A magyar labdarúgó-válogatott története: a kezdetektől a brazilok elleni összecsapásig
A magyar labdarúgás története rendkívül gazdag és tele van emlékezetes pillanatokkal, amelyek méltóak a visszaemlékezésre. Október tizenkettedik napja nemes évforduló a sportág hazai történetében, hiszen ekkor játszotta első hivatalos mérkőzését a magyar labdarúgó-válogatott. Ahhoz, hogy idáig eljussunk, hosszú út vezetett, tele izgalmas fordulatokkal és a sportág iránti szenvedéllyel.
A labdarúgás megjelenése és első lépései Magyarországon
A labdarúgásról hazánkban először 1879-ben írtak, Molnár Lajos „Atlétikai gyakorlatok” című könyvében. Ebben az ismertetésben a focilabdát még összekeverte a rögbilabdával. Különböző történetek keringenek arról, hogyan került az első futball-labda az országba. Az egyik forrás szerint a „footballt” Esterházy Miksa, a Monarchia attaséja hozta be 1875-ben, a másik szerint Harry Perry, az atléták angol edzője, aki a Ludovika Akadémia tanárait és növendékeit tanítgatta. Pontosat nem lehet tudni.
Az első csapatot Löwenrosen Károly alakította ki a Törekvés dalárda tagjaiból. Az építészmérnök sportember Amerikában, illetve Angliában tanult és dolgozott, majd 1895-ben a millenniumi kiállításra tért haza. A kiállítást követően a MÁV Északi Főműhelyében kapott állást mintaasztalosként, az első meccs résztvevőit is ottani munkatársai közül toborozta. Kapcsolatai révén eredeti futball-labdát hozatott a sportág őshazájából, majd rögvest bemutatta a vasúti dolgozókat tömörítő Törekvés dalárdájában. A munkásokból álló csapatok három hónapos felkészülés után, 1896. november 1-jén a Pékerdő egyik tisztásán (a mai MTK-pálya környékén) megmérkőztek.
Érdeklődőkből a nézőtéren sem volt hiány, 300 jegyet sikerült értékesíteniük elővételben, egyenként tízkrajcáros áron. A mérkőzés napjával azonban balszerencséjük volt, reggelre ugyanis 25 centiméter hó esett, ezért a játékosok nem akartak átöltözni. A felszerelést előzőleg úgy állították össze, hogy a hosszú alsónadrág szárát, valamint a kék gyári munkanadrágot rövidre vágták, a bakancsokat pedig megstoplizták. Mivel a pálya sem volt tökéletes és a játékosok sem voltak képzettek - legalább annyit rugdosták egymást, mint a labdát -, több sérülés történt, köztük három bokatörés. A mérkőzést húsz perc elteltével lefújták. A meccs végeredménye nem ismert, de szállóigeként fennmaradt, hogy a „Rókus Kórház csapata győzött 3-0-ra”. Gerhárd Lajos sportújságíró is gúnyosan utalt arra visszaemlékezésében, hogy a három bokatörést szenvedett játékost - Lászlót, Hajóst és Schaffhausert - a Rókus Kórházban ápolták.
A három lábtörés miatt hamar véget érő mérkőzés nem keltett nagy visszhangot, de a futball így is rövid idő alatt elterjedt, hiszen a játék kis felszerelésigénye - a házilag is elkészíthető labda (rongylabda), a bárhol felállítható kapufa - hozzájárult gyors népszerűvé válásához. A mérkőzés után néhány hónappal, 1897 januárjában megalakult az első labdarúgó klub, a Budapesti Torna Club (BTC), amely Löwenrosen kezdeményezéséