Magyar Kézilabda Legendák: A Sportág Hősei és Emlékezetes Pillanatai

A magyar kézilabda gazdag történelemmel bír, tele felejthetetlen pillanatokkal és ikonikus alakokkal, akik generációk számára váltak példaképpé. A klubok alapítóitól kezdve a nemzetközi porondon brillírozó játékosokig, edzőkig, sokan járultak hozzá ahhoz, hogy a magyar kézilabda neve ismert és elismert legyen a világban. Jelen cikkben a sportág legkiemelkedőbb személyiségeit és a velük fémjelzett legfontosabb sikereket elevenítjük fel, különös tekintettel a szegedi kézilabda fejlődésére és a nemzeti válogatottak történelmi eredményeire.

A Szegedi Kézilabda Gyökerei és Legendás Alakjai

A szegedi kézilabda története mélyen gyökerezik, alapítók és hűséges játékosok munkáján keresztül épült fel. Dr. Bérczi Mihály elnök, alapító, 1961. december 16-án alapította meg a Szegedi Előrét, klubunk jogelődjét. A csapat a városi bajnokságba nevezett, majd 1975-ben már Szegedi Volán néven feljutott az NB I-be. Két évvel később, 1977-ben pedig első nagy hazai sikerét érte el, megnyerte a Magyar Kupát.

Dr. Bérczi Mihály munkássága alatt lépett ki először a nemzetközi porondra a szegedi férfi kézilabda, a KEK-ben indulhatott a Volán. 1983-ig, azaz huszonkét évig volt a klub elnöke. Ludányi Márton, igazi edzőlegenda a szegedi születésű szakember. Dr. Bérczi Mihállyal közösen alapították meg a Szegedi Előrét. A kitűnő edző rengeteg tehetséges játékos pályafutását indította el.

Többek között Lele Ambrus, Szabó Sonka László, Fekete Róbert és Buday Dániel is nála sajátította el a sportág alapjait. Ludányi Márton mindig nagy szurkolója maradt a szegedi csapatnak, haláláig a lelátón szurkolt nekik. Emlékezetes mondása a következő volt: "Az, hogy ez van, az Szeged jellegzetessége! Tartsuk meg, de vigyázzunk rá!"

A Szegedi Kézilabda Első Sikergenerációja

A Szegedi Volán sikereihez számos kiemelkedő játékos járult hozzá a '80-as években.

• Tenke Endre: A simontornyai jobbszélső 1981 és 1992 között erősítette a szegedi csapatot. Kétszeres Magyar Kupa-győztes (1982, 1983) volt, és a közönség egyik legnagyobb kedvence. Gyorsasága félelmetes volt, így góljai nagy részét indításból szerezte. Fontos szerepet töltött be a csapaton belül, remekül összefogta a társakat, és alapembere volt a két MK-győzelmet besöprő Szegedi Volánnak. A magyar válogatottban huszonhétszer lépett pályára.
• Lele Ambrus: A jobbátlövő 1980 és 1991 között játszott Szegeden, háromszoros Magyar Kupa-győztes (1977, 1982, 1983). Ő volt az első olyan szegedi kézilabdás, akit sokan példaképnek választottak. Ludányi Márton indította el azon a sikeres pályán, amelyen befutott. Tagja volt az első győztes csapatnak, amely kiléphetett a nemzetközi porondra is. Az 1982-es MK-döntő első meccsén Szegeden 12 gólt dobott a Veszprémnek. Tagja volt az 1980-as olimpián negyedik helyen végzett magyar válogatottnak, amelynek a színeiben összesen 131-szer lépett pályára.
• Szabó “Sonka” László: A makói születésű beálló 1972-1977 és 1978-1984 között volt a szegedi csapat tagja, kétszeres Magyar Kupa-győztes (1982, 1983). Igazi művész volt, zseniálisan mozgott a védőfalban, látványos gólokat szerzett. 209-szer szerepelt a magyar nemzeti együttesben, 374 gólt szerzett. A moszkvai (1980) és a szöuli (1988) olimpián tagja volt a negyedik helyen végzett nemzeti csapatnak. Az 1986-os világbajnokságon egyedüli szegediként ezüstérmes lett a magyar együttessel. 62 évesen, 2017-ben hunyt el.
• Tóth Géza: A szegedi születésű balátlövő 1980-tól 1991-ig erősítette a Volánt, kétszeres Magyar Kupa-győztes (1982, 1983). Összesen 117-szer szerepelt a nemzeti együttesben. A Volánban 11 évet töltött, a klubhűség egyik példaképe volt.

A PICK Szeged Modern Korszaka és Nemzetközi Sikerei

A szegedi kézilabda fejlődése a Volán után is töretlen maradt, újabb legendás játékosok és edzők vezették a klubot történelmi sikerekhez.

