A magyar labdarúgás fejlesztési stratégiája: Alulról építkezés és tehetséggondozás
A magyar labdarúgás hosszú távú célja a részsikerek helyett garantálható fejlődés, nemzetközi szinten versenyképes labdarúgók képzése és piaci alapú gondolkodás. A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) 2020 májusában kinevezett sportigazgatója, dr. Barczi Róbert vezetésével kidolgozott stratégia a hazai futball alapjainak megerősítésére fókuszál.
A korábbi, tízéves, 2020-ig tartó stratégiai terv elsősorban a tömegbázis növelésére, az amatőr és utánpótlás-futball felpezsdítésére, az infrastruktúra fejlesztésére és a klubok anyagi stabilizálására irányult. Azonban a 2016-os és az idei Európa-bajnokságot követő törés rámutatott: „a közelmúlt kiemelkedő eredményei nem egy rendszerszintű folyamatnak az eredményei, hanem egy-egy klub, csoport vagy ember kezdeményezése." Az MLSZ célja, hogy ezeket az eredményeket rendszerszinten, folyamatában tudja garantálni.
A versenyképesség kihívásai és az utánpótlás nevelés
A versenyképesség terén komoly kihívások állnak a magyar labdarúgás előtt. A magyar válogatott jelenlegi keretében csupán öt labdarúgó szerepel európai topligában, és ebben a nyári Európa-bajnokság sem tudott változást hozni. „Az utánpótlás-nevelés hatékonysága elmarad a céloktól és várakozásoktól, a tehetségkutatás és menedzsment, valamint a fiatal játékosok professzionális futballba történő beépítése területén további erőfeszítéseket kell tenni" - hangsúlyozta az MLSZ vezetése.
Dr. Barczi Róbert, aki több mint 10 éve tevékenykedik sportvezetőként, labdarúgó, utánpótlás- és felnőtt edzői múlttal is rendelkezik. Volt a Nyíregyháza Spartacus ügyvezető igazgatója, öt évig az MLSZ Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei igazgatójaként dolgozott, illetve öt és fél évig megyei szövetségi főtitkári posztot töltött be. 2015-től az MLSZ Versenyigazgatójaként is tevékenykedett, emellett megszerezte az UEFA CFM oklevelét, és az európai szövetség az utóbbi években mérkőzésellenőrként (UEFA Delegate) számított munkájára.
A magyar utánpótlás-nevelés rendszere
A rendszer az országban található mintegy 1400 amatőr/grassroots klubra épül, melyeket megyénként 3-4 Körzetközpont fog össze, egyfajta hídként szolgálva az elit utánpótlásképzés felé vezető úton. Ezen klubok és központok jelentik a magyar labdarúgás széles alapját, ahonnan a tehetségek feljuthatnak a magasabb szintekre.
A felettük elhelyezkedő, összesen 28 Tehetségközpontban dolgozó főállású edzők feladata a 6 és 14 év közötti gyermekek megfelelő egyéni képzése, és a legtehetségesebbek felkészítése az akadémiai szint elérésére. Ez a decentralizált rendszer biztosítja, hogy a tehetségek országszerte felismerésre és fejlesztésre kerüljenek.
Az utánpótlás-nevelés hatékonyságát egy olyan átigazolási szabály- és díjazási rendszer bevezetése is segíti, amely arra készteti és ösztönzi a klubokat, hogy a térségbeli tehetségeket a lehető legtovább a képzési rendszerükben tartsák. Például 15 éves korban csak 8 játékost igazolhat egy akadémia, így rá van kényszerítve, hogy 13-14 gyereket vagy saját alsóbb korosztályaiból neveljen ki, vagy a saját régiójából igazoljon, amit megyén belül korlátlanul meg lehet tenni.
Minőségellenőrzés és digitális fejlesztés: A Talent X rendszer
Az MLSZ a tehetséggondozókban végzett szakmai munka minőségét, így az alapelv megvalósulását is folyamatosan, szúrópróbaszerűen ellenőrzi. Emellett bevezetésre került a Talent X informatikai és vállalatirányítási rendszer, amely segíti, összeköti és teljesen transzparenssé teszi az utánpótlásban résztvevő klubok, a 28 Tehetségközpont és a 10 kiemelt Akadémia működését és szakmai munkáját.
A rendszerbe feltöltésre kerülnek az egyes játékosok adatai, az alapvető adottságok és jellemvonások mellett a sérülések, az edzésen és mérkőzéseken nyújtott teljesítményük. Ezzel kapcsolatban Barczi Róbert megjegyezte: „tendenciákat akarunk látni." A rendszer révén a klubok és edzők „kapnak egy tükröt, egy objektív adatot, ami eddig nem volt", segítve ezzel a játékosok fejlődésének nyomon követését és a képzési programok optimalizálását.
Az osztályozó rendszer bevezetése a professzionális bajnokságokban
A széles körű utánpótlás-fejlesztés mellett az MLSZ a professzionális bajnokságok versenykiírását is módosította, ezzel is hozzájárulva a magyar labdarúgás egészének fejlődéséhez. A Magyar Labdarúgó Szövetség elnöksége keddi ülésén elfogadta a profi bajnokságok versenykiírását, amelyben egy jelentős változás szerepel: a 2026-2027-es idénytől kezdve az automatikusan kieső utolsó helyezett mellett osztályozó mérkőzés dönt majd a másik csapat bennmaradásáról, illetve feljutásáról az élvonalban. Az élvonalbeli tagságról egyetlen találkozó dönt, amelyet semleges pályán, lehetőleg a két résztvevő csapattól hasonló távolságra rendeznek, és ahol adottak a feltételek a videóbíró alkalmazására.
Az utánpótlás fejlesztése a játékvezetésben is kulcsfontosságú, ennek jegyében rendezték meg ebben a bajnoki évben második alkalommal az országos játékvezetői Talent-napot, amelyen a hazai férfi és női élvonal szűk utánpótlásának legígéretesebb tagjai vettek részt.
tags: #magyar #negyedosztalyu #labdarugo
