A Videoton F.C. története: Az UEFA-kupa meneteléstől a bajnoki címekig és a Szuperkupa-sikerekig

A Székesfehérvár első számú futballklubját 1941-ben alapították, akkor még Székesfehérvári Vadásztölténygyár SK néven. Az egyesület a város színeit, a piros-kéket választotta. November 21-én, díszközgyűlésen, alakult meg „hivatalosan” a klub. Az alapító okiratba bekerült - kissé kacifántos - neve: Székesfehérvári MOVE Vadásztölténygyár Sport és Kultur Egyesület lett. A VSK benevezett az 1942-43-as megyei bajnokságra, első mérkőzését a Móri Bányász ellen játszotta, és győzött 6:4-re.

Az egyesület első alkalommal az 1957-1958-as idényben indult az NB II-ben, s rögtön 2:1-es győzelemmel mutatkozott be a Veszprém ellen. A csapat első másodosztályú gólját a későbbi sportvezető, Dérfalvi Imre szerezte. A fehérváriak végül a 6. helyen végeztek. Az egyesület időközben számos névváltozáson ment át, de folyamatosan fejlődött, 1962-ben például már a dobogón végzett az NB II-ben, 3. lett. A bajnokság végén nevet is változtatott a klub: VT Vasas lett, amely a következő idényben az NB I/B-ben indult.

Az NB I-es szereplés kezdete és a Sóstói Stadion avatása

A klub stadionját, a Sóstói Stadiont 1967. szeptember 20-án avatták fel a Rot-Weiss Erfurt elleni mérkőzéssel. Abban az idényben másnak is lehetett örülni Székesfehérváron, a csapat ugyanis története során először kiharcolta a feljutást az NB I-be. Igen, a Vidi, mert a klub újra névváltozásról döntött. 1968. január 22-én a közgyűlés Videoton SC-re változtatta a klub nevét. Bő hónappal később az NB I-es premieren kikaptunk a Bp. Vasastól 6:1-re. Első NB I-es gólunkat Csukovics László szerezte.

Bár az első szezonban nem sikerült a bent maradás, Székesfehérváron csak egy évet kellett várni az újabb élvonalbeli idényre, és onnantól kezdve stabil első osztályú klubbá nőtte ki magát az együttes. A Videoton 1976-ban a második helyen végzett az NB I-ben, de 1973-tól 1986-ig csaknem minden idényben az élbolyban zárt. Az első "Ezüstcsapat" címet szerezték meg. A csapatot Kovács Ferenc irányította 1972 és 1977 között. Az 1982/1983-as szezonban kis híján elbúcsúzott az élvonaltól a Videoton, csak a jobb gólkülönbségének köszönhetően maradtak bent az élvonalban.

Az 1983/1984-es szezonra a székesfehérvári klub vezetősége visszacsábította a korábbi sikeredzőt, Kovács Ferencet, akivel a gárda az UEFA-Kupa szereplést jelentő 3. helyen végzett a bajnokságban. Az NB1 gólkirálya a Vidi játékosa, Szabó Ferenc lett 19 góllal.

A mesés UEFA-kupa menetelés (1984-1985)

A székesfehérváriak ezzel kiharcolták az UEFA-kupa-indulás jogát. Bár a negyedik alkalommal indultak el a sorozatban, korábban nem tudtak elérni átütő sikert. Az 1984-1985-ös idényben azonban kijött a lépés. Az akkor az egész országot lázba hozó csapat, a többek között Disztl Péterrel, Disztl Lászlóval, Burcsa Győzővel, Szabó Józseffel, Vadász Imrével és Csongrádi Ferenccel felálló együttes sorra vette az akadályokat. Az 1985-ös UEFA-kupa menetelés betetőzéseként, a Bernabeu Stadionban a Videoton, Májer góljával, 1-0-ra legyőzte a Real Madridot. A sóstói első felvonással (0-3) a Real nyerte a kupát, de talán nincs is a magyar futballnak olyan kedves ezüstérme még egy, mint ez.

Az első fordulók: Dukla Praha és PSG

1984. szeptember 18-án, Székesfehérváron kezdődött meg az UEFA-Kupa sorozat. Az első ellenfél a csehszlovák katonacsapat, a Dukla Praha volt, amely nem tűnt könnyű ellenfélnek, mivel abban az időben Csehszlovákia egyik legjobb csapata volt. A Vidi dolgát megnehezítette, hogy magyar válogatott kapusa, Disztl Péter sérüléssel bajlódott, így helyette Koszta Jánosnak szavazott bizalmat Kovács Ferenc vezetőedző. A párharc első mérkőzését végül Szabó József szerencsés góljának köszönhetően 1-0-ra a Videoton nyerte, így egy sovány előnnyel mehettek a mieink Prágába. Az első körben a cseh Dukla Praha ellen 1-0-s összesítéssel ment tovább.

