Az Újpest FC címerének vitája és jogi következményei

2026.03.31

A Kúria szerdai döntése lezárta az Újpesthez méltatlan, több mint négy és fél éve tartó címervitát. A Kúria megállapította, hogy az alperes (Újpest FC) megsértette a felperes (UTE) jóhírnevét azzal, hogy a felperes hozzájárulása nélkül, az általa működtetett felnőtt férfi labdarúgó csapat címerét megváltoztatta.

Az UTE minden lehetséges jogi eszközt felhasznált annak érdekében, hogy a szurkolók által kedvelt, az egyesületet reprezentáló címert visszaállíttassa. Az Alkotmánybíróság 2021-ben az UTE-nak adott igazat.

A határozat szerint tévedett a Kúria, amikor az ügyet közös cégen belüli vitának tekintette, amelynek személyiségi jogi vonzata nincs. Ezért nem vizsgálta, hogy az Újpest FC címerének megváltoztatása negatív hatással van az UTE jóhírnevére, és sérti az arculati elemhez fűződő jogát.

2017 nyarán megdöbbentő hírrel szembesültek az Újpest szurkolóival együtt a magyar labdarúgás szerelmesei. Az 1885-ben alapított, a Ferencváros és az MTK után legsikeresebb csapat 132 éves címerének megváltoztatására készült. A szurkolók a változtatás igényének megkérdezése nélkül három opció közül választhattak, a győztes címert július 3-án hirdették ki.

Az eredménnyel, és elsősorban a változással viszont korán sem volt mindenki maradéktalanul elégedett. Elsősorban a jellemzően a tradíciókhoz szigorúan ragaszkodó szurkolók háborodtak fel, a szervezett szurkolói csoportok rövidesen tüntetést is szerveztek, majd bojkottálni kezdték a mérkőzéseket - amelyet mai napig folytatnak -, ám befolyásolni nem tudták a tulajdonos döntését.

A másik, jóval sikeresebb tiltakozó az UTE (Újpesti Torna Egylet) volt. Annak, aki a magyar sportegyesületek igencsak zavaros tulajdonosi szerkezeteivel kapcsolatban nem rendelkezik naprakész információval meglepő lehet, hogy az Újpest és az UTE nem ugyanaz a jogi személy.

A tényállás megértése céljából jó húsz évvel vissza kell mennünk az időben. 1999-ben a hazai és nemzetközi bajnokságban, illetve kupaküzdelemben való elinduláshoz feltételként szabták meg a sportegyesületek gazdasági társaságokká való átalakítását. Ettől az évtől kezdve az Újpest FC - a cégjegyzékbe bejegyzett nevén Újpest 1885 Futball Kft. - az UTE férfi, felnőtt labdarúgócsapata, az UTE pedig a kisebbségi tulajdonosként vesz részt a sportvállalkozásban. A jelenlegi tulajdonviszony 2011-ben jött létre, amikor a belga klubelnök 100 százalékos tulajdonában lévő Újpest Labdarúgó Kft. 96,69 százalékos tulajdonrészt szerzett az Újpest FC-ben. A társasági szerződés alapján az UTE nem pénzbeli vagyoni hozzájárulása a védjegyoltalom alatt álló címerhasználat joga. A társasági szerződés rögzíti továbbá, hogy az arculati elemek - amely közé természetesen a címer is tartozik - megváltoztatásához a taggyűlés egyhangú hozzájárulása szükséges.

A sportszervezetek arculatának lényeges elemei

A jogvita egy egyszerű szerződésszegés alapján könnyen eldönthető lenne, mivel az Újpest FC többségi tulajdonosa önkényesen, a kisebbségi tulajdonos UTE beleegyezése nélkül döntött a címer megváltoztatásáról. Azonban a felperes - azaz az UTE - a keresetében elsősorban személyiségi jogának megsértésére hivatkozott, egészen pontosan a Ptk. 2:42.§ (3) bekezdés szerinti hozzájárulás hiányából fakadó, 2:43.§ d) pontján és a 2:45. § (2) bekezdésen alapuló jóhírnév megsértésére. Természetesen felmerül a kérdés, hogy a törvény által létrehozott jogalanyoknál miben jelenik meg a jóhírnévhez való jog.

Az elsőfokon eljáró Fővárosi Törvényszék elutasította a keresetet, arra hivatkozva, hogy a személyiségi jogi védelem a személyiség immanens magját illeti meg, az ahhoz kapcsolódó jogokat, mint például az arculati integritáshoz való jog - ez esetben tehát a több mint 130 éves címer használata-, valamint a presztízs élvezéséhez való jog nem képezi a jogvédelem tárgyát. Kiemelte, a személy jóhírnevét nem a szimbólumok és az arculat, hanem a magatartása folytán kialakult társadalmi kép határozza meg.

