Magyar Labdarúgás: A Legfiatalabb Tehetségektől a Történelmi Rekordokig

Rendhagyó cikk következik: a 16 éves Szoboszlai Dominik lehetett az elmúlt 99 év legfiatalabb magyar felnőttválogatottja, amivel a teljes rangsorban az ötödik helyre került. Megnéztük hát, kik azok a futballisták, akik nála is fiatalabban debütáltak a nemzeti tizenegyben, és kik azok a fiatalok, akik a hazai és európai porondon is kiemelkedő teljesítményt nyújtottak az elmúlt időszakban.

A Nemzeti Tizenegy Legfiatalabb Debütánsai: Történelmi Áttekintés

Kilencvenkilenc éve nem látott húzás jöhetett Bernd Storcktól - szólt a prognózis néhány héttel ezelőtt Szoboszlai Dominik esetleges felnőttválogatottbeli meghívójáról. Az előrejelzés később valósággá vált: a Red Bull Salzburg légiósát, az U17-es Európa-bajnokságon hatodik helyezett magyar korosztályos válogatott kapitányát tényleg a keretbe invitálta a német szakember az oroszok elleni június 5-i hazai felkészülési, valamint a június 9-én Andorrával vívandó világbajnoki selejtezőre.

Amennyiben Szoboszlai pályára is lép valamelyik mérkőzésen, az elmúlt majd’ száz esztendő legfiatalabb játékosa lehetett a válogatottban: a 2000. október 25-én született tinédzser júniusban még csak 16 éves és hét hónapos volt. Rajta kívül csak négyen debütáltak fiatalabban a nemzeti tizenegyben. Az esetleges rekord apropóján megnéztük, kik szerepelnek a magyar futball talán legnagyobb ígérete előtt az életkor szerinti rangsorban.

1. Horváth József (15 éves és 6 hónapos)

Noha 1906. április 1-jén rendezték meg a Csehország elleni barátságos meccset, Stobbe Ferenc szövetségi kapitány cseppet sem tréfának szánta a 15 és fél éves Horváth József pályára küldését. A „Flamó” becenéven ismert fiatalt kora legtehetségesebb játékosainak egyikeként tartották számon, s ha nem kínozzák derékproblémák, eredményesebb és hosszabb karrier lehetett volna az övé. Azért a BTC játékosa így is nyomot hagyott maga után: ő a valaha volt legfiatalabb futballista a magyar válogatottban. Ráadásul irigylésre méltó mérleget produkált piros-fehér-zöldben: hat válogatott meccsen öt gólt szerzett; a premier után egy évvel, ugyancsak a csehek elleni mérkőzésen triplával vállalt részt az 5-2-es diadalból.

2. Bíró Gyula (16 éves és 5 hónapos)

A fiatalok éve volt 1906, hiszen Horváth mellett másik tinédzsert is a mélyvízbe dobtak: az alig 16 és fél éves, a pályafutását kapusként kezdő Bíró Gyula is lehetőséget kapott a csehek elleni újabb, 4-4-es döntetlennel zárult alkalmával. A szövetségi kapitány sem akárki volt: a két meccsre a tisztséget elvállaló Hajós Alfréd úszó, hazánk sporttörténetének első olimpiai bajnoka küldte pályára Bírót. A fiatal MTK-játékos később részt vett a válogatottal az 1912-es olimpián. Visszavonulása után német, lengyel, román és spanyol klubban edzősködött, majd zsidó származása miatt a második világháború előtt Mexikóba menekült, s élete végéig ott is maradt.

3. Holits Ödön (16 éves és 186 napos)

Holits a két fiúnál valamivel idősebben, 16 és fél évesen lépett pályára először a magyar válogatottban, szereplésének azonban különleges értéket ad, hogy kapusként debütált: az Ausztria elleni barátságos meccsen 3-2-re nyert a magyar válogatott. Holits az MTK-val később bajnoki címet szerzett. Sokoldalúságát mutatja, hogy 1908-ban távolugróként szerepelt a londoni olimpián.

4. Orth György (16 éves és 188 napos)

„Annyiban az Aranycsapat játékosainak előfutára volt, hogy mindig mást csinált, mint ami az adott helyzetben elvárható lett volna” - írja Orth Györgyről Bocsák Miklós és Imre Mátyás a 100 év futball című könyvben. A ballal és jobbal egyaránt remekül cselező, afféle karmesterként az egész csapatot vezénylő játékos ugyancsak 16 és fél évesen mutatkozott be a nemzeti tizenegyben, hiszen az 1917-es Ausztria elleni, 2-1-re megnyert mérkőzésen pályára küldte őt Herczog Endre szövetségi kapitány. A Ripp becenévre hallgató klasszis később további 31 alkalommal szerepelt a válogatottban, nyolc bajnoki címet nyert az MTK-val, háromszor gólkirály lett, ám a számos siker ellenére a pályafutása mégsem teljesedhetett ki. Mindössze 24 éves volt, amikor az FC Austria elleni mérkőzésen az osztrákok védője, Hans Tandler brutálisan beleszállt.

