Magyar-szlovák játékvezetői kapcsolatok és együttműködés: sport, történelem és diplomácia
A sport, és különösen a labdarúgás, sokszor tükrözi a nemzetek közötti kapcsolatok aktuális állapotát, legyen szó akár idilli időszakokról, akár súlyos konfliktusokról. A magyar és szlovák nemzet között fennálló, több mint ezeréves viszony, ahogy Andrej Hlinka, a korabeli szlovák politika egyik legfontosabb képviselője 1918-ban kijelentette, a szlovákok ezeréves házassága a magyarokkal nem sikerült. „Szakítanunk kell.” A szlovákok akkor a cseheket választották, hogy közös államot alapítsanak velük. Azóta is több százezer magyarral élnek együtt egy közös államban, és Szlovákiát ezer szál köti Magyarországhoz is. Az is változatlan, hogy a szlovák-magyar viszony továbbra is erősen hullámzó: van, amikor idillinek tűnik, máskor súlyos konfliktusok terhelik. Ennek a most már jóval több mint ezeréves házasságnak a túlnyomó része békességben és egyetértésben telt. Hunčík Péter pszichiáter és író, a Határeset című regény szerzője, a szlovák-magyar kapcsolatok egyik legkiválóbb ismerője szokta mondani, hogy e két nemzet nagy szerencséje, hogy nincsenek közös tömegsírjaink. A sportdiplomácia és a játékvezetői együttműködés kiemelt jelentőséggel bír ebben a sokszínű kontextusban.
A játékvezetői együttműködés és a kölcsönös tapasztalatcsere
A magyar és szlovák játékvezetők közötti kapcsolatok szorosan összefonódnak a két ország labdarúgó-szövetségeinek együttműködésével. Különösen figyelemre méltó Ivan Kruzliak, a szlovák játékvezetői kar egyik prominens alakjának tevékenysége. Ivan Kruzliak 2022 márciusában egy magyar-szerb felkészülési mérkőzésen is volt játékvezető, ott a szerbek 1-0-ra diadalmaskodtak. Asszisztensei Branislav Hancko és Jan Pozor voltak, a negyedik játékvezető pedig Peter Kralović. A VAR-szobában Michal Očenáš segítette a munkájukat. A magyar labdarúgó-válogatott csütörtökön Törökországban lép pályára Nemzetek Ligája-osztályozón, majd vasárnap itthon fogadja a törököket. A szlovák Ivan Kruzliak játékvezető a labdarúgó Bajnokok Ligája csoportkörének második fordulójában játszott Ferencvárosi TC - Dinamo Kijev mérkőzésen is tevékenykedett a budapesti Groupama Arénában 2020. október 28-án. Ezek a megbízatások nem csupán szakmai elismerések, hanem a két ország közötti sportdiplomáciai hidak is.
A határon túli magyar közösségekből érkező játékvezetők sikertörténetei is erősítik az együttműködést. Paláston élsz, a településnek van egy élvonalbeli labdarúgója is Križan Richárd személyében, aki az a Trencsén játékosa. Mivel kis faluról beszélünk, így már kiskorunk óta ismerjük egymást. Kišš Bálint, Palástról, az idei szezonban első alkalommal vezethetett élvonalbeli mérkőzést a Fortuna Ligában. 