A magyar labdarúgóklubok tulajdonosi háttere és a NER-kötődés

Minden évben, amikor elkezdődik a hazai első osztályú futballbajnokság, izgalmas összeállítások készíthetők arról, hogy melyik magyar csapat mennyiből gazdálkodik, mennyit ér, melyik klub kit igazolt le, ki távozott onnan, ki lesz a mezszponzora, egyáltalán kinek a tulajdonában áll, ki az elnöke. Az utóbbi években visszatérő téma lett az is, hogy ki szállítja a sportruházatot, és egyre inkább felmerül a kérdés: melyik gárda mennyire NER-es?

A magyar labdarúgás finanszírozása és a politikai beágyazottság

A nemzetközi focivilág nagy bevételforrásai (jegybevétel, szponzorok, tévédíjak, játékosok adásvétele, merchandising, vagyis az emléktárgyak, mezek értékesítése) így vagy úgy nálunk is megvannak, csak a magyar fociban egy kicsit minden központibb, vagy NER-esebb. A jegybevétel a legtöbb klubnál nem számottevő, hiába a sok szép új stadion. A szponzorok gyakran állami cégek vagy olyan társaságok, amelyek a közbeszerzéseken rendre sikeresek.

A szövetségen (MLSZ) keresztül a klubokhoz érkező nagy pénzek, így a közvetítésekért az állami MTVA-tól, a sportfogadásért az állami Szerencsejátéktól vagy a liga névhasználatért az OTP-től érkező források is nagyobbrészt államiak. Emellett is érkeznek a klubokhoz közösségi források, így önkormányzati támogatások, vagy a taorendszeren keresztül, még ha ez utóbbi célhoz kötött és utánpótlásra irányulhat, és arra eltérő modellek vannak, hogy a „nagy csapat” és az akadémia hogyan viszonyul egymáshoz.

Mindezeket figyelembe véve látható, hogy a magyar foci üzleti sikeréhez eléggé hozzátartozik a beágyazottság, a politikai kötődés. A foci közeg sokat tisztult az elmúlt években, de még mindig vannak más csatornák is, például helyi vállalkozókon keresztül, akik direktben fizetnek futballistákat.

Az MLSZ elnöksége és befolyása

A magyar futballélet irányítója, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnöke 2010 óta az ország leggazdagabb embere, Csányi Sándor. A 135 milliárdos vagyonnal rendelkező üzletember az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, a Bonafarm csoport, így a Pick, a Herz és a Mizo termékek tulajdonosa, az ország egyik legbefolyásosabb embere. Rendszeresen néz mérkőzéseket a stadionok VIP-páholyaiból, gyakran Orbán Viktor miniszterelnök társaságában. Csányi Sándoron kívül nyolc tagja van még az MLSZ elnökségének, köztük politikusok és nagyvállalkozók is, mint Bánki Erik fideszes képviselő, Vizi E. Szilveszter volt MTA-elnök, Kovács Árpád, Dankó Béla, Balogh Gabriella és Tarsoly Csaba.

A változó NER-es kötődés a kluboknál

Összeállításunkban azt nézzük meg, hogy voltak-e ebben a kötődésben mozgások, hiszen a mezőny „NER-essége” változhat. Fontos leszögezni, hogy a magyar fociban továbbra is igaz az, hogy „kis pénz, kis foci - nagy pénz, nagy foci”. Azaz a jobb anyagi helyzetben levő csapatok (a Ferencváros és a Mol Fehérvár FC emelkedik ki, de speciális helyzetben van a felcsúti Puskás Akadémia is) általában jobb helyezéseket is érnek el.