• Fekete Róbert: A kapuslegenda, aki 1985-1987, 1989-1996 és 2001 között játszott Szegeden. Magyar bajnok (1996) és Magyar Kupa-győztes (1993) volt. Az első Bajnokcsapat kapitányaként döntő érdemeket szerzett abban, hogy 1996-ban először ülhetett fel a szegedi csapat a magyar bajnoki trónra. 81-szer szerepelt a magyar válogatottban, és kapusedzőként, valamint sportvezetőként is hűséges maradt a klubhoz.
• Mezei Richárd: A hatvani születésű beálló 1991-1998 és 2001-2007 között erősítette a csapatot. Kétszeres magyar bajnok (1996, 2007) és kétszeres Magyar Kupa-győztes (1993, 2006). Tagja volt a legendás első bajnokcsapatnak, majd annak az együttesnek, amely először szerepelt a Bajnokok Ligájában. 2007-ben csapatkapitányként újabb bajnoki címet zsebelt be, aranyérmesként zárta pályafutását. 184-szer szerepelt a magyar válogatottban, két olimpián vett részt, 2004-ben Athénban 4. lett a nemzeti együttessel.
• Bajusz Sándor: Az irányító-átlövő 1994-1998 és 2000-2008 között játszott Szegeden. Kétszeres magyar bajnok (1996, 2007) és egyszeres Magyar Kupa-győztes (2008). Gyorsan a csapat meghatározó játékosává vált, tagja volt az első bajnoki címet szerző legendás együttesnek. 2007-ben immár második alkalommal lett magyar bajnok, majd 2008-ban Magyar Kupa-győztes. A magyar válogatottban hatszor szerepelt.
• Jonas Källman: A svéd balszélső 2014-től 2021-ig játszott Szegeden, kétszeres magyar bajnok (2018, 2021), EHF-kupagyőztes (2014) és Magyar Kupagyőztes (2019). Háromszoros BL-győztesként, olimpiai ezüstérmesként érkezett a csapathoz. Négy trófeát nyert a klubbal, minden idők egyik legeredményesebb szegedi játékosává vált. 2021 tavaszán élre állt a házi BL-góllistán, 325 találattal ő lett az első. A klub örökös csapatkapitánya, aki sokak példaképe marad.

A PICK Szeged vezetőedzője: Juan Carlos Pastor

Juan Carlos Pastor 2013 és 2023 között vezette a PICK Szegedet, és klubunk történetének eddigi legeredményesebb vezetőedzője. Egy évtizedes munkássága alatt öt trófeát hódított el: háromszoros magyar bajnok (2018, 2021, 2022), egyszeres Magyar Kupa-győztes (2019) és egyszeres EHF-kupa-győztes (2014).

A Szegedi Kézilabda Legendák Összefoglalója

Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a Szegedi Volán és PICK Szeged egyes legendás játékosainak és edzőjének legfontosabb sikereit és pályafutásuk főbb adatait.

A Magyar Férfi Kézilabda Válogatott Történelmi Sikerei

A magyar férfi válogatott is számos emlékezetes pillanattal ajándékozta meg a szurkolókat. A Nemzeti Sport, a Magyar Nemzet, az Origo és a Magyar Kézilabda-szövetség közös játéka, a Kézisek kézise újabb fejezetében a nyolcvanas évek második felét idézi meg. Ekkor érte el eddigi legszebb eredményét a férfi válogatott: ezüstérmet nyert az 1986-os világbajnokságon, majd 1936 és 1980 után 1988-ban is negyedik lett az olimpián.

Az 1986-os Világbajnoki Ezüstérem

Mocsai Lajos először 1985-1989 között irányította a férfi válogatottat. Munkáját az akkor a harmincas évei elején járó Mocsai Lajos munkáját Adorján János segítette, aki a három világbajnokságon (1964, 1967, 1970) szerepelt, és nemcsak kiváló játékos, de edzőként is kitett magáért. Az 1986-os svájci világbajnokságon a bemutatkozás remekül sikerült: a dánok és a svédek legyőzése után következett Algéria, amikor beütött a krach, Kovács Péter kéztörést szenvedett. De ő dacolva a fájdalmakkal, levette a gipszet, és a vb hátralevő mérkőzésein összesen 24 gólt szerzett.

„A két Kovács, Péter és Mihály, Gyurka János, Szabó László - ilyen négyest ma kevés válogatott tud felvonultatni. Hoffmann pedig rezzenéstelen arccal mutatja be a bravúrokat a kapuban" - lelkendezett a Népsportban a női válogatottal 1965-ben világbajnokságot nyert Török Bódog. Nem volt megállás, az Izland elleni meccset is hozta a csapat. Miután a svédek legyőzték a románokat, eldőlt, a hatodiknál rosszabb helyen nem végezhettek. Adorján kalapjának sorsa beteljesedett, de ennél valamivel lényegesebb, hogy meglett az olimpiai kvóta, sőt, Dél-Korea legyőzésével a döntő is. A zürichi fináléban a jóval esélyesebb olimpiai bajnok, Jugoszlávia kerekedett felül 24-22-re, így a magyar csapat ezüstérmet szerzett.