Az alábbi táblázatban összefoglalva láthatók a magyar válogatott legfiatalabb debütánsai:

Fiatal tehetségek a hazai és európai porondon

Vasárnapi retrórovatunkban egy-egy, sportága szabályai szerint utánpótláskorú sportoló felnőttek között elért, kiugró teljesítményét idézzük fel. Ez az egyetlen rendezőelv, külföldi és hazai sportoló egyaránt szerepel a sorozatban.

Bősze Levente: Történelmi debütálás az európai kupában

Csütörtökön este rendezték a Konferencia-Liga selejtező 2. fordulójának egyik visszavágóját, amelyen a magyar játékosokat is a soraiban tudó, a szlovák élvonalban szereplő DAC 1904 az azeri Zirát fogadta. A párharc első mérkőzését az azeriek nyerték nagyon simán, 4-0-ra, így csoda kellett volna a csallóköziektől a továbbjutáshoz. Az eredmény ellenére egy történelmi pillanatnak lehettek szemtanúi a dunaszerdahelyi MOL Arénába kilátogató nézők, hiszen a 75. percben, 15 évesen és 165 naposan pályára lépett a DAC-ban a győri születésű Bősze Levente, aki így minden idők legfiatalabb játékosa lett az európai kupaporondon.

A Győrben is nevelkedett Bősze Levente 2021 szeptemberében került Dunaszerdahelyre, ahol idén júliusban kötöttek vele 2027 nyaráig szóló profi szerződést. Akkor a DAC klubhonlapja azt írta róla, hogy 15 éves kora ellenére az elmúlt idényben már az U19-es utánpótláscsapatot erősítette, emellett pedig tagja az U16-os magyar válogatottnak. A közép-európai szinten is a kiemelkedő tehetségek közé tartozó támadó középpályás legnagyobb erénye a komplexitása. A DAC csapata egy Kassa elleni 2-2-es döntetlennel kezdte a szlovák élvonalbeli bajnokság (Niké Liga) 2024/2025-ös kiírását.

Fiatal tehetségek az NB I-ben és NB II-ben

A koruk alapján Király Gábor (41) akár az apja is lehetne Kiss Tamásnak (16), de a két futballista csapattárs a Haladásban. Az NB I 10. fordulójából újrajátszott, a Vasas ellen 1-0-ra elveszített keddi mérkőzésen a szombathelyiek színeiben ott volt a pályán a bajnokság legidősebb és legfiatalabb focistája.

- A gyepen nem a kor számít, hanem a teljesítmény. Tamás megadja a tiszteletet, jó napottal köszönt mindig, de egyébként tegeződünk a pályán és az öltözőben. Sokat kell még tanulnia, hogy meghatározó futballista lehessen az élvonalban. Ha a tehetsége szorgalommal párosul, és keményen dolgozik, akkor sokra viheti. A 24 esztendős korkülönbséget jól jelzi, 2000. - A példaképem Király Gábor, s igyekszem tanulni tőle, hiszen negyvenegy esztendősen is profin végzi a feladatát az edzéseken, valamint a meccseken. Természetes, hogy megadom neki a tiszteletet, hiszen hasonló korú, mint az édesapám - mondta Kiss Tamás, aki az Illés Akadémiáról került fel a szombathelyiek első csapatához.

A legifjabb játékos, aki az NB I-ben, illetve az NB II-ben pályára lépett, Zuigeber Ákos, az MTK támadója, aki augusztusban 16 évesen és nyolc hónaposan játszott a másodosztályban a Csákvár ellen. Az ősszel az U17-es vb-n is szerepelt játékos egy héttel az első meccse után rögtön szerzett két gólt a Dorog ellen 4-0-ra megnyert bajnokin, s ezzel az évad legfiatalabb gólszerzője lett az első két osztályban. Egyúttal az egyik legpechesebb fiatalnak is nevezhetjük őt, hiszen a brazíliai világbajnokságon megsérült, így hiába jegyzett pályafutása első négy NB II-es mérkőzésén két gólt és két gólpasszt, augusztus 28. óta nem léphetett pályára bajnoki találkozón.

Az NB I-ben a legfiatalabb gólszerző a debreceni Kusnyír Erik, aki még nem töltötte be a 20. életévét, amikor novemberben bevette a Paks kapuját. Egyetlen utánpótláskorú magyar játékos tudott eddig egynél több gólt szerezni az legfelső osztályban, a Kusnyírhoz hasonlóan 20 éves debreceni Kundrák Norbert kétszer volt eredményes.

