A magyar kosárlabda-bajnokság adatelemzése: Élő-pontrendszer és statisztikai mutatók
A magyar kosárlabda-bajnokság adatelemzése és áttekintése során kiemelt fontosságú az adatok rendszerezése és egységesítése, különösen figyelembe véve a ligában történt számos változást. Az évek során nagy számban alakultak át (jogutódlással és anélkül is), szűntek meg és jöttek létre csapatok. Emellett a bajnokság lebonyolítási rendszere több alkalommal jelentősen átalakult, ugyanazon szakaszok megnevezése többször változott, míg hasonló elnevezésekkel eltérő rendszerben lebonyolított szakaszokat is rendeztek.
Az adatbázis összeállításakor a cél az átláthatóság és folyamatosság biztosítása volt. Annak érdekében, hogy egységes adatbázisba rendezhetők legyenek a bajnokságok, szükséges volt az adatok egységesítése. Ennek következménye azonban az, hogy az adatbázisban az egyes szakaszok megnevezése nem feltétlenül egyezik meg az adott szezonban használt hivatalos megnevezésekkel. Az adatbázis a mindenkori első osztályú bajnokságról szól; első osztályként minden esetben az az osztály értendő, amelyben elindulva lehetőség van megszerezni a magyar bajnoki címet.
A Bajnokságok Szakaszainak Kategorizálása
A bajnokságok szakaszai az adatbázisban az alábbi kategóriákba kerültek besorolásra, a lebonyolítási rendszer komplexitásának figyelembevételével:
- Alapszakasz: A bajnokság első szakasza, ahol a csapatok a teljes mezőny (vagy annak egy része) ellen legalább 1 teljes kört (otthon és vendégként játszanak). Amennyiben az alapszakasz kezdetén a csapatokat több csoportba sorolták, majd ezt követően a csoportjukba tartozó csapatokkal szembeni eredményeiket megtartva körmérkőzéses rendszerben játszottak a másik csoport csapataival (vagy azok egy részével), akkor az alapszakasz kezdeti csoportjában lejátszott mérkőzések „Alapszakasz-Első szakasz”, a másik csoport csapatai ellen lejátszott mérkőzések „Alapszakasz-Második szakasz” néven kerültek megjelenítésre.
- Például: Az 1981-1982, az 1982-1983 és az 1983-1984-es szezonokban a mezőnyt két, egyenként 10 csapatos csoportra osztották, ahol oda-vissza alapon játszottak (18 mérk.). Ez az Alapszakasz-Első szakasza. Majd a csoportok első 5 helyezettje a másik csoport első 5 helyezettjével, az utolsó 5 helyezettje a másik csoport utolsó 5 helyezettjével is oda-vissza játszott (10 mérk.) - ez a Második szakasz.
- Például: Az 1991-1992-es és 1994-1995-ös szezonok között a bajnokság 4 (később 6) csapata a Szuperligában vett részt, melynek keretében egymás ellen is oda-vissza játszottak (6, később 10 mérk.). Ezzel párhuzamosan az első osztály többi 12 (később 10) csapata egymás ellen játszott körmérkőzéses rendszerben (22, később 18 mérk.) - Ez az Első szakasz. Ezt követően az első 4 (később 6) helyezett az egymás elleni eredményeiket magukkal hozva megmérkőztek oda-vissza a szuperligás csapatokkal, akik szintén magukkal hozták a Szuperligában egymás ellen elért eredményeiket (8, később 12 mérk.) - Ez alkotta a második szakaszt.
- Középszakasz: Az alapszakaszt követő, ahhoz hasonlóan körmérkőzéses formában játszott szakasz, ha azt rájátszás követi. A középszakaszok során általában több csoportra osztják a mezőnyt (pl. felsőház, alsóház stb.).
- Rájátszás (körmérkőzéses): A középszakaszhoz hasonlóan az alapszakaszt követő körmérkőzéses szakasz, amelynek során a csapatokat általában több csoportba sorolják. A középszakasztól annyiban tér el, hogy ez a bajnokság utolsó, végső helyezésekről döntő szakasza.
- Rájátszás: Csapatok 2, 3 vagy 4 győzelemig tartó egymás elleni párharca a bajnoki címért az alapszakaszban vagy középszakaszban kialakult sorrend alapján - beleértve a döntőt, elődöntőket, negyeddöntőket, valamint a 3. és 5-8. helyekről döntő párharcokat.