Ezzel szemben a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla már az UTE-nak adott igazat, sokkal inkább a sportegyesület közösségformáló erejét, és a szurkolókkal való kapcsolatot helyezve a középpontba. Ítélete szerint a sportegyesület lényegi vonásának minősül a címer, amely a külső személyek, így a szurkolók felé is az önazonosság egyik motívumaként jelenik meg, az arculat és így a személyiség kiemelten fontos jegye. Ennek szellemében rendelkezett a társasági szerződés is a címerhasználatról. A megváltoztatott címer azonban nem jelenítette meg az UTE jellegzetes vonásait, így a kerület jelképének is számító horgonyt, illetve az alapítás dátumát sem. A felperes ebből kifolyólag alapozta meg a jóhírnév megsértését, mivel külső szemlélő számára elveszett az azonosság az UTE címerével, és így azt a látszatot nyújtotta, hogy az Újpest FC az UTE-tól teljesen különálló jogi személy.

A Kúria 2019-ben hozott ítéletet másfél év után, indokolásában gyakorlatilag az elsőfokú bíróság érveit vette át, így az új címer jogszerűsége mellett foglalt állást.

Az ügy végére az UTE alkotmányjogi panasza nyomán az Alkotmánybíróság 2021. áprilisi határozata tett pontot, sőt több olyan megállapítást is tett, amely a jövőben segít majd a hasonló jogviták helyes eldöntésében.

Az Alkotmánybíróság megállapításai és a személyiségi jogok

Egyrészt hangsúlyossá tette, hogy a régi Ptk.-val ellentétben az új minden személyiségi jogot véd, nem csak a nevesítetteket, amelyek a 2:42.§ (2) bekezdése szerint az emberi méltóságból fakadnak. Természetesen a jogi személyek esetében az emberi méltóságból fakadó jogok csakis korlátozottan, a céljához és rendeltetéséhez mérten illetik meg. Ez alapján, a sporttevékenységet folytató jogi személyek számára a személyiségének jegyét képezi a címer is, de említhető még a csapat mezének jellemző színei, és természetesen a csapat neve is. Ennek okai egyértelműek. Ezek által lesz képes a külső érintett különbséget tenni a csapatok között a pályán, a TV-s közvetítések során vagy a médiában.

Az Alkotmánybíróság másik fontos megállapítása, hogy az arculati elemeknek vagyonjogi vonatkozása is van. Méghozzá az, hogy a szurkolók olyan termékeket kívánnak vásárolni, amelyeken a csapatuk meghatározó arculati elemei találhatók. A „merchandising” jogszabályi hátterét a sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.) 35.§ (3) bekezdése adja. Arculat-átviteli szerződés alapján a felhasználó marketingtevékenysége keretében ellenérték fejében a sportoló nevét, képmását, továbbá a sportszervezet, sportszövetség vagy sportköztestület nevét, jelvényét, illetve a sporttevékenységgel összefüggő más eszmei javakat használ fel hirdetőtáblákon, dísz- és ajándéktárgyakon, ruházaton, más tárgyakon, valamint elektronikus úton a fogyasztói döntések befolyásolása céljából. Ebből adódik, hogy az identitását vesztett új újpesti címer nem alkalmas arra, hogy a tradíciók mellett kiálló szurkolók az azzal ellátott termékeket vásárolják, így az UTE nemcsak személyiségi jogi sérelmeket szenved, hanem gazdaságit is. Az Alkotmánybíróság kiemeli a korábban hatályos Stv. 35. § (5) bekezdését, amelynek értelmében a sportszervezeteket is megilleti a jóhírnévhez való jog, ami csak azért került ki az Stv.-ből, mert így az új Ptk.-val párhuzamosan szabályozta volna. Ugyan a jelen ügy nem az imént említett arculat-átviteli szerződés szerint bírálandó el, az Alkotmánybíróság azonban úgy vélte, hogy a jogalkotó szándéka arra irányult, hogy a sportszervezeteket is megillesse a személyiségi jogi védelem.

Az Alkotmánybíróság az Újpest címervitájában hozott határozatának fontos eleme, hogy a jogi személyt úgy érte személyiségi jogi sérelem, hogy a hírnevét megalapozó jellemzőjétől szerződésszegéssel megfosztották, amely által a harmadik személyben az a hamis kép alakulhatott ki a megváltoztatott címer láttán, hogy az már nem az UTE, hanem attól egy teljesen elkülönült jogi személy. A tulajdonos társasági szerződésbe ütköző magatartásának tehát alkotmányjogi következményei is voltak a testület megítélése szerint.

