A Magyar Szuperkupa Története és a Ferencváros Részvétele az 1992-es Döntőben

A magyar labdarúgásban a Szuperkupa-döntő ötletgazdája az MLSZ korábbi elnöke, Szepesi György volt. Ő - a már évek óta meglévő külföldi mintákat ismerve - kitalálta, hogy induljon a magyar bajnoki idény is a bajnok és a kupagyőztes találkozójával. A Magyar Szuperkupát végül 1992-ben írta ki először a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ). A nemzetközi előzményekhez hasonlóan a bajnok és a kupagyőztes mérkőzött meg érte - többnyire.

Az Első Szuperkupa-döntő: Ferencváros vs. Újpest (1992)

1992. augusztus 12-én rendezték az első finálét. A Népstadionban a bajnok Ferencváros és a kupagyőztes Újpest FC vívta a trófeáért. A meccs bizonyos szempontból a magyar futballtörténelem része lett: túl azon, hogy ez volt az első Szuperkupa-döntő, itthon ekkor ajánlott fel először egy támogató külön pénzdíjat egy kupafinálé megnyeréséért. A felajánlott egymillió forintot, s egyben a trófeát végül a lila-fehérek nyerték meg.

A Mérkőzés Részletei

Az 1992-es Szuperkupa-döntőt 12 000 néző előtt játszották. A mérkőzés jegyzőkönyve alapján a Ferencváros csapatát Balogh T. - Telek (Nagy Zs., 25.) - Simon, Keller - Páling, Lipcsei, Fodor (Vanicsek, 60.), Szekeres - Gregor, Balogh G., Wukovics alkotta. Az Újpest összeállítása Gróf - Aczél - Milisits, Tomka, Szlezák - Miovecz, Bérczy, Véber, Kecskés - Bácsi (Tiefenbach, 56.), Eszenyi volt.

A találkozó menete

A bajnok Ferencváros kezdett jobban. Balogh fejese szállt mellé, majd a sokat mozgó Fodor hagyott ki egy óriási helyzetet az ötösről. Az első negyedóra végén Szekeres előtt is adódott egy nagy helyzet, de pontatlanul, a kapu mellé lőtt. A másik oldalon Kecskés átadását Eszenyi nem tudta berúgni. Aztán Lipcsei is megmutatta, hogy tud hibázni, előbb fölé-, majd melléküldött egy jó szöktetést. Az első esetnél hátulról megrúgták, de a játékvezető nem látott okot a közbeavatkozásra. A hajrában az erősen túlsúlyos, haját lófarokban hordó Bácsi egymaga eldönthette volna a kupa sorsát, ám előbb fölé, aztán mellé lőtt, majd gurításával a kapufát találta telibe.

Fordulás után gyorsan vezetést szerzett az Újpesti TE. Az 50. percben Véber szöktette Eszenyit, aki 16 méterről a bal alsó sarokba bombázott (0:1). Mezőnyfölényben maradtak a zöld-fehérek, de a legígéretesebb helyzeteket is elpuskázták. Igen jellemző a játék képére a 68. perc, ekkor az újpesti 16-oson belül pattogott a labda, de senki sem vállalta el a lövést. A védők felszabadítottak, az előrevágott labdával Eszenyi a felezővonaltól meglódult, faképnél hagyta őrzőjét, majd a kimozduló Balogh T. mellett higgadtan a kapu közepébe helyezett (0:2).

Négy perccel később Eszenyi volt a feladó, az előretörő Szlezák pedig a címzett. Csapattársához hasonlóan ő is végigrobogott a félpályán, s 8 méterről berúgta a harmadik újpesti gólt (0:3). Szabályszerűen padlóra került a bajnok - az igaz, hogy többen hiányoztak kulcsjátékosai közül -, s a hangulaton az sem sokat javított, hogy Balogh G. egy csúsztatott fejessel a 80. percben szépített (1:3). A találkozó hőse, a két gólt is szerző Eszenyi Dénes volt az igazi győztes: a belga KV Mechelen megfigyelője Fodor Imre és Wukovics László játékát jött el megnézni, de aztán a kiválóan játszó újpesti csatárt szerződtette le. A lila-fehérek legendájának, az utódokat e találkozón vezetőedzőként irányító Bene Ferencnek ez volt az utolsó megnyert titulusa a magyar labdarúgásban.

Ferencváros és a Szuperkupa további története

A második döntőt már nem elveszítette, hanem megnyerte a Fradi. 1993. augusztus 25-én játszott találkozón a Magyar Kupa győzteseként szerzett jogot a mérkőzésen való részvételre. A zöld-fehérek, akik között játszott a nem sokkal korábban Olaszországból hazatért Détári Lajos is, sokkal motiváltabban futballoztak, mint a hétvégi bajnoki találkozójukra az erejüket spóroló kispestiek. A találkozóra egyébként 20 000 néző volt kíváncsi a Népstadionban. A meccsen kipróbáltak egy újítást, a partdobás mellett partrúgással is játékba lehetett hozni a labdát az oldalvonalon kívülről. A végeredmény 2-1 lett a Ferencváros javára.

1994 augusztusában ismét a kupagyőztesé, s ismét a Ferencvárosé lett a trófea, a bajnok Vácot legyőzve. Közepes első félidő után a másodikban feljavult a játék, a végjáték pedig kifejezetten emlékezetes maradt. A Novák Dezső által irányított zöld-fehérek Páling Zsolt révén az 53. percben vezetést szereztek, a váciak Füle Antal révén a 87. percben kiegyenlítettek. Ám a 88. perc meghozta a legendás fradista, Simon Tibor pályafutásának egyetlen, „kupát döntő” gólját: 15 méterről Koszta János kapujába küldte a labdát.

Játék Nélküli Győzelmek és Rekordok

A Szuperkupa története során előfordult, hogy a bajnoki címet és a Magyar Kupát ugyanaz a csapat nyeri meg, ekkor nem került sor Szuperkupa-döntőre. Ebben az esetben a győztes játék nélkül kapta meg a trófeát. A Ferencváros három alkalommal is (1995-ben, 2004-ben és 2016-ban) játék nélkül kapta meg a serleget. A Szuperkupa 1992-es első kiírása óta ez a harmadik alkalom, hogy egy csapat játék nélkül megkapta a végső győztesnek járó trófeát, és mindhárom esetben a Ferencváros volt a nyertes.

A zöld-fehérek legutóbb 2003-ban játszottak a serlegért, majd egy évvel később, duplázóként, játék nélkül nyertek. 2016. július 14-én a Ferencváros labdarúgócsapata első bajnoki mérkőzésén vehette át a Szuperkupát, amelyet hatodszorra hódított el, ezzel egyedüli rekorder lett a sorozatban. Idén az FTC mindkét sorozatban első lett, ami azt jelenti, hogy automatikusan elnyerte a Szuperkupát is.

A magyar Szuperkupa történetének második legsikeresebb csapata, a Ferencvárosi Torna Club a 2015-ös finálé egyik résztvevője is volt, ahol 0-3 arányban alulmaradt a Videoton FC ellen.

Ferencváros Szuperkupa Döntői

tags: #magyar #szuperkupa #donto #1992 #ftc

Népszerű bejegyzések:

• Az 1983-as év sárberki röplabda eredményei
• Kosárlabda-vb selejtező Magyarország
• Hogyan különböztessük meg a tárgytípusokat a magyar nyelvben?
• Elemzés a magyar lány kosárlabda utánpótlásáról
• A szombathelyi vízilabdás utánpótlás eredményei és a bajnokság felépítése