A Magyar Siklóernyős Válogatott: Múlt, Jelen és Jövő a Célraszállásban

A Siklóernyős Célraszállás Kialakulása és Fejlődése Magyarországon

A siklóernyős célraszállás sportág magyarországi története viszonylag fiatal, mindössze 3 éves. Az első versenyt 2007 októberében rendezték meg hazánkban, Ónódy Miklós kezdeményezésére, és 69 résztvevővel zajlott. A siklóernyő, mint repülőeszköz, az ejtőernyőből fejlődött ki, és ezzel együtt a célraszállás versenyszámát is az ejtőernyős célraszálló versenyekből vették át.

A siklóernyő megszületése után, az 1990-es években már rendeztek célraszálló találkozókat és versenyeket Angliában és Szlovéniában. 2000 körül a sportágat már a FAI (Nemzetközi Repülő Szövetség - Fédération Aéronautique International) is elismerte. Az Európa Kupa sorozat 2003-ban kezdődött, majd 2007-ben Világkupa sorozattá fejlődött. A távol-keleti országok kiemelkedő szerepet játszanak a sportág továbbfejlesztésében, az ott rendezett Világkupa fordulók mindig a legnagyobb pénzdíjjal és körültekintéssel szerveződnek. A hivatalos célraszálló versenyek szabályait és kategorizálását is a Nemzetközi Repülő Szövetség (FAI) határozza meg, ideértve a Ligaversenyeket, a FAI 2-es nemzetközi versenyeket és a Világkupa futamokat.

A Célraszállás Szabályai és Felszerelés

A célraszállás lényege, hogy a versenyző beletaláljon egy előre kijelölt, tíz méter átmérőjű körbe. A kör közepe a cél, amelyet nulla centiméteres hibaponttal díjaznak. A versenyző annyi hibapontot kap, ahány centiméterre száll le a középponttól. Ha a tíz méteres körön kívül vagy a körön belül elesve ér földet, akkor 1000 pontot kap. Az eredmény mérésénél a bírók az első lábleérintést veszik alapul. A start történhet hegyről, vagy sík terepen csőrlővel. A startnál a versenyzőket rajtszám szerint, biztonságos távolságra indítja a startbíró. Amennyiben két versenyző túl közel kerül egymáshoz, vagy az időjárási körülmények miatt nem éri el a célkört, lehetőség van újrastartolásra.

A siklóernyő a kupolából és a zsinórzatból áll. A zsinórok a hevederben futnak össze, ezen keresztül van hozzácsatolva az ernyő a beülőhöz, amiben a pilóta ül repülés közben. A mentőernyő és a bukósisak kötelező felszerelés mind a sima repülés, mind a versenyek során. Emellett a pilótának erős anyagú (esetleg vízálló) ruházatra, túrabakancsra és kesztyűre van szüksége. A modern siklóernyőzésben elengedhetetlenek a különböző technikai műszerek, mint például a magasságmérő.

A Magyar Célraszálló Válogatott Megalakulása és Korai Eredményei

A magyar válogatottat Ónódy Miklós, a sportág megalapítója és szövetségi kapitánya válogatta ki és készítette fel a hazai versenyek eredményei alapján. Az első nemzetközi szereplésünk a 2008-as horvátországi elő-világbajnokságon volt. Ezt követően az I. Európa-bajnokságon Szerbiában a csapat 7., Jenes Győző pedig egyéniben a kiváló 9. helyen végzett. 2009-ben a világbajnokságon Horvátországban a csapat ismét a 7. helyezést érte el. A legutóbbi világbajnokságon mindössze négy európai ország csapata végzett előttünk, ami mutatja a magyar siklóernyősök tehetségét és felkészültségét.

A Válogatott Készülése és Kihívásai

Ilyen előzményekkel készült a siklóernyős célraszálló keret a törökországi Inönüben rendezett II. Európa Bajnokságra, amely 2010. július 24. és 31. között zajlott. A cél az volt, hogy ezen a versenyen tovább lépjen a magyar siklóernyős célraszálló sport, és jó felkészüléssel javítsunk a korábbi helyezéseken. A török helyszín nehéznek ígérkezett, részben ismeretlensége, részben a nyár közepi időjárási körülmények miatt.

