A Magyar Női Kosárlabda-válogatott útja a Világbajnokságra: Isztambuli kihívások és remények
A magyar női kosárlabda-válogatott elszántan készül a világbajnoki selejtezőre, melynek tétje a szeptember 4-13. között Berlinben rendezendő világbajnokságon való részvétel. A jelenlegi legmagasabbra taksált játékosunkra, Juhász Dorkára vezérszerep vár, miközben a csapat 28 év után szeretné kiharcolni a részvételt a vébén.
Felvirradt a nagy nap, a magyar női kosárlabda-válogatott elkezdi a szereplését az isztambuli világbajnoki selejtező tornán. A hatcsapatos csoport tagjainak a tét a Berlinben rendezendő viadalon való részvétel, ez alól kivételt képeznek a 2025-ös Ázsia-kupát megnyerő ausztrálok, akik versenyen kívül játszanak Isztambulban, ők bárhogyan is végeznek, ott lesznek Németországban. Rajtuk kívül a legjobb három válogatott mehet majd a vébére.
Reményeink szerint ezen csapatok egyike a magyar lesz, amely vasárnap óta Isztambulban készül a várhatóan mindenki számára megerőltető viadalra (hét nap alatt öt mérkőzés).
Előzetes megpróbáltatások és a múlt terhe
Mielőtt mélyebben elemeznénk Völgyi Péter szövetségi kapitány együttesének esélyeit, a teljes képhez vissza kell ugrani az időben, és megemlékezni a 2024. február 11. és 2025. február 9. közötti esztendőre. A magyar női kosárlabda-történelem egyik legfájdalmasabb éve volt ez a válogatott szempontjából.
Előbb a soproni olimpiai selejtezőben maradtunk le a párizsi játékokról a spanyolok elleni egypontos vereséggel végződő, rémálomszerű mérkőzéssel, amit 21 pontos vezetésről vesztettünk el. Majd az Európa-bajnoki selejtezősorozatot zártuk le úgy, hogy hosszabbításban kikaptunk Bulgáriában, ami szintén kudarccal ért fel, hiszen lemaradtunk a tavalyi kontinensviadalról is. Ez már csak annak fényében is volt szomorú, hogy a 2023-as Eb-n ragyogó szerepléssel negyedik lett együttesünk.
Előbbi tornán még Székely Norbert irányította a válogatottat, majd márciustól Völgyi vette át a csapatot, és első megméretésén jól és eredményesen meccselt. 2024 augusztusában az együttes Ruandában megnyerte a világbajnoki előselejtezőt, ennek a sikernek köszönhetően került Isztambulba.
A válogatott korábbi szereplései világbajnokságokon
A magyar női válogatott eddig ötször szerepelt vébén, legutóbb, 1998-ban a tizedik helyen végzett. Az eddigi legjobb helyezése az ötödik volt, amelyet 1957-ben szerzett meg Rio de Janeiróban.
A magyar női kosárlabda-válogatott sikerei a világbajnokságokon:
- 1957: 5. hely
- 1959: 7. hely
- 1975: 9. hely
- 1986: 8. hely
- 1998: 10. hely
A kvalifikáció: bravúr, nem elvárás
Önmagában az a tény elkeserítő is lehetne, hogy 28 éve nem járt együttesünk a világbajnokságon, ám ezzel nem feltétlenül kell foglalkoznia annak a 12 játékosnak és azoknak a stábtagoknak, akik Isztambulban sikeres szereplésre és az ezzel járó szeptemberi részvételre pályáznak.
„Nem lehet elvárás a kvalifikáció, inkább bravúr lenne, ha kiharcolnánk a vébérészvételt, de elszántak vagyunk és hiszünk a sikerben, magunkban. Bénítólag semmiképpen sem szabad hatnia ránk annak, hogy ilyen régen nem járt a válogatott világbajnokságon, sőt, inkább motivációként kell ezt használni” - mondta a Nemzeti Sportnak a 23 éves Dombai Réka, a Szekszárd pontfelelőse, aki még meg sem született, amikor a jelenleg másodedzőként Völgyi munkáját segítő Iványi Dalma is ott volt a németországi, 1998-as tornán.
A sorsolást követően sokan legyintettek és mondták, erős a hatos, amelybe kerültünk (Ausztrália, Kanada, Japán, Törökország és Argentína az ellenfél). Erős bizony, de rendkívül speciális a torna lebonyolítása, minden csapat öt meccset játszik hét nap alatt.
