Az amerikai futball magyarországi felemelkedése: a Super Bowl öröksége
Két évtizeddel ezelőtt senki nem számított rá, hogy az amerikai futball ennyire népszerű lesz itthon. Mégis, a SportTV 2004-es döntése, miszerint élőben közvetíti a Super Bowlt, egy olyan lavinát indított el, amelynek eredményeként a sportág mára a legnépszerűbb amerikai sporttá vált Magyarországon, és egy jórészt amatőr, de virágzó hazai sportéletet is teremtett. A kezdetekben keveset tudtak az emberek a sportról, még a cikk szerzője is csak testvéri unszolásra nézte meg először a Super Bowlt 2013-ban. Azonban a Baltimore Ravens és a San Francisco 49ers drámai összecsapása, a félórás áramszünet és a San Francisco óriási zárkózása, majd a Ravens hősies győzelme azonnal a sportág rajongójává tette őt. De miért alakult ez így? Hogyan vált ismertté itthon az NFL, és hogyan fejlődött ezzel párhuzamosan a hazai amerikai futball? Kik voltak ennek a folyamatnak kulcsszereplői? Elérte a sportág a népszerűsége csúcsát, vagy van még tér a növekedésre?
A kezdetek: 2004, a fordulópont
Az amerikai foci itthoni felfutásának kiindulópontjához kilenc évet kell visszaugrani 2013-tól, egészen 2004. február elsejéig. Ekkor mutatta be a SportTv magyar csatornán először élőben az NFL nagydöntőjét. A döntés hirtelen született, olyannyira, hogy a meccset kommentáló Méhes Gábornak legfeljebb két és fél hete volt arra, hogy alapszintű tudásról felhozza magát a közvetítésre.
A döntő akkor is emlékezetesre sikeredett: Janet Jackson és Justin Timberlake incidense a félidei showműsor alatt - amit egyébként a SportTv is élőben mutatott - tévétörténelmi pillanat lett. A mérkőzés is csak az utolsó másodpercekben dőlt el a később a sportág legendájává váló Tom Brady vezette New England Patriots javára. A 2004-es Super Bowl a pályán és azon kívül is emlékezetesre sikerült. Ezt követően hamar megszületett a döntés, hogy a következő évtől már a teljes szezont megmutatja a csatorna.
Arra azonban a visszaemlékezések alapján akkor senki sem számított igazán, hogy az amerikai futball közvetítései itthon nem csak a sportágat ilyen-olyan külföldi adón már korábban is követő elkötelezett rajongói tábort szólítják majd meg, hanem 20 év alatt a legnépszerűbb amerikai sporttá teszik Magyarországon a focit. Arra meg talán végképp nem, hogy nem csak az NFL körül alakul ki máig egyre bővülő szurkolói tábor, hanem a semmiből itthon is felépül egy jórészt még mindig amatőr, de óriási utat bejáró sportélet.
Miért lett népszerű? Mindenki talál benne valamit
Az első magyar nyelvű közvetítés idején az országban még nagyon kevesen voltak vele tisztában, hogy egyáltalán mi az amerikai futball, pláne kevesen látták át a sport szabályait. A döntőt megelőző héten ugyan a tévében leadtak pár magyarázó kisfilmet, de a többség nem ezeken keresztül ismerkedett meg a sportággal. Felmerül a kérdés, hogy egy ennyire idegen közegben mi fogja meg a nézőt? A válaszok nagyon különbözőek.
Többen épp az újdonság varázsát emelik ki, de ugyanúgy előkerülnek a látványos játékok, az agresszivitás, a káosz és a rendszer elegye, valamint a rendre izgalmas és fordulatos mérkőzések. Buday Zoltán, a Pro Futball Focus (PFF) elemzőcég vezető munkatársa, a sportág egyik legelismertebb hazai szakértője így fogalmazta meg ezt a sokszínűséget:
„Nagyon sok szempontból lehet megközelíteni, mi tetszik benne az embernek. Egyre kevésbé, de benne van a brutalitás, a nagy ütközések. Ott van kicsit az amerikanizmus, ha valaki szereti az Egyesült Államokat és mindent, amit ők csinálnak, akkor ezeken a meccseken kaphat belőle egy szeletet. A stratégia kimagasló, talán fontosabb, mint bármelyik másik sportban. A látványos játékok is meghatározóak, de ott vannak még az olyan apróságok is, mint mondjuk a cheerleaderek.”
