak képesek. A végeredmény: Magyarország - Anglia 2-1. A hazai sajtó egekig magasztalta a magyar csapatot és a közvélemény hasonló eredményességet várt el a két hét múlva a soron következő világbajnokságon, amit Olaszország rendezett. Ez volt az első, ami előtt rendeztek selejtezőket, így a magyaroknak is át kellett esnünk ezen. Először Bulgáriával mérkőztünk: simán, két 4-1-es eredménnyel ütöttük ki őket. A magyar válogatott első selejtezőjét Szófiában játszotta 1934. március 25-én, a történelmi első gól Sárosi György nevéhez fűződik, igaz, ő csak az első magyar gólt szerezte, ekkor ugyanis már vezettek a bolgárok Dimitar Baykushev találatával.
A sorban harmadik 1938-as labdarúgó-világbajnokságot Franciaország rendezte meg, amelyen 15 csapat vett részt. A magyar csapat kiutazása ismét nem ment zökkenőmentesen. Egy csatlakozás lekésése után végül a csapat mégis utazhatott a reimsi polgármester közreműködésével. Nagy meglepetésre Magyarország egészen a döntőig menetelt. A közönség bizakodott a világbajnokság megnyerésében, holott talán ez az olasz csapat ellen irreális elvárás volt. A háború kirobbanása előtt pár nappal a csapat Lengyelországban vendégszerepelt. Ekkor győzött először ellenünk a lengyel labdarúgó-válogatott.
Az Aranycsapat korszaka: a magyar futball csúcspontja
1945. augusztus 20-án a 18 éves Puskás Ferenc debütált az osztrákok ellen és a 12. percben már meg is szerezte válogatottságának első gólját. 1947. májusában a magyar labdarúgás 50 éves jubileumát ünnepelték egy válogatott labdarúgó-mérkőzéssel, ami mi más lehetett volna, mint egy magyar-osztrák mérkőzés. Hajós Alfréd tiszteletét tette ezen a mérkőzésen és ő végezte el a kezdőrúgást. A játék méltó volt az ünneplésre, viszont egy hatalmas katasztrófa következett be: az Üllői úti stadion B-lelátójának egy része a 12. percben leszakadt, majd a második félidő 6. percében az állóhelyi lelátó egy része szakadt le. Közel kétszáz szurkoló sérült meg. A mérkőzés két perc szünet után folytatódott. A futballunkban uralkodó állapotok ebben a tragédiában csúcsosodtak ki.
1949. január 6-án hivatalosan Sebes Gusztávot nevezték ki szövetségi kapitánynak. 69-szer irányította a legjobbakat. Első mérkőzésén kikapott Csehszlovákiától, de a jövőre tekintett, és az osztrákok ellen, a következő mérkőzésen, a Budapesten lejátszott meccsen már a fiatalokra építette a csapatot. 6-1-re nyert a válogatott. Az 1949-1951-es évek a csapatkereséséről szóltak, kisebb nagyobb buktatók után körvonalazódni látszott a válogatott: az Aranycsapat végül minden idők legjobb magyar labdarúgó-válogatottjának díszítő jelzője és közismert neve lett. Ez a csapat az 1950-es évtől 1956-ig játszott együtt, de maga a tágabb korszak 1941 és 1960 közé esik. A csapatban számos kivételes képességű labdarúgó játszott, de közülük is kiemelkedett Puskás Ferenc, aki emblematikus alakká vált, és ma is az egyik legismertebb magyar a világon.
Az évszázad mérkőzése és a berni csoda
A csapat mérkőzéseinek sorából kiemelkedik az 1953. november 25-én a londoni Wembley Stadionban az angol labdarúgó-válogatottal rendezett „Az évszázad mérkőzésének” titulált 6:3-ra nyert barátságos találkozó.