Sajnos, a sportág alulfinanszírozottsága jelentősen rontja az esélyeket, mivel ez technikai sport, ahol a megfelelő technikai feltételek és a nagy gyakorlat együttesen vezet sikerre. A versenyzők a felszerelésüket, a felkészülést és a versenyek költségeit, az Európa- és Világbajnokságok nevezési díján felül, maguk állják. A törökországi Európa Bajnokságra anyagi okok miatt a teljes 5 férfi és 2 női versenyzőből álló csapat helyett csak 3+2 tagú csapattal tudtunk kimenni. Ez csökkenti a jó helyezés esélyeit, de támogatás esetén szerettünk volna részt venni a július 22-23-án megrendezésre kerülő Török Nyílt Nemzeti Bajnokságon is, ami nagyban növelte volna a csapat esélyeit. Ebben a felállásban is a csapatrangsorban legalább a hetedik helyezés volt a cél. A férfiaknál esély volt arra, hogy versenyzőink az első tízben legyenek, míg a női versenyzők dobogóesélyesek voltak.

A cél eléréséhez nem elegendő néhány nappal korábban érkezni az EB-re, hanem edzéseket, edzőtáborokat kell szervezni, és felkészítő versenyeken is részt kell venni. A csapat lehetőségeihez mérten mindent megtett a felkészülés érdekében. A célraszálló versenyekre valódi felkészülést maga a versenyzés jelenti, ezért fontos a folyamatos részvétel és a versenykörülmények közötti gyakorlás. A törökországi Európa Bajnokság után a következő évben Csehország rendezte a világbajnokságot.

A Célraszálló Válogatott Tagjai és Eredményeik

A csapatvezető Ónódy Miklós a siklóernyős célraszálló válogatott szövetségi kapitánya, a magyar siklóernyős célraszálló sportág megalapítója. Elismert nemzetközi sportszakember, aki maga is versenyző, sportszervező és sportbíró.

A válogatottban számos tehetséges és tapasztalt pilóta szerepel, akik jelentős eredményeket értek el hazai és nemzetközi versenyeken. Néhány kiemelkedő tag és eredményeik:

• Egyik női versenyzőnk 27 éves, 2003 óta repül siklóernyővel, jelenleg a női világrangsor 5. helyezettje. 2008-ban kettő, 2009-ben három nemzeti rekordot repült.
• Egy másik női versenyző 37 éves, 1995 óta siklóernyőzik, oktató.
• Egy 43 éves versenyző 2002 óta repül siklóernyővel, tandempilóta, csőrlőkezelő.
• Jenes Győző 25 éves, 2004 óta siklóernyőzik, oktató, tandempilóta, a siklóernyős célraszálló sportág év sportolója. Több magyar rekordot állított fel, övé az eddigi legjobb magyar egyéni helyezés a 2009-es horvátországi Európa Bajnokságon elért 9. hellyel.
• Egy 37 éves pilóta 1995 óta siklóernyőzik, oktató, a 2009-es nagy sikerű világkupa rendezője.
• Egy 55 éves, rendkívül tapasztalt pilóta 1995 óta siklóernyőzik, siklóernyős és sárkányrepülő oktató, siklórepülő szakértő, a Szabad Repülők Szövetségének elnöke.

A versenyzők által elért részletesebb eredmények a következő táblázatban láthatók:

