Az átlagpulzus szerepe a sportolók edzésében és teljesítményében

A pulzusmérés fontosságáról ritkán esik szó, csak azt látjuk, hogy mindenkin pulzusmérő óra vagy öv van, millióféle applikáció a telefonokon, számítógépeken, amelyek kielemzik a sportteljesítményt. Egy élsportolónál ez teljesen érthető, de mi van a hétköznapi hobbisportban? Ott mennyire veheted hasznát ezeknek az eszközöknek és mit kezdj az információkkal? A pulzusszám az egyik legérzékenyebb mutatója a szervezetünk fizikai terhelésének.

A pulzus alapjai: Mi a pulzus és miért fontos?

A pulzus a percenkénti szívverés számát jelenti, tehát azt, hogy 1 perc alatt hányszor dobban a szíved. Ez sporttevékenység közben megnövekszik, hogy az izmokban keletkező oxigén- és tápanyagigény gyorsan kielégítésre kerüljön. A szívfrekvencia lényegében a szívizom összehúzódása ismétlődésének gyakoriságát takarja. Ezt a kifejezést használják a pulzus jelölésére is és mindkét fogalom a szívverések számát fejezi ki 1 perc leforgása alatt. Tempója az alapján változik, hogy éppen a TV előtt ülünk vagy a futópadon futunk. Sok minden befolyásolja a pulzusszámot, mint a nem, életkor, izomtömeg vagy épp a testtömeg, napszak, testhelyzet, ruházat, hőmérséklet. A dehidratáltság, a koffein, az alváshiány, a stressz és a túlsúly is növeli a pulzust. Reggel jellemzően alacsonyabb a pulzus, míg melegben szaporábban ver a szív, sőt menstruáció idején is általában magasabb a pulzusszám. Emellett bizonyos gyógyszerek is növelhetik, csökkenthetik az értéket.

Nyugalmi pulzus

A nyugalmi pulzus az 5-10 perc nyugalom után, fekvő vagy ülő helyzetben mért pulzus, amelynek átlagértéke 70, de ettől eltérhet lefelé és felfelé is. Nyugalmi pulzust akkor mérhetünk, amikor az ember nem végez semmilyen nagyobb erőkifejtést. Nyugalomban a nap folyamán átlagosan 70-75 szívösszehúzódás mérhető percenként, ám ez az érték felnőttek esetében 60 és 100 között is normálisnak számít. Nagyobb erőnléttel rendelkező embereknél gyakori a 60 alatti (40-60 bpm) pulzus. Az edzett sportolók pulzusa „nyugalmi állapotban” körülbelül 40 szívverés percenként. Ha most kezded az edzést és szeretnéd látni, hogy mennyit fejlődsz, írd fel azt is, hogy milyen a nyugalmi pulzusod. A nyugalmi pulzust (HRrest) méréses módszerrel tudod meghatározni. A mérést reggel, ébredés után közvetlenül kell elvégezni. A minél pontosabb eredmény érdekében olyan napot válassz a mérésre, amikor jól kialudhatod magad és nem ébresztőórára, hanem saját magadtól ébredsz fel. Már előző este tedd a kezed ügyébe a pulzusmérő övét, és ébredés után fekve maradva, nyugodt lassú mozdulatokkal az övet benedvesítve tedd azt mellkasodra. Ezután feküdj nyugodtan még pár percet, az sem baj ha elbóbiskolsz közben. Majd kezdheted figyelni a pulzusmérő kijelzőjét. Figyeld a számokat 2-5 percen keresztül, és jegyezd fel a legkisebb értéket. Ismételd meg ezt a mérést, pár egymást követő napon. Jelen cikk írójának nyugalmi pulzusa ma reggel 45 volt, de az értékek egyéni adottságoktól és edzettségi állapottól függően széles skálán mozoghatnak, nem ritka a 40 alatti és a 60 feletti érték sem.

