A Magyar Labdarúgó Szövetség elnökének víziója és a profi labdarúgás helyzete
A magyar labdarúgás folyamatos fejlődése és kihívásai állnak a középpontban, melyekre a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) és annak elnöke, Csányi Sándor is aktívan reflektál. Az elmúlt időszakban számos stratégiai döntés született, melyek a sportág jövőjét, az utánpótlás-nevelést, a hazai játékosok szerepeltetését, valamint a pénzügyi stabilitást célozzák.
Csányi Sándor elnöksége és az MLSZ stratégiai irányai
Csányi Sándor, aki 2010 óta irányítja az MLSZ-t, egyedüli jelöltként, egyhangúlag került ismét megválasztásra a szövetség élére 2025. május 9-én. A 72 éves sportvezető vezetésével az MLSZ éves rendes közgyűlésén elfogadták a szervezet 2025 és 2030 közötti stratégiai programját. Mint elmondta, a következő időszak már nem elsősorban a fejlesztésről, hanem az előrelépésről és a magyar csapatok jobb szerepléséről szólhat.
Az MLSZ pénzügyi helyzetét értékelve Csányi Sándor arról számolt be, hogy a stabilitás továbbra is teljeskörű, és a szövetség tartaléka folyamatosan bővül. A hivatásos labdarúgás számára jelentős központi bevételt jelent az MLSZ szerződése az MTVA-val, valamint az OTP Bank, a Merkantil Bank és a Jet-Sol Kft. támogatása. Ez a szilárd pénzügyi háttér teszi lehetővé a hosszú távú tervek megvalósítását és a stratégiai célok elérését.
Az „Ötmagyaros” Szabály és az Utánpótlás-nevelés
A stratégiai program sarkalatos pontja volt a 2026/27-es szezontól bevezetésre kerülő új ösztönző rendszer, melynek célja a hazai fiatal játékosok nagyobb arányú szerepeltetése. Az elnökség már korábban meghozta az elvi döntést a videóbíró bevezetéséről.
Az új szabályozás értelmében azok a klubok, amelyek öt magyar játékost - azon belül egy U21-est - nem játszatnak az NB I-ben, jelentős, nagyságrendileg 500 millió forintos összegről mondanak le. Ez az előírás igaz az NB II-re is, ahol kisebb összegről, 300 millióról mondanak le, ha nincs két U20-as játékos, vagy külföldi szerepel a csapatban. Utóbbi az NB III-as csapatokra is igaz. Az ösztönzőt be nem tartó csapatok nem csak arról az összegről mondanak le, amely a különböző közvetítési jogokból és értékesítésekből származik, hanem arra is számíthatnak, hogy semmilyen állami támogatást nem kapnak. A TAO-ból nem zárják ki őket, mert lehetnek olyan infrastrukturális létesítmények, ahol közös érdek a karbantartás, de az MLSZ elnöksége, amikor a TAO felhasználásáról dönt, diszkriminálja azokat, akiknél ezek az arányok és szabályok nem lesznek követve. Csányi szerint nem elfogadható, hogy az elmúlt 15 évben rengeteg pénzt használtunk fel, és van olyan csapat, amelyben alig van magyar játékos - indokolta az új rendszer bevezetését. Kiemelte, jelenleg 325 millió jár annak a klubnak, amely betartja az úgynevezett fiatalszabályt, és azok az egyesületek megkapják a különbözetet, amelyek már a következő idényben megfelelnek az új előírásoknak. Azt reméli, hogy a 2026/27-es idénytől mind a 12 klub teljesíti a feltételeket.
Ösztönző Rendszer a Magyar Játékosok Szerepeltetéséért (2026/27 szezontól)
| Liga | Minimum magyar játékos | Minimum U21/U20 | Ösztönző (lehetséges bevételkiesés) |
|---|---|---|---|
| NB I | 5 | 1 U21 | 500 millió HUF |
| NB II | - (csak magyar edző) | 2 U20 (vagy külföldi hiánya) | 300 millió HUF |
Ami még hátra van, az elsősorban a sportszakmai kérdéseket érinti. Meg kell erősíteni az utánpótlás-nevelés szakmai színvonalát és feltételrendszerét a 6-13-as korosztályban. Folytatni kell az akadémiák átvilágítását, az akadémiai és sportigazgatói képzéseket. Nagyobb felelősséggel és kompetenciával dolgozó sportszakemberekre, részben generációváltásra van szükség. El kell érni, hogy a professzionális kluboknál és az akadémiáknál tervszerű és hatékony legyen a működés, növelni kell az eredményességet. Világossá kell tenni, hogy a szövetség célja egyértelmű. Az MLSZ továbbra is biztosítja a feltételrendszert, és a klubokat teljes körűen bevonja az átalakítási folyamatba.