Edzések és Hazai Versenyszervezés

A válogatottnak a szerbiai verseny volt betervezve az adott évben, mint az egyetlen olyan verseny, amelyet anyagilag vállalni tudtak. A sportolók minden szabadidejüket a gyakorlásnak és felkészülésnek szentelik. A versenyek mellett edzőtáborokat is szerveznek, ahol az egész csapat együtt készül. Erre lehetőséget biztosított Hajdúszoboszló, Gödöllő és Szolnok. Mivel ezek sík területek, a startoláshoz és a levegőbe kerüléshez csőrlőautóra van szükség, ami plusz költséget jelent. Emellett a válogatott szeretné tovább erősíteni a célraszálló versenyek szervezését Magyarországon. Sajnos ez is nagy terhet ró a szervezőkre szponzorok híján, így az adott évben egyetlen versenyt sem jelentettek be előre hazánkban. A jövőre nézve, 2025-ben Nemzeti Bajnokságok megrendezésére várnak pályázatokat a PGXC (siklóernyős távrepülő), HG (sárkányrepülő) és PGAC (siklóernyős célraszálló) kategóriákban, ahol a pályázatnak a rendezőség tapasztalatát és referenciáját kell tartalmaznia.

Nemzetközi Népszerűség és Szponzoráció

A sportág egyre népszerűbb a siklóernyősök körében; a legutóbbi Világbajnokságon már 17 ország (Szlovénia, Kína, Bulgária, Egyesült Királyság, Szerbia, Japán, Magyarország, Csehország, Macedónia, Törökország, Hollandia, Horvátország, Litvánia, Montenegró, Svájc, Taipei, Oroszország) majdnem 100 versenyzője vett részt. A célraszálló versenyek egy helyszínen zajlanak, hasonlóan például a síugró versenyekhez. Ezáltal közönségbarát, könnyen figyelemmel kísérhető, a verseny menete könnyen érthető és látványos. Külföldön a sportág egyre nagyobb nyilvánosságot kap. A 2008-ban megrendezett szerbiai Európa Bajnokságot a szerb tévé élő adásban közvetítette, és a verseci ligaversenyeken is rendszeresen jelen volt a televízió. A romániai versenyekről rendszeresen készülnek összefoglalók, amelyek számos honlapon láthatók és olvashatók.

Magyarországon maga a verseny- vagy csapatfinanszírozás még kiaknázatlan terület. Minden versenyen lehetőség van csapatban is versenyezni, amit a klubok vagy a fő szponzor nevével szoktak. Egy verseny támogatásával még nagyobb reklámra nyílik lehetőség. A csapat honlapja, a www.celraszallas.hu hamarosan elérhetővé válik, ahol reklám bannerek és linkek elhelyezésére is lehetőség lesz.

Siklóernyős Távrepülő Válogatott és További Fejlemények

Minden évben a siklóernyős távrepülő válogatott- és utánpótlás-keretet az előző év november 1-i WPRS (World Pilot Ranking System) rangsor határozza meg. A brazíliai Castelo adott otthont az idei siklóernyős világbajnokságnak, ahol 53 ország 130 pilótája mérte össze tudását. Hazánk fiai, azaz a magyar siklóernyős válogatott elindult a 12. Siklóernyős Európa Bajnokságra, amelyet a franciaországi St André Les Alpes nevű falucskában rendeztek meg. Az utolsó napi 74km-es feladattal Máté hozta a saját magával szemben elvárt eredményt, a mezőny első felében végzett összetettben, ami igen jónak számít!

Kaszás Sándor a szerbiai Versecben rendezett versenyen nagyszerűen szerepelt, és nemcsak a bronzérmet hozta haza, hanem több magyar rekordot is átírt szereplésével. Az FAI CIVL (Nemzetközi Szabadrepülők Bizottsága) az MRLSZ Sárkányrepülő és Siklóernyős Bizottságának javaslatára a plenáris ülésen Kaszás Sanyinak ítélte oda a „Hang Gliding and Paragliding Diploma” szakági elismerő oklevelet. Ez is jelzi a magyar siklóernyős sportág nemzetközi elismertségét. A 2024-es Siklóernyős Távrepülő Nemzeti Bajnokság idén Krusevoban, Macedóniában, önálló versenyként lesz megrendezve július 12-18. között.

tags: #magyar #sikloernyos #valogatott

Népszerű bejegyzések:

• Ferencvárosi Torna Club stadion jegyek
• A magyar válogatott 1990-es kerete
• a bal lábbal varázsoló Asensio
• Hungarian NB I current standings
• Élőben követheti a nemzetközi foci eredményeket