A magyar labdarúgó-utánpótlás fejlődése és akadémiai rendszere
Orbán Viktor szerint évente 80 játékos kerül ki az akadémiákról, ráadásul olyanok, akiknek az életét négy-öt éve a futball teszi ki. A 2010-es év anyagi lehetőségeit tekintve egyértelmű cezúra volt a hazai futballéletben, hiszen a kormány sosem látott forrásokat biztosított a sport számára.
A legjelentősebb hazai futballakadémiák közül több is szilárd alapokon nyugszik. A 2007-ben alapított szombathelyi Illés Labdarúgó Akadémián jelenleg öt korcsoportban 72 tehetséges futballistát nevelnek. Az intézmény alapítói, egyben igazgatói Illés Béla és Halmai Gábor korábbi válogatott labdarúgók, a diákokkal pedig korcsoportonként két edző foglalkozik.
A három éve alapított, de valójában 2008 óta működő felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiában jelenleg 90-100 - általános és középiskolás - diákot oktatnak, akik teljes ellátásban részesülnek. A Sándor Károly Labdarúgó Akadémia annak idején egymilliárd forintos beruházásból jött létre, míg Győrben három éve működik a Fehér Miklós Labdarúgó Kollégium.
Intézményi háttér és szakmai munka
A Debreceni Labdarúgó Akadémia 12 éves kortól foglalkozik a gyerekekkel, a képzés a Debreceni Egyetem Balásházy János Gyakorló Szakközépiskolája mellett, a pallagi sportkomplexumban zajlik. A diákok hatosztályos gimnáziumi képzésben tanulnak, speciális sporttagozatos osztályban, melynek órarendjét az edzések időpontjához igazítják.
HOGY NÉZ KI EGY ERŐEMELŐ EDZÉSTERV + HETI EDZÉSFELOSZTÁS | PART 1
Az akadémiák működése kapcsán fontos a pre-akadémiai képzés biztosítása, valamint a felsőszekcióban követett egységes módszertan. A Magyar Futball Akadémia növendékeit három fázisban választják ki: toborzókkal, megfigyelői hálózattal és az ellenfelektől való átcsábítással.
| Akadémia | Kiemelt cél | Bentlakásos rendszer |
|---|---|---|
| Illés Akadémia | Szombathelyi Haladás utánpótlás | Igen |
| Sándor Károly Akadémia | MTK utánpótlás | Igen |
| Magyar Futball Akadémia | Budapest Honvéd utánpótlás | Igen |
Stratégiai célkitűzések
A 2011-ben kiadott első stratégia, A megújulás évtizede címmel (2010-2020), az amatőr csapatok költségeinek csökkentését, valamint a pályák minőségének javítását határozta meg. A Bozsik-program egyik fő célja az volt, hogy ne legyenek vakfoltok a hazai utánpótlásfutballban, ezért a megyéket körzetekre osztották.
A mai magyar labdarúgásban alapvető fontosságú, hogy a közönség hétről hétre tehetséges magyar fiatalokat láthasson a profi csapatokban. Az MLSZ a jövőben is stratégiai fontosságúnak tartja, hogy a fiatal és hazai játékosok megfelelő mennyiségű játéklehetőséget kapjanak a felnőtt futballban.
A stratégia kimondja, hogy az NB I-es klubok finanszírozási szerkezete sérülékeny, a játékos-bérinflációs hatás érvényesül, és gyakran hiányzik a stratégiai szemlélet a klubmenedzsmentből. Ennek ellensúlyozására az MLSZ szeretné növelni a szerepét a teljes preakadémiai és akadémiai képzésben.
tags: #magyar #futball #utanpotlas #2010
