A Magyar Labdarúgókupa története és az 1969-es döntő

A labdarúgó-magyarkupa, melyet korábban Magyar Népköztársaság-kupának és Arany Ászok-magyarkupának is neveztek, a magyar bajnokság után a második legrangosabb hazai versenysorozat. Győztese indulhat az Európa-liga harmadik selejtezőkörében, biztosítva ezzel a nemzetközi megmérettetés lehetőségét.

A Magyar Kupa létrehozásának ötlete - természetesen angol példa nyomán - Steiner Hugótól és Minder Frigyestől származik. Első alkalommal 1909-ben írták ki, a mérkőzéssorozat akkor 28 csapat részvételével, kieséses rendszerben zajlott. A Magyar Kupa első mérkőzésére 1909. november 21-én került sor, ahol a Litográfia 2:1-re győzött a Vívó AC ellen.

A kupa története során többször is szünetelt a két világháború, valamint különböző kül- és belpolitikai események miatt. A legsikeresebb kupacsapat a trófeát 20-szor elhódító Ferencváros.

Érdekesség, hogy 1973-ban a címvédő Ferencváros klubházából ellopták a győztesnek járó serleget, ami azóta sem került elő.

A magyar futball a '60-as években és a változó bajnoki rendszer

Az 1960-as évek az FTC és a Győr történelmének legsikeresebb évtizedei közé sorolhatóak. A Fradi 1956-ban visszakapta a nevét és színeit, majd szimbolikusan az 1963-as amnesztia évében, 14 év után megnyerte a bajnokságot. Ezt követően 1964-ben, 1967-ben és 1968-ban ismét bajnok lett. Négy bajnoki címével a Vasassal holtversenyben az évtized legsikeresebb csapata volt. Míg a zöld-fehérek a dekádban minden szezon végén a dobogón végeztek, addig a piros-kékeknek a bajnoki címek mellett csak két bronzérem jutott, volt, hogy csupán a 9. helyen sikerült zárniuk az idényt.

A IX. kerületieket a nemzetközi sikerek sem kerülték el. A VVK-ban 1962/63-ban a legjobb négyig jutottak. Ezt is túlszárnyalva, 1965-ben ugyanebben a sorozatban, a magyar labdarúgás egyetlen nemzetközi kupagyőzelmét aratva elhódították a trófeát, majd 1968-ban ismét bejutottak a fináléba.

A labdarúgó bajnoki rendszer az 1957/58-as idényben állt vissza az európai norma szerinti őszi-tavaszai lebonyolításra. 1963-ban azonban újra áttértek a szovjet formulára, annak ellenére, hogy ez nem lett volna kötelező más kelet-európai országokban. Így a Fradi győzelmével zárult 1962/63-as bajnoki év után 1963 őszén mindössze fél szezonos bajnokságot rendeztek. Ezt a győriek nyerték, megszerezve ezzel a magyar futballtörténelem második nem budapesti bajnoki címét.

A csapat edzője ekkor az Aranycsapat legendás középcsatára, Hidegkuti Nándor volt, aki edzőként is kiváló munkát végzett. Mielőtt Győrbe került, három évig edzősködött Olaszországban, ahol 1961-ben megnyerte az első ízben kiírt KEK sorozatot a Fiorentinával. Hidegkuti Győrben is nagyszerű munkát végzett; az irányításával nemcsak bajnok lett az ETO, de a következő szezonban a BEK-ben is tündököltek, egészen az elődöntőig menetelve. A győrieken kívül még két magyar csapatnak, a Vasasnak (1958) és az Újpest Dózsának (1974) sikerült ilyen messzire jutnia a legrangosabb európai kupasorozatban. Ezután inkább a hazai kupában jeleskedett a kisalföldi csapat: 1964-ben még vereséget szenvedtek a Honvédtól, de a következő három kiírást (1965, 1966, 1967) megnyerték.

A Fradinál is történt edzőváltás az 1960-as években. Mészáros Józsefet, aki 14 év után bajnokságot nyert a csapattal, majd VVK győztes lett, pár hónappal a nemzetközi kupagyőzelem után menesztette a IX. kerületi csapat vezetése. Az edző 1965 szeptemberi menesztésekor a Fradi ugyan 5 pont hátrányban volt a Vasassal szemben, de még két mérkőzéssel kevesebbet játszottak. Valószínűleg a játékosokkal és/vagy a vezetőkkel megromlott viszonya vezetett a távozásához. Az 1967-es szezonra Lakat Károly, a klub korábbi kiváló balfedezete, a korszak egyik sztáredzője érkezett a klubhoz. Az ő irányítása alatt a Ferencváros az 1968-as bajnokságot is megnyerte, és a VVK döntőjébe is bejutott.

Az 1968-as politikai események és a magyar csapatok nemzetközi szereplése

Az 1968-as év nemcsak sportsikereket, hanem komoly politikai feszültségeket is hozott, amelyek közvetlenül érintették a magyar futballt. Az 1968-as Csehszlovákia elleni intervenció következményeként alkalmazott futballbojkott súlyosan érintette a magyar csapatokat, mivel az intervencióban résztvevő öt ország csapatai visszaléptek a nemzetközi kupaküzdelmektől.