2012 nyarán, amikor már úgy éreztem, hogy a focista karrierem nem vezet sehová, elindultam egy lejtőn amelyen nem akartam végigcsúszni. Ezért úgy döntöttem, itt az ideje valami mást kipróbálni, és mivel imádom a focit, a játékvezetésre esett a voksom. Természetes, hogy az alacsonyabb osztályokban, falukban nem vélekednek az emberek pozitívan a játékvezetőkről. Minél magasabb osztályban vezettem meccset, annál pozitívabb volt a hozzáállás. Persze vannak kivételek, de több a pozitív visszajelzés, mint a negatív. Nagyon boldog voltam, habár tudtam, hogy hatalmas próba vár rám, mivel a televízió is közvetítette a mérkőzést. Első mérkőzésed a Rózsahegy - Trencsén közötti találkozó volt, többször is a tartalék játékvezető szerepét tölthetted be. Mivel tartalék játékvezetőként voltam már mindkét csapat meccsén, így nagyjából tudtam mi vár rám. Ilyen meccseken jelentős a pszichikai megterhelés, és mivel meccs előtt volt egy kisebb sérülésem, így próbáltam inkább fejben rákészülni. Most már kijelenthetem, hogy nagyon jól sikerült a mérkőzés, és pozitívak voltak a visszajelzések minden oldalról, amiért nagyon hálás vagyok. Ugye tudjuk a bírókra komoly teher hárul, ugyanis pár másodperc leforgása alatt kell sorsdöntő ítéleteket kell meghozniuk. Még a karrierem elején nagyon rosszul viseltem, ha hibáztam, idővel megtanultam kezelni ezt is és ma már inkább próbálok tanulni a hibáimból. Persze a Fortuna Liga és 2.liga nagyon specifikus, mivel a médiafigyelem is jelentős. A sportolók mellett a játékvezetőknek is kifogástalan fizikai adottságokkal és erőnléttel kell rendelkezniük. A heti edzésprogram nagyon különbözik attól, hogy a hétvégén vezetek-e mecset vagy sem. Elsősorban olyan edzésekre koncentrálok, amit magam is szeretek, ilyen a futóedzés, kerékpározás, úszás, tenisz. Aztán van olyan része, amit annyira nem szeretek, mint a konditerem, de az erőnléti tréning elkerülhetetlen része a felkészülésemnek. Sok játékvezetőnek a civil életben is van más foglalkozása. A karrierem kezdete óta Kassai Viktor volt a példaképem, aki nemrég fejezte be a pályafutását. A kényszerszünetet nehezen viseltem az elején, mert tudtam hogy a tavasszal újabb bajnoki mérkőzés vár rám, amire egész télen készültem. Mindig rövidtávú célokat próbálok kitűzni magam elé. Ha visszaáll minden a régi kerékvágásba szeretném bebizonyítani, hogy az élvonalbeli pályákon a helyem és esetleg a top csoportba kerülni.
„Az, hogy az állam kommunikál, egyáltalán nem rossz dolog” – Gulyás János és Marosi Gergely | 24.hu
Kihívások és vitás esetek: a Slovan-DAC mérkőzés
A sportkapcsolatok során nem ritka a feszültség, amely nem kizárólag a játékkal, hanem a körülötte zajló eseményekkel is összefügghet. Amint arról már korábban beszámoltunk, a szlovák élvonalbeli labdarúgó-bajnokságban vasárnap lejátszott Slovan-DAC (2-1) találkozó után a dunaszerdahelyi klub panaszt tett, Erik Gemzicky játékvezető egyes ítéleteinek helyességét vitatta. A sárga-kék klub négy esetre hívta fel a figyelmet, ezek közül kettő esetben helyt adott a panasznak a Játékvezetői Bizottság. Marián Ruzbacky, a Szlovák Labdarúgó-szövetség játékvezető bizottságának elnöke az ország köztelevíziójának úgy nyilatkozott: a 76. percben a játékvezetőnek alattomos szabálytalansága miatt ki kellett volna állítania a hazaiak játékosát Marko Tolicsot, aki mindkét Slovan-gólt szerezte. Erik Gemzicky a második hibát közvetlenül a találkozó vége előtt követte el: nem ítélt meg egy jogos tizenegyest a DAC-nak, amikor Kiriakosz Szavvidisz szabálytalankodott a tizenhatoson belülre betörő Ammar Ramadannal szemben.