Az alábbi táblázat bemutatja az OTP Bank Liga csapatainak piaci értékét 2022. július 28-i állapotok szerint, a Transfermarkt.com adatai alapján:

Ferencváros: Egy másik dimenzió

A legnépszerűbb és legsikeresebb hazai fociklub, a Ferencváros, amolyan nemzeti ügy a mai Magyarországon. A csapatnál a NER-esség aligha kérdőjelezhető meg, hiszen a kulcsember Kubatov Gábor fideszes politikus, ő a Ferencvárosi Torna Club elnöke, egyben a klub tulajdonában álló labdarúgócsapatot működtető cég, az FTC Labdarúgó Zrt. egyik vezetője. A klubnak 2011 óta, amikor Kubatov Gábort elnöknek választották, és az új elnökség egy euróért megvásárolta a Zrt.-t, anyagi problémái nem voltak. Állami cégek és a közbeszerzések nagy nyertesei szponzorálják, a 14,7 milliárd forintért megépült stadion használati jogát pedig ingyen engedte át az állam. A csapat évről évre sok bevételt, illetve támogatást szerez, bevétele 2017-ben már 5,3 milliárd forint volt. A Groupama Aréna lett az egyik stadion a kettő közül, amelyet nyereségesen tudnak üzemeltetni.

Az FTC mindenesetre teljesen más ligát alkot, mint a többi magyar csapat, nemzetközileg is számba vehető, illetve a mindenfajta torzítás ellenére is értékes csapat. Ennek a klubnak van valódi „húzása”, értelmezhető jegybevétele és merchandisingja. A költségek nagyobbik fele, mintegy 7 milliárd forint a bérköltség, ami még akkor is magas, ha egy ekkora klubnál nemcsak a játékosokat, de a 200 fő feletti teljes stábot kell nézni.

Kisvárda: Ügyes igazolások

A tavalyi ezüstérmes Kisvárda helyzete rendkívül érdekes és éppen változó. A klub felemelkedése erősen összekapcsolódott a Fidesz sikereivel, nevezetesen azzal, hogy a város adott egy erős fideszes politikust, a fénykorában nemzeti fejlesztési miniszterként dolgozó Seszták Miklóst. A volt fejlesztési miniszternek hivatalosan nincs köze a csapathoz, puszta véletlen, hogy az ő felemelkedésével egy időben került rengeteg pénz a városba, drágult az eredeti terv 20-szorosára, 2,5 milliárd forintba az új stadion, került fel a csapat az NB III-ból az NB I-be.

A csapat névadó szponzora a helyi baromfifeldolgozó Master Good Kft., amelynek csirkéiből fél Európa eheti a Chicken McNuggetseket a McDonald’sokban. A klub sikereiben oroszlánrésze volt Révész Attila sportigazgatónak, aki ügyesen válogatja az igazolásokat, nála a régiós, vagy akár távolabbi országokból történő igazolások 70 százaléka bejött, ami kimagasló siker.

Puskás Akadémia: A miniszterelnök kedvence

Úgy tűnik, hogy ha egy településnek csak 1800 lakosa van, viszont innen került ki a miniszterelnök és az ország leggazdagabb embere, akkor az már dobogós helyre is elég a magyar fociban. Ez az a csapat, amelynél biztosan nem szükséges bizonygatni, hogy miért nevezzük NER-közelinek, hiszen a csapat maga a NER. A felcsúti fociakadémia pár hónapja lett az NB I tagja, de jóformán a megalakulása óta ismert, az alapítója ugyanis Orbán Viktor miniszterelnök. A már felnőttcsapattal is rendelkező, alapítványi tulajdonban lévő akadémiát nem ő irányítja, hanem Mészáros Lőrinc elnök, Felcsút polgármestere, az ország leggazdagabb embere.

A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány, amely a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó akadémiát is működteti, így az akadémia a csapat tulajdona. Mészáros Lőrinc a gázszerelőként indult, de építőipari vállalkozásának 2008-ban már százmilliós bevétele volt, ami félmilliárdra, majd a kormányváltás után milliárdos nagyságrendűre kúszott fel. A tao és a nagy magyar vállalatok csillapíthatatlan támogatási kedvének célpontja a Puskás Akadémia FC. A taomilliárdokkal tömött klub tulajdonosa hivatalosan a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány, amely számára jelenleg is épül egy 3500 fős stadion, a Pancho Aréna, Felcsút határában, Orbán Viktor háza mellett.