A következő körre egy francia szupercsapatot, a PSG-t sodorta az élet a Videoton útjába. A francia labdarúgásról mindent elmond, hogy abban az évben ők nyerték meg az Európa-Bajnokságot, és néhány játékost a Paris Saint-Germain adott annak a gárdának. 1984. október 24-én azonban jött a nagy meglepetés a franciák számára, hiszen egy labdaszerzést követően már a 2. percben Szabó József góljával előnybe került a Videoton, majd a támadó 28. percben fejjel is eredményes tudott lenni, míg a párizsiaknak gyakorlatilag momentumuk sem volt abban a játékrészben. A második félidőben folytatódott a Vidi-parádé a Parc des Princesban, az 54. percben Csongrádi Ferenc közelről volt eredményes Májer Lajos centerezése után, a csapatkapitány 73. percben Burcsa Győző beadása után fejelt Baratelli hálójába. Ekkor a stadionban helyet foglaló francia drukkerek már a VIDI, VIDI rigmust skandálták. A hátralévő időben a két alkalommal villant a PSG támadója, Rocheteau, előbb a 75. percben lőtt egy szerencsés gólt, majd a 85.

A visszavágót eredetileg 1984. november 7-én játszották le a csapatok, ám a Sóstói Stadion fölé akkora köd érkezett, hogy alig-alig lehetett látni valamit a pályán. Ennek ellenére a Vidi Burcsa fejesének, valamint Szabó 11-esből szerzett góljának köszönhetően 2-0-ra vezetett a félidőben, ám a német játékvezető a 67. percben lefújta az összecsapást, amelyet másnap kellett újrajátszani. A fehérvári futballistákban ott volt egyszerre a csalódottság, valamint a fáradtság is, ám ez sem szegte a kedvüket, hiszen egy remek kiugratást követően Májer Lajos góljával 1-0-ra sikerült ,,harmadszorra” is legyőzni a PSG-t, ezzel a Videoton 5-2-es összesítéssel jutott be a sorozat 3. A következő fordulóban a francia PSG, majd a szerb Partizan következett, s mindkét vetélytársát 5-2-vel ejtette ki.

Partizan Beograd és a Manchester United legyőzése

A harmadik fordulóban a jugoszláv labdarúgás egyik nagyágyújával, a Partizan Beograddal került szembe a Vidi. A fehérváriak nem igazán örültek az ellenfélnek, és Kovács Ferenc vezetőedző elmondása szerint is nagy feszültség és félelem uralkodott a csapaton. 1984. november 28-án rendezték meg az első mérkőzést Székesfehérváron, amely sok ember számára örök emlék maradt. A 12. percben már előnybe kerültek a mieink Szabó József góljának köszönhetően, majd a második félidő elején kétszer is villant a magyar támadó (az egyik gólját 11-esből szerezte), majd a 74. percben egymaga és csapata negyedik gólját is meglőtte. „Számomra felejthetetlen élmény, hiszen teltház előtt játszottunk, 5-0-ra nyertünk, amelyből az első négy gólt én rúgtam.”

Az 1984. december 12-ei visszavágón már messze nem voltak olyan magabiztosak a jugoszláv játékosok, bár a drukkereik így is bíztak a csodában. Az első félidőben gyakorlatilag a Partizan uralta a játékot, és előbb Zivkovic fejesével, majd Varga lapos lövésével 2-0-s előnyre tettek szert. A második félidőre egy teljesen más Videoton futott ki, gyakorlatilag csak a mieinknek volt gólhelyzete, de a kapuba nem sikerült betalálni. A fehérvári csapat történelme először jutott túl három fordulón a nemzetközi kupaporondon, sőt, először érte meg a gárda tavaszi folytatást. A negyeddöntőben az angol Manchester United ellen szerepelt, és 1-0-s idegenbeli vereség után 1-0-ra győzött otthon a Vidi, és végül 11-esekkel jutott tovább.

