A labdarúgó MOL Magyar Kupa lebonyolítási rendszere és aktuális szabályai
A labdarúgó MOL Magyar Kupa történelme 1909 óta íródik, és az MLSZ kuparendszere változatlanul két versenysorozatot foglal magában, melyből a Magyar Kupa a rangosabb. A 111 éve alapított kupa az egyik legnagyobb múltra visszatekintő európai nemzeti kupasorozat. Az idei MOL Magyar Kupa számos újdonságot tartogat a következő évi kiírásra, és sok mindenben eltér a korábbi évek gyakorlatától.
A 2020/2021-es idénytől öt éven át a MOL lesz a névadó szponzora a labdarúgó Magyar Kupának, amely megújult lebonyolítási rendszerrel és friss arculattal jelentkezik. Hernádi Zsolt, a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója a névadó szponzori együttműködésről elmondta, új lendületet akarnak adni a Magyar Kupának. „Célunk, hogy közelebb vigyük az emberekhez a MOL-t, erre pedig a sporttámogatás az egyik leghatékonyabb eszköz, hiszen a sport iránti elkötelezettség tömegeket képes megmozgatni. A MOL a fiatal tehetségek felkarolásától kezdve a profi sportolók támogatásán át a helyi sportegyesületek és közösségek rendszeres segítéséig a magyar sportélet minden mozzanatában jelen van” - jelentette ki Hernádi.
Csányi Sándor, az MLSZ elnöke szerint: "Ahogy a MOL jelen van Magyarország teljes területén, úgy a kupa az a versenysorozat, amelyben országunk minden régiója képviselteti magát. A legjobb amatőrcsapatok évről évre bizonyítják, hogy a kupában egy-egy mérkőzésen akár az élvonalbeli klubokkal szemben is fel lehet venni a versenyt, így a kisebb településeken minden kupaforduló különleges alkalom, miként a döntő a magyar labdarúgás igazi ünnepe, különösen a Puskás Aréna gyepén". A közlemény szerint ősztől a szurkolók az ország minden részén találkozni fognak az új arculat elemeivel, a mérkőzések előtt hallható lesz az új Magyar Kupa-himnusz, és internetes honlapot is indítanak, melyen csak a kupával kapcsolatos legfrissebb hírekről, érdekességekről számolnak be.
A verseny lebonyolítási rendszere és a résztvevő csapatok
A feljutók augusztus 6-7.-én vívják az első országos kört. A 160 csapatból 128 lesz érdekelt, mivel a 12 NB I-es és a 20 NB II-es gárda az első két körben kiemelést élvez. A 3. Az első két körben résztvevő NB III-as osztályú, illetve a megyékből felkerülő jogosultakat az MLSZ versenybizottsága a földrajzi elhelyezkedésük alapján 4 darab sorsolási csoportba sorolja be (Észak-Kelet, Dél-Kelet, Észak-Nyugat, Dél-Nyugat).
Az azonos divíziókba került csapatok kerülnek egymással összesorsolásra. A csoporton belül nincs kiemelés, bárki játszhat bárkivel, de az alacsonyabb osztályú fél a pályaválasztó. Fontos kiemelni, hogy a továbbjutás minden körben egy mérkőzésen dől el. Amennyiben a rendes játékidőben döntetlen az eredmény - függetlenül a csapatok osztályba sorolásától -, akkor 2 x 15 perces hosszabbítás következik. A döntőt pedig 2021 tavaszán ismét a Puskás Arénában rendezik, a győztes az Európa-liga selejtezőjébe jut.
Cserelehetőségek a szabályok tükrében
A cserelehetőségeket illetően egyelőre két eshetőséggel számol a versenykiírás. A jelenlegi állapotok szerint sportszervezetenként maximum 12 játékos neve szerepeltethető a jegyzőkönyvben. A rendes játékidőben egy csapat maximum háromszor szakíthatja meg a játékot és ötöt cserélhet. Ha az IFAB a 2021/22-es bajnoki évre vonatkozóan nem hosszabbítja meg a három helyett öt cserét engedélyező szabályát, akkor a jegyzőkönyvben sportszervezetenként legfeljebb 7 cserejátékost lehet feltüntetni, közülük pedig 3 küldhető pályára.
A legsikeresebb csapat
A Magyar Kupa történetének legsikeresebb együttese a Ferencváros, amely 23-szor hódította el a trófeát.
Az MLSZ stratégiája és az "ötmagyaros" támogatási rendszer
A Magyar Labdarúgó Szövetség pénteken 10 órától tartotta az éves rendes közgyűlését, amelyen többek között a szervezet 2025 és 2030 közötti stratégiájáról és az abban foglalt - mind közül a legnagyobb érdeklődéssel várt - „ötmagyaros” támogatási rendszerről is döntöttek. Az MLSZ közgyűlésének tagjai 53 igen, két tartózkodás és egy nem mellett elfogadták az öt évre szóló stratégiát.
„Azok, akik öt magyar játékost - azon belül egy U21-est - nem játszatnak az NB I-ben, jelentős összegről, nagyságrendileg 500 millió forintról mondanak le. Ez igaz az NB II-re is, ahol kisebb összegről mondanak le, 300 millióról, ha nincs két U20-as, vagy külföldi játszik a csapatban. Utóbbi az NB III-as csapatokra is igaz. De az ösztönzőt be nem tartó csapatok nem csak arról az összegről mondanak le, amely a különböző közvetítési jogokból és értékesítésekből származik, arra is számíthatnak, hogy semmilyen állami támogatást nem kapnak.
A TAO-ból nem zárjuk ki őket, mert lehetnek olyan infrastruktúrális létesítmények, ahol közös érdekünk, hogy a karbantartása megtörténjen, de az MLSZ elnöksége, amikor a TAO felhasználásáról dönt, akkor diszkriminálja azokat, akiknél ezek az arányok, ezek a szabályok nem lesznek követve.”
| Osztály | Elvárt magyar játékosok száma (nem teljesítés esetén) | Pénzügyi következmény | További szankciók |
|---|---|---|---|
| NB I | 5 magyar (ebből 1 U21) hiánya | ~500 millió Ft támogatásról való lemondás | Nincs állami támogatás, MLSZ diszkrimináció a TAO felhasználásánál |
| NB II | 2 U20 hiánya vagy külföldi játékos játszatása | ~300 millió Ft támogatásról való lemondás | Nincs állami támogatás, MLSZ diszkrimináció a TAO felhasználásánál |
| NB III | Külföldi játékos játszatása | Támogatásról való lemondás (összeg nem specifikált) | Nincs állami támogatás, MLSZ diszkrimináció a TAO felhasználásánál |
tags: #magyar #kupa #rendszere