Az 1968/69-es kiírás július 10-i sorsolása sem hozott sok szerencsét a fővárosi zöld-fehéreknek. Az 1967-es győztes, az évtizedben összesen három nemzetközi kupadöntőt játszó Celtic Glasgow-val sorsolták össze őket a BEK-ben. További nehézséget jelentett, hogy az UEFA az első mérkőzés időpontjául szeptember 18-át, a visszavágóra pedig október 2-át jelölte ki. Utóbbi időpontban az olimpiai labdarúgó válogatott tagjainak Mexikóban volt jelenésük, és jó esély volt rá, hogy a legjobb ferencvárosi játékosok közül is jónéhány bekerül az olimpiai keretbe. (Végül öt Fradi játékos: Novák Dezső, Páncsics Miklós, Szűcs Lajos, Varga Zoltán, és Juhász István utazott az olimpiára).

A Fradi több időpontjavaslattal is élt a Celtic felé, amelyek nem ütköztek az olimpiával, de a skótok ragaszkodtak az eredeti dátumokhoz. Az FTC ezért az UEFA-hoz fordult, azonban a dolgukat nehezítette, hogy az Európai-szövetség épp ettől az évtől vezette be a fix mérkőzésnapokat a kupákban és a válogatottak számára is. Közben a Győr is kérvényezte a norvégoknál a két mérkőzés időpontjának módosítását, de az olimpia miatti eltolást ők sem fogadták el. Jóval szerencsésebb volt a Dózsa, a Luxemburg elleni VVK párharcok visszavágója ugyanis arra a szeptember végi időpontra esett, amikor a Fradi és a Győr is szeretett volna játszani, és ezt a nagyhercegség csapata is elfogadta.

A hazai sportsajtóban már ekkoriban több újságcikk is megjelent, amelyek az UEFA-t kritizálták, amiért az időpontkijelölésnél nem vette figyelembe az olimpiarendezés dátumát, és nem segített a változást kérő magyar csapatok érdekérvényesítésében.

Az osztrák edzőtáborban a Ferencváros játékosai a helyi sajtóban nyomon követték a csehszlovákiai eseményeket, ahol egy épp ekkor zajló hadgyakorlat végén a szovjet csapatok egy harckocsi meghibásodására hivatkozva úgy döntöttek, hogy nem hagyják el az országot. Augusztus 20-án, miközben az MNK döntőben az MTK a Honvédot verte, a Magyar Néphadsereg 8. gépkocsizó lövészhadosztálya a Szovjetunióval és a Varsói Szerződés másik három tagországával (NDK, Lengyelország, Bulgária) közösen bevonult Csehszlovákiába.

Augusztus 26-án arról érkeztek hírek, hogy a Celtic bojkottálni szeretné a Ferencváros elleni budapesti mérkőzést. A pletykák hallatán a szurkolók között rendkívül izgatott volt a hangulat, és elterjedt az osztrák-magyar válogatott mérkőzés és a VVK döntő visszavágójának elmaradásának lehetősége is. A leggyakoribb vélemény az volt, hogy a politikát kár belevonni a sportba, és a bojkottal a szovjeteket nem fogják tudni rávenni arra, hogy kivonuljanak Csehszlovákiából. Augusztus 28-án az osztrákok valóban lemondták a szeptember 7-8-ra tervezett többfrontos (utánpótlás és felnőtt válogatott) összecsapásokat. Augusztus 31-én az osztrák távirati iroda (APA) jelentése szerint a svájci Gustav Wiederkehr elnökletével Zürichben összeült az UEFA Sürgősségi Bizottsága, hogy olyan helyzetet teremtsen, amelyben biztosítva látszik az UEFA-hoz tartozó két kupasorozat jövője.

Az 1969-es Magyar Kupa döntő

Az 1968-as, eseményekkel teli szezon után, ahol a Hidegkuti Nándor vezette MTK a Népstadionban 2:1-re verte a Honvédot a Magyar Kupa döntőjében, a figyelem az 1969-es kiírásra terelődött. A magyar futball életét továbbra is befolyásolták a nemzetközi politikai események és a hazai bajnoki rendszer sajátosságai, de a kupasorozat a szokásos rendben zajlott le.

Az 1969-es Magyar Kupa döntőjét az Újpesti Dózsa és a Budapesti Honvéd vívta. A kupasorozatban végül az Újpesti Dózsa diadalmaskodott, miután a döntőben 3:1 arányban legyőzte a Budapesti Honvéd csapatát. Ezzel a győzelemmel az Újpest Dózsa folytatta a '60-as évek végén és a '70-es évek elején tapasztalható sikerszériáját, melynek során több bajnoki címet és kupagyőzelmet is bezsebeltek, szilárdítva ezzel pozícióját a magyar labdarúgás élvonalában.

A Magyar Kupa győztesei 1910-től napjainkig

Az alábbi táblázatban bemutatjuk a Magyar Kupa győzteseit a kezdetektől, kiemelve az 1969-es év eredményét.

tags: #magyar #labdarugokupa #1969 #magyar #kupa

Népszerű bejegyzések:

• Kvalifikációs rendszerek változásai a vb-ken
• Real Madrid sikerei
• Legendás futballpillanatok
• Szenna Teremfoci Bajnokság
• tudjon meg többet a hazai fociról