Fehérvár: Garancsi István befolyása

Ma már csak történelem, hogy egykor a fehérvári klub milyen nehéz helyzetben volt, de Garancsi István személyében még a Fidesz 2010-es nagy visszatérése előtt egy rendkívüli gazdasági erejű tulajdonosa lett. Garancsi mai üzleti erejét nehéz lenne röviden összefoglalni, de beágyazottságát jól jelzi, hogy az egykori pénzügyi szakember ma már a pénzügyek és az ingatlanprojektek mellett a Market Építő Zrt. építőipari cég résztulajdonosa és a kaszinóbizniszbe is belekóstolt. Garancsi üzleti pályáját végigkísérte a Mol-vezér Hernádi Zsolthoz és az OTP-vezér Csányi Sándorhoz (egyben MLSZ-elnökhöz) fűződő barátsága, míg Orbán Viktor miniszterelnökhöz egyenesen „kötélbarátság” fűzi. A klubban tulajdonos még Papp Géza is, aki a molos világ megbecsült tagja.

A Mol Vidi 2007/08-as szezon téli szünetében az összeomlás közelében járt, ekkor lépett közbe Garancsi István, a Market Zrt. tulajdonosa, és megvásárolta a klubot működtető céget. Elkezdte rendezni a tartozást, visszaszerezte a klublincenszt, és 2009-re a Videotonnal is megállapodott a névhasználat jogáról. Garancsi 2010 előtt is sikeres üzletember volt, azóta pedig megkerülhetetlen szereplője a magyar építőiparnak. A csapata sikerei sem maradnak el: a Videoton 2009/10 óta csak egyszer végzett a második helynél hátrébb, sőt, a Ferencvárossal ellentétben még nemzetközi összehasonlításban is vannak értékelhető eredményei. Az anyagiakat tekintve az FTC-vel együtt elhúztak a magyar mezőnytől, 4,4 milliárd forintra becslik a költségvetést. Új stadion is épült tavaly őszre, 13,6 milliárd forintért, hétszeri halasztás után.

Újpest: Sikertelen NER-esedés és bizonytalanság

Ünnepélyes pillanat jön, most egy olyan klubról írunk, amelyik egyedüliként NB I-es, és határozottan nem neres. Ugyanakkor bajban van. Roderick Duchatelet belga futballvállalkozó, az Újpest FC elnöke és tulajdonosa ki akart szállni, de a tervezett tranzakció végül nem jött össze. A belga így kényszerűen maradt, a csapattól viszont közben sok játékos elment, így egyelőre elég bizonytalan helyzetben, megfelelő bizalmi háttér nélkül kezdődik a szezon a csapatnál.

Az Újpest mindmáig nem lett NER-közeli csapat, de kevés klub van, ahol bonyolultabb az elmúlt évek története, mint ott. A Kft. 2011-ben került a belga Roderick Duchatelet tulajdonába. A klub és az egyesület is indított utánpótlás-csapatot, hogy felvehesse a tao-támogatást, és a vitának azóta sincs vége. Az Újpest 245 millió forintos bevétele mellett hatalmas, mintegy 1,6 milliárd forintos veszteséget halmozott fel tavaly.

Debrecen: Múlt dicsősége és új irányok

2004 és 2014 között hétszer volt bajnok Magyarországon egy vidéki focicsapat, a DVSC. Lehet mondani, hogy vakok között félszemű a király, vagyis akkor még nem volt agyonfinanszírozva a magyar foci, így aki ezt az egészet kicsit komolyan vette, nagy sikereket érhetett el. A kaszinótulajdonos Szima Gábor keményen és szisztematikusan építkezett, évtizedes előnyt szerzett, mert a városvezető Kósa Lajos valahogy olyan környezetet teremtett, hogy aki Debrecenben erős cég volt, az a focit is fontosnak érezte.