Csányi Sándor elmondta azt is, hogy alapvetően nem értett egyet a kiemelt akadémiák létrehozásával sem, azok nem dolgoztak hatékonyan, és az MLSZ nem is tudott jól együttműködni velük. Csányi szerint nem jó, ha túl sok pénz kerül az akadémiákhoz, mert felvásárolják ugyan a legjobb korosztályos játékosokat, de elmarad aztán az egyéni képzésük. Csányi beszélt arról is, hogy 2014 óta létezik valamilyen fiatalszabály, a sportállamtitkárságon keresztül felügyelt rendszerben még szigorúbb is, mint az MLSZ-nél. Orbáné szerint ugyanis öt pályára lépő magyar játékosból kettőnek kell 21 alattinak lennie, az MLSZ szabálya szerint pedig egynek. Nálunk 21-22 évesen tartják késznek a játékosokat, de ez nem igaz, 18-19 évesen késznek kell lenniük. Például a horvátoknál és a szerbeknél már 17 évesen vannak élvonalbeli játékosok - jelentette ki Csányi. Ennek egyik oka szerinte, hogy amíg az ellenfelek játékosai élbajnokságokban játszanak, addig nálunk legfeljebb NB I-ben és NB II-ben. Elárulta, sorrendben a Puskás Akadémia, az ETO és a Honvéd gyűjtötte a legtöbb produktivitási pontot.
Az NB I létszáma és a bajnokság rendszere
Csányi Sándor a napokban az M4 Sportnak azt nyilatkozta, hogy a számos NB I-es klub által áhított létszámbővítés nincs napirenden, azaz - ahogy a 2015/16-os bajnokság óta folyamatosan - továbbra is marad a 12 csapatos NB I. Sokan panaszkodnak: túl sok a két kieső az NB I létszámához képest, és ezért a csapatok nagyon óvatosak. Polyák Balázs, az MTK sportigazgatója amondó: „a 12 csapatos bajnokságok - mint például az osztrák vagy a szlovák élvonal - kivétel nélkül egy fix kiesővel számolnak. Szlovákiában van osztályozó, Ausztriában nincs.”
Az MLSZ első számú vezetője szerint az bevált, hogy az NB I-et 12, az NB II-t 16 csapat alkotja. Csányi kifejtette, a klubok az OTP Bank Liga jelenlegi, háromszor 11 fordulós lebonyolítását támogatják, ezért egy évig marad a mostani rendszer, még ha az nem is teljesen igazságos. Hozzátette, még egyszer megvizsgálják, hogy 22 kör után alsó- és felsőházra bontsák a mezőnyt, de az MLSZ el tudja fogadni, hogy további öt évig ne legyen változás. A közgyűlés utáni sajtótájékoztatón az MTI érdeklődésére elárulta, személy szerint ő idegenkedik a rájátszástól, de nem tudja megmagyarázni miért. A másik megoldás, a létszámnövelés által pedig kevesebb pénz jutna az együtteseknek, így romlana a versenyhelyzetük az európai színtérre kilépve. Bár az osztályozó bevezetése felvetődött, viszont azt elvetették, mert nem azonosak a feltételek pénzügyileg és a külföldi labdarúgók foglalkoztatásában az első és a másodosztályú klub esetében. A másodosztályt érintő újítás, hogy az NB II-ben csak magyar vezetőedző lehet, és két U20-as játékost kell szerepeltetni a támogatáshoz, amelyhez eddig is kikötés volt, hogy külföldi futballistát nem lehet foglalkoztatni.
Fejlesztések és Eredmények a Magyar Labdarúgásban
Csányi Sándor az MTI kérdésére azt mondta, a 15 éve tartó regnálása során az infrastruktúra fejlesztésére a legbüszkébb és a következő öt esztendő legfontosabb céljának a minőségi utánpótlás-nevelés erősítését nevezte meg, mert a korosztályos válogatottak nem sikeresek. Az előadásában arról beszélt, 632 milliárd forint áramlott a magyar futballba az elmúlt 15 évben, ennek 95 százaléka sportszervezetekhez, ráadásul 90 százaléka az amatőr szervezetekhez került. 2010 óta 28 új stadion épült, 36-ot pedig felújítottak. A legfontosabbnak azt tartotta, hogy elérték a nemzetközi szintet, azaz a lakosság négy százaléka futballozik, ami 308 ezer játékost jelent. A következő öt évben hasonló, 300 milliárd forintos lehetőségre számít a TAO-rendszer megmaradásával.
