A Magyar Úszó Egyesület labdarúgó szakosztályának története és a magyar futball születése

A magyar sportélet a XIX. és a XX. század fordulóján élt át jelentős változásokat, ekkor alakult ki az igazi magyarországi sportélet. Sport természetesen már korábban is létezett, sőt a modern értelemben vett sport is. Az 1867-es kiegyezés utáni kedvezőbb politikai klíma jót tett az új és egyre népszerűbb sportágak terjedésének is. Ennek a kornak a szellemében születtek meg az első magyar sportegyesületek, amelyek alapot adtak a szervezett sport fejlődésének.

1873-ban alakult a Nemzeti Torna Egylet, ez tekinthető az első, az alapszabályát magyarul megfogalmazó sportszervezetnek. Két évvel később, 1875-ben a londoni AAC, az Amateur Athletic Club mintájára létrejött a Magyar Athlétikai Club. Ebben az időszakban akadt egy bizonyosfajta különbség, sőt rivalizálás a tornát a fókuszba állító, a német sporteszményképet favorizálók tábora és az ifjú „anglomán” arisztokrata réteg között, utóbbi az Angliában népszerű és elterjedt sportágakat favorizálta.

A Magyar Úszó Egyesület megalapítása és a labdarúgás megjelenése

A Magyar Úszó Egyesület (M.Ú.E.) egy 1893-ban alakult és 1948-ban megszűnt sikeres magyar sportegyesület volt, amelyet a Magyar Atlétikai Club úszói alapítottak. Az egyesület fő feladatául az úszók itthon és külföldön történő versenyeztetését tűzte ki céljául, de a kezdeti időkben egy labdarúgó szakosztálya is volt. Első versenyét 1894-ben rendezte Budapesten, ekkor szerepeltek első ízben külföldi úszók a magyar vízen. A következő esztendőben az egyesület úszói már Európa számos nagyvárosában versenyeztek. A Magyar Úszó Egyesület ötvenéves történetéről számol be ez a füzet. Elmondja, hogy ötven évvel ezelőtt, mikor a sport még gyermekcipőiben járt, hogyan állottak össze az úszás lelkes hívei, hogy egyesületbe tömörítsék az amatőr sportolókat.

A labdarúgás - mint új sportág - térnyerése Magyarországon párhuzamosan zajlott az úszósport fejlődésével. Ismert, hogy Angliában 1863-ban alakult meg az FA, a labdarúgó-szövetség, s a szabályok pontosításával, a 14 pontból álló, úgynevezett Cambridge Rules elfogadásával tulajdonképpen akkor különült el a rögbitől. Ehhez képest - azt tekintetbe véve, hogy milyen élénk volt a kapcsolata a sportrajongó magyar arisztokráciának Angliával - talán meglepő, hogy itthon milyen későn kezdtek futballozni. Eldönthetetlen kérdés, ki hozta az első futball-labdát Magyarországra, de abban nem lehet vita, hogy az első komoly futballmérkőzést 1897. május 9-én a Budapesti Torna Club I. és II. csapata, a piros-fehérek és a kék-fehérek játszották a Millenárison.

A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) alapítása és az MUE szerepe

A labdarúgó-sport rohamos terjedése, népszerűsége és fejlődése felkeltette a két nagy sportszövetség, a MOTESz és a MASz érdeklődését is, akik a saját fennhatóságuk alá akarták vonni a labdarúgó-sportot. A magyar futballélet vezetői azonban inkább önállóságra vágytak. Végül a Magyar Labdarúgó Szövetség százhúsz évvel ezelőtt, 1901. január 19-én Budapesten, az Akadémia utca 1. szám alatti István Főherceg Szálló különtermében alakult meg tizenhárom klub és a Versenypálya-szövetség részvételével. „Büszkék lehetünk arra, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség egyike volt a kontinens és a világ első futballszövetségeinek, ezért megalakulása nemcsak számunkra jelentős sporttörténelmi esemény” - fogalmazott dr. Dénes Tamás sporttörténész.