Az utánpótláskorú játékosok helyzete az OTP Bank Ligában

Kitartott az idény eleji lendület, az előző szezonhoz képest jelentősen több lehetőséget kaptak a támogatott korosztályú fiatal magyar labdarúgók az OTP Bank Ligában. Fél távnál fordulatról írtunk az előző szezonban látottakhoz képest, a lendület pedig kitartott, sőt: a fiatalok játékpercei a 2022-2023-as szezon összesítését is meghaladták. A mögöttünk hagyott idényben 64 támogatott korosztályú magyar labdarúgó 36 764 játékpercet kapott az edzőktől.

Ha a csapatokat külön-külön vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy a legtöbb fiatalnak a DVTK adott lehetőséget, a miskolciaknál tizenegy 2004-ben vagy utána született magyar labdarúgót találunk, míg az MTK-ban és a Fehérvárban 8-8 fiatal lépett pályára legalább egyszer. A lista élén az MTK zárt, amelyben összesen 4116 játékpercet kaptak a „fiatalajánlásos” labdarúgók. Szintén 4000 perc fölött zárt a ZTE (4073) és a PAFC (4001). És ha már Fehérvár: ahogy az a fenti diagramon is látszik, a legnagyobb változás egyértelműen a Vidinél figyelhető meg.

Az NB I-ben a szövetség által „ösztönzött”, 1999-ben vagy annál később született korosztályból a legtöbb időt a zalaegerszegi Bolla Bendegúz (20) töltötte a pályán (1717 perc), de csak három perccel előzi meg a már említett Kusnyírt. A legtöbb U21-es fiatalt (6-ot) a Honvéd küldte pályára Berla Attila (21), Kovács Nikolasz (21), Banó-Szabó Bence (20), Cipf Dominik (19) és az ősszel az U17-es vb-n is látott Buna Gábor (17), László Dávid (17) kettős személyében. A legtöbb időt azonban a DVSC fiataljai töltötték a pályán: Kusnyír és Kundrák mellett Zsóri Dániel (19), Pintér Ádám (18) és a szintén U17-es vb-szereplő Baráth Péter (18) összesen 2243 percet játszott. A fiatalok játékidejét tekintve a Debrecent a ZTE követi Bolla Bendegúznak köszönhetően, a harmadik a Puskás Akadémia (1541 perc), majd a DVTK (1336) és a Honvéd (1281) következik a sorban.

Az NB I-ben a legtöbb magyar fiatal ebben az évadban a Honvédban és a Puskás Akadémiában mutatkozott be: a kispestieknél Berla, Buna és László debütált, a felcsútiaknál Radics Márton (18), Huszti András (19) és Deutsch László (21). Ugyanakkor a PAFC újoncai 1285 percet töltöttek a pályán, a kispestiekéi viszont csak 195-öt. A legtöbbet közülük Radics játszott: 11 meccsen 766 percet.

A legfiatalabb átlagéletkorú kezdőcsapatot (24,6 év) az első osztályban a ZTE akkori vezetőedzője, Dobos Barna küldte a pályára február 8-án a Honvéd ellen 2-0-ra elveszített találkozón. A legfiatalabb átlagéletkorú csapat az NB I-ben (25 évvel) a Puskás Akadémia, míg az NB II és így a teljes profi mezőny legfiatalabb gárdája a Vác FC 22,8 évvel.

A labdarúgókat egyénileg vizsgálva Pécsi Ármin zárt a legtöbb lehetőséget kapó fiatalok listáján: az ezüstérmes Puskás Akadémia - Golden Boy-díjra is jelölt - kapusa mindössze három bajnokit hagyott ki a szezonban. Ahogy az lenni szokott, több csapat is egy fiatal magyar kapussal igyekezett megoldani az ösztönző állította követelményeket. A most zárult szezonban öt támogatott korosztályú kapus kapott lehetőséget: Pécsi Ármin, Tóth Balázs, Dala Martin és Simon Barnabás egyaránt ott van a 15 legtöbbet játszó fiatal között, míg az ötödik kapus, az MTK-ban két meccsen pályára lépő Csenterics Adrián volt.

A születési év szerinti megoszlást vizsgálva nem meglepő, hogy a támogatott korosztályban legidősebbnek számító 2004-esek kapták a legtöbb játéklehetőséget az edzőktől: 20 646 játékpercet, ami az összes fiatalperc 56 százaléka. Pazar szezont zárt, így a ZTE bennmaradásában is nagy szerepet vállalt Dénes Csanád Vilmos, aki öt gól mellett hat gólpasszt is kiosztott. Akárcsak fél távnál, az idény végén is a ZTE fiataljai voltak a legeredményesebbek: nyolc gól mellett kilenc gólpasszt jegyeztek az egerszegiek. A gólok számát nézve jól teljesítettek a DVSC, az MTK és a DVTK „fiatalajánlásos” magyarjai is.

tags: #magyar #labdarugo #bajnoksag #legfiatalabbak

Népszerű bejegyzések:

• Az amerikai futball rejtett veszélyei
• Mészáros Márk és a logisztika új dimenziója
• Huligán ruházat és kultúra
• Az MTK 3x0,75 kábelről
• Real Madrid Bajnokok Ligája mérkőzései