- Alsóházi rájátszás: Az alapszakaszt követően közvetlenül a kiesés elkerüléséért játszott körmérkőzéses szakasz.
Az Élő-pontrendszer a Kosárlabdában
A kosárlabda-bajnokságok elemzésének egyik legfontosabb eszköze az Élő-pontrendszer. A pontrendszert Élő Árpád magyar születésű amerikai fizikus dolgozta ki sakkozók rangsorolására, és bevezetése óta számos területre, így például a labdarúgásra és a kosárlabdára is adaptálták. A rendszer hátteréről, matematikai alapjairól a Wikipedia magyar és angol nyelvű cikkei részletes leírásokat tartalmaznak.
Az Élő-pontrendszer minden csapathoz egy pontszámot rendel, melyek a csapat mérkőzéseinek eredményei alapján, az ellenfelek erősségét, a végeredmény pontkülönbségét és a hazai pályát figyelembe véve minden mérkőzést követően változnak. A pontszámok - bár természetesen tökéletes képet nem adnak - alkalmasak a győzelem-vereség mutatókon túlmenően megállapítani egy-egy csapat többiekhez viszonyított erejét, győzelmi esélyek becslésére, valamint történelmi áttekintésre is, mivel megmutatják, hogy az adott csapat erőssége hogyan változott az idők során.
A KosárStat.hu a FiveThirtyEight.com által az NBA-csapatok Élő-pontszámainak számítására kidolgozott rendszert adaptálta az egyes paraméterek magyar bajnokságra illeszkedő - többszöri tesztelést követő - módosításaival.
Az Élő-pontrendszer legfontosabb jellemzői
Amit tudni érdemes az Élő-pontrendszerről:
- A csapatok adott pillanatban egymáshoz viszonyított erejét határozza meg a lejátszott mérkőzéseik eredménye alapján. Az aktuális pontszámokból az állapítható meg, hogy az adott csapat hol helyezkedik el a saját mezőnyében, az nem, hogy különböző korszakok csapatai egymáshoz képest milyen erőt képviselnek.
- Kizárólag a mérkőzések eredményét veszi figyelembe, hogy hogyan és miért alakult ki az adott végeredmény, azt nem. A pontszámok minden mérkőzést követően újra kiszámításra kerülnek.
- A győztes csapat pontszáma mindig emelkedik, a vesztes csapaté mindig csökken. A győztes mindig ugyanannyi pontot kap, amennyit a vesztes veszít. A növekedés mértéke függ a csapatok mérkőzés előtti pontszámának különbségétől, valamint a győzelem mértékétől is.
Hazai pálya előnye
A hazai pálya előnye jelentős faktor az Élő-pontrendszerben: a hazai csapat mérkőzés előtt Élő-pontszámához kerül mindig hozzáadásra. A kiinduló értéke 120 Élő-pont, majd csapatonként és mérkőzésenként dinamikusan újrakalkulálásra kerül. A 120 pontos érték meglehetősen magasnak számít (a FiveThirtyEight az NBA esetében 100 pontos hazai pályát alkalmaz), mivel azonban a magyar bajnokságban a hazai csapatok a mérkőzések mintegy kétharmadát megnyerik, átlagosan 6.3 ponttal, így ez a magas szám indokolt.
Különbség (győzelem mértéke)
A szerzett és vesztett Élő-pontok számítása során a rendszer figyelembe veszi a győzelem mértékét is. Egyrészt úgy, hogy a tényleges különbséget a mérkőzés előtti Élő-pontszámok alapján várható különbséghez viszonyítja (pl. ha a hazai csapat 5 pontos győzelme várható, akkor kisebb súlyt kap a hazai 5 pontos győzelem, mintha 5 pontos vendég győzelem született volna, mivel előbbi esetben a hazai csapat a várakozásokat teljesítette, míg utóbbiban a vendég csapat 10 ponttal túlteljesítette a vártat). Másrészt kisebb súllyal veszi figyelembe a nagy arányú győzelmek esetén a különbség növekedését (pl. egy 5 és egy 10 pontos különbség között az 5 pont eltérés nagyobb súlyt kap, mint egy 35 és egy 40 pontos különbségű győzelem közötti 5 pontos eltérés).