Maximális pulzus

A maximális szívfrekvencia a legmagasabb frekvenciát jelenti, amelyet a szíved képes egy perc alatt elérni. Ez az az érték, amelyet a szíved biztonságosan elbír maximális terhelés alatt. A maximális pulzus meghatározására javasolt módszereknek két fajtája van: a számolásos és a méréses módszerek. A maximális pulzus futás, úszás és biciklizés esetén eltér egymástól!

A maximális pulzus számolásos módszerei

Több képlet létezik a maximális pulzus kiszámolására. A régebben használt igen egyszerű „Maximális pulzus = 220 mínusz életkor“ formulát ma már pontatlannak tartják a szakemberek, hiszen az nem veszi figyelembe a sportoló életkorát és edzettségi állapotát. Például, ha 30 éves vagy, akkor 190 bpm (ütés/perc) a maximális pulzusszámod. Ugyanakkor ez a szám elképzelhető, hogy pontos diagnosztikai méréssel eltérhet, hiszen ez csak egy átlagérték. Megoszlanak a vélemények arról a kérdésről, hogy a sportoló neme befolyásolja-e a maximális pulzust, egyes képletekben ez a tényező is megjelenik.

Egy következő ismert képlet az életkort, a nemet és a testsúlyt veszi figyelembe:

• Maximális pulzus = 210 mínusz az életkor fele; mínusz a testsúly 10%-a kg-ban; plusz 4, ha férfi.

Végül egy harmadik, az életkort és az edzettséget figyelembe vevő ismert képlet, melyet a Runners World magazin is javasol a maximális pulzus meghatározására, a Miller formula:

• Maximális pulzus = 217 mínusz (0,85 × életkor); mínusz 3 ha 30 év alatti elit atléta; plusz 2 ha 50 év körüli elit atléta; plusz 4 ha 55 év feletti elit atléta.

A számolásos módszerek általában nem adnak teljesen pontos eredményt, mivel nem képesek a sportoló egyedi sajátosságait figyelembe venni.

A maximális pulzus méréses módszerei

A maximális pulzus pontosabb meghatározására a maximális terheléssel elért pulzus megmérése ad lehetőséget. Ezt például a következőképpen teheted meg:

1. Alaposan melegítsünk be, és igyunk sok folyadékot edzés előtt. Ha van pulzusmérőnk, azt vegyük fel.
2. Még kétszer ismételjük meg a gyors felfelé és lassú lefelé futást úgy, hogy egyre erősebb tempóban fussunk felfelé.
3. Bemelegítés után ússzunk 2x200 m gyorsot, 15 másodperc pihenővel, maximális erőbedobással. Gyengébb úszók tenyérellenállást is használhatnak.

A pulzust legegyszerűbben pulzusmérő óra segítségével ellenőrizheted, ami lehet mellkaspántos, vagy csuklón mérő. Eszköz nélkül, manuálisan is kiszámíthatod a pulzusod a csukló belső részén vagy a nyakon kitapintva. A pulzusod úgy számolhatod ki könnyedén, hogy a mutató- és középsőujjad a nyakadra teszed. Pontosabban a nyak oldalára, ahol ki tudod tapogatni a légcsöved pulzusát. Inkább egy másik változatot szeretnél? A következő lehetőség a csukló szerinti mérés. Ugyancsak az ujjaidat kell használnod, de ebben az esetben a csuklóra kell tenned, pontosabban a csont és az ín közé, a mutatóujj irányába. Sikerült kitapintanod a pulzusod? Akkor nézz az órádra és számold, hogy hányszor dobban a szíved 15 másodperc alatt. Közvetlenül a terhelés után 10-20 mp közötti mérésből érdemes kiszámolni az egy perces pulzust. Nyugalmi pulzus mérése esetén a nagyobb pontosság miatt 30-60 mp-et is érdemes végigszámolni, ügyelve, hogy ne hagyj ki egyetlen ütést sem.

