A magyar válogatott részvétele az 1958-as labdarúgó-világbajnokságon
Az 1958-as svédországi labdarúgó-világbajnokság a futballtörténelem hatodik vb-je volt, amelyen 16 csapat vett részt, és június 8-ától június 29-éig tartott. A mérkőzéseket 12 helyszínen rendezték. A skandináv ország 1950-ben kapta meg a rendezés jogát a FIFA-tól. Argentína, Chile és Mexikó is érdeklődött a torna rendezésére iránt, de végül egyedül a svédek adták le a pályázatukat. A világbajnoki-selejtezőkön 55 ország versengett a 16 kiadó helyért. A futballtörténelem során először (és utoljára) fordult elő, hogy mind a négy brit válogatottnak sikerült kvalifikálnia magát.
A csoportok sorsolására 1958. február 8-án, Solnában került sor. Minden csoportban 1-1 brit, kelet-európai, nyugat-európai és latin-amerikai csapat szerepelt. A torna lebonyolítása megváltozott a négy évvel korábbi svájci világbajnoksághoz képest: a négyes csoportokban mindenki játszott mindenkivel legalább egyszer, döntetlen esetén hosszabbítás nélkül. Ha egy csoportban az első két helyezett azonos pontszámmal állt, a gólkülönbség döntött. Ha a csoportmérkőzések végén a csoportok második és harmadik helyezettjei azonos pontszámmal álltak, következett a rájátszás, és a győztes jutott a negyeddöntőbe. Ha ez a mérkőzés döntetlennel zárult, a gólkülönbség döntött.
A magyar válogatott útja Svédországba
Az 1958-as vb-re való kijutáshoz már selejtezősorozatot kellett megvívni. Az 1954-es világbajnokságon a Puskás Ferenc nevével fémjelzett Aranycsapat döntőt játszott Bernben, azonban 1956 júliusában a csapat gyengébb eredményeire hivatkozva leváltották Sebes Gusztáv szövetségi kapitányt. Ma a világbajnoki ezüst álomsiker volna, de akkor az elvesztett döntőt bődületes és váratlan kudarcnak élték meg, a sportvezetés 1956-ban nem is küldött csapatot a melbourne-i olimpiára.
1956-ban az Aranycsapat gerincét adó Honvéd nyugat-európai mérkőzéssorozatra indult, amit 1957 elején egy illegális dél-amerikai turné követett, melyet az MLSZ nem engedélyezett. A csapat kiváló labdarúgói (Puskás Ferenc, Kocsis Sándor, Czibor Zoltán, Grosics Gyula) pedig úgy határoztak, nem térnek vissza Magyarországra. A négy évvel korábban ezüstérmes csapatból mindössze négyen, Grosics Gyula (ő fél év múlva mégis hazajött), Bozsik József, Budai László és Hidegkuti Nándor maradtak.
A levert forradalom és ezzel kapcsolatban a kulcsjátékosok elveszítése után újraformálódó magyar válogatott Norvégiával és Bulgáriával került egy csoportba. Bár az első meccset Oslóban 2:1-re elveszítettük, a bolgárokat idehaza (4:1) és kint (2:1) egyaránt sikerült megverni, az utolsó mérkőzésen pedig 5:0-ra vertük Norvégiát, így kvalifikáltuk magunkat a svédországi világbajnokságra. A keret teljesen kicserélődött a négy évvel korábbihoz képest: a vb-ezüstérmesek közül mindössze Grosics, Bozsik, Budai és Hidegkuti maradt.
A csoportkör: Döntetlenek, győzelem és búcsú
A 3-as csoportba kerültek a házigazda svédek, a walesiek, a mexikóiak és az 1956-os forradalom után újjáalakult magyar válogatott.
Az első mérkőzés: Magyarország - Wales
Az első világbajnoki csoportmeccsre 1958. június 17-én került sor - egy nappal azután, hogy Budapesten kivégezték Nagy Imrét, a forradalom miniszterelnökét és társait. A meccset Stockholmban játszották és szovjet bíró vezette, a lelátókon pedig emigráns magyarok tüntettek.
A magyar csapat Grosics - Mátrai, Sipos, Sárosi - Bozsik, Berendi - Sándor, Hidegkuti, Tichy, Bundzsák, Fenyvesi összeállításban lépett pályára. A Baróti Lajos vezette magyar válogatott a Wales elleni első mérkőzésen Bozsik József már az ötödik percben megszerezte a vezetést egy gyönyörű góllal, de a 27. percben John Charles egy szögletet követő fejessel egyenlíteni tudott. A mérkőzés 1-1-es döntetlennel zárult.
A második mérkőzés: Magyarország - Svédország
A második fordulóban a magyarok a házigazda svédekkel találkoztak, akik az első meccsen három gólt lőttek Mexikónak. Az első félidőben Kurt Hamrin góljával ellenünk is megszerezték a vezetést, majd az 55. percben ismét Hamrin villant, ezzel eldöntve a mérkőzést. A 77. percben ugyan a Honvéd legendája, Tichy Lajos szépíteni tudott, de az egyenlítés már nem jött össze a magyaroknak. Baróti Lajos csapata így két meccs után még nyeretlen volt a világbajnokságon.