Közösségek védelme az Alaptörvény alapján?

2018-ban egy újabb nagy változás történt egy másik tradicionális magyar csapat arculati elemében, méghozzá a Videoton változtatott nevet, így lett először MOL Vidi FC, majd egy évre rá MOL Fehérvár FC. A névváltoztatás mellett szóló érvek szerint a Videoton Holding Zrt. nem kötött a Stv. 35.§ (1) bekezdése szerinti szponzorációs szerződést a klubbal. Ebből kifolyólag tehát szerződéses jogviszony hiányában nem lehet hasonló tényállást megállapítani az Újpest-üggyel, így a Videoton Holding Zrt.-nek nem sérülhetett a személyiségi joga a névváltoztatás miatt. Azonban az Alkotmánybíróság fentebb említett határozatában Czine Ágnes alkotmánybíró párhuzamos indokolásában kiemelte, hogy a sportegyesületek jelképei többletet jelentenek a gazdasági céllal működő jogi személyek márkajelzéseihez, védjegyeihez képest, mivel „egy közösség intenzív összetartozását, eszmeiségét, önazonosságát, érzelmi összhangját, tradícióit hordozzák.”

Az Alkotmánybíróság határozata alapján is kiemelendő, hogy a sport és a szurkolás nem csupán egy szabadidős tevékenység, valamint üzlet, hanem egy közösségteremtő eszköz, amelyben a szimbólumoknak meghatározó szerep jut. A Videoton névváltoztatása is véleményem szerint sérti a személyiségi jogokat, mivel a Videotont nem csupán az éppen regnáló klubelnök jelenti, és nem is feltétlenül a névadó vállalatot, hanem annak a közösségnek az egészét, amelynek a szurkolók képezik a lényegi elemét, és a közösséghez tartozást fejezi ki azoknak a labdarúgóknak a sikerei is, akik a Videoton név alatt érték el a hazai és nemzetközi hírnevet ennek a közösségnek. Ilyen szempontból tehát véleményem szerint megfontolandó jogi kérdés, hogy az Alkotmánybíróság azon Alaptörvény-értelmezése, miszerint „az Alaptörvény a közösségi célokat és funkciókat a korábbi Alkotmányhoz képest fokozottabban a középpontba állítja”, kiterjeszthető-e egy közösség egészének személyiségi jogi védelmére, annak ellenére, hogy az nem jelenik meg jogi személy képében.

Hagyományok helyett piaci érdekek?

Az említett két eset megfelelően ábrázolja, hogy a tulajdonosok rendszeresen hoznak olyan döntéseket, amelyek nemcsak a szurkolók haragját váltják ki teljesen érthetően, hanem jogi és különösen alkotmányjogi értelemben is legalább megkérdőjelezhetők. Annak célja, hogy a két magyar csapat tulajdonosainak döntése mi lehetett, egyértelmű népszerűtlenségük miatt nehezen értelmezhető. Azonban a jelenség nem tekinthető kizárólag magyar sajátosságnak, név és címerhasználati botrányba keveredett többek között a korábbi BEK győztes Steaua Bukarest, mivel jogosulatlanul használta a Románia Védelmi Minisztériumának tulajdonában álló név,- és címerhasználati jogokat. Jelenleg a profi csapat FCSB néven szerepel a román bajnokságban, korábban elért eredményeitől megfosztották, míg a katonacsapat jogutódja a hetedosztályban szerepel a hagyományos Steaua Bukarest névvel. Címert változtatott még az olasz klasszis Juventus, és hasonló felháborodást váltott ki az angol kiscsapat, a Hull City névcseréje Hull Tigersre. Legújabban az Európai Szuperliga ötlete miatt kerültek éles ellentétbe a szurkolók és a tulajdonosok.

Ezeknek az eseteknek a tanulsága, illetve jogi szempontból is megfontolandó következménye, hogy mennyire szükséges a közösségek és ezzel együtt a jogi személy személyiségi jogi védelmének előtérbe helyezése a piaci érdekeket figyelő tulajdonosokkal szemben. Véleményem szerint a sport olyan erős kulturális, társadalmi köteléket alakít ki egy jogi személy és a társadalom között, hogy annak arculati elemeit kiemelt személyiségi jogi védelemben kell részesíteni.