Szima aztán még akkor is kaszinótulajdonos maradhatott, amikor a NER ezt a jövedelmező ágazatot nagyon központosította. A DVSC anno BL-csoportkörbe is bejutott, aztán odalett a régi dicsőség. A csapatnál változott a tulajdonosi kör is, Szima Gábor 2001 óta volt a DVSC Futballszervező többségi tulajdonosa, majd 2012-ben az MSZ Kaszinó vette meg Szima tulajdonrészét a klubban - az üzlet családon belül maradt, a kaszinós cég ugyanis ifjabb Szima Gáboré. A fideszes vezetésű önkormányzat 25 százalékos tulajdonos. Az új stadion 2014-re épült meg, 12,5 milliárd forintból, ez lett a ferencvárosi mellett a másik nyereségesen üzemeltetett aréna. A 2012-es árbevétel 627 millió forint volt, az évet azonban a klub 300 milliós veszteséggel zárta.

Budapest Honvéd: Változó tulajdonosi kör

A Honvédnál sincsen sunnyogás. A Hemingway Franchise Group (Jersey, St. Haller) a minősített többséggel rendelkező tagja. A Hemingway Group 2006-ban vásárolta meg a Budapest Honvédot, azóta átrendezték a tulajdonosi kört, de a lényeg nem változott: végső soron George F. Hemingway a főnök. Most nagy változás jöhetett. Az m4sport híre szerint Bozó Zoltán, egy fideszes politikus cége, a metALCOM Zrt. lett a vevő. Bozó korábban polgármesterjelöltként indult Szentesen a Fidesz színeiben. A klubbal se bukhat nagyot: a korábbi idők létbizonytalanságának vége, a tudatos építkezés pedig annyira kifizetődött, hogy 2017-ben bajnok lett a csapat, a Videoton-Ferencváros párosnál sokkal kevesebb pénzből gazdálkodva. A stadionépítés nagyon nehezen akart összejönni, mostanra jutottak el oda, hogy bontják a Bozsik stadiont, a mostani terv az, hogy 11,7 milliárd forintból készül el. A klub 2012-es árbevétele 376 millió forint volt, a mérleg szerinti eredménye pedig 50 millió forint.

Mezőkövesd: Tállai András és az állami támogatás

„Semmi szokatlan nincs abban, ha a kormány egy kiemelkedően sikeres csapatot támogat” - mondta Tállai András 2013-ban, amikor a kormány az árvízvédelmi keretből 400 millió forintot átrakott az NB I-be akkor feljutó csapat stadionjának építésére. A Mezőkövesd Zsóry FC tulajdonosa a Mezőkövesdi SE, ahol Tállai András (62) az elnöke, aki Mezőkövesd volt polgármestere, fideszes országgyűlési képviselő. A kisváros csapata, amely 2009-ben még az NB III Mátra csoportjában vitézkedett, ebben az évtizedben az NB II teteje és az NB I középmezőnye között ingázik, vadonatúj stadionjában. A stadionépítésre nagyjából 1 milliárd forintot adott az állam, a mezőkövesdi fociba pedig eddig 3,2 milliárd forint tao-pénz áramlott. A csapat előlépése után azt mondta, ötezres stadionnal készülnek az NB I-re.

MTK: Deutsch család és a klub

Az MTK Sportegyesület - ahogy sok más helyen, itt is a focin kívüli összes szakosztály tartozik ide - elnöki posztját 2010-ben, három nappal az Orbán-kormány megalakulása előtt vette át Deutsch Tamás. A labdarúgó klubot működtető céget egy évvel később adta el Várszegi Gábor, akkor az MTK SE kapta a legnagyobb tulajdonrészt. Aztán 2014-ben a Blue & White Investment Zrt. megvette a klubot - ennek a vállalatnak az egyik tulajdonosa Deutsch Péter egy cége. Az EP-képviselő testvére most a cég elnöke. A csapat 2016-ban kapott új stadiont, több, mint 7 milliárd forintért. A klub többségi tulajdonosa Deutsch érkezésekor még a Várszegi Gábor nevével fémjelzett Fotex-csoport volt, egy évre rá azonban Várszegi kiszállt a csapat finanszírozásából. Jelenleg az MTK Sportegyesület a klub többségi tulajdonosa, így az teljes mértékben Deutsch irányítása alatt áll. Az MTK-nak 303 millió forint volt a bevétele tavaly, és 87 millió forintos nyereséggel zárta az évet.