Pulzuszónák és edzéscélok

Milyen céllal és milyen pulzuszónában érdemes dolgozni, erre keressük most a választ. Attól függően, hogy mi a célod egy edzésnél, más-más pulzusértékeken érdemes dolgozni. Tehát a célpulzus meghatározásához a maximális pulzus százalékát kell venned. Ha 30 éves emberünk 70%-on szeretne dolgozni, akkor (220-30)x0,7 lesz a célpulzus, 153 bpm körül. Egészséges egyén esetén tehát az 50-85% közötti tartomány a biztonságos. A szívfrekvencia mutathatja a mozgás szintjét. Azonban minden a célodtól és az edzés típusától függ. Különbség, hogy 5 kilométert vagy a maratont szeretnéd-e lefutni. A pulzusszámod alapján levonhatod a következtetést, hogy mennyire nehéz tevékenységet végzel. 5 különböző zóna létezik, amelyek a szívműködés szintjét százalékokban fejezik ki a maximális szívfrekvenciához (MSF) képest.

Mérsékelt intenzitás (50-60%): Ez a zóna nagyon könnyű, akár órákon át fenntartható. Célja az egészségmegőrzés és a regeneráció például egy nagyon erős terhelés utáni napon. Az edzés az 1. sportzónában nagyon alacsony intenzitással történik. A fő edzési elv az, hogy a teljesítményszint az edzés utáni pihenéskor javul, nem csupán edzés közben.

Zsírégető intenzitás (60-70%): Ez a zóna könnyű, hosszú időtartamon át fenntartható pulzusszámot biztosít, így akár 1-2 órás tevékenységre is alkalmas, legyen ez kardiózás vagy túra, ami folyamatos tempóval megállás nélkül megy. A 2. sportzóna az állóképességi edzésre való, az edzésprogram lényeges része. Az ebben a zónában végzett futások könnyű, anaerob edzések. Az ebben a könnyű zónában végzett hosszú időtartamú edzés hatékony energiafelhasználást eredményez. Azonban a zsírt a legnagyobb arányban a zsírégető és aerob tartományokban használod fel, vagyis 60-75%-os intenzitás során. Ebben a zónában érdemes legalább 40 percen keresztül tartózkodni, de minél hosszabb az időtartam, annál hatékonyabb a zsírégetés. Sokan választják a reggeli éhgyomros zsírégető edzést azért, mert ilyenkor a szervezet nem tud a vérből szénhidrátot felhasználni, hanem egyből a zsírraktárakhoz nyúl és így nagyobb mennyiséget használ el.

Aerob tartomány (70-80%): Bár már szabadul fel laktát a szervezetedben, azt még fel tudod dolgozni és oxigén jelenlétében vagy képes energiát termelni, ami egy gazdaságos, hosszan fenntartható folyamat. Az aerob erő a 3. sportzónában fejleszthető. Az edzési intenzitás nagyobb, mint az 1. és 2. sportzónákban, de főként még mindig aerob. Az edzéshez szükséges energiát egyre kevésbé fedezik a zsír raktárak, a szervezet a szénhidrát tartalékokból fedezi a szükségletet. A 3. sportzónában végzett edzés például regenerálódási szakasszal váltogatott intervallumokból állhat.

Anaerob tartomány (80-90%): Ez a leghatékonyabb zóna állóképességjavítás céljából, itt javarészt szénhidrátból fedezi a szervezet az energiaigényt. Anaerob, tehát oxigén jelenléte nélkül, így a laktátszint megnő a vérben, ami gyors fáradást eredményez. Az edzési intenzitás nagyobb, mint az 1. és 2. sportzónákban, de főként még mindig aerob. Ha a cél a maximális teljesítményű versenyzés, a 4. és 5. sportzónákban kell edzeni.