Kiemelte, a magyar bajnokság az európai rangsorban nyolc helyet javítva 24. helyen áll, ebben pedig nagy szerepe van az FTC-nek. Óriási utat tett meg a férfi válogatott, 2016-ban 44 év után kijutott az Eb-re, azóta pedig állandó résztvevő. Noha a 2024-es, németországi kontinensviadal nem sikerült jól, nincs mese, ki kell jutni a világbajnokságra, ez nem kérdés. Ha négy évvel később lennénk, akkor majdnem biztos, hogy kijutnánk, de most van bennem kétely, mert nem szerencsés a sorsolás" - utalt arra Csányi, hogy Portugáliával szerepel azonos selejtezőcsoportban a magyar válogatott, és csak az első helyezett kvalifikálja magát közvetlenül a 2026-os vb-re, a második pótselejtezőre kényszerül. Talán Rossinak is könnyebb lesz a helyzete a jövőben, mert több magyar lesz az élvonalban - jegyezte meg.
Továbbra is stratégiai jelentőségű a női labdarúgás fejlesztése. Csányi szerint futsalban tapasztalható a legnagyobb fejlődés, a női futballban pedig üdvözítőnek tartotta, hogy a Győr felzárkózott az MTK és az FTC párosához, "Csiki Anna személyében pedig itt is van Szoboszlai Dominik szintű labdarúgó". A játékvezetéssel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a döntési pontosság tíz év alatt 90-ről 98 százalékra nőtt, ami összefügg a videobíró megjelenésével. Beszámolója szerint 14 súlyos hiba volt az elmúlt bajnokságban, de nem koncentrálódott egy-egy csapatra.
A Magyar Hivatásos Labdarúgó Liga (MHLL) pénzügyei
Nagy trükkre készülnek a futballvezetők: információk szerint a Magyar Hivatásos Labdarúgó Liga (MHLL) újabb hitelből szeretné visszavásárolni azt a 3,1 milliárd értékű kötvényt, amelyet még évekkel ezelőtt vett fel. Június 28-án járt le a 3,1 milliárd forintos kötvény visszavásárlásának határideje, a focivezetőket egyelőre nem hozza izgalomba, hogyan törlesszenek. Az újabb hitelfelvétel mellett nagy trükkre is készülnek a ligavezetők. Mint ismert, öt csapat - a Ferencváros, az Újpest, a Honvéd, a Fehérvár és a Diósgyőr - tartozik a ligának, és elvileg ők csak akkor indulhatnak a következő bajnokságban, ha hétfőig leróják tartozásukat. Elvileg, mivel a hírek szerint áthidaló megoldás van születőben. Eszerint a klubok nem fizetnek, hanem a jövőben a liga visszatartja az érintett csapatok marketingbevételeit.
MLSZ és a profi liga kérdése
Orbán Viktor több ötletét is elvetette a köztévének interjút adó Csányi Sándor. A beszélgetésre a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) keddi elnökségi ülését követően került sor. Az ülésen egyhangúlag megerősítették Marco Rossi szövetségi kapitányt is a pozíciójában. Csányi vele kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „erőn felüli eredményeket ért el”, és ugyan voltak „a reméltnél rosszabb” eredmények is (itt nyilván többek közt a legutóbbi 2-3-ra gondolt), de „egy történetet teljes egészében kell megítélni.”
Az MLSZ elnöke a kormányfő több ötletét is visszautasította. Orbán Viktor a múlt héten például azt mondta, szerinte a magyar bajnokságot az MLSZ helyett szervezhetné egy, a klubokra épülő profi liga is. Csányi szerint viszont annak megalakulása nem szolgálná a magyar foci érdekét. A bankár-szövetségvezetőt az is meglepte, hogy a miniszterelnök most erről beszélt. Felidézte, hogy létezett már profi liga, klubtulajdonosként pedig olyanok voltak jellegzetes figurái, mint a győri Tarsoly Csaba, a pápai Bíró Péter és a nyíregyházi Sziky Gyula, akik mind börtönbe kerültek. „Addig, míg én elnök vagyok, nem lesz hivatásos futball-liga”, szögezte le Csányi.
tags: #magyar #hivatalos #labdarugo #liga #elnokei