Az előnyök mellett viszont ott vannak a szembetűnő hátrányok is. A nagyon amerikai vonások sokakat elijeszthetnek, nem is beszélve a meccsek időpontjáról, hiszen magyar idő szerint sokszor késő este vagy munkanapokat megelőző éjszaka kezdődnek a közvetítések. Gallai László, aki a SportTv-n a hazai kezdetektől 15 éven át volt az NFL-műsorok szerkesztője, szerint az amerikai foci ezzel együtt jóval könnyebben követhető, mint a többi amerikai sport. Az, hogy a csapatok fix műsorsávokban, hetente egyszer játszanak, esemény jelleget ad mérkőzéseknek. A sportág pedig mondjuk a jégkoronggal szemben látványos a tévén keresztül is, az Amerikából kapott közvetítési kép pörgőssége néha egy akciófilmével vetekszik.
SPORT 101 // Amerikai futball kalauz
A megkerülhetetlen Faragó Ricsi és a szakértők csapata
A SportTv nyilván nagy fába vágta a fejszéjét, amikor úgy döntött, a 2004-es alapszakaszt már heti két mérkőzéssel végigközvetíti. Méhes Gábor, bár az első Super Bowl kommentálását egyáltalán nem bánta, azóta sem közvetített egyetlen NFL-meccset sem, így kellett valaki, aki állandó jelleggel viszi a sportot.
Gallai László így emlékezett vissza a kommentátor kiválasztására: „Azzal fordultam oda a főnökömhöz, Máté Pálhoz, hogy rendben, csináljuk, de ki? Mondott jól bejáratott, amerikai sportágakhoz kötődő szakértő neveket, de mondtam, hogy ők nagyon jók, csak fogalmuk sincs az amerikai futballról, úgy meg azért ezt nehéz lesz felfuttatni. Akkor a szemében már benne volt, hogy ő tudja a megoldást, csak még nem beszélhet róla. Ekkor kiesett a számon, hogy két embert tudok: Hajdú Pistit és Faragó Ricsit. Csak egyikükről sem tudtam elképzelni, hogy munkahelyet vált emiatt. Aztán kiderült szerencsére, hogy tévedtem…”
Így szerződött a csatornához Faragó Richard, akivel kapcsolatban talán a sportágat kevésbé ismerőknek sem kell hosszan magyarázni, mennyire összeforrott a neve az amerikai futball itthoni közvetítéseivel. A kommentátorról, aki már az 1990-es évek óta az NFL rajongója volt, minden megkérdezett kiemelte, hogy nem lehet túldimenzionálni a szerepét, sem azt a lelkesedést, amivel belevágott a sport közvetítésébe. Faragó saját elmondása szerint 1994 januárjában, egy baráti látogatás során Amerikában, a Pittsburgh Steelers és a Kansas City Chiefs mérkőzésén szeretett bele a sportba. A Chiefs sztárjainak, Joe Montanának és Marcus Allennek a játéka, valamint a Kansas City szurkolóinak hangulata magával ragadta. „Nem lehet leírni ezt” - számolt be az élményeiről Faragó. Majd hozzátette: „Ez volt a fordulópont számomra.”
Gallai László szerint: „Aztán egyszer csak azt látod, hogy ugyanez a kommentátor egy, az ország számára teljesen ismeretlen sportág tulajdonképpen lényegtelen alapszakasz meccsén úgy örül egy háromyardos futásnak, mintha valaki megnyerte volna a foci-vb-t. Ekkor szerintem az jön át, hogy ha a Faragó Richard ennyire lelkes, akkor nehogy már ne maradjak itt.”