Az alapító egyesületek között szerepelt a BAK, BEAC, BSC, BTC, Budai Ganzgyár, Ganz Vagongyár, "33" FC, MAC, MFC, MUE, Műegyetemi FC, Postás és az FTC. A Magyar Úszó Egyesület tehát aktív részese volt a magyar labdarúgás megszervezésének már a legelső pillanatoktól kezdve. Az István főhercegről elnevezett szálloda patinás és tekintélyes hely volt, valóban az Akadémia közvetlen szomszédságában, amely talán ez adta akkoriban az egyik fő vonzerejét.

Az első bajnokságok és az MUE mérkőzései

A szövetség a megalakulás után azonnal, és azóta minden évben - egyes világháborús évek kivételével - kiírta az élvonalbeli bajnokságot. Az elnökség 1901. február 4-én tartotta első ülését, amelyen határozatot hoztak a mérkőzések szabályrendszerének, valamint a bajnokságok összetételének tárgyában. Horváth Ferenc javaslatára, kisebb módosításokkal az angol ligabajnokság szabálykönyvét fogadták el, míg a bajnoki rendszer tekintetében I. és II. osztályt alakítottak ki, amelynek csapatai évente kétszer, tavasszal és ősszel mérkőztek egymással.

Az első bajnoki mérkőzést 1901. február 17-én le is játszották. A magyar bajnokságok történetének második mérkőzése volt a 1901. február 24-i BTC-MUE összecsapás, amely 7:0-s végeredményt hozott. A BTC-t erősítette Hajós Alfréd, aki 1896-ban, 18 évesen már kétszeres olimpiai bajnok volt úszásban. Később áttért a tornára, majd a labdarúgásra is, és szerepet kapott az első bajnokcsapatban, valamint az első válogatottban is.

Az MUE labdarúgó szakosztálya később is az élvonalban szerepelt. 1903. február 8-án a Magyar Úszó Egyesület ellen játszotta az MTK első NB I-es találkozóját, amit az MTK 2-0-ra elveszített. Ez az egyike volt a korai labdarúgó mérkőzéseknek, amelyek megalapozták a sportág népszerűségét. A sportág hőskorában az I. és II. osztály még csupán budapesti, illetve a főváros környéki egyesületekből állt.

A több sportágban jeleskedők és az MUE labdarúgásának vége

A sportág hőskorában a futballisták nagy többsége több sportágat is űzött. Az 1896-os athéni olimpia legsikeresebb magyar szereplője, Hajós Alfréd (eredeti nevén Guttmann Arnold), a két elsőséget szerző úszó még abban az esztendőben, 18 évesen befejezte „vizes pályafutását” rövidtávfutásban versenyzett, s a hőskor egyik legjobb futballistája lett. A második magyar úszó olimpiai bajnok, Halmay Zoltán ugyancsak játszott bajnoki futballmérkőzést, sőt meghívást kapott az első reprezentatív csapatba is. Ez a jelenség rávilágít a korabeli sportolók sokoldalúságára és arra, hogy az egyesületek, mint például a Magyar Úszó Egyesület, hogyan adtak otthont több sportágnak is.

A labdarúgók a szövetségnél meghatározott időre kellett nevezniük, és egyszerre csak egy csapatnak lehettek a tagjai, bár az átigazolásra már ekkoriban is volt lehetőség. A játékvezetőket és a partjelzőket az MLSZ jelölte ki, akiknek írásban kellett vállalniuk, hogy nem tagjai az adott mérkőzésen érdekelt kluboknak. A csapatok a meccsek költségeit közösen állták, és a nyereséget egyenlő arányban osztották meg. A tiszta jövedelem 10%-a az MLSZ-t illette.

