A magyar kosárlabda-válogatott története és az 1999-es csapat újraegyesülése

A kosárlabda magyarországi elterjesztése Kuncze Géza testnevelő tanár nevéhez fűződik, aki 1912-ben egy müncheni tanfolyamon a kosárlabda Németországban játszott, palánk nélküli változatát ismerte meg (korbball). Először a kereskedelmi iskolákban - Mester utcai, Vas utcai, Wesselényi utcai - terjedt a játék, az itt tanító testnevelők nemcsak megtanították a játékot, de egymás között sorozatmérkőzéseket is vívtak. A Mester utcai kereskedelmi lett az ország „labdajáték” iskolája. Számolatlanul ontotta az itt tanító Molnár József a válogatott játékosokat.

A magyar kosárlabda intézményesülése és korai sikerei

1925-ben megalakul a TF. A Testnevelési Főiskola megszervezése nagy eseménye volt a két háború közötti kultúrpolitikának. Ugyanebben az évben a Magyar Atlétikai Szövetség befogadta a sportágat, keretein belül megalakította a Kosárlabda Bizottságot. Magyarországon 1933-ig a palánk nélküli kosárlabdát játszották. Ebben az évben azonban a Torinóban rendezett Főiskolai Világbajnokságon a válogatott megismerkedett a palánkos kosárlabdával, mely hazánkban is gyorsan elterjedt.

Az első hivatalos bajnokságot a MASZ Kosárlabdajáték Bizottsága írta ki 1933-ban tíz csapat részvételével. Az első magyar bajnok a közgazdászhallgatók csapata, a KEAC. A magyar férfi kosárlabda-válogatott története az 1935-ös EuroBasketen kezdődött, ahol a csapat a kilencedik helyet szerezte meg. Ez a kezdeti eredmény maga volt a bizonyíték arra, hogy a magyar férfi kosárlabdázók képesek versenyre kelni Európa legjobbjaival a kontinentális színtéren. A berlini olimpiára azonban a sportvezetők már nem nevezték a csapatot.

Az egyesületek csak a harmincas évektől foglalkoztak a női kosárlabdával, s ebben élen járt a MAFC, a BEAC és a TFSC. A magyar női kosárlabda-válogatott első országok közötti mérkőzését 1942-ben játszotta. Újabb lökést adott a fejlődésnek a dr. Hepp Ferenc fordításában megjelenő szabálykönyv, amely 1938-ban került kiadásra. A kosárlabda népszerűsége gyorsan nőtt országszerte, 1938-ban 36 férficsapat nevezett a bajnokságba.

A szövetség megalakulása és a háború utáni felemelkedés

A nagymértékű fejlődés szükségessé tette a kosárlabda kiválását az Atlétikai Szövetségből. Az OSK tanácstermében tartott alakuló közgyűlésen Tatár István a MASZ nevében búcsúzott a kosárlabdázóktól. 1942-ben két ambiciózus fiatal testnevelő tanár, Balogh Gyula és Szabó János vállalkozott arra, hogy önálló vállalkozásként kiadja az első magyar nyelvű kosárlabda szakkönyvet. A második világháború kellős közepén megalakult szövetség lelkes társadalmi munkásokból állt, akik elkészítették a bajnokságok versenykiírásait, biztosították a termeket és játékvezető küldéseket.

A háború után az állami irányítás a sportban is hamarosan érvényesült. Az egyesületi élet ebben a koncepcióban háttérbe szorult, a válogatott keretek tevékenysége került előtérbe, gyakorlatilag ez határozta meg a magyar kosárlabda sport helyzetét. Új, társadalmi egyesületek szerveződtek a háború után. Hamarosan három együttes emelkedett ki: a Honvéd, a MAFC és a MÁVAG. A három nagycsapat mellett megnyugtató fejlődés indult vidéken is. Székesfehérvár, Sopron, Szeged, Diósgyőr, Pécs fokozatosan méltó ellenfelei lettek a fővárosi csapatoknak.