Paks: Önkormányzati támogatás és helyi büszkeség

A Paksi FC 100 százalékos tulajdonosa a Paksi Sportegyesület. A bajnokság egyik legkisebb költségvetésű csapata nagyrészt önkormányzati támogatásból működik, a városvezető a fideszes Szabó Péter. Még azt is kibírták, hogy 2014-ben, épp az után, hogy a Fidesszel összevesző Süli János lett a polgármester, az állami áramcég Dunaújvárosba ment át szponzornak. Süli azóta kibékült a párttal, a város stadionépítése 2017-ben elkezdődött, a Paks pedig évek óta stabil tagja az NB I középmezőnyének. A stadiont teljesen felújítják, nagyjából kétmilliárd forintból. A Paksi FC 524 millió forintos bevétel mellett, kilencmillió forintos mínuszban zárt.

Diósgyőr: Leisztinger Tamás és a komplex céglánc

A Diósgyőr FC Kft-nek három tulajdonosa van. A budapesti székhelyű Borsodsport Invest rendelkezik szavazati többséggel (50%+1). Tulajdonosa az ARAGO Befektetési Holding Zrt. Az ARAGO mögött a Domestor Gazdasági és Üzleti Tanácsadó Kft áll. A diósgyőri labdarúgás mögött igen komoly vállalatok állnak, melyek a Leisztinger család érdekeltségi körébe tartoznak. „Maradjunk annyiban, hogy egy Magyarországon vállalkozásokat működtető ember esetében nem baj, ha szerepet vállal olyan ügyekben, ami egyébként is fontos neki, főleg akkor nem, ha például az ország első számú politikai vezetőjének is fontos ugyanez az ügy” - így magyarázta 2011-ben Leisztinger Tamás, hogy bár addig inkább a baloldallal üzletelt, a Fidesz hatalomra kerülése után csapatot vett Miskolcon. A klubot működtető cég 52 százaléka az övé, az önkormányzat kisebbségi tulajdonos. Mindkét fél önti a százmilliókat a klubba, hogy az egyáltalán fennmaradhasson, ugyanis 2012 óta egy évet sem sikerült nullszaldósra sem kihozni.

Haladás: Mészáros Lőrinc veje és a stadionüzemeltetés

A szombathelyi klub 75 százalékos tulajdonosa a Halmill Kft., amely nem NER-közeli cég. Illés Bélának, a magyar válogatott egykori csapatkapitányának cége 2015-ben vette meg az önkormányzat addigi többségi tulajdonát. A Haladás VSE-nél viszont, amely a foci utánpótlásáért, valamint a futballon kívüli szakosztályokért felel, nem kell sokat kutatni a kormányközeli kapcsolatok után: az elnöke Homlok Zsolt, Mészáros Lőrinc veje. A csapat tavalyelőtt kapott új stadiont, 15 milliárd forintból, amelynek az üzemeltetése annyira drága, hogy egyetlen cég sem vállalta, az önkormányzat volt kénytelen fizetni érte. A Haladás 351 milliós bevétel mellett egymillió forintos veszteséggel zárta az évet.

Győri ETO: Quaestor és Tarsoly Csaba

A Győri ETO FC-nek két Quaestor-cég a tulajdonosa, mindkettő mögött Tarsoly Csaba milliárdos üzletember áll. 2001-ben vásárolta meg a klubot a Rábától. Tarsoly új stadiont, élményparkot, hotelt, utánpótlás-akadémiát építtetett, de nem ment minden simán, a beruházásról maga az MFB jelentette be ebben a ciklusban, hogy "felmerültek problémák, így például a kivitelező és a beruházó nagyjából ugyanazon cégcsoport volt". Az ETO 631 millió forintot keresett 2012-ben, a mérleg szerinti eredménye viszont 522 millió forintos veszteséget mutat. A Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Kft rendelkezik minősített többséggel.