Az MUE (Magyar Úszó Egyesület) 1893-ban alakult, és labdarúgó szakosztálya 1914-ben szűnt meg, míg maga az egyesület 1948-ban szűnt meg véglegesen. Ezzel lezárult egy korszak, amelyben az úszósport egyik vezető egyesülete aktív szerepet játszott a magyar labdarúgás bölcsőjének kialakításában.

A magyar labdarúgás további sikerei és mérföldkövei

Az 1901 óta eltelt 120 évbe rengeteg jó belefért a magyar labdarúgás történetében. Minden évtizedből kiemelhetünk egy-egy nagy sikert, egy korszakos pillanatot. Így az elsőből az első bajnoki mérkőzést, az 1910-es évekből az 1912-es stockholmi olimpia Vigaszdíj-tornájának megnyerését, a következő évtizedből a Ferencváros első KK-győzelmét vagy az Uruguayban a kétszeres olimpiai bajnok ellen aratott diadalát. Az 1930-as években nyerte meg az Újpest a Bajnokok Tornáját, s diadalmaskodott az első csak magyar KK-döntőben, s még fontosabb, hogy 1938-ban világbajnoki ezüstérmes lett a válogatott.

Az 1940-es éveket kettétörte a háború, de a második felében Gallowich Tibor lerakta az Aranycsapat alapjait, s a regionális kupasorozatokban szinte legyőzhetetlenné vált a válogatott. Az 1960-as években két olimpiai bajnoki címet szerzett a magyar csapat, az A-válogatott negyedik lett az 1964-es kontinensbajnokságon és kétszer is a legjobb nyolc közé jutott a világbajnokságon. A Ferencváros 1965-ben megnyerte a VVK-t. A hetvenes években újra vb-résztvevő lett a magyar csapat, a nyolcvanas években a Videoton mindmáig utolsó magyar csapatként nemzetközi kupadöntőt játszott, Mezey György válogatottját pedig a mexikói Mundial előtt, 1985-ös eredményei alapján Európa legjobbjai között jegyezték.

A 120. jubileumi év egybeesik több fontos, sőt történelmi jelentőségű eseménnyel is a szövetség életében: Magyarország története során első alkalommal lesz idén felnőtt Európa-bajnokság (társ)házigazdája, az idei Eb négy mérkőzését rendezik a tavalyelőtt átadott, 67 ezres Puskás Arénában.

A korai európai futballszövetségek

A magyar labdarúgó szövetség megalakítása Európai összehasonlításban is korainak számított, mutatva a sportág gyors térnyerését a régióban. „Megítélésem szerint óriási jelentősége volt annak, hogy az MLSZ nagyon gyorsan megteremtette a labdarúgás hazai fejlődésének szervezeti kereteit, döntés született a bajnokság megszervezéséről, a játékvezetők képzéséről, s aztán nem sokkal később a két csapatban való szereplés tilalmáról.”

A kontinensen korábban csak néhány szövetség jött létre:

1. Anglia: FA (1863)
2. Németország: DFB (1900. január 28.)
3. Svájc: ASF (1895)
4. Olaszország: FIGC (1898)
5. Hollandia: KNVB (1889)
6. Dánia: DBU (1889)
7. Franciaország: USFSA (1894), később FFF (1919)

A Monarchiában gyorsan terjedt a futball-láz, Bécsben 1900. január 4-én alakult az Osztrák labdarúgó-unió, az Österreichischen Fußball-Union, Prágában még az év november hetedikén a Prágai Német Futballklubok Szövetsége, aztán következett az MLSZ megalakítása, illetve napra pontosan háromnegyedik évvel később a csehek labdarúgó-szövetsége, ugyancsak Prágában.

Néhány korai európai futballszövetség alapítási dátuma:

tags: #magyar #uszo #egyeseulet #labdarugas

Népszerű bejegyzések:

• Labdarúgóedzői képesítések módosításai
• Boholy Hunor a hétvégi mérkőzésekről
• Real Madrid Barcelona Szuperkupa döntő
• A holland labdarúgás úttörője
• Technikai képzés a labdarúgásban