A selejtező torna lebonyolítása
Ez egy olyan kvalifikációs rendszer, amely teljességgel rendhagyó a szerda-szombat ritmusban játszóknak, eltér a világbajnoki és Európa-bajnoki alaprendszertől, főleg az évad ezen szakaszában, hiszen a játékosok a klubjukban heti maximum két tétmérkőzésen vesznek részt. Ez alapvetően módosíthatja a papírformát, amely alapján Ausztrália toronymagas favorit. A FIBA, vagyis a nemzetközi szövetség természetesen elkészítette a torna előzetes erősorrendjét, ez alapján Ausztrália, Japán, Törökország, Kanada, Magyarország, Argentína a sorrend.
Kulcsjátékosok és hiányzók
Az isztambuli magyar csapat tizenkettes keretéből két húzónév is hiányzik. A jelenleg Pécsett játszó, a bajnokság alapszakaszát megnyerő PEAC irányítója, Studer Ágnes egészségi állapota nem tette lehetővé a vb-selejtezős részvételét. Egy jó Studer Ágnes óriásit lendíthetne a magyar csapaton, kár, hogy ezen a tornán ez már nem következhet be.
A másik hiányzó a sportágból szinte eltűnő 209 cm magas center, Határ Bernadett lesz, akinek a sorsáról keveset tudunk. Határ 2022-ben a Sopronnal Euroligát nyert, majd egy héttel később, a Szekszárd elleni bajnoki elődöntőben olyan súlyos sérülést szenvedett, amely alapjaiban határozta meg sorsát. A felépülés után még visszatért a válogatottba, Ruandában is ott volt a csapattal, de 2025-ben már a keretbe sem hívta be őt Völgyi Péter kapitány. Európa egyetlen válogatottja sem rendelkezik ilyen magas és ilyen adottságú centerrel. Határ hiánya akkor is nagy érvágás, ha tudjuk, hogy az egészségi állapota már soha nem teszi lehetővé azt, hogy azon a szinten kosárlabdázzon, amellyel a 2022-es soproni Euroliga-győzelmet elérte.
A vezérek és a csapategység fontossága
A két (egykori) ász távollétében a legnagyobb figyelem a Galatasarayban, azaz Törökországban légióskodó, a WNBA-t is megjárt Juhász Dorkára irányul, aki a magyar csapat legmagasabban jegyzett játékosa. Éppen ezért kell arra vigyázni, hogy az előzetes elvárásokkal ne nyomjuk agyon a fiatal magyar kosárlabdázót.
Csapatjátékról van szó, jó, ha egy nemzeti együttesnek van egy olyan képességű játékosa, mint Juhász, de ez igazán akkor jó, ha a többiek is fel tudnak nőni mellé. Magyarul: Juhász egymaga nem fogja tudni megoldani a ránk váró feladatot. Mellette a Spanyolországban légióskodó Takács-Kiss Virág és a DVTK kiváló képességű játékosa, Lelik Réka lehet a húzóembere a magyar csapatnak. Ha ők hárman jó formát mutatnak, kijuthatunk a 2026-os női világbajnokságra.
Szót kell még ejteni a magyar válogatott honosított játékosáról, a 38 éves amerikai Yvonne Turnerről. Ő az, aki tényleg „megszolgálta” a magyar útlevelet. Amikor a válogatott keretébe hívták, mindig jött, nem keresett kibúvót, rendelkezésre állt. Csupaszív játékosról van szó, aki amerikai létére képes „meghalni” Magyarországért. A nagy kérdés, hogy fizikálisan miként bírja majd azt, hogy Isztambulban hét nap alatt öt kemény meccset kell lejátszani.
Az, hogy Völgyi Péter végül mellette tette le a voksát, kisebb meglepetés, mert éppen az isztambuli vb-selejtező előtt nem sokkal kapta meg a magyar útlevelet a DVTK légiósa, Kathryn Westbeld. Akkor mindenki azt hitte, hogy ő lesz az isztambuli utazó, de ez nem így történt. Mivel a magyar szövetségi kapitány a DVTK edzője is (azaz naponta látta Westbeld formáját), egészen biztosak lehetünk abban, hogy megvolt az oka annak, hogy a frissen honosított amerikai nélkül vágunk neki a tornának.
Az ellenfelek és a mérkőzések menete
Ahogyan azt említettük, a magyar csapatnak - miként az összes többinek is - hét nap alatt kell öt meccset lejátszani úgy, hogy két szünnap szakítja meg a tornát.
A menetrend a következő lesz:
- Március 11. szerda, 15.30: Magyarország-Japán
- Március 12. csütörtök, 15.30: Magyarország-Kanada
- Március 14. szombat, 12.30: Magyarország-Ausztrália
- Március 15. vasárnap, 12.30: Magyarország-Argentína
- Március 17. kedd, 17.30: Magyarország-Törökország
Japán: az első sorsdöntő mérkőzés
Látható, hogy az első, japánok elleni mérkőzés rögtön sorsdöntő lehet, mert a kanadai és az ausztrál csapat képességeiben jobb csapat, mint a magyar. Japán ellen az utolsó emlék pozitív, a már említett soproni olimpiai selejtezőn ellenük aratott győzelem miatt.