A magyar Aranycsapat taktikai modernsége
Ám a legfontosabb mérkőzése, az 1954-es labdarúgó-világbajnokság döntője volt, ahol az öt éve veretlen magyar csapat 3-2-es vereséget szenvedett a nyugatnémet válogatottól. Az esélyesebb magyarok elleni, német szempontból „szerencsés győzelmüket” a német futballtörténelem a „berni csoda” névvel illeti. Ezt a mérkőzést valószínűleg a politika döntötte el. Későbbi elemzések alapján kiderült, hogy Puskás lesnek ítélt gólja nem volt les, azonban az utolsó NSZK-s gól les volt. Sőt a dopping ellenőrzésen több NSZK-s játékos mintájában tiltott szert találtak. Ez nem változtat az eredményen, azonban sporttörténelmet írt azzal, hogy tisztességesesen nem mindig lehet nyerni. 2017-ben Tóth II. József halálával az Aranycsapat végleg a sírba szállt. 2018-ban Szepesi György, az Aranycsapat 12. játékosa is elhunyt.
Kihívások és újra fellángoló remények
Az Európa-bajnokságot 1960-ban hozták létre, amelyet akkor még Európa-kupának hívtak. Az első Európai Nemzetek Kupája 1960-ban zajlott, de a nyitó tornán Magyarország nem vett részt. 1964-ben azonban a második versenyen debütáltunk Franciaországgal szemben, amely kieséses formátumú volt. Magyarország tehetséges csapata 5-2-es összesítéssel győzte le Franciaországot, ezzel pedig bebiztosította helyét a döntőben. Az elődöntőben Spanyolországgal mérkőztek meg, akik ellen a magyar csapat 2-1-re vesztett. A sikerek ellenére az 1970-es évek nem alakultak a legjobban a magyar válogatott számára. Habár továbbra is rendkívül tehetséges volt a keret, Magyarország sem 1972-ben, sem pedig 1976-ban nem jutott ki az Európa-bajnokságra.
A "magyar futball Mohácsa" és az 1980-as évek fellendülése
Az 1970-es világbajnokság selejtezője örökké emlékezetes marad az idősebb futballszurkolók számára. A csoportunkban Írország, Dánia és Csehszlovákia szerepelt, a közvélemény sima továbbjutást várt, ehhez képest végül pontazonosság lett az első két helyen Magyarország és Csehszlovákia között. Ekkoriban még nem az egymás elleni eredmény döntött, amiben pedig jobbak voltunk, hanem semleges pályán kellett a két csapatnak döntenie arról, ki jut ki a mexikói vb-re. Az 1969. december 3-án, Marseille-ben tartott mérkőzés lett a magyar futball egyik nagy „sorscsapása”, ugyanis megdöbbentően sima, 4-1-es vereséget mértek ránk akkori északi szomszédaink. Szepesi György legendássá vált mondata, a „jönnek a csehszlovákok” azóta szállóigévé vált, ahogy ekkor terjedt el a később több mérkőzésre is elkoptatott „magyar futball Mohácsa” kifejezés is.
A magyar labdarúgó válogatott keret az 1980-as években újult erőre kapott, és kijutott az 1984-es, Franciaországban megrendezésre kerülő Európa-bajnokságra. A verseny tulajdonképpen kibővített formában zajlott, és 8 csapatot két csoportra osztottak. Sajnos Magyarország teljesítménye nem volt elég az erős csapatok legyőzéséhez, így Belgiumtól és Franciaországtól vereséget szenvedtek, Dániával pedig döntetlen lett az eredmény. 1983-ban Mezey György vette át a válogatottat, és ezzel megkezdődött az 1986-ig tartó diadalmenet. 1985-ben csoportelsőként jutott a válogatott a mexikói világbajnokságra, függetlenül az utolsó csoportmérkőzésen, a pótselejtezőre kényszerülő hollandoktól elszenvedett 1:0-s vereségtől. Ekkor a magyar válogatott az európai ranglista élén, és a világranglista negyedik helyén állt. 1984-ben a Bicskei Bertalan vezette ifiválogatott ifjúsági Európa-bajnok lett. E válogatott eredményeinek csúcspontja az 1986-os magyar-brazil találkozó, amelyen 3:0-s magyar győzelem született Détári Lajos, Kovács Kálmán és Esterházy Márton góljával.