A legjobb nyolc között végül az angol Manchester Unitednet sorsolták a Vidi mellé. A párharc első mérkőzését 1985. március 8-án játszották Manchesterben, a híres Old Traffordon. A szigetországi csapat gyakorlatilag két-három érintős passzokat követően rendre ott termett a Vidi kapuja előtt, de vagy a védők tisztáztak, vagy Disztl Péter védett egy nagyot, vagy csak szimplán az angol játékosok nem céloztak elég pontosan. Sajnos így sem sikerült lehozni kapott gól nélkül a kinti odavágót, mivel a 61. percben egy jobbról érkező beadást követően Stapleton fejelt a kapu jobb oldalába. 1985. Az első komolyabb helyzetéből előnybe került a Vidi, hiszen a 19. percben Wittman Géza megpattanó szabadrúgása becsorgott Bailey kapus keze mellett a jobb sarokba. A második félidő kiegyenlítettebb játékot hozott, de akkor is a Vörös Ördögök jöttek előre, sőt, a hajrában egy nagy egyenlítési lehetőséget is elpuskáztak, így jöhetett a 2×15 perces hosszabbítás. A hosszabbítás nagy csatát, de újabb gólt nem hozott, így végül 11-es párbaj következett. Az első két körben nem volt hiba, majd a harmadik körben Stapleton csúnyán fölé lőtte a labdát, míg Végh Tibor nem hibázott, így a negyedik kör előtt lépéselőnyben voltak a mieink. A negyedik körben mindkét fél berúgta a maga 11-esét, majd az ötödik körben Gidman is belőtte, ezzel lett 4-4, ám a mindent eldöntő büntetőt Gömöri Ottó mellé rúgta.

Elődöntő és a döntő: Zeljeznicar és a Real Madrid

Az elődöntő hasonlóan izgalmas perceket hozott a jugoszláv Zeljeznicar ellen. A legjobb négy között a jugoszláv Zeljeznicar, az olasz Inter és a spanyol Real Madrid mellett ott volt a Videoton is. Ivica Osim, a Zeljeznicar vezetőedzője optimistán várta a párharcot: „Tiszteljük a Videotont, ezt az érzést csak megerősítette bennünk a Manchester United legyőzésével. Mégis úgy vélem, hogy a két mérkőzés alapján mi leszünk a továbbjutók.”

Nagyon jól kezdődött az 1985. április 10-én megrendezett mérkőzés a fehérváriak szempontjából, hiszen előbb Burcsa fejelt a kapuba 7. percben, majd a 20. percben a felfutó Disztl László lőtt ballal a kifutó kapus mellett a hálóba. Miután a fehérváriak 3-1-re nyertek a Sóstói Stadionban, a visszavágón már 2-0-s hátrányban voltak, ami azt jelentette volna, hogy idegenben szerzett kevesebb góllal kiesnek. Pokoli hangulat fogadta a csapatok a párharc visszavágóján 1985. április 24-én, Szarajevóban. A Zeljeznicar gyorsan faragott a hátrányából, hiszen az 5. percben Bahtic lőtt a kapuba egy lecsorgót. A folytatásban is jobbára a jugoszlávok jöttek előre, de vagy túlcifrázták a támadásokat vagy Disztl Péter védett egy nagyot. A 73. percben nagy bajba kerültek a mieink, hiszen a Disztl Péterrel kipattanó labda Curic elé került, aki az üres kapuba lőtt, ezzel már 2-0 volt a hazaiaknak, amely már továbbjutást eredményezett volna a számukra. A csattanó azonban a végére maradt: Csuhay József a 87. percben szépített, így végül a magyar együttes jutott a döntőbe 4-3-as összesítéssel.

A döntő: Real Madrid

A finálé azonban már nem a tervek szerint alakult. Nagy meglepetésre tehát a Videoton eljutott a döntőig, ahol Spanyolország és a világ egyik legsikeresebb csapata, a Real Madrid várt rájuk. A döntő első felvonását 1985. május 8-án rendezték meg Székesfehérváron, ahol a Vidi jobban kezdte a találkozót, ám a Real Madrid az első komolyabb lehetőségéből gólt szerzett, a 32. A második félidőben is kiegyenlített volt a játék, ám a hajrában kétszer is eredményesek voltak a spanyolok, előbb a 77. percben Butragueno és Michel kényszerítője után Santillana fejelt a kapuba, majd a 90. percben Michel centerezése után Valdanonak csak az üres kapuba kellett passzolnia. A Vidi az első mérkőzésen hazai pályán 3-0-ra kikapott a spanyol Real Madridtól.

