A Magyar Női Kosárlabda-Válogatott Útja a Világbajnokságig
A magyar női kosárlabda-válogatott hosszú kihagyás után, 28 évvel az 1998-as szereplése után, ismét kivívta a világbajnoki részvétel jogát. A kvalifikációs tornát Isztambulban rendezték, ahol a csapatnak a házigazda Törökország, Ausztrália, Kanada, Japán és Argentína ellen kellett helytállnia. A szövetségi kapitány, Völgyi Péter vezetésével a csapat a kemény küzdelmeket követően sikeresen teljesítette a célkitűzést, és kijutott a 2026-os berlini világbajnokságra.
A kvalifikációs sorozat november 8. és 18., valamint február 7. és 17. között zajlott, mindkét szakaszban három-három találkozót játszottak a csapatok. A magyar válogatott a selejtezők során bizonyította elszántságát és összetartását. A csapat legnagyobb sikere az 1950-es években elért két Európa-bajnoki ezüstérem, valamint az 1957-es világbajnokság 5. helyezése.
Felkészülés és Stratégia
A válogatott már hónapokkal a selejtezők előtt elkezdte a felkészülést. A Nemzeti Sport beszámolója szerint a csapat novemberben négy felkészülési mérkőzést vívott a székesfehérvári edzőközpontban a csehek és az oroszok ellen, amelyeket mind megnyertek. Völgyi Péter szövetségi kapitány hangsúlyozta az alkalmazkodás fontosságát a vb-selejtezőkön. A keretszűkítés során figyelembe vették a hét nap alatt lejátszandó öt mérkőzés fizikai és mentális megterhelését, a posztok közötti átjárhatóságot, valamint a feltörekvő fiatalok beépítését is.
A szövetségi kapitány elégedetten értékelte a vb-kvalifikációt. Azt is kiemelte, hogy a csapatnak alkalmazkodnia kell majd a körülményekhez és a játékosok fizikai állapotához. A taktika ellenféltől függően változhatott, hogy két magasemberrel állnak-e fel, vagy sem.
Kiemelkedő Játékosok és Újoncok
A keretben több kulcsjátékos is szerepelt, akik nagyban hozzájárultak a sikerhez. Juhász Dorka, a Galatasaray légiósa, kiemelkedő teljesítményt nyújtott a selejtezőn, meccsenként átlagosan 18 pontot dobott, 9 lepattanót szedett, 1.8 gólpasszt adott és 1 dobást blokkolt. Be is került az isztambuli álomcsapatba. Turner Yvonne, a török Nesibe Aydin honosított irányítója és Kiss Virág, a spanyol Salamanca magyar centere szintén fontos tagjai voltak a csapatnak.
A válogatott három újoncot is avatott a világeseményen: Dúl Panka, Toman Petra és a 18. születésnapját januárban betöltő Josepovits Kinga először léphetett pályára hivatalos mérkőzésen nemzeti mezben. A csapatkapitány Takács-Kiss Virág, míg a csapatkapitány-helyettes Aho Nina volt.
A Nemzeti Sport beszámolója szerint a keretszűkítés után három újonc is lehetőséget kapott. A diósgyőri Miklós Melinda, a két pécsi, Rátkai Eszter és Studer Ágnes, valamint a két légiós, Gereben Lívia és Mérész Beatrix (Sepsiszentgyörgy) nem került be a 12-es keretbe. Barnai Judit (Cegléd) és Kányási Veronika (DVTK) sérülés miatt hiányzott.
A Selejtezőtorna Menete
A magyar válogatott március 11. és 17. között lépett pályára sorrendben Japán, Kanada, Ausztrália, Argentína és végül a házigazda Törökország ellen. A csoportból Ausztrália mellett a három legjobb együttes jutott ki a szeptemberi, Berlinben megrendezendő világbajnokságra.
A magyar csapat a selejtezőket Japán elleni győzelemmel kezdte, ahol Juhász Dorka válogatott karriercsúcsot jelentő 35 ponttal járult hozzá a sikerhez. Ezt követően Kanada ellen elszenvedtek egy vereséget, majd Ausztrália, a világbajnoki bronzérmes ellen is kikaptak. A bravúrt a törökök elleni győzelem jelentette, amellyel a csapat végül kiharcolta a világbajnoki részvételt. A kvalifikációs sorozatot november 8. és 18., valamint február 7. és 17. között rendezték meg, mindkét szakaszban három-három találkozót játszottak a csapatok.
Történelmi Siker és Jövőbeli Célok
Huszonnyolc év után újra világbajnoki résztvevő a magyar női kosárlabda-válogatott. A csapat az isztambuli kvalifikációs tornán harcolta ki a részvétel jogát. A szövetségi kapitány, Völgyi Péter szerint a legfontosabb cél a továbbjutás volt, és a játékosok mindent megtettek ennek érdekében. A csapat legnagyobb sikere az 1950-es években elért két Európa-bajnoki ezüstérem, valamint az 1957-es világbajnokság 5. helyezése.
A csapat legnagyobb sikere az 1950-es években elért két Európa-bajnoki ezüstérem, valamint az 1957-es világbajnokság 5. helyezése. A szövetségi kapitány, Völgyi Péter elégedetten értékelt a vb-kvalifikáció után. Kiemelte, hogy a csapat minden erejét megmozgatta a cél érdekében, és bízik abban, hogy a jövőben is hasonló sikereket érhetnek el.
Női Kosárlabda NB I. A-csoport, negyeddöntő, 1. mérkőzés. DVTK HUNTHERM - Vasas Akadémia 85-43
A bravúr után hajnalig tartott a mulatság Isztambulban. Turner Yvonne elmondta: „Magabiztosak voltunk, végig hittünk magunkban és ezt a törökök ellen meg is mutattuk.” Takács-Kiss Virág is kiemelte: „Öröm volt nézni, ahogyan együtt játszottunk. Bízom benne, hogy meg tudjuk mutatni a világnak, milyen erőt képvisel a mi kis országunk.”
A magyar női kosárlabda-válogatott 2026-ban a világbajnokságon méretteti meg magát, ahol a cél a minél jobb helyezés elérése és a nemzetközi porondon való további sikerek.
tags: #magyar #noi #kosarlabda #tagok