Maximális teljesítmény (90-100%): Kifejezetten csak sportolók számára ajánlott pulzustartomány nagyon rövid időtartamra. A maximális pulzussal csak az élsportolók edzhetnek, mert az nagyon igénybe veszi a szervezetet. Ezekben a zónákban anaerob módon eddz, legfeljebb 10 perces intervallumokban. Minél rövidebb az intervallum, annál nagyobb az intenzitás. Nagyon fontos az intervallumok közötti kellő regenerálódás. A 4. és 5. sportzónák laboratóriumi körülmények között mért HRmax érték vagy saját teszt végrehajtásával kapott érték segítségével testre szabhatóak.

Az állóképesség fejlesztése érdekében többféle módszert is alkalmaznak az edzők. Célszerű magasabb pulzusszámot alkalmazni illetve váltakoztatni a magasabb és alacsonyabb pulzusértékeket, sportágtól függően. Ilyen például az intervall módszer, tartós módszer vagy a fartlek módszer. Többnyire 80%-os intenzitás felett dolgoznak a sportolók a magas pulzustartomány idején. Amikor egy adott sportzónában edzel, próbáld meg kihasználni az egész zónát. A zóna közepe kiváló cél, de nem szükséges állandóan adott szinten tartani a pulzusszámot. A pulzusszám fokozatosan igazodik az edzési intenzitáshoz. Amikor például az 1. sportzónából a 3.-ba térsz át, a keringési rendszer és a pulzusszám 3-5 perc alatt fog igazodni ehhez.

Pulzus erősítő edzések során

Ritka az, ha valaki méri erősítő edzések során a pulzust, hiszen itt ennek különösebb szerepe nincs. Ha mégis méred, láthatod, hogy nagy súlyos, nagy intenzitású edzések során a sorozatok végzésekor a pulzus magasabb, pihenőidőben pedig alacsonyabb. Az átlagot tekintve vélhetően a mérsékelt intenzitású pulzuszónába fog esni az edzés, így zsírégetésre kevésbé, izomépítésre viszont annál inkább alkalmas. Ha köredzésben dolgozol, tehát több gyakorlatot kapcsolsz össze, akkor könnyebben fenntarthatod a pulzusodat magasabb tartományban. Erősítő edzések közben és után is célszerű BCAA-t vagy glutamint fogyasztani, hiszen ezek segítik az izomregenerációt, ezáltal pedig a fejlődést.

A pulzusmérés szerepe a fejlődésben és megelőzésben

Láthatod tehát, hogy ha figyeled a pulzusodat, pontosan tudni fogod, hogy milyen zónában dolgozol éppen. Ezt könnyedén beállíthatod a célodnak megfelelően, amivel nyilván gyorsabbá válik az odafele vezető út. Ha következetesen edzel, akkor a pulzusod fontos szempont. Pulzusunk nyomon követése segíthet például edzés során a megfelelő tempó belövésében. Terhelés közben mért pulzusunk fontos információval szolgál az adott terhelés intenzitásáról, testünk pillanatnyi állapotáról, sőt hosszabb távon vizsgálva az adatokat az edzésmunkával elért fejlődésnek is jó mutatójává válik. A szívfrekvencia ismeretével megelőzheted a sérüléseket és a túledzettséget. Ha azért edzel, hogy fejlődj, mindenképpen figyelned kéne, hogy hányszor dobban percenként a szíved, mert ennek köszönhetően figyelheted meg a fejlődésedet. A pulzus ismerete nem feltétel az edzésnél, de több előnye is van. Ha van egy kitűzött fitness célod és szeretnéd figyelni, hogy mennyit javult a teljesítményed, mindenképpen ajánljuk, hogy mérd a pulzusod.