A párharc visszavágóját 1985. május 22-én rendezték meg Madridban, méghozzá a Santiago Bernabeu Stadionban. A karneváli hangulatban zajló mérkőzés 8. percében Végh Tibor lerántotta Butraguenót, amiért egyből 11-est ítélt a játékvezető. A folytatásban kiegyenlített játékot láthatott a Bernabeu közönsége, mindkét oldalon voltak lesgólok, előbb Santillana, majd Szabó József is lesről szerzett gólt. A Vidi menetelésének csúcspontja a 86. percben jött el. Noha a mesébe illő történetet az elmúlt negyven évben többen, többféle műfajban is megénekelték. Bár idegenben bravúrral nyert 1-0-ra, be kellett érnie az ezüstéremmel.

A "Videoton 1985 - A magyar futball utolsó nagy csodája" című dokumentumfilm

Óriási érdeklődés közepette mutatták be a Nemzeti Sport filmjét Székesfehérváron. Bobory Balázs, Szabóky Zsolt és Varga Zoltán alkotásában megelevenedik a nagy menetelés. Az 1984-1985-ös székesfehérvári sikercsapat néhány tagját a stáb elkísérte Madridba is, ahol negyven éve a döntő visszavágóját játszhatták a Bernabéu Stadion százezer nézője előtt Disztl Péterék. Fő profiljuktól eltérően ezúttal nem írásban alkotott a Nemzeti Sport kollektívája, hanem egész estés dokumentumfilmet készített Videoton 1985 - A magyar futball utolsó nagy csodája címmel. Ezzel állít emléket a székesfehérvári labdarúgócsapat negyven esztendővel ezelőtti európai kupamenetelésének, amely csak az UEFA-kupa döntőjében ért véget.

Médiatörténeti pillanat: ez a Nemzeti Sport első önálló produkciójában készült film. A stáb három prominens tagja Bobory Balázs, aki a riportokat, interjúkat készítette, továbbá Varga Zoltán és Szabóky Zsolt, akik a technikai megvalósítást hozták tető alá. Narrátorként közreműködött L. Pap István, lapunk vezető szerkesztője, a grafikákat pedig Dancsák András készítette, miközben Szöllősi György főszerkesztő a madridi forgatást szervezte meg. „Télen álltam oda a lapvezetőség elé azzal az ötlettel, hogy érdemes lenne valamelyik fehérvári hőst visszavinni Madridba, bemenni vele a Bernabéuba, összehozni a régi ellenfelekkel, és engedni, hogy meséljen mindarról, ami egy egész országot tartott lázban negyven éve - mondta Bobory Balázs, aki korábban a Videoton labdarúgója is volt, édesapja pedig a klub első NB I-es csapatában játszott. - Szerencsére Bardóczy Gábor ügyvezetőnek és Szöllősi György főszerkesztőnek megtetszett az ötlet, és alkotótársaimmal, Varga Zoltánnal és Szabóky Zsolttal munkához láttunk.

Nagyon hálásak vagyunk, hogy Cser-Palkovics András polgármester úr, a város, a klub és a Magyar Labdarúgó-szövetség is a kezdettől fogva támogatta a film megvalósulását, ennek is köszönhetően május elején Csongrádi Ferenccel, Disztl Péterrel és Szabó Józseffel elutaztunk az 1985-ös hőstett helyszínére, Madridba. A filmben azonban nemcsak ők szólalnak meg, hanem szinte az összes régi csapattárs, összességében mintegy húsz szereplő eleveníti fel emlékeit a nagy menetelésről.”

Az alkotói stáb az új madridi szuperstadionban forgathatott, Disztl Péter, Csongrádi Ferenc és Szabó József pedig nosztalgiázhatott. A Real Madrid múzeuma, gazdag trófea- és éremgyűjteménye szemmel láthatóan nagy hatással volt a visszatérő legendákra, akik a „királyiak” 1985-ös UEFA-kupája mellett elmerenghettek: ez a serleg akár a Sóstói Stadion vitrinjét is díszíthetné most. Nagy érdeme a filmnek, hogy a Real Madrid akkori sztárjai közül Emilio Butragueno és Ricardo Gallego is megszólal. „Nagyon fiatal voltam még, épphogy felkerültem az első csapathoz, és az, hogy ennyi év után megszereztük az első európai trófeát, különleges napot jelentett mindannyiunknak” - emlékezett vissza a „Keselyű”, Emilio Butragueno, a klub mai nemzetközi igazgatója. Ricardo Gallego pedig úgy fogalmazott: „Az az év vízválasztó volt a klub életében. Az akkori UEFA-kupa rendkívül erős volt. A Videotonra akkor figyeltünk fel, amikor kiejtette a Manchester Unitedet. Tisztán emlékszem a stadionra, és az útra is, ahogy busszal mentünk Budapestről Fehérvár felé. Nyitott stadion volt, egészen más, mint a Bernabéu, de tele volt, nagyon kulturált, barátságos volt a légkör, a fogadtatás, amit ott kaptunk, egyszerűen csodálatos volt.”