Egy-két szezon alatt kialakult egy olyan nézői réteg, ami nem csak jóval színesebb volt, mint egy átlag sport rajongóinak köre, hanem sokkal interaktívabb is a megszokottnál. Az aktivitást és népszerűség gyorsan érzékelhető növekedését alátámasztották a nézettségi mérések is, amik azt mutatták, és mutatják még manapság is, hogy az amerikai foci a legpiacképesebb, 18-49-es korcsoportot találta telibe. Ezzel párhuzamosan Faragó körül is kialakult egy - a visszahúzódó jellemével elég furcsa ellentétben álló - kultusz. Ezt jól mutatja, hogy a Gallaival közösen 2010-ben kiadott NFL című könyve óriási siker lett, a villámgyorsan elfogyó első kiadást ma is csak több tízezer forintért lehet beszerezni.
Az ESPN is felfedezte a magyar hangokat
Az ESPN, a világ egyik legismertebb sportmédiuma terjedelmes írást közölt honlapján a Sport TV két Super Bowl-kommentátoráról, Faragó Richardról és Bencsics Márkról. Ha úgy tetszik, az NFL magyar pátriárkájáról és a magyar válogatott irányítójáról. Az Espn.com oldalon „Ismerjük meg az embert, aki magyarul közvetíti az LI Super Bowlt" címmel terjedelmes írás jelent meg a két magyarról, akiknek köszönhetően az angol, a francia, a német, a spanyol, a holland, a dán, a japán és a kínai mellett kilencedik nyelvként magyarul is élőben tolmácsolták az Atlanta Falcons-New England Patriots mérkőzést a houstoni NRG Stadiumból.
A sportággal és a Kansas City Chiefsszel Joe Montanán, valamint Marcus Allenen keresztül szerelembe eső Faragó Richardnak a mostani sorozatban a 11. Super Bowlja volt a helyszínről, a cikk nemes egyszerűséggel az NFL magyar pátriárkájának nevezi. „Óriási kihívás volt számomra NFL-mérkőzést közvetíteni. Teljesen más ezt közvetíteni, mint mondjuk egy labdarúgó-mérkőzést. Úttörő munka volt. Ez döntött" - mondta az amerikai újságíróknak az NFL magyar arca.
Természetesen előkerült az első helyszíni Super Bowl-élmény is, ami Devin Hester 92 yardos kickoff returnjéval indult. „Visítottunk, mint a kismalac. Ez volt az első Super Bowlunk a helyszínen. Mekkora esély volt már arra, hogy a kezdőrúgásból visszahordott touchdown születik?" - mondta Faragó. Bencsics Márkról megemlítik, hogy 15 éves korában kezdett el játszani, rácsodálkoznak, hogy 17 évesen már felnőtt csapat irányítója volt. A cikk feleleveníti, hogy Bencsics 20 évesen, 2009-ben kezdte meg szakkommentátori tevékenységét, méghozzá azzal a meccsel, amelyen Brett Favre a Minnesota Vikins színeiben visszatért a Lambeau Fieldre. „Borzasztó volt. Mindig azt mondtam Richardnak, hogy így van. Százszor vagy még annál is többször" - tréfálkozott. Utána persze ezt visszakapta csapattársaitól, említi meg a szerző, mert a huddle végén sohasem a „break" kiáltás hangzott fel, hanem az „így van!"
Az ESPN szerint Faragó és Bencsics mellett nincsenek kint szakértők, ők tényleg kétemberes csapatot alkotnak. A lap Faragót az amerikai futball magyarországi terjeszkedésének kulcsfigurájának nevezi. „Ő a sport ősatyja az országban, és elsőszámú sportkommentátora, amióta 2004-ben közvetítik az NFL mérkőzéseit” - írja az ESPN. Bencsics Márk azt mondta Faragóról: ő az NFL magyarországi arca. Bencsics szintén nagy rajongója a sportágnak. Tizenöt éves kora óta aktívan játszik, 2015-ben lett a magyar amerikaifutball-válogatott irányítója, de játszik még a Budapest Wolves magyar amerikai futball csapatban is. Bencsics nevetve megjegyezte az ESPN-nek, hogy kissé elegük van a fociból és "a dívaként viselkedő játékosokból", az amerikai futballt azonban kemény sportnak nevezte, ami olyan, mint egy sakkjátszma.