A pulzusszám olyan tényezők függvényében igazodik az edzési intenzitáshoz, mint a fittség és a kipihentség szintje, illetve a környezeti tényezők. A célpulzus meghatározásakor figyelembe kell venni az egyén pillanatnyi állapotát és ennek megfelelően beállítani a terhelést. A fentiek mellett megemlítendő még az úgy nevezett maradék pulzusszám vagy pulzus tartalék fogalma is. Erről azért fontos tudni, mert egyes edzéstervekben a sport zóna nem a fentebb említett HRmax-ra, hanem a maradék pulzusszámból számolt pulzus tartományra vonatkozik. A maradék pulzusszám vagy pulzus tartalék (HRR) a maximális pulzusszám (HRmax) és a nyugalmi pulzusszám (HRrest) közötti különbség. A HRR az edzési pulzusszámok kiszámítására használható, az edzési pulzusszám pedig a Karvonen képlettel határozható meg. A fentieket alkalmazva kiszámolhatod illetve elkészítheted a pulzuskontrollos edzéshez szükséges pulzustáblázatot. Ezt a táblázatot használhatod majd a megcélzott pulzustartomány kikereséséhez, amikor az edzésterved szerint 70, 80, 90, stb. százalékos cél intenzitáson kell bizonyos edzésszakaszokat megtenned. Ha jól mérted a tényleges maximális és nyugalmi pulzusodat, akkor várhatóan ezt a táblázatot több hónapig is használhatod majd változtatás nélkül.

A közelmúltban az edzés területén is elterjedt a „hi-tech”. Az emberek az edzés során a pulzusukat, az elégetett kalóriákat és egy csomó más értéket is ellenőriznek. Az edzés alatti pulzusszámot aktivitásmérővel, mellkaspánttal, okosórával, okostelefonnal is mérheted, de a már említett fitneszgépek is képesek rá. A hatékony edzések érdekében ügyelj a folyadékpótlásra, a megfelelő mennyiségű és minőségű alvásra, a stressz kerülésére, és lehetőleg mindig ugyanabban a napszakban eddz. Ha kánikula van, eddz légkondicionált teremben vagy a szabadban kora reggeli/késő esti órákban.

Egészséges és abnormális pulzusértékek

A megfelelő pulzus nemcsak az egészség megőrzéséhez fontos az életben. A szívfrekvenciát nemcsak azért éri meg edzés közben is figyelni, hogy megelőzzük a túledzettséget és a sérüléseket, hanem azért is, hogy a kívánt hatást érjük el az edzéssel. Az egészséges pulzusszám relatív érték - mindig attól függ, hogy a test milyen állapotáról beszélünk. A felnőttek esetében az egészséges nyugalmi pulzusszám percenként 60 és 100 közé esik, az ideális érték 72-76. Ha a szívverés üteme tartósan ennek közelében marad, akkor az jó jel. Azt mutatja ugyanis, hogy a szív nem dolgozik túl keményen, s a vért hatékonyan szivattyúzza át az egész testen. A szív abnormális ritmusának a rendszertelen, a túl alacsony és a túl magas pulzust tartják.

Bradikardia (túl alacsony pulzus)

Alacsony vérnyomás (bradikardia) - a nyugalmi pulzus túl lassú, pontosabban kevesebb mint 60 szívverés. A lassú pulzus többnyire veszélytelen, de ezt orvosnak kell megállapítania. Azt az állapotot, amikor a nyugalmi pulzus kevesebb, mint 60 (egyes források szerint 50) dobbanás percenként, bradycardianak nevezik. Sportolók esetében csak azt a szívfrekvenciát tartják túl alacsonynak, amely további tünetekkel, például gyengeséggel, fáradtsággal és szédüléssel jár. Az alacsony pulzusszám - például a jól edzett sportolók esetében - a hatékonyan működő szív jele lehet, de jelezhet zavart, komplikációt is a keringési rendszerünkben. Az egészségi kockázatok a lassú pulzus miatt akkor alakulhatnak ki, ha a szívverések száma már olyan alacsony, ami nem elegendő a vér megfelelő sebességű keringetésére. Ilyenkor a szív nem pumpál elég gyorsan ahhoz, hogy elegendő friss vér jusson az agyba, és a véráramlást az egész testben fenntartsa. Az ájulás - amely veszélyes esésekhez és csonttörésekhez is vezethet - a bradycardia egyik leggyakoribb tünete, de egyben az első jele is lehet annak, hogy a beteg pulzusa lelassul. A szervezet természetesen nem fogadhatja el, hogy lassúbb a pulzus, amit úgy kompenzálhat, hogy keményebb összehúzódásokra ösztönzi a szívet, amely így képes lépést tartani a szervezet oxigéntartalmú vérigényével. Ez magas vérnyomást és akár szívelégtelenséget is eredményezhet, ha a szívizom túl sokáig dolgozik túl keményen.