Disztl Péter, a Videoton UEFA-kupa-döntős kapusa Madridba visszatérve tovább erősödött bennem a meggyőződés, hogy a nagy sikereknél is fontosabb jellemzője a Real Madridnak a kultúra. „A madridi visszavágó előtt arról beszéltünk, a hazai nulla három után nem venné ki jól magát, ha nagy különbséggel kikapnánk ott is, de szépen meg lett így komponálva, hogy mi nyertük meg a visszavágót.” Csongrádi Ferenc, a Videoton UEFA-kupa-döntős csapatkapitánya elmondta: „Fantasztikus élményt jelentett ismét elmenni Madridba! Újraéltük azokat az élményeket, megmondom őszintén, kicsit meg is hatódtunk.” Szabó József, a Videoton akkori csatára is kiemelte: „Megnéztük a kupát, amit előlünk nyertek meg, és voltak ott fényképek, videófelvételek, mezek is arról a döntőről. Jó érzés, hogy ők is őrzik ezt a számunkra örök emléket.”

A klub történetének későbbi sikerei és a Szuperkupa győzelmek

A Videoton az elmúlt 40 éve elég változatosra sikeredett, hiszen szerepeltek még néhányszor az UEFA-Kupában, de már messze nem voltak olyan sikeresek, mint az 1984/1985-ös idényben. A következő években valamelyest visszaesett a teljesítmény, az 1990-es évekre középcsapat lett a Vidiből. Az évezred végén, 1999-ben viszont kiesett az együttes - 30 év után először. A feljutás egyből összejött Csank János vezetésével, ám az edzők folyamatosan váltották egymást a kispadon a 2000-es évek elején. A klub ráadásul nehéz anyagi helyzetben is volt, ám 2005-ben úgy tűnt, rendeződik a helyzet. Ez egyből meg is látszódott, mivel a bajnokságban bronzéremig jutott, ráadásul története során először megnyerte a Magyar Kupát. 2006-ban az FC Fehérvár megnyerte a Magyar Kupát!

Szűk másfél évvel a Magyar Kupa-győzelem után, gyakorlatilag csődbe ment a klub, elveszítette NB I-es licencét. Garancsi István megmentette a Vidit, tulajdonlásával konszolidálódott a közel egymilliárdos tartozás, a Vidi folytathatta 2008 tavaszán a bajnokságot. Az „újjáépítés” fontos állomása: Ligakupa-győzelem 2008-ban. A klub másodszor is megnyerte a Ligakupát 2009-ben. A Garancsi-féle új korszak talán legnagyobb sikere: ismét Videotonnak hívják a klubot! A csapat várakozáson felül szerepelt a Soproni Liga őszi idényében: listavezetőként várhatta a tavaszt! 2010-ben 34 év után ismét ezüstérmes lett a csapatunk! Sokáig listavezetők voltak, azonban az utolsó fordulókban a DVSC felzárkózott és egy végtelenül izgalmas hajrában végül alulmaradtak.

Az első bajnoki cím és Szuperkupa győzelmek

2011-ben BAJNOKCSAPAT lettek! Fennállásuk eddigi legnagyobb sikerét érték el azzal, hogy óriási fölénnyel, nagyon magabiztosan nyerték meg a bajnokságot. 2006 után ismét Magyar Kupa-döntőt játszottak, azonban a kupát végül a Kecskemétnek sikerült elhódítania.

Júniusban visszavágtak a Kecskemétnek a Magyar Kupa-döntőjében elszenvedett vereségért, és idegenben hódították el a Szuperkupát. Ez azt is jelenti, hogy csapatuk új edzője - Paulo Sousa - győzelemmel, és máris egy serleg megnyerésével mutatkozott be tétmérkőzésen a Vidi kispadján.

2012. júliusban a Loki ellen ismét, 2011 után már másodszor, megnyerték a Szuperkupát, de az igazi sikersorozat még csak akkor kezdődött!