Különösen az 1950-es években vált a magyar férfi kosárlabda-válogatott az európai kosárlabda egyik domináns erejévé. A sok jó játékosból szinte észrevétlenül alakította ki Páder János azt a válogatottat, amely sikert sikerre halmozott. A csúcsot 1955 jelentette: Európa-bajnoki aranyérem Budapesten! Magyarország válogatottja nagy küzdelemben 14 ponttal győzött a szovjet válogatott ellen.

A nők hasonlóan sikeres időszakra tekinthetnek vissza. Az 1950-ben Budapesten rendezett női EB-n Magyarország játszotta a döntőt a Szovjetunió ellen. 1957-ben Hepp Ferenc lett a Szövetség elnöke, aki a nemzetközi szövetségben is fontos pozíciót töltött be.

A magyar kosárlabda nemzetközi eredményei - válogatottak és klubok

A magyar férfi és női kosárlabda válogatottak, valamint klubcsapataink figyelemre méltó eredményeket értek el a nemzetközi porondon. Az alábbi táblázat összefoglalja a legjelentősebb sikereket:

Az 1999-es Európa-bajnokságon szerepelt csapat újraegyesülése

Az 1999-ben Európa-bajnokságon szerepelt magyar válogatott lép majd pályára Vlade Divac, a szerbek legendás kosarasának csapata ellen a magyar All Star-gálán, melyre február 19-én kerül sor a budapesti Sportmax-Hegyvidékben. A szövetség tájékoztatása szerint a Dávid Kornél nevével fémjelzett együttesben a meccs időpontjában külföldre utazó Boros Zoltánon kívül mindenki ott lesz, aki az eddigi utolsó magyar Eb-szereplés részese volt, igaz Mészáros Zalán és Halm Roland sérülés miatt vélhetően csak a kispadon szoríthat társaikért. A csapat edzője ugyanúgy a Mészáros Lajos, Rezák László "kettős" lesz, mint 11 évvel ezelőtt.

Az ellenfél: Vlade Divac és csapata

A Szerb Olimpiai Bizottság elnöke, a világ- és Európa-bajnok, olimpiai ezüstérmes Vlade Divac által vezetett együttessel küzdenek meg Dávidék. Az észak-amerikai profi kosárlabda-bajnokságban (NBA) 16 idény alatt több mint ezer mérkőzésen szerepelt center az elmúlt évek magyarországi légiósaival lép együtt pályára. Biztosan egy oldalon pattogtat majd a szerb sztárral többek között Dzunic Branislav, Stojan Ivkovic és Zoran Kmezic. Mellettük könnyen elképzelhető, hogy a Szerb Olimpiai Bizottság alelnöke, a korábbi kiváló játékos, Zarko Paspalj is játszik, legalábbis Divac nagyon szeretné barátját rábírni a budapesti vendégszereplésre.

A gála főmérkőzése és a modern kori kihívások

Az esemény főmérkőzésén a magyar válogatott az NB I legjobb légiósaival csap össze. A "vendégcsapat" tagjaira január 24. és február 13. között lehet szavazni a www.hunbasket.hu honlapon.

A 60-as évek vége óta a magyar férfi kosárlabda-válogatott kevesebb sikert ért el a nemzetközi porondon. Az EuroBasketen való részvétel 1999-ig váratott magára, majd 2017-ben és 2022-ben sikerült ismét kvalifikálniuk magukat. Ez idő alatt a csapat küzdelmei és kitartása ellenére nem sikerült elérniük az egykoron megszokott magas szintet. Az újraéledés jeleit mutató magyar kosárlabda-válogatott 2022-es EuroBasket kvalifikációs sikerével ismét bebizonyította, hogy képes meglepetéseket okozni. A csoportjukban a címvédő Szlovénia elleni győzelem különösen emlékezetes pillanat volt, amely újra felébresztette a magyar szurkolók reményeit és bizalmát a nemzeti csapat iránt.