Az Élő-pontszámokból levezethető, hogy egy csapat milyen valószínűséggel nyeri meg a mérkőzéseket hosszú távon:
| Élő-pontszám | Hosszú távú győzelmi valószínűség (%) |
|---|---|
| 1700 | kb. 80% |
| 1600 | kb. 67% |
| 1500 (átlag) | 50% |
| 1400 | kb. 33% |
| 1300 | kb. 20% |
| 1200 | kb. 10% |
Szezonális és Feljutó Csapatok Élő-pontszámai
Új szezon kezdetekor minden alkalommal meg kell határozni az egyes csapatok kezdő Élő-pontszámát. Mivel az Élő-pontrendszer kizárólag a korábbi eredmények alapján számítja a pontszámokat, a játékoskeretekben bekövetkező változásokat nem tudja figyelembe venni.
Általánosságban két megállapítás tehető: 1. a kiugró (akár pozitív, akár negatív) teljesítményt nyújtó csapatokról feltételezhető, hogy a következő szezonban a teljesítményük kisebb-nagyobb mértékben a ligaátlaghoz fog közelíteni, 2. a csapatok erősségében szezonokon átívelően is megfigyelhető erős folytonosság, akkor is, ha közben a játékoskeretük jelentősen átalakul.
A fentiekre tekintettel a szezononkénti kezdőpontszám úgy kerül meghatározásra, hogy abban 0,66-os súllyal az előző szezon záróértéke, míg 0,34-es súllyal a ligaátlag szerepel. Például, egy csapat 1700-as pontszámmal zárja a szezont, akkor az új szezont 0,66 x 1700 + 0,34 x 1515* = 1637 pontszámmal fogja kezdeni. (Megjegyzés: Bár a teljes ligaátlag 1500, mivel az új feljutók kezdő pontszáma 1300, ezért 14 csapatos bajnoksággal és 1 feljutóval számolva, 13 db 1515 pontos és 1 db 1300 pontos csapat adja ki az 1500-as ligaátlagot.)
Mivel alsóbb osztályú bajnokságok eredményei nem szerepelnek az Élő-pontrendszerben, a feljutó csapatok kezdő pontszáma csak becsülhető. Tesztelést követően a kezdő pontszám 1300 pontban került meghatározásra. Elmondható, hogy a 2002-2003-as (ez volt az első év, mikor az A-csoport végén és a B-csoport élén végzett csapatok nem játszottak egymás ellen az alsóházi rájátszásban) és a 2020-2021-es szezon között az első szezonjuk végén az átlagos záró Élő-pontszámuk 1299 volt, azaz az 1300 pontos kezdő pontszám általánosan jó becslést ad a feljutók erejére. A kieső, majd ismételten feljutó csapatok is feljutónak számítanak, azaz 1300 ponttal kezdik a szezont. A legkorábbi feldolgozott szezon esetén a csapatok kezdő Élő-pontszámai az azt megelőző szezonban elért összesített győzelem-vereség mutatóik, valamint pontkülönbségük alapján kerültek becslésre.
A rendszer érzékenysége: K-érték
A pontszámok számítási képletében a K-érték (vagy K-faktor) azt határozza meg, hogy egy-egy eredmény hatására milyen érzékenyen reagál a rendszer. Minél magasabb a K-érték annál nagyobb pontszámbeli változással jár egy-egy mérkőzés. Hosszas tesztelés után a K-értéke 30-ban került meghatározásra, ez kifejezetten magasnak számít (az NBA esetében 20-as értéket használnak), azaz a csapatok Élő-pontszámát jelentős mértékben meghatározza a legutóbbi néhány mérkőzésük eredménye.
Részletes Statisztikai Mutatók
Az Élő-pontrendszeren kívül számos más statisztikai mutató segíti a magyar kosárlabda-bajnokság mélyebb elemzését. A lineup és on-off statisztikák előállítása a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége által mérkőzésenként közölt szöveges „Mérkőzés alakulása” adatsorokból történik.
Az ilyen módon kapott adatok főbb kategóriái:
- Lineup statisztikák: 5-, 4-, 3- és 2-emberes „lineup”-ok, azaz felállások adatait tartalmazza. Az adatok azt mutatják meg, hogy adott felállásban egyes statisztikai kategóriákban hogyan alakult a saját csapat és az ellenfél teljesítményének különbsége (pl. adott 5-emberes felállásban a csapat dobott 50%-kal mezőnyből, míg az ellenfél ugyanekkor 45%-kal, akkor a statisztikában a mezőnydobásoknál +5% fog szerepelni).