Hullámvölgyek és a megújulás felé vezető út (1990-es, 2000-es évek)
1990-es esztendő meglehetősen furán kezdődött, mivel az előző év utolsó ülésén az MLSZ tagjai egyhangúlag megszavazták Bicskei Bertalan szerződésének módosítását. Ez január 1-jén lépett életbe, és helyére az egykori kapitány, Mészöly Kálmán került. A dolog pikantériája, hogy Bicskei nem volt hajlandó lemondani a szerződésében foglaltakról. Így egyszerre két szövetségi kapitánya is volt a válogatottnak. Bicskeit végül elmozdították posztjáról. Mészöly a svédországi Európa-bajnokság selejtezőire készítette fel a csapatot. Második időszakában 18 mérkőzést irányított, ebből 7 tétmérkőzés volt. A selejtező sorozat utolsó mérkőzése előtt ő kérte szerződésének felbontását, mivel eldőlt, hogy a magyar válogatott nem juthat ki Svédországba, illetve külföldi szerződési ajánlatot kapott. Az MLSZ úgy határozott, hogy Glázer Róbert szövetségi edző lesz megbízott kapitány, ameddig meg nem találják az új szövetségi kapitányt. A 1990-es évek szintén egy kihívásokkal teli időszak volt a magyar futball-világ számára, ugyanis a válogatott a versenyelőny megőrzéséért küzdött, ami az európai versenyeken nyújtott teljesítményüket tükrözte. Ezek a küzdelmek sajnos a 2000-es évek elején is folytatódtak. Magyarország sem 2004-ben, sem pedig 2008-ban nem tudott kijutni.
A közelmúlt sikerei: Európa-bajnoki részvétel és emlékezetes pillanatok
A 2010-es évek azonban fordulást hoztak, és elég nagy sebességgel tértek vissza a magyar labdarúgó válogatott játékosok. A talán legemlékezetesebb időszak a közelmúltból Dárdai Pál kinevezésével kezdődött, az MLSZ három Eb-selejtezőre és egy barátságos mérkőzésre nevezte ki őt 2014 szeptemberében. Szövetségi kapitánysága idején tétmérkőzésen Romániával idegenben 1-1-es döntetlent, Tórshavnben a feröeriek ellen 0-1-es és Budapesten a finnek ellen 1-0-s győzelmet ért el a csapattal. Egyetlen vereségét barátságos mérkőzésen, itthon, Oroszország ellen 1-2-es végeredménnyel szenvedte el a válogatott. A kispadról 2015 júniusában távozott a Hertha BSC-hez.
Őt Bernd Storck váltotta a magyar kispadon. A magyar válogatott Feröer-szigetek elleni 2-1-es győzelmével bejutott a 2016-os labdarúgó-Európa-bajnokság pótselejtezős körébe, ahol Norvégiát összesítésben, kettős győzelemmel, 3-1-re győzték le. Ezzel pedig kivívták a jogot a 2016-os labdarúgó-Európa-bajnokságon való részvételre. Ami pedig Franciaországban történt, az már történelem: a magyarok 5 ponttal és 6 szerzett góllal a csoport élén végeztek, maguk mögé utasítva Izlandot, Portugáliát és Ausztriát. A csoportkör zárása után Gera Zoltán Portugália elleni gólját választotta az UEFA a torna addigi legszebb góljának. A magyar válogatott az UEFA Euro 2020 kvalifikációjával folytatta útját, amit végül 2021-ben rendeztek. Ekkor Magyarország a valaha volt egyik legerősebb csoportjába került, ahol olyan csapatokkal versenyeztek, mint Franciaország, Németország és Portugália. Hazánk csapata dicséretes teljesítményt nyújtott, azonban az erőfeszítések ellenére kiesett a tornából.
Puskás Ferenc ezt válaszolta, amikor megkérdezték, hogy mi a jó foci titka: „Nincs titok.” A magyar válogatott európai szereplésének története tehát a csúcsokról és a mélypontokról szól. Ahogy Magyarország folyamatosan fejleszti labdarúgó infrastruktúráját, a jövő ígéretes a válogatott számára.
tags: #magyar #futball #tortenelem