A kutatások azonban arra vallanak, hogy a bradycardia nem növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, azaz nem a szívroham előfutára. Egy orvos, Ajay Dharod, a Wake Forest gyógyászati központ kardiológusa és csapata megállapította, hogy "az alacsony pulzus önmagában nem utal a szívbetegség irányába tartó elkerülhetetlen elmozdulásra". Dr. Dharod pedig azt állítja, hogy a 40-es vagy 50-es éveikben járó betegek prognózisa nagyon jó az alacsony pulzusszám esetében, ha nincs más tünetük. Ha csak a bradycardia jelentkezik, de más tünetek nincsenek, talán nincs is szükség kezelésre. Ha azonban valaki gyakran elájul, fejfájás kínozza, vagy mellkasi fájdalmat tapasztal, feltétlenül beszéljen az orvosával.

A bradikardia lehetséges okai

Sok esetben a bradycardia a szinuszcsomó problémáira vezethető vissza. A szinuszcsomót néha a szív természetes ritmusszabályozójának hívják. Ez a sejtcsoport a szív felső részében helyezkedik el, és olyan elektromos jeleket küld, amelyek segítenek a szívverés szabályozásában. Ha a szinuszcsomó megsérült, vagy nem működik megfelelően, a pulzus lelassulhat, felgyorsulhat vagy inkonzisztenssé válhat. A bradycardia másik gyakori oka a pajzsmirigybetegség. Az alacsony pajzsmirigy-funkció (hypothyreosis) számos egészségi gondot okozhat, beleértve az alacsony pulzust. A pajzsmirigy-betegség gyógyszeres kezelése és az életmód megváltoztatása segíthet javítani a bradycardián. Az alacsony pulzusszám lehet bizonyos gyógyszerek mellékhatása is. A szívelégtelenség kezelésére alkalmazott gyógyszerek például, a magas vérnyomás ellenes béta-blokkolók is kiválthatják, de más gyógyszerek mellékhatásaként is lelassulhat a pulzus. Az alacsony pulzus néha alacsony vérnyomással párosul, ezt hipotenziónak nevezik.

Tachikardia (túl magas pulzus)

Akkor mondhatjuk, hogy a pulzus túl magas, ha hosszabb időn át a maximális szívfrekvenciádnál intenzívebben edzel. Teljesen természetes, ha szívritmusunk felgyorsul fizikai aktivitás, stressz vagy izgalom hatására, akárcsak ha lelassul alváskor. Bármely típusú rendellenes pulzusszámot ritmuszavarnak nevezik. A szerzett szívbetegségek azonban - például a szívinfarktus miatt kialakult szívizom-károsodás - jelentős rizikófaktorai a szívritmuszavar kialakulásának. A hegesedés vagy a kóros szöveti lerakódások például bradycardiát, azaz lelassult szívverést, kamrai extraütéseket okozhatnak, míg más betegségek a szív ingervezető rendszerének zavarához vezethetnek, ami pedig akár tachycardiát, vagyis felgyorsult, szabálytalan szívveréssel járó ritmuszavart is eredményezhet. Az alacsony vérnyomás, a helytelen étrend vagy az elhízás éppúgy magasabb pulzusszámhoz vezethetnek, mint a különböző szívproblémák, illetve a pajzsmirigy-túlműködés.