A címervita főbb állomásai

2017. július 3.: Az Újpest FC bemutatja új címerét, amelyet szurkolói szavazás alapján választottak ki.
Ezt követően: A szurkolók tüntetést tartanak a régi címer visszaállításáért. Az UTE, mint kisebbségi tulajdonos, nem járul hozzá a változtatáshoz.
UTE felszólítása: Az anyaegyesület felszólítja a futballklub vezetőit a törvénysértő címerhasználat azonnali megszüntetésére, és jogi lépéseket helyez kilátásba.
Elsőfokú bírósági döntés: Az UTE keresetét személyiségi jogi perben elutasítják.
Másodfokú bírósági döntés (2017. december): Az anyaegyesületnek kedvező döntés születik, a bíróság kimondja, hogy a futballklubnak vissza kell vonnia az új címert.
Kúria döntése: Az Újpest FC a Kúriához fordul, amely nekik ad igazat, arra hivatkozva, hogy egy önálló jogi személy saját címerének megváltoztatása nem okozhatja egy attól elkülönült jogi személy jó hírnevének sérelmét.
UTE reakciója (2019. május): Az UTE nem fogadja el a Kúria döntését, és felszólítja az Újpest 1885 Kft. vezetését a hagyományok tiszteletben tartására és a címer visszaállítására.
Jogok lemondása (2019. július): Az UTE öt évre lemond a címerrel kapcsolatos használati, értékesítési és hasznosítási jogairól az Újpest FC javára.
Alkotmánybíróság döntése (2021. április): Az AB alaptörvény-ellenesnek nyilvánítja és megsemmisíti a Kúria ítéletét.
Tulajdonosi ajánlat (2021. május): Roderick Duchatelet, az Újpest FC belga tulajdonosa kész visszaállítani a régi címert, ha az UTE beleegyezik az utánpótlás-nevelő képzések egyesítésébe. Az UTE ezt zsarolásnak minősíti és visszautasítja.
Újabb Kúria döntés (2022. január): Az UTE bejelenti, hogy a Kúria döntése értelmében az Újpest FC-nek vissza kell állítania a régi címerét. A klub várja a hivatalos, írásos ítéletet.
UTE újabb közlemény (2022. április): Az UTE kijelenti, hogy az Újpest FC a jogerős bírósági ítélet ellenére sem állította vissza a régi címert.
Végső Kúria döntés (2022. július): A Kúria megállapítja, hogy az Újpest FC megsértette az UTE jóhírnevét a címer engedély nélküli megváltoztatásával.

A Fővárosi Törvényszék meghozta döntését az új Újpest-címer ügyében - bukta a pert az Újpesti Torna Egylet (UTE). Rengeteg Újpest-szurkoló és labdarúgó-szimpatizáns felháborodását váltotta ki, hogy az Újpest 1885 Futball Kft., vagyis az újpesti fociklub lecserélte a régi címert és egy teljesen új, modern logót választott a csapatnak. Az UTE azért fordult a Fővárosi Törvényszékhez, mert az engedélye nélkül változtatott a fociklub az arculatán. Az Egylet azonban hibát követett el azzal, hogy személyiségi jogi pert indított a Kft. ellen, mivel ez az eset a cégjogi eljárások közé tartozik, így a bíróság nem vizsgálhatta a címercseréről szóló ügyvezetői döntést, hanem csak azt, hogy az alperes (Újpest 1885 Futball Kft.) megsértette-e a felperes (UTE) jó hírnevét.

A labdarúgó NB I-ben szereplő Újpest FC hivatalos közleményben számolt be róla, hogy július 4-től ismét a tradicionális címer jelképezi a klubot. „Azt tartottam fairnek, ha a címerváltás döntésének jogát átadom az új tulajdonosi körnek. Sajnos ez az ismert okok miatt nem történt meg. Én viszont ígéretet tettem a szurkolóknak, és tartom a szavam. A mai nappal a tradicionális címer jelképezi ismét a klubot. Az a címer, amely a rendszerváltástól az egységes újpesti sportot képviseli, legyen szó judóról, jégkorongról vagy akár futballról és ezek utánpótlásairól” - mondta Roderick Duchatelet.

Mint ismert, a Duchatelet említette tulajdonosváltás elmaradásáról június 30-án adott ki hivatalos közleményt az Újpest. Az indoklás szerint a megállapodás értelmében június 30. volt a fizetési határidő, márpedig ez a feltétel nem teljesült.

Az egyesület 18 éve nem üzemeltetője a felnőtt labdarúgócsapatnak, de "kisebbségi tulajdonosként mindig az újpesti felnőtt labdarúgás működését tartotta szem előtt, nem csak hangzatos szólamokban, hanem konkrét cselekedetekben". Emlékeztették a fociklub menedzsmentjét, Gyarmati Eszter ügyvezetőt és Roderick Duchatelet tulajdonost, hogy a címerhasználattal kapcsolatban a jogi helyzet rendezett, használata a felnőtt labdarúgócsapat számára ingyenes, a hasznosításról a felek egybehangzó akaratának megfelelően 2025-ig szerződés rendelkezik.

tags: #magyar #labdarugo #egylet #cimer