- On-off statisztikák: A csapat-statisztikákban mutatkozó eltéréseket mutatja meg abban az esetben, ha adott játékos pályán volt, illetve nem volt pályán (pl. ha a csapat 50%-kal dob mezőnyből, mikor a játékos pályán van, és 45%-kal, mikor nincs pályán, akkor a statisztikában a játékos esetében a csapat meződobó-százalékánál +5% fog szerepelni).
- Clutch statisztikák: Az alapjátékidő utolsó 5 percének és a hosszabbítás(ok) egészének adatait tartalmazzák azon mérkőzések esetében, melyeken az alapjátékidő utolsó 5 percében bármikor 5 pont vagy annál kisebb különbség volt a csapatok között.
- Posztok: Becslés arra vonatkozóan, hogy adott játékos játékperceit mely posztokon játszva töltötte. Minden 5-emberes felállásnál meghatározza a rendszer, hogy melyik játékos melyik poszton (1-től 5-ig) játszik abban az adott felállásban. Mivel a posztok meghatározása a játékosadatoknál előzetesen megadott posztok - és azonos posztú játékosok esetén a magasságuk - alapján történik, ezért értelemszerűen csak becslésről beszélhetünk.
MVP Index és Dobástérkép
A legjobbak meghatározása egységesen a Game Score és a Win Share statisztikák felhasználásával történik (MVP Index). Előbbi az alapvető statisztikák (pontszerzés, dobások, lepattanók, gólpasszok, szerzett és eladott labdák, blokkok, személyi hibák stb.) különböző súlyozott összesítéséből épül fel, míg utóbbi az olyan komplex hatékonysági statisztikák, mint az offensive rating és defensive rating ligaátlagtól való eltérésből indul ki. A kosárlabdavilágban nincs egyértelmű definíciója a „legértékesebb” kategóriának. A KosárStat.hu ebben az esetben a teljes bajnokságban elért összteljesítményt vette figyelembe, azaz nem mérkőzésenkénti vagy percenkénti átlagokat. Ebből következően a rangsorokban a bajnokságban több mérkőzésen pályára lépők előnyben lesznek.
A dobástérkép egy vizuális eszköz, amely megmutatja, hogy egy adott játékos a pálya különböző zónáiból milyen eredményességgel és gyakorisággal próbálkozott. A gyakoriságot számadatok mutatják, a hatékonyságot pedig az adott pályarész színe. A térkép segítségével könnyen áttekinthetővé válik, hogy hol voltak a játékos legeredményesebb dobásai, mely területeken a legaktívabb, és hol lehet még fejlődési lehetőség. A dobástérkép a hunbasket.hu weboldalon belül a játékosprofilokban található. Ha kíváncsiak vagyunk egy játékos teljesítményére, egyszerűen csak rá kell kattintani az illető nevére, és a dobástérkép azonnal megjelenik. A funkció nem csupán adatokat biztosít, hanem egyfajta elemző eszközként is szolgál. Az edzők számára segítséget nyújthat a stratégiai döntésekben, például abban, hogy mely zónákban érdemes előnyben részesíteni egy játékost, vagy éppen hol szükséges fejleszteni az edzéseken. A hunbasket.hu új dobástérképe tehát nemcsak az edzők és elemzők munkáját könnyítheti meg, hanem a szurkolók számára is új dimenziót nyit a játék megértésében.
További komplex mutatók
- ORtg / DRtg: dobott / kapott pontok 100 labdabirtoklásra vetítve.
- Eff. mez.%: effektív mezőnydobó százalék, ahol a sikeres 3-pontosok 1,5-es súllyal számítanak.
- Bünt. ráta: a sikeres büntetők és a mezőnykísérletek aránya.
- Elad. lab.%: az eladott labdák aránya az összes támadáson belül.
Egyéb Adatok és Előrejelzések
A csapatok legutóbbi mérkőzésein elért teljesítmények és a szezon korábbi szakaszában nyújtott GameScore mutatók eltérései alapján további elemzések végezhetők. A „Bejelentett sérülések” azok az esetek, melyeket a csapatok nyilvánosan bejelentettek, kivéve ha a játékos azóta már pályára lépett. A „Legutóbb nem játszott”-ak olyan játékosok, akik átlagosan nem érték el a minimális játékpercet.
A bajnoki cím esélyek előrejelzése a már lejátszott mérkőzések eredményeiből és az aktuális Élő-pontszámokkal kalkulált győzelmi esélyekből, 5000 alkalommal elvégzett szimuláció alapján történik, figyelembe véve az egyes átigazolásokat, sérüléseket stb.
tags: #magyar #kosarlabda #diagramm