Két esetben nem adott helyt a panasznak a játékvezetői bizottság: egyrészt, Marián Ruzbacky szerint van olyan felvételük, amely alapján világosan látni - szemben a televízióban sugárzottakkal - hogy nem volt les a Slovan második gólja. Ezt a felvételt azonban a mai napig nem tették közzé. Másrészt, Yhoan Andzouana 8. percben elvett gólja előtt a labda teljes terjedelmében elhagyta a játékteret a Játékvezetői Bizottság szerint. Mivel ezen a héten nem ülésezett a Szlovák Labdarúgó-szövetség fegyelmi bizottsága, így az még nem ismert, hogy milyen büntetést kap a Slovan a magyarellenes rigmusok után. Ezek az esetek rávilágítanak arra, hogy a játékvezetői döntések mögött milyen összetett érdekek és érzelmek húzódhatnak meg, különösen, ha azok nemzeti hovatartozással is összefüggésbe hozhatók.
Az alapszerződés és a kisebbségi kérdések hatása a kapcsolatokra
A két ország közötti hivatalos kereteket a Magyarország és Szlovákia között kötött alapszerződés biztosítja, amely jól szolgálja a két ország közötti együttműködést - írta a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) az egyezmény aláírásának 20. évfordulója alkalmából csütörtökön, március 19-én az MTI-hez eljuttatott közleményben. A KKM fontos nemzetközi jogi dokumentumként tartja számon, amely alapján immár két évtizede építik a két országok közötti kétoldalú kapcsolatokat a közös érdekek alapján. A tárcánál hangsúlyozták: az alapszerződés a Szlovákia és Magyarország közötti kölcsönös bizalom megszilárdításának támaszává vált a vegyes bizottsági rendszer létrehozásának eredményeként is. Úgy vélték, ez az együttműködési forma hasznos, mert lehetővé teszi a kétoldalú kapcsolatok gyakorlati kérdéseinek megoldását. A vegyes bizottsági rendszer elég rugalmas eszköz ahhoz, hogy az időközben felmerülő kérdéseket is kezelhessék - tették hozzá. Kiemelték: az alapszerződésre az eltelt idő távlatában is olyan eszközként tekintenek, amely az a két ország közötti kapcsolatok elmélyítését szolgálja. Az alapszerződés létrejötte rámutatott az együttműködés indokoltságára, ezt erősíti az a tény, hogy 20 évvel az aláírását követően továbbra is megfelel a kor követelményeinek - vélekedtek. Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszter tollából jelentetett meg véleménycikket a Magyarország és Szlovákia közötti alapszerződésről a független pozsonyi Pravda pénteken, március 20-án. Jó kerítés, jó szomszédság, tartja a mondás, és a két évtizede megkötött alapszerződés is olyan, a konfliktusok lehetőségét kizáró élő sövény, amely rendkívül jó minőségű, ellenállt az idő vasfogának és a politikai változások szelének is - szögezte le írásában a szlovák diplomácia vezetője. A szerződés meghatározta a kisebbségi csoport és az államalkotó nemzet együttélésének alapfeltételeit, valamint hozzájárult a nacionalista megnyilvánulás elfojtásához. De azon kötelezettségek, amelyek az alapszerződésből adódnak, még mindig nincsenek betöltve. A Most-Híd egyik legfőbb célja - amelyet a Polgári Vízió c. „Meggyőződésünk, hogy a Most-Híd eddigi működése során hozzájárult a két nemzet közötti kapcsolat pozitív fejlődéséhez. Alapelvünk az egység a sokféleségben.
Ugyanakkor Berényi József, az MKP elnöke szerint módosítani kellene a szlovák-magyar alapszerződést a kisebbségi kérdésekben, elsősorban az asszimilációt, a területi felosztást és a kisebbségi nyelvhasználatot illetően a médiában. Véleménye szerint az alapszerződés csupán 70 százalékban felel meg a mai követelményeknek. „Ezért a magyar kisebbség identitásának megőrzése érdekében fontosak a további a követelmények, mint ahogyan a magyar polgárok által lakott régiók gazdasági felemelkedése is. Ezek közé tartozik kisebbségi önkormányzat is. Ennek egyértelmű oka az asszimiláció, a Szlovákiában élő magyarok rohamos fogyása” - fogalmazott Berényi.