A kommentátorcsapat és a Trash Talk
Faragó és később a többi kommentátor soha nem egyedül közvetítettek, mindig ült mellettük egy sportághoz kötődő szakértő. Közülük a legismertebb és népszerűbb párost Faragó a Budapest Wolves magyar amerikaifoci-csapat egyik alapítójával, Kovács Sándorral alkotta. Gallai így mesélt róla: „Ő olyat tud, amit Magyarországon senki. Olyan hangulatot visz bele bármilyen közvetítésbe azzal, hogy teljesen gátlástalanul dől belőle a nagyon komoly dolog mellett sokszor a végtelen hülyeség is… hogy nem tudom elképzelni, hogy őt valaki ne szeresse. Ezt tanítani nem lehet, ilyen vagy van, vagy nincs.”
De nem Kovács volt a SportTv közvetítéseinek egyetlen eleme, ami nagyon jól vált be. Kollégái mind kiemelik, hogy Gallai milyen nyitottsággal válogatta össze a szakértőket: így kerülhetett adásba nagyon fiatalon az irányító Bencsics Márk, kaphatott szerepet a játékvezető Udvardi Gyula, a blogger Herczeg Ádám vagy az elemző Buday. Néhány évvel később pedig Gallai ötlete nyomán született meg a Trash Talk nevű szórakoztató beszélgetős műsor, ami egy adásban fogta össze az amerikai sportokat, Bencsics szerint pedig ez is új löketet adott a sportág itthon terjedésének. Katona Dániel, a Fűzővel Kifelé! szakportál főszerkesztője szerint: „Még ha nem is mindegyiküknek élveztem a kommentálását, ez a része erősen szubjektív, az pedig tény, hogy elévülhetetlen érdemeik vannak, nélkülük senki sem nézné (az NFL-t).”
Köztudatban és a digitális térben
Közben viszont már messze nem csak a televíziós közvetítések foglalkoztak itthon az amerikai focival. Idővel a legtöbb nagyobb magyar híroldal elkezdett részletesebben beszámolni az NFL-ről, több tematikus aloldalt is üzemeltetett. A hazai blogolásban úttörő NST felületén megjelent egy amerikai focis blog is, amiből kinőtte magát az említett Fűzővel Kifelé! Előfizetési modelljüknek köszönhetően pedig mára a magyar piacon egyedüliként meg is élnek ennek a tartalomnak a gyártásából, amit a hobbiból indult blogok közül nem sok mondhat el magáról.
Megjelentek itthon az NFL-lel foglalkozó podcastek és YouTube-csatornák is. A már említett Herczeg Ádám videós tartalmai inkább egy szűkebb rétegnek szólnak, Bencsics és Buday podcastje, a 4th & Long viszont szórakoztató, mégis szakértő formában igyekszik foglalkozni a sportággal. Ez utóbbi műsort egyébként szintén Gallai tanácsára, kvázi rögzített baráti beszélgetésként indította a két szakértő, de egyre növekvő közönséget szólít meg. Mivel, szemben mondjuk az európai foci topbajnokságaival, az NFL eredeti nyelvű közvetítései egy előfizetéses platformon szinte bárhonnan elérhetők a világban, ezt a szurkolók könnyebben megtehetik.
Mindezen pozitívumok és kínálatbővülés ellenére a megkérdezettek többsége abban azért egyetért, hogy az elmúlt évek mutattak lassulást a növekedésben. Bár a magyar nyelven nézhető meccsek száma a közvetítési jogok 2020-as cseréje óta tovább nőtt, a mérkőzéseket mutató Aréna4 sokáig nem volt fogható a szolgáltatók többségénél, a sportág pedig manapság új nézőket már amúgy is nehezebben vonz be, mint korábban. Ennek Katona Dániel szerint az egyik oka lehet, hogy a hosszú közvetítések és a sok reklám a mai tizenéves korosztályt már jobban elijeszti, erre pedig hosszútávon minden szereplőnek megoldást kell találnia. Az NFL-nek küzdenie kell azért, hogy az fiatalabb nézőket is bevonzza.