A pulzus és vérnyomás kapcsolata

A szív és érrendszer állóképessége, ha kocogni kezdünk, szaporábban kezd verni szívünk, vérnyomásunk emelkedik. Ha a tempót nem változtatjuk, akkor egy kis idő elteltével állandósul az állapot és a pulzusszám, vérnyomásérték nem változik, hanem egyenletesen magasabb marad a nyugalmi értéknél. Ezt az állapotot „steady state’-nek, vagyis állandósult állapotnak nevezzük. Ha az iramot fokozzuk, akkor felgyorsul a szív munkája, egyre többször húzódik össze, ugyanígy a vérnyomás szisztolés értéke tovább nő, viszont a diasztolés érték csökken. Mindez egészen addig folytatódhat, amíg el nem érjük tűrőképességünk határát, ill. a maximális pulzusszámot és vérnyomásértéket. Ugyanakkor a vérnyomásérték maximuma nem függ az életkortól, általában az egészséges felnőttek esetében 220/0Hgmm, annál semmi esetre sem több. Az első, ú.n. szisztolés vérnyomásérték megmutatja, hogy a szívösszehúzódás pillanatában, amikor kipumpálja a vért, mekkora a periférián (vagyis a szíven kívüli erekben) mért nyomás. Mivel testmozgás alatt a szív nagy erővel és szaporábban húzódik össze, ezért az erekben mért nyomás emelkedik. A diasztolés, vagy második vérnyomásérték azt az erekben mért nyomást mutatja meg, amikor a szív telődik vérrel. Tehát ekkor a legkisebb a nyomás a perifériás erekben. Ez a terhelés során csökken. Rendszeres állóképességi sport hatására a szisztolés és diasztolés vérnyomásérték is csökken, akár 10-30 Hgmm-rel, vagyis a magas vérnyomásban szenvedőknek is ajánlható. Azonban léteznek olyan sportágak, amelyek fokozzák a vérnyomást, mint például a súlyzós edzés, súlyemelés, erőemelés, küzdősportok nagy része.

A rendszeres testmozgás hatása a szívre

Mind tudjuk, hogy a rendszeres testmozgás elengedhetetlen része a hosszú és egészséges életnek. A kiegyensúlyozott pulzusszám mind nyugalmi állapotban, mind pedig sportolás közben fontos, hiszen ez jelzi, hogy a szív minden helyzetben képes megfelelő mennyiségű vért pumpálni a szervezetbe. A rendszeres testedzéshez a szívérrendszer alkalmazkodással válaszol. Néhány hónap elteltével a szív nagyobb erővel húzódik össze, ezáltal egyszerre több vért tud a vérpályába továbbítani. Mindez azt jelenti, hogy a nyugalmi pulzusszám lassul, vagyis a szívnek kevesebbszer kell dobbannia ahhoz, hogy ugyanannyi friss, oxigéndús vért küldjön a szervekhez, szövetekhez. Ez a folyamat különösen az ú.n. állóképességi sportprogram hatására alakul ki. Emellett nem csak a szervek oxigénellátása, hanem a szív oxigénellátása is javul, mivel a rendszeres mozgás hatására aprócska hajszálerek nyílnak ki és továbbítják a friss vért a szívizom különböző területeihez. A nyugalmi pulzusszám is csökken, amely részben az ú.n. paraszimpatikus tónusfokozódásnak köszönhető. A versenyszerűen úszók, hosszútávfutók, triatlonosok nyugalmi pulzusa akár 28/perc értékre is csökkenhet. Mindezek miatt a rendszeres mozgás a szívegészségnek egyik legfontosabb eleme.

tags: #atlagpulzus #merkozes #alatt

Népszerű bejegyzések:

• A magyar kosárlabda dicső múltja és sikerei
• Az Enthroners és Cowbells összecsapások története
• A junior válogatott célkitűzései
• A sportág töretlen népszerűségéről
• Aktuális események a magyar futballban és Újszászon