MLSZ Szabályok és Ösztönzők a Magyar Labdarúgás Fejlesztéséért
Szabályok, ösztönzők és ajánlások - finoman fogalmazva sem volt könnyű követni az magyar labdarúgók és fiatalok szerepeltetésének elősegítését megcélzó kísérleteket az elmúlt hetekben, hónapokban.
Az MLSZ 4+1-es "Hazai Szabálya"
Kezdjük a már közismertebb MLSZ-ösztönzővel: a 4+1-es ajánlást (vagy ahogy az MLSZ hivatalosan hivatkozik rá, a „hazai szabályt”) a májusi közgyűlésen fogadták el.
Lényege - ahogy az a június végi pontosításnál kiderült -, hogy minden élvonalbeli klubnak, minden egyes mérkőzésen legalább öt magyart (köztük legalább egy 2005. január 1-jén vagy utána született magyar állampolgárt) kell szerepeltetnie.
Az első fordulón már túl is vagyunk, így már azt is látjuk, hogy a tizenkettőből három csapat máris lemondott a maximális 500 milliós prémiumról.
Az Újpest már korábban bejelentette, hogy ebben a szezonban nem foglalkozik a 4+1-es ajánlással, így nem meglepő, hogy a DVTK ellen csak négy magyar játékos lépett pályára (összesen 280 percet hoztak össze).
A részteljesítéshez átlagban mérkőzésenként legalább 45 percet kell játszania egy fiatalnak (2005. január 1-jén vagy utána született magyar állampolgár) és átlagosan legalább 450 percet kell kapniuk a hazai (magyar állampolgársággal rendelkező) játékosoknak.
Labdarúgó Akadémiák és Állami Támogatás
Magyarországon jelenleg kilenc államilag elismert labdarúgó-akadémia van.
| Akadémia Neve | Első Csapat Bajnokságban |
|---|---|
| DVSC | Élővonal |
| DVTK | Élővonal |
| ETO | Élővonal |
| FTC | Élővonal |
| Kisvárda | Élővonal |
| MTK | Élővonal |
| PAFC | Élővonal |
| Budapest Honvéd | Másodosztály |
| Vasas | Másodosztály |
Ezekből hétnek az élvonalban, kettőnek pedig a másodosztályban szerepel az első csapata.
Korábban egyébként volt egy tizedik is, ám a sportállamtitkár szerdán elmondta, hogy a szombathelyi Illés Akadémia a jogszabályi előírásokban foglalt szakmai feltételeknek nem felelt meg, így 2025-től megszűnik a kiemelt akadémiai besorolása.
Ezeknek a többnyire állami támogatásokból fenntartott kiemelt akadémiáknak a működését az NSMI felügyeli, a kifizetések egy részét pedig a produktivitási feltételek teljesítéséhez köti.
Az államtitkár elmondása szerint az akadémiák állami támogatása két részre, egy üzemeltetési és egy sportszakmai egységre bontható.
Előbbit a rendszer 2023-as indulásától kezdve minden szezon elején megkapják az akadémiák, ebben pedig most sem történt változás.
Utóbbi esetében az indulás évében előzetesen a támogatási összeg 70 százalékát kapták meg, a produktivitási rendszer teljesítésének függvényében pedig további 30-at.
A sportállamtitkár elmondta, a kiemelt akadémiai címnek egyetlen „belépő” és egyben kötelező alapfeltétele van jelenleg: eszerint az élvonalbeli kluboknak minden bajnoki mérkőzésen öt magyar labdarúgót végig a pályán kell tudniuk.
„Ez egy olyan szabályzó, amit egyáltalán nem kell mindenkinek betartania, viszont egy ilyen szintű támogatás óriási segítség a kluboknak. Ennek ellenére bárki mondhatja azt, hogy én nem szeretnék ezekkel a támogatásokkal élni, de akkor magának kell megoldania gazdaságilag.”
Ebből viszont az következik, hogy az akadémia és az első csapat fenntartását játékosértékesítésből és folyamatos európai kupaszereplésből lehet elérni.
A Produktivitási Rendszer és a Fiatalpercek
Jelenleg tehát a produktivitási rendszer (amely mint az később látszik tévesen terjedt el 3+2-es ajánlásként) lényege, hogy az MLSZ-ajánlása mellett a kiemelt akadémiával rendelkező kluboknak egy előzetesen az NSMI-vel egyeztetett fiatalpercet is el kell érniük minden szezonban.
Ezt (a mostani idényre nézve) kisebb részben a 2004-es születésű játékosokkal, nagyobb részben pedig 2005-ös vagy azutáni születésű játékosokkal kell elérni.
Játékperceket azonban nemcsak a bajnokságban, hanem a nemzetközi kupában és a Magyar Kupában (a legjobb nyolcban rendezett meccsektől kezdve) is lehet gyűjteni.
Az NSMI-nek viszont nincs olyan megkötése, hogy egyszerre hány fiatalnak kell a pályán lennie, azaz dönthetnek úgy az edzők, hogy az egyik meccsen nulla, míg egy másikon mondjuk három fiatalt is pályára küldenek - éppen ezért a 3+2-es ajánlás nem pontosan írja le az ösztönzőt.
Természetesen felvetődött, hogy nyilvánossá tehetnék a klubok által vállalt fiatalperceket (a DVTK részéről Kovács Zoltán korábban elárulta, hogy 7000 percet vállaltak), ám „a zárt ajtók mögötti egyeztetéseken elhangzottakat előzetes jóváhagyás nélkül”, etikai és jogi okokra hivatkozva a két sportvezető egyelőre nem osztotta meg az újságírókkal.
Schmidt Ádám szerint éppen amiatt, hogy ez egy már két éve bevezetett, mindenki által ismert és folyamatosan egyeztetett rendszer, annak részletei senkit sem érhettek meglepetésként.
tags: #magyar #labdarugo #szovetseg #agility #teszt