Már sokan tudják, hogy ez nem a rögbi: a hazai amerikai futball fejlődése
Bár próbálkozások már a kilencvenes években is voltak az itthoni futballélet beindítására, az első komolyabb hullám itt is 20 éve, a magyar nyelvű Super Bowl-közvetítés hatására indult meg. A játékot egy évvel később elkezdő Bencsics Márk szerint az amerikai fociban hirtelen sokan találtak rá egy olyan sportágra, amiben jobban kiélhették a keménységüket. Az új játékosok között volt Sződy Ferenc is, akiből aztán egy sérülés miatt rövidúton edző lett, mára pedig már a Budapest Wolves vezetőedzője és a magyar válogatott szövetségi kapitánya.
Szerinte a sportág az elmúlt években óriási utat járt be itthon ismertségben. „(Kezdetben) általában rögtön az első kérdés az volt, hogy ez a rögbi? Vagy ez a baseball? Mára ez arányaiban változott. Régen, ha tíz embernek meséltem az amerikai fociról, egy tudta, hogy mi az, de ő is csak egy amerikai filmben látta. Most tízből talán hét ismeri a sportágat, 2-3 pedig le is csap rá, hogy ő vagy valaki a környezetében néz is a meccseket.”
Persze a nézők túlnyomó többsége még mindig az NFL-el azonosítja a sportágat, itthoni meccsekre jóval kevesebben, jellemzően a játékosok rokonai és ismerősei kíváncsiak. Igaz, a szűkebb közegnek megvan az előnye is, egy-egy ilyen meccs hangulata Sződy és Buday szerint is jóval barátságosabb és családiasabb, mint mondjuk egy focimérkőzésé.
Az évek alatt a játék színvonala itthon is óriásit fejlődött. Bencsics szerint, akinek nemrég befejeződött aktív karrierje lényegében lefedte ezt a 20 évet, a kezdeti kevés passzal dolgozó, brusztolósabb fociból sok helyen eljutottak a kreatívabb, látványos játékhoz. Mindezt úgy, hogy a sportág jórészt továbbra is amatőr státuszban van, az edzők és a játékosok többsége nem keres pénzt a munkájával. Ez alól kivételt jelentenek az úgynevezett import játékosok, vagyis azok a jellemzően amerikai focisták, akik egy kevésbé sikeres tengerentúli karrier után jönnek át Európába focizni, különböző ügynökségek közreműködésével. Ők és a külföldi edzők a tudásukkal nagymértékben járulnak hozzá a fejlődéséhez.
Érdekes anomália ebben a közegben a Fehérvár Enthroners csapata, ami jelentős szponzori támogatásoknak hála Magyarországon egyedül tudja minden játékosát fizetni, és kifejezetten a sportághoz épített pályán játszani hazai mérkőzéseit. A fehérváriak nem is az itthoni bajnokságban, hanem az összeurópai ELF-ben (European League of Football) indulnak, a jóval színvonalasabb liga és az anyagiak segítségével pedig érthető módon el is tudják csábítani a többi csapat legjobbjait. A helyzet ilyen szempontból kettős: ez a versenynek nyilván nem tesz jót, a magyar amerikai futball fejlődését viszont segítheti, ha a legjobbak magasabb szinten is kipróbálhatják magukat. Ebből például az a válogatott profitál, ami 2013 óta létezik, a legutóbbi A divíziós Európa-bajnokságon pedig 9. helyen zárt. A nemzeti csapat, ellentétben a klubokkal, rendre nagyobb pályákon, több ezres közönség előtt játszik. Sződy szerint ebben az általános itthoni sportrajongás mellett szerepe van az erős médiakommunikációnak és annak is, hogy évente többnyire egy itthoni találkozó van.
Eltűnő utánpótlás és jövőbeli kihívások
A válogatott népszerűsége az elmúlt években sem hanyatlott, azt viszont Sződy és Bencsics is elmondja, hogy általánosságban a hazai futballélet megsínylette a koronavírus járványt. A csapatok a járvány alatt rengeteg játékost vesztettek - a Wolves utánpótlása például 150 főről 70-re csökkent - ez a trend pedig a vírushelyzet végével sem fordult meg. Sződy szerint a fiatalok számára ma már kevésbé vonzóak a hagyományos kemény módszerek, a sportágnak ezért az értékei megőrzése mellett változnia kell. „Ha próbálunk a korábbi mentalitásnál maradni, elveszítünk játékosokat. Én ezer éve játszottam, de akkor elképesztő edzői szigor...” - magyarázza.