A 2012-es Szuperkupa-döntő

A nemzetközi kupaszereplés főpróbájának tekintette a bajnok és Magyar Kupa-győztes DVSC-TEVA, valamint a bajnoki ezüstérmes Videoton FC együttese is a Szuperkupa-mérkőzést. A Debrecen remekül kezdett, rögtön az első támadásából vezetést szerzett, ezt követően azonban a hazai pályán futballozó Videoton irányított. A második félidőben - már zuhogó esőben - először ismét a DVSC veszélyeztetett, Szakály be is talált a kapuba, de Bognár játékvezető nem adta meg a gólt. A hazaiak ezután beszorították ellenfelüket a tizenhatosra, igazi gólhelyzetre azonban egészen a 72. percig kellett várniuk a szurkolóknak, ekkor Kovács István egyenlített. A hátralevő időben is a Videoton játszott fölényben, de több gól nem esett, így jöhettek a 11-esek.

Európa Liga szereplések és további bajnoki címek

A Slovan, a Gent és a Trabzonspor legyőzésével, fantasztikus teljesítménnyel jutottak be az Európa Liga főtáblájára! A csoportkörben a portugál Sportinggal, a svájci Basellel és a belga Genkkel kerültek össze. Két parádés hazai győzelemmel bizonyították, hogy bárkivel felveszik a versenyt Európában, a csoportban megszerzett 6 pontra és harmadik helyre pedig igazán büszkék lehettek! Az Európa Liga 2013-2014-es idényében bejutott a csoportkörbe. A belga Genk és a svájci Basel mögött a harmadik helyen végzett, vagyis a portugál Sportingot megelőzte, ami bravúrnak tekinthető. A remek teljesítményt az előző idényben megismételte az együttes. Akkor a görög PAOK-ot előtt végzett a harmadik helyen, és csak két ponttal maradt le a már továbbjutó fehérorosz BATE Boriszovtól.

2015-ben végig kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtva, klubrekordot jelentő 71 ponttal, története során másodszor is bajnok lett a Videoton FC, ezúttal Joan Carrillo vezetőedző irányításával. A Magyar Kupában a döntőig meneteltek. A második bajnoki címet követő két szezonban 2 ezüstérmet szereztek, az elsőt Horváth Ferenc vezetésével érte el a csapat, a másodikat Henning Berggel. 2018-ban a Videoton FC megszerezte története harmadik bajnoki címét! A bajnoki cím után négy nappal váratlan hirtelenséggel távozott közülünk a Videoton FC tiszteletbeli elnöke, egykori legendás edzője, Kovács Ferenc. 2018. július 1-től MOL Vidi FC néven hívják a klubot.

A MOL Vidi FC 2018 nyarán a Dudelange-t, a Ludogoretset és a Malmöt kiejtve, majd az AEK Athén ellen szoros vereséget szenvedve bejutott az Európa Liga őszi csoportkörébe. A főtáblán a fehérorosz BATE, a görög PAOK és a világhírű, angol Chelsea várt rájuk. Csapatunk a PAOK-ot oda-vissza legyőzve az utolsó játéknapig harcban volt a továbbjutásért, a Chelsea elleni szűk 1-0-s londoni vereség után a hazai pályán elért 2-2-es döntetlen azonban végül a kiesésüket jelentette. A bajnokságban a 2. helyen zártak, a Magyar Kupát azonban történetük során másodszor megnyerték, a fináléban a Honvéd ellen 2-1-es győzelmet aratva. 2019. július 1-től MOL Fehérvár FC néven szerepel tovább a klub.

A 2019/2020-as szezon közben Marko Nikolicsot a második bajnokcsapatuk edzője, Joan Carrillo váltotta, februárban visszatért a csapathoz Nikolics Nemanja is. A csapat a bajnokságban második helyen végzett. 2021-ben bronzot szereztek a bajnokságban, ezüstöt a MOL Magyar Kupában - a szezont a kispadon a korábbi válogatott támadó, Szabics Imre fejezte be, segítői Juhász Roland és Torghelle Sándor voltak. 2022-ben a Gyirmót elleni bajnokni megdönti a klubrekordot Nikolics Nemanja, aki már a legtöbb gólt szerezte Vidi-mezben (az élvonalban és összesen is), megelőzve legendás támadójukat, Szabó Józsefet.

tags: #magyar #szuper #kupa #videoton

Népszerű bejegyzések:

• Fizetés U15 labdarúgásban
• A Juventus folyóirat története és tartalma
• A Racing Santander kerete és alapadatai
• A harcművészet és a futball abszurd találkozása
• A Magyar Kézilabda Szövetség jövőképe az Eb után