Kecskeméti TE: Helyi vállalkozók és fejlődés

Kecskeméten 2005 óta két helyi nagyvállalkozóé a csapat. Rózsa Pál a Bertrans nevű szállítmányozó céggel szerzett vagyont, Versegi János pedig a Ver-Bau építőipari cég tulajdonosa, egyben a Vállalkozók Országos Szövetségének megyei elnöke. Cége építette a lakóparkot a kecskeméti Mercedes-gyár dolgozóinak. Amióta az üzletemberpáros menedzseli a csapat anyagi ügyeit, a Kecskemét a másodosztályból az NB I-be küzdötte fel magát, és utánpótlás-akadémiát is nyitott. Versegi szerint a csapat költségvetésének harmadát adják össze üzlettársával. A kecskeméti csapatnak 327 millió forint volt a bevétele 2012-ben, és 273 milliós veszteséggel zárta az évet.

Lombard Pápa: Bíró Péter és a klubok költöztetése

Bíró Péter, a zálogházak üzemeltetésével és a bennragadt ékszerek forgalmazásával foglalkozó Lombard-cégcsoport tulajdonosa már a kilencvenes évek második felében beszállt a magyar fociba: a Tatabánya tulajdonosaként és névadó szponzoraként a csapatot először a másodosztályba vezette, majd Szombathelyre költöztette, és Haladásként már az NB I-be is feljutottak. 2004-ben Pápa lett az új székhely, a szombathelyi fociszurkolók azóta is haraggal emlékeznek Bíróra, amiért elvitte az indulás jogát, sőt, a pártok is megszólaltak az ügyben. Bíró Pétert szurkoló-tulajdonosként írják le, aki hajlamos az üzletemberi hidegvért félretenni. A klub 205 millió forintos bevétel mellett 16 millió forintos veszteséget ért el tavaly.

Kaposvári Rákóczi: Kevés politikai összefonódás

A kaposvári focicsapat kevés érdekességet tartogat az oligarchákra és politikai összefonódásokra éhes olvasóknak. Többségi tulajdonosa a társadalmi szervezetként működő Kaposvári Rákóczi Futball Club, további kisebbségi tulajdonosai az ügyvezető Illés János és három másik magánszemély. A társadalmi szervezet hivatalos képviselője, egyben 2008 óta a klub elnöke Horváth Miklós helyi iskolaigazgató, gépészmérnök-tanár. Illés Jánosról a Pepsifoci 2010-ben azt írta, hogy az előterjesztéseinek köszönhetően alakult át az NB1-es klubok támogatása úgy, hogy a kisebb, eredménytelenebb csapatoknak is jó legyen, és ő harcolta ki a kaposvári utánpótlás-akadémia állami támogatását is. A kaposvári klubnak 290 milliós bevétele volt tavaly, és 22 milliós veszteséggel zárta az évet.

Pécsi Mecsek Futball Club: Matyi Dezső befektetése

A pécsi focicsapatot működtető klubnak 2007 óta Matyi Dezső a többségi tulajdonosa. A milliárdos üzletemberé többek között az Alexandra könyváruházlánc, de borászattal is foglalkozik. Évente több százmillió forintot költ a klubra, közben pedig 12 ezres stadiont tervez építeni. A borászati vállalkozáshoz hasonlóan pedig a csapat is felvette a Matias nevet. A pécsi csapat 194 millió forintos bevételt ért el tavaly, az évet végül 73 millió forintos veszteséggel zárta.

tags: #magyar #labdarugo #klubok #tulajdonosai

Népszerű bejegyzések:

• Filyó Gábor pályafutásának kulcsfontosságú fejezete
• A magyar és finn sporttörténet közös fejezetei
• Az évszázad legjobb magyar kézis lányai
• Út a BL Final Fourba: Női Kézilabda
• Zala vármegye gazdasági és közéleti múltja