Az alapszerződéssel kapcsolatos javaslatok és kihívások
Az alábbi táblázat összefoglalja az alapszerződéssel kapcsolatos főbb álláspontokat és javaslatokat:
- Főbb pontok/területek
- Kisebbségi jogok biztosítása
- Területi felosztás/önkormányzat
- Nyelvhasználat a médiában
- Jelenlegi értékelés
- Miroslav Lajčák: "rendkívül jó minőségű, ellenállt az idő vasfogának"
- József Berényi (MKP): "csupán 70 százalékban felel meg a mai követelményeknek"
- KKM: "az alapszerződés a Szlovákia és Magyarország közötti kölcsönös bizalom megszilárdításának támaszává vált"
- Módosítási javaslatok (Berényi József)
- Asszimiláció megállítása
- Kisebbségi önkormányzatok létrehozása
- Jogok bővítése a nyelvhasználat terén
Jövőbeli kilátások és a politikai diskurzus a sport tükrében
A két ország viszonyát a politikai retorika is befolyásolja, ami közvetetten hatással lehet a sportra és a játékvezetői kapcsolatokra is. Robert Kaliňák szlovák védelmi miniszter egy hétvégi vitaműsorban arról beszélt: ha Magyar Péter a határon túli magyar közösségeket szeretné meglátogatni, akkor szerinte elsőként nem Szlovákiába, hanem Kárpátaljára kellene utaznia. A tárcavezető ugyanakkor hangsúlyozta: a jövőbeli szlovák-magyar kapcsolatok nagyban függenek majd az új magyar kormányfőtől. Úgy véli, Magyar Péter új szereplő az európai politikában, ezért lehetősége van arra, hogy javítsa a két ország viszonyát. Még élesebben fogalmazott Rudolf Huliak sportminiszter, aki egy videóüzenetben már biztonságpolitikai kockázatokat is emlegetett. Szerinte a Felvidék kifejezés használata azt jelzi, hogy a magyar politika továbbra is területi igényeket dédelget. Huliak odáig ment, hogy egy esetleges jövőbeli konfliktus lehetőségét is felvetette, és ismét sürgette a kötelező sorkatonaság visszavezetését, legalább három hónapos időtartamban. A témában megszólalt a Szlovák Nemzeti Párt elnöke is. Andrej Danko kijelentette: fontosnak tartja a jószomszédi viszony megőrzését, de nem engedi, hogy bárki megsértse Szlovákia államiságát. Hasonló álláspontot képvisel az ellenzéki - egyébként magyarul kiválóan beszélő - Martin Dubéci, a Progresszív Szlovákia frakcióvezetője is. Ezek a nyilatkozatok jól mutatják, hogy a sportesemények, mint például a focimérkőzések, könnyen válhatnak politikai üzenetek hordozójává, ami fokozott terhet ró a játékvezetők munkájára is.
Közös múlt: ismeretekkel a történelmi tévhitek eloszlatásáért - szlovák és magyar történelemtanárok munkájának támogatása nyomtatott és online kiadványokkal, szakmai konferenciával. Ennek az újságnak az ötletét a magyarországi Történelemtanárok Egyletével közösen dolgoztuk ki, és részben az Európai Unió finanszírozza. Az itt szereplő információk és állítások a szerző(k) álláspontját képviselik, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió vagy a Tempus Közalapítvány hivatalos véleményét. Az is közös ebben a két országban, hogy az oktatás az elmúlt időszakban nem tartozott a politikusok prioritásai közé. A műveletlenség pedig semmiképp nem járulhat hozzá a nemzetek közötti jobb kapcsolatokhoz. Ennek a magazinnak a nem titkolt célja, hogy a történelmi ismeretek szakszerű közvetítésével segítse, hogy a jövőben is a fényes epizódok domináljanak a kapcsolatainkban. Ahogy legutóbb, most is a magyarországi Történelemtanárok Egyletével működtünk együtt, akiknek hálásak vagyunk a remek összmunkáért.
tags: #magyar #szlovak #jatekvezetoi