A 2021-ben olimpiai, 1975-ben világbajnoki ezüstérmes válogatott alaposan kicserélődött a tokiói ötkarikás játékok óta, mindössze öt játékos maradt az öt évvel ezelőtti sikercsapatból (Todo, Mijazava, Macsida, Mawuli és Takada). A szövetségi kapitányi poszton is változás történt, az amerikai Corey Gaines került a kormányhoz, a 60 esztendős szakember játszott Japánban, édesanyja is japán. Gainest 2025 februárjában nevezték ki a válogatott élére, amelynek 12-es keretében jelenleg egyetlen nem Japánban játszó kosaras van, Stephanie Mawuli, aki a spanyol Zaragoza légiósa.
A magyar csapat mindössze két hivatalos meccset játszott ázsiai ellenfelével: 2024-ben Sopronban az olimpiai selejtező tornán 13 pontos hátrányból fordítottunk és nyertünk 81-75-re (Határ Bernadett volt a legjobbunk 17 ponttal), míg 1998-ban a németországi vébén a 9. helyért lejátszott helyosztón kikaptunk tőlük 108-82-re (Károlyi Andrea volt a legeredményesebb magyar 20 ponttal). Az Ázsia-kupát története során hatszor megnyerő, tavaly a döntőt az ausztrálok ellen kilenc ponttal elveszítő együttes rendkívül szokatlan stílusban játszik, gyors befejezésekre törekedve, rengeteg hárompontossal kísérletezve elképesztő sebességgel kosárlabdázik.
A japánok érdekes kosárlabdát játszanak, náluk is volt fiatalítás, kitűnő játékosok estek ki az olimpiai ezüstérmes csapatból, de továbbra is kellemetlen stílusuk van, főleg, ha betalálnak távolról. A sebességüket kompenzálni kell, de a magassági fölény a mi oldalunkon van. Balogh Judit, háromszoros Eb-bronzérmes játékos szerint Japánnal kezdünk, de ennek nincs különösebb jelentősége, mert minden meccs fontos.
Ausztrália és Törökország kihívásai
Nagy kérdés, hogy az ausztrálok mennyire veszik komolyan ezt a tornát, mert ha csak egy laza kiruccanásnak fogják fel az eseményt, az alapjaiban változtatja meg az erőviszonyokat. Az is sokat mondó, hogy az ausztrálokat legutóbb 1986. augusztus 8-án vertük meg tétmérkőzésen, női világbajnokságon. Vilniusban, amely akkor még szovjet városnak számított. A Népsport azt írta: „Csak a győzelemnek örülhettünk.” Mit adnánk most egy rossz játékkal elért 79-77-es diadalért.
Ha nem Isztambulban lenne ez a vb-selejtező, akkor a török csapattól sem kellene feltétlenül reszketni, de a hazai rendezés előnye a törökök számára most felbecsülhetetlen kincs lehet. Jó lenne elkerülni azt a szituációt, hogy az utolsó napra, az utolsó meccsre kiírt magyar-török csata döntse el azt, hogy a két együttes közül melyik lesz a továbbjutó és melyik a kieső. Egy ilyen ki-ki mérkőzést Törökországban megnyerni elképesztően nehéz feladat.
A kosárlabda mint világsportág
A magyarok dolgát az sem könnyíti meg, hogy az ellenfelek többségével nagyon ritkán játszunk komoly tétmeccset, bár ebből a szempontból Kanada és Japán azért kivétel, mert ellenük két éve is megmérkőztünk. Az ellenfelek mind különböző játékstílust vonultatnak fel.
A kosárlabda világsportág. Nem csak egy kontinensen űzött labdasport, hanem az egész világot behálózó és népszerű játék. A világbajnoki részvétel értékét az is növeli, hogy a vb-t továbbra is négyévenként rendezik meg, azaz a FIBA nem állt be abba a sorba, amelyben egyre több világszövetség sorakozik. Nem változtatta meg a négyévenkénti rendezést és nem emelte az egekbe a világbajnokságon részt vevő nemzetek létszámát. Egy ilyen torna, mint ez a szerdán kezdődő vb-selejtező a mai, végletekig fizikális női kosárlabdázásban korántsem csak a játékról, hanem az állóképességről és a kitartásról is szól. Csak az az együttes tud sikeres lenni, amely birtokában van ezeknek a képességeknek. Hogy Magyarország képes lesz-e ennek a feladatnak a megoldására, ma még nagy kérdés. Az viszont biztos, hogy mind a sportágra, mind az egyetemes magyar sportra ráférne egy olyan siker, amire csaknem harminc éve várunk.
tags: #magyar #noi #kosarlabda #valogatott #hatar