A magyar férfi kosárlabda-válogatott szurkolójának lenni olyan, mint amikor az ember a szerencsejáték online világában megnyomja a pörgetés gombot: sosem lehet tudni, milyen eredmény vár rá. Ez az izgalom és a kiszámíthatatlanság teszi különlegessé a meccseket. Az egyik pillanatban még a csapat fantasztikus játékot nyújt, a következőben pedig csalódást okoz. A magyar kosárlabda-válogatott jelenlegi helyzete és a jövőképe pozitív kihívásokkal és lehetőségekkel teli. A csapatnak továbbra is dolgoznia kell azon, hogy rendszeresen részt vehessen a nagy nemzetközi tornákon, és hogy ismét felépíthesse régi dicsőségét. A magyar kosárlabda-válogatott történelme és jelenlegi helyzete egyaránt tanúbizonyságot tesz a sportág változékonyságáról és a kitartás fontosságáról. A csapat múltbeli sikerei inspirálóak lehetnek a jelenlegi és jövendőbeli generációk számára, míg a közelmúltbeli fejlesztések és teljesítmények alapul szolgálhatnak a további előrelépéshez.

A magyar kosárlabda legendái és kiemelkedő alakjai

Szombaton, az MKOSZ Budaörsi Székházában tartották a Kosarasok Klubja idei rendezvényét, amelyen a sportág legendái közül közel százan jelentek meg. 2005-ben az All Star Kosárlabda Gála keretében 25 női, 25 férfi játékos, és 10 edző kapott helyet a legendák között. Fotók, slide: hunbasket.hu, Kosarasok Klubja. A magyarországi kosárlabdázás során számos kiemelkedő személyiség járult hozzá a sportág fejlődéséhez és sikereihez.

• Kuncze Géza: Mint a bp.-i Vas utcai Felső kereskedelmi Isk. tanára, tanulmányúton, Münchenben ismerkedett meg a kosárlabdajátékkal (1912), hazatérve isk.-jában meghonosította.
• Dr. Hepp Ferenc: A nemzetközi kosárlabda szabályok magyarországi meghonosítója. A hazai és nemzetközi szövetségben is elismert munkát végzett. Ott volt a szövetség alapítói között, vezetésével az összes a magyarok az összes EB-n részt vehettek.
• Molnár József: A Mester utcai kereskedelmi lett az ország „labdajáték” iskolája. Számolatlanul ontotta az itt tanító Molnár József a válogatott játékosokat.
• Páder János: A sok jó játékosból szinte észrevétlenül alakította ki azt a válogatottat, amely sikert sikerre halmozott, melynek csúcsa az 1955-ös Európa-bajnoki aranyérem volt.
• Dávid Kornél: Első és eddig egyetlen Magyar NBA játékosként 109 NBA mérkőzésen játszott átlag 12,5 percet meccsenként, 5.0 pontos átlaggal.
• Dobos Gyula: Válogatott: 332, olimpiai 4. Megjegyzés: a korszak meghatározó irányítója, 1964-ben az utolsó olimpiai részvételünkkor a magyar válogatott (13.
• Zsíros Tibor: Válogatott: 270, olimpiai 4. Megjegyzés: kitűnő irányító, nagyszerű védőjátékos. Tizenkét év alatt hat Eb-n vett részt.
• Balogh Gyula és Szabó János: 1942-ben ők vállalkoztak arra, hogy önálló vállalkozásként kiadják az első magyar nyelvű kosárlabda szakkönyvet.
• Dr. Bartha Ferenc: Másfél évtizeden keresztül, 2006-ig irányította a honi kosárlabdaéletet összefogó szövetséget, az MKOSZ-t.
• Tiboldi tanár úr: Ő volt, aki felszereltette Szolnokon és a megyében az első kosárlabda palánkot, az ő irányításával indult el e csodálatos sportág hódító útjára.