A harmadik mérkőzés: Magyarország - Mexikó
A csoport harmadik mérkőzésén a magyar válogatott Mexikó ellen megnyitotta a gólcsapot: Tichy Lajos szerzett vezetést a 19. percben, majd a fordulás után azonnal duplázott. Az 54. percben Sándor Károly döntötte el a mérkőzést, majd a 69. percben Bencsics József gólja jelentette a kegyelemdöfést. A magyarok 4-0-ra győztek Mexikó ellen, és a walesiekkel egyetemben három pontot szereztek, így a csoport második helyéért következett a rájátszás.
Rájátszás és búcsú a világbajnokságtól
Magyarország - Wales rájátszás
A magyar válogatott számára jól indult a rájátszás mérkőzés, Tichy a 33. percben közelről kilőtte a jobb alsó sarkot, ezzel megszerezte negyedik gólját a világbajnokságon. A második félidő 55. percében John Allchurch bombagóllal egyenlített, majd a 76. percben Cameron Medwin értékesített egy ziccert, így a magyar válogatott 2-1-re kikapott és búcsúzni kényszerült a világbajnokságtól.
Vb-história, 3. rész: az 1938-as világbajnokság számokban
A torna további eseményei és a brazil diadal
Az ötszörös vb-győztes brazilok az 1958-as svédországi labdarúgó-világbajnokságon jutottak fel először a csúcsra. A torna legnagyobb sztárja a 17 éves Édson Arantes do Nascimento volt, akit Pelé néven később minden idők egyik legjobb játékosaként emlegettek. A Fekete Gyöngyszem mellett nem lehet megfeledkezni a francia Just Fontaine-ről sem, aki a futballtörténelem 6. világbajnokságán 13 találattal gólkirály lett. Ez olyan rekord, amit eddig senkinek sem sikerült megdöntenie.
A Szovjetunió elleni csoportmérkőzésen debütált a torna felfedezettje, a 17 éves Pelé. Ezen az összecsapáson még nem szerzett gólt, azonban a brazilok győzni tudtak, többek között a duplázó Vavának köszönhetően, így a Selecao végzett a kvartett élén. A negyeddöntőben a franciák magabiztos négygólos diadalt arattak az északírek felett, Just Fontaine duplázni tudott, így négy meccsen már nyolc gólnál járt a világbajnokságon. A későbbi győztes brazil válogatott Pelé első világbajnokságon szerzett, felejthetetlen góljának köszönhetően 1-0-ra legyőzte Walest, így kialakult a legjobb négy mezőnye.
Az elődöntőben a házigazda Svédország tovább folytatta menetelését, ezúttal a címvédő NSZK-t győzte le viszonylag könnyen, 3-1-re. A mérkőzés krónikájához hozzátartozik, hogy Erich Juskowiak 59. percben történt kiállítása, valamint a csapatkapitány, Fritz Walter sérülése miatt a németek kilenc emberrel fejezték be a mérkőzést, ugyanis cserélni először csak az 1970-es világbajnokságon lehetett. A másik elődöntőben a tornán a legtöbb gólt termelő franciák a brazilokkal találták szembe magukat. A gólkirály, Just Fontaine kitett magáért, ezúttal is duplázni tudott, azonban a Santos tinisztárja, Pelé mesterhármast szerzett, így a brazilok végül 5-2-re megnyerték a mérkőzést, és bejutottak a solnai fináléba.
A Göteborgban rendezett bronzmérkőzésen a franciák - többek között Just Fontaine négy góljának köszönhetően - nagyon simán, 6-3-ra legyőzték nyugatnémeteket. Fontaine végül 13 találattal a torna gólkirálya lett, ezt a rekordot azóta sem tudta senki megdönteni.
A világbajnoki döntő: Brazília - Svédország
A világbajnoki döntőt a Råsunda Stadionban, Solnában rendezték 50 ezer néző előtt. A svédek már a negyedik percben megszerezték a vezetést Nils Liedholm találatával. Azonban a brazilok nem estek pánikba: a kilencedik percben Vavá egyenlített, majd a 32. percben meg is fordította a mérkőzést. A második félidőben már nem volt esélye a svédeknek.
Az 55. percben Pelé a legendás esernyőcseles góljával növelte a brazil előnyt, majd a 68. percben a későbbi szövetségi kapitány, Mario Zagallo döntötte el a találkozót. A 79. percben Simonsson szépített, de Pelé a 90. percben beállította az 5-2-es végeredményt. Ezzel a brazilok történetük során először lettek világbajnokok, Pelé pedig belépett a futball legendái közé. A brazil válogatott szövetségi kapitánya Vicente Feola volt, míg a svédeké George Raynor. Gólszerzők: Vavá (9., 32.), Pelé (55., 90.), Zagallo (68.), ill. Liedholm (4.), Simonsson (80.).
Vb-história, 3. rész: az 1938-as világbajnokság számokban
tags: #magyar #futball #valogatott #1958