Az 1988-as Szöuli Olimpia Negyedik Helye

Két év múlva Szöulban, az olimpián is elfogadtak volna hasonló leosztást. Csakhogy kezdésnek becsúszott egy-egy vereség Dél-Korea és Csehszlovákia ellen. A folytatásban Mocsai nagyot húzott: Japán ellen Kovács Péter posztján Marosi Lászlót játszatta, a Züminek szólított - eredendően - balszélső 11 gólt szerzett, majd a spanyolok elleni fiesztán (26-16) nyolcat. Az NDK-t Hoffmann öt másodperccel a vége előtt bemutatott kapusbravúrjával győzte le a csapat. Így a mieinkkel együtt három csapat is hat ponttal zárt a csoportban.

A bronzmérkőzés lehetőségéhez az is kellett, hogy a spanyolok legyőzzék az addig veretlen Dél-Koreát. A harmadik helyért megint a jugókkal kerültünk össze, tizenkét perccel a vége előtt még döntetlen volt az állás, innen kaptak ki 27-23-ra, s lettek 1936 és 1980 után harmadszor is negyedikek.

Mocsai 1989 júliusában távozott a válogatottól, helyét Csík János vette át. Az 1990-es keretben Hoffmann, Bíró, Iváncsik, Gyurka, Bordás, Kovács Mihály és Marosi maradt meg a vb-ezüstérmesek közül. A célt teljesítette a Csík-csapat, a hatodik helynek köszönhetően kiharcolta a részvételt az 1992-es barcelonai olimpián.

A Magyar Női Kézilabda Válogatott Fénykora

A magyar női kézilabda válogatott is számos felejthetetlen sikert ért el a történelem során.

Az 1965-ös Világbajnoki Aranyérem

1965. november 13-án a kézilabda hőskorában született meg a magyar női kézilabda válogatott első és mindmáig egyetlen világbajnoki győzelme. A legendás Török Bódog által irányított csapat Csehszlovákiát, Romániát, Lengyelországot és Jugoszláviát verte meg az aranyig vezető úton.

A 2000-es Évek Emlékezetes Versenyei

A 2000-es évek is számos kiemelkedő eredménnyel szolgáltak. 2000. december 17-én az ukránok a torna meglepetéscsapataként a fináléban hosszabbításra kényszerítették Magyarországot, ám Mocsai Lajos lányai ha nehezen is, de megnyerték a mérkőzést és az Európa-bajnokságot.

2003. december 14-én volt az a mérkőzés, ahol Görbicz Anita berobbant a világelitbe. A még csak 20 esztendős győri lány előbb nagyon megszórta a franciákat. Később, 2004. december 29-én a hazai torna gólkirálynője (72 gól) Radulovics Bojana az oroszok elleni éremcsatában 12 gólt lőtt, igazolva, hogy minden idők egyik legnagyszerűbb jobbátlövője. Ezek a sikerek mind hozzájárultak a magyar kézilabda gazdag történelméhez.

További Emlékezetes Klub Sikerek

Nemcsak Szeged, hanem más magyar klubok is szereztek nemzetközi hírnevet.

A Honvéd 1982-es BEK-győzelme után az évtized második felének magyar kupasikerét a Rába ETO aratta 1986-ban az IHF-kupában. (Európai szövetség még nem lévén, az EHF helyett az IHF serlegéért zajlott a vetélkedés.) A zömmel lokálpatrióta játékosokra (a klasszis jobbszélső, Iváncsik Mihály mellett többek között Polgár László, Csicsai Ottó, Balogh Imre, Vura József) építő győriek a török Simtel, a svájci Basel, a szlovákiai Eperjes, a szerb Proleter elleni győzelmekkel masíroztak az Alicante elleni fináléig. A Joósz Attila, Szaló Tibor edzőkettős vezette csapat otthon hattal nyert (23-17), idegenben megőrzött két gólt az előnyéből, és megnyerte az IHF-kupát.

A Kézisek Hírességek Csarnoka

A "Kézisek kézise" szavazás célja, hogy a vadi új kézilabdázók Hírességek Csarnokába is bebocsátást engedjen a legjobbaknak, ezzel méltó módon tisztelegve a magyar kézilabda legendái előtt és örökítve meg emléküket az utókor számára.

tags: #magyar #kezilabda #legenda

Népszerű bejegyzések:

• Hogyan oldja fel készüléke korlátozását?
• Felkészülési tudnivalók a Curie kémia versenyre
• Bajnokságok és focikultúra Dél-Koreában
• A játékos izometriás testedzés titkai
• Fehérvár FC – Puskás Akadémia mérkőzés információk