A magyar kosárlabda-válogatott múltja, jelene és az 1999-es csapat újraegyesülése

A kosárlabda magyarországi elterjesztése Kuncze Géza testnevelő tanár nevéhez fűződik, aki 1912-ben egy müncheni tanfolyamon a kosárlabda Németországban játszott, palánk nélküli változatát ismerte meg (korbball). Először a kereskedelmi iskolákban - Mester utcai, Vas utcai, Wesselényi utcai - terjedt a játék, az itt tanító testnevelők nemcsak megtanították a játékot, de egymás között sorozatmérkőzéseket is vívtak. A Mester utcai kereskedelmi lett az ország „labdajáték” iskolája. Számolatlanul ontotta az itt tanító Molnár József a válogatott játékosokat.

A magyar kosárlabda intézményesülése és korai sikerei

1925-ben megalakul a TF. A Testnevelési Főiskola megszervezése nagy eseménye volt a két háború közötti kultúrpolitikának. Ugyanebben az évben a Magyar Atlétikai Szövetség befogadta a sportágat, keretein belül megalakította a Kosárlabda Bizottságot. Magyarországon 1933-ig a palánk nélküli kosárlabdát játszották. Ebben az évben azonban a Torinóban rendezett Főiskolai Világbajnokságon a válogatott megismerkedett a palánkos kosárlabdával, mely hazánkban is gyorsan elterjedt.

Az első hivatalos bajnokságot a MASZ Kosárlabdajáték Bizottsága írta ki 1933-ban tíz csapat részvételével. Az első magyar bajnok a közgazdászhallgatók csapata, a KEAC. A magyar férfi kosárlabda-válogatott története az 1935-ös EuroBasketen kezdődött, ahol a csapat a kilencedik helyet szerezte meg. Ez a kezdeti eredmény maga volt a bizonyíték arra, hogy a magyar férfi kosárlabdázók képesek versenyre kelni Európa legjobbjaival a kontinentális színtéren. A berlini olimpiára azonban a sportvezetők már nem nevezték a csapatot.

Az egyesületek csak a harmincas évektől foglalkoztak a női kosárlabdával, s ebben élen járt a MAFC, a BEAC és a TFSC. A magyar női kosárlabda-válogatott első országok közötti mérkőzését 1942-ben játszotta. Újabb lökést adott a fejlődésnek a dr. Hepp Ferenc fordításában megjelenő szabálykönyv, amely 1938-ban került kiadásra. A kosárlabda népszerűsége gyorsan nőtt országszerte, 1938-ban 36 férficsapat nevezett a bajnokságba.

A szövetség megalakulása és a háború utáni felemelkedés

A nagymértékű fejlődés szükségessé tette a kosárlabda kiválását az Atlétikai Szövetségből. Az OSK tanácstermében tartott alakuló közgyűlésen Tatár István a MASZ nevében búcsúzott a kosárlabdázóktól. 1942-ben két ambiciózus fiatal testnevelő tanár, Balogh Gyula és Szabó János vállalkozott arra, hogy önálló vállalkozásként kiadja az első magyar nyelvű kosárlabda szakkönyvet. A második világháború kellős közepén megalakult szövetség lelkes társadalmi munkásokból állt, akik elkészítették a bajnokságok versenykiírásait, biztosították a termeket és játékvezető küldéseket.

A háború után az állami irányítás a sportban is hamarosan érvényesült. Az egyesületi élet ebben a koncepcióban háttérbe szorult, a válogatott keretek tevékenysége került előtérbe, gyakorlatilag ez határozta meg a magyar kosárlabda sport helyzetét. Új, társadalmi egyesületek szerveződtek a háború után. Hamarosan három együttes emelkedett ki: a Honvéd, a MAFC és a MÁVAG. A három nagycsapat mellett megnyugtató fejlődés indult vidéken is. Székesfehérvár, Sopron, Szeged, Diósgyőr, Pécs fokozatosan méltó ellenfelei lettek a fővárosi csapatoknak.

Különösen az 1950-es években vált a magyar férfi kosárlabda-válogatott az európai kosárlabda egyik domináns erejévé. A sok jó játékosból szinte észrevétlenül alakította ki Páder János azt a válogatottat, amely sikert sikerre halmozott. A csúcsot 1955 jelentette: Európa-bajnoki aranyérem Budapesten! Magyarország válogatottja nagy küzdelemben 14 ponttal győzött a szovjet válogatott ellen.

A nők hasonlóan sikeres időszakra tekinthetnek vissza. Az 1950-ben Budapesten rendezett női EB-n Magyarország játszotta a döntőt a Szovjetunió ellen. 1957-ben Hepp Ferenc lett a Szövetség elnöke, aki a nemzetközi szövetségben is fontos pozíciót töltött be.

A magyar kosárlabda nemzetközi eredményei - válogatottak és klubok

A magyar férfi és női kosárlabda válogatottak, valamint klubcsapataink figyelemre méltó eredményeket értek el a nemzetközi porondon. Az alábbi táblázat összefoglalja a legjelentősebb sikereket:

Az 1999-es Európa-bajnokságon szerepelt csapat újraegyesülése

Az 1999-ben Európa-bajnokságon szerepelt magyar válogatott lép majd pályára Vlade Divac, a szerbek legendás kosarasának csapata ellen a magyar All Star-gálán, melyre február 19-én kerül sor a budapesti Sportmax-Hegyvidékben. A szövetség tájékoztatása szerint a Dávid Kornél nevével fémjelzett együttesben a meccs időpontjában külföldre utazó Boros Zoltánon kívül mindenki ott lesz, aki az eddigi utolsó magyar Eb-szereplés részese volt, igaz Mészáros Zalán és Halm Roland sérülés miatt vélhetően csak a kispadon szoríthat társaikért. A csapat edzője ugyanúgy a Mészáros Lajos, Rezák László "kettős" lesz, mint 11 évvel ezelőtt.

Az ellenfél: Vlade Divac és csapata

A Szerb Olimpiai Bizottság elnöke, a világ- és Európa-bajnok, olimpiai ezüstérmes Vlade Divac által vezetett együttessel küzdenek meg Dávidék. Az észak-amerikai profi kosárlabda-bajnokságban (NBA) 16 idény alatt több mint ezer mérkőzésen szerepelt center az elmúlt évek magyarországi légiósaival lép együtt pályára. Biztosan egy oldalon pattogtat majd a szerb sztárral többek között Dzunic Branislav, Stojan Ivkovic és Zoran Kmezic. Mellettük könnyen elképzelhető, hogy a Szerb Olimpiai Bizottság alelnöke, a korábbi kiváló játékos, Zarko Paspalj is játszik, legalábbis Divac nagyon szeretné barátját rábírni a budapesti vendégszereplésre.

A gála főmérkőzése és a modern kori kihívások

Az esemény főmérkőzésén a magyar válogatott az NB I legjobb légiósaival csap össze. A "vendégcsapat" tagjaira január 24. és február 13. között lehet szavazni a www.hunbasket.hu honlapon.

A 60-as évek vége óta a magyar férfi kosárlabda-válogatott kevesebb sikert ért el a nemzetközi porondon. Az EuroBasketen való részvétel 1999-ig váratott magára, majd 2017-ben és 2022-ben sikerült ismét kvalifikálniuk magukat. Ez idő alatt a csapat küzdelmei és kitartása ellenére nem sikerült elérniük az egykoron megszokott magas szintet. Az újraéledés jeleit mutató magyar kosárlabda-válogatott 2022-es EuroBasket kvalifikációs sikerével ismét bebizonyította, hogy képes meglepetéseket okozni. A csoportjukban a címvédő Szlovénia elleni győzelem különösen emlékezetes pillanat volt, amely újra felébresztette a magyar szurkolók reményeit és bizalmát a nemzeti csapat iránt.

A magyar férfi kosárlabda-válogatott szurkolójának lenni olyan, mint amikor az ember a szerencsejáték online világában megnyomja a pörgetés gombot: sosem lehet tudni, milyen eredmény vár rá. Ez az izgalom és a kiszámíthatatlanság teszi különlegessé a meccseket. Az egyik pillanatban még a csapat fantasztikus játékot nyújt, a következőben pedig csalódást okoz. A magyar kosárlabda-válogatott jelenlegi helyzete és a jövőképe pozitív kihívásokkal és lehetőségekkel teli. A csapatnak továbbra is dolgoznia kell azon, hogy rendszeresen részt vehessen a nagy nemzetközi tornákon, és hogy ismét felépíthesse régi dicsőségét. A magyar kosárlabda-válogatott történelme és jelenlegi helyzete egyaránt tanúbizonyságot tesz a sportág változékonyságáról és a kitartás fontosságáról. A csapat múltbeli sikerei inspirálóak lehetnek a jelenlegi és jövendőbeli generációk számára, míg a közelmúltbeli fejlesztések és teljesítmények alapul szolgálhatnak a további előrelépéshez.

A magyar kosárlabda legendái és kiemelkedő alakjai

Szombaton, az MKOSZ Budaörsi Székházában tartották a Kosarasok Klubja idei rendezvényét, amelyen a sportág legendái közül közel százan jelentek meg. 2005-ben az All Star Kosárlabda Gála keretében 25 női, 25 férfi játékos, és 10 edző kapott helyet a legendák között. Fotók, slide: hunbasket.hu, Kosarasok Klubja. A magyarországi kosárlabdázás során számos kiemelkedő személyiség járult hozzá a sportág fejlődéséhez és sikereihez.

• Kuncze Géza: Mint a bp.-i Vas utcai Felső kereskedelmi Isk. tanára, tanulmányúton, Münchenben ismerkedett meg a kosárlabdajátékkal (1912), hazatérve isk.-jában meghonosította.
• Dr. Hepp Ferenc: A nemzetközi kosárlabda szabályok magyarországi meghonosítója. A hazai és nemzetközi szövetségben is elismert munkát végzett. Ott volt a szövetség alapítói között, vezetésével az összes a magyarok az összes EB-n részt vehettek.
• Molnár József: A Mester utcai kereskedelmi lett az ország „labdajáték” iskolája. Számolatlanul ontotta az itt tanító Molnár József a válogatott játékosokat.
• Páder János: A sok jó játékosból szinte észrevétlenül alakította ki azt a válogatottat, amely sikert sikerre halmozott, melynek csúcsa az 1955-ös Európa-bajnoki aranyérem volt.
• Dávid Kornél: Első és eddig egyetlen Magyar NBA játékosként 109 NBA mérkőzésen játszott átlag 12,5 percet meccsenként, 5.0 pontos átlaggal.
• Dobos Gyula: Válogatott: 332, olimpiai 4. Megjegyzés: a korszak meghatározó irányítója, 1964-ben az utolsó olimpiai részvételünkkor a magyar válogatott (13.
• Zsíros Tibor: Válogatott: 270, olimpiai 4. Megjegyzés: kitűnő irányító, nagyszerű védőjátékos. Tizenkét év alatt hat Eb-n vett részt.
• Balogh Gyula és Szabó János: 1942-ben ők vállalkoztak arra, hogy önálló vállalkozásként kiadják az első magyar nyelvű kosárlabda szakkönyvet.
• Dr. Bartha Ferenc: Másfél évtizeden keresztül, 2006-ig irányította a honi kosárlabdaéletet összefogó szövetséget, az MKOSZ-t.
• Tiboldi tanár úr: Ő volt, aki felszereltette Szolnokon és a megyében az első kosárlabda palánkot, az ő irányításával indult el e csodálatos sportág hódító útjára.

tags: #magyar #kosarlabda #valogatott #1999

Népszerű bejegyzések:

• Aktuális információk a Budakalászi Kézilabda csapatáról
• Amanda Kurtovic emlékezetes BL-meccsei
• Jegyárak FTC Kaposvár
• Manchester United legyőzte az Arsenalt
• A bajnokság rendje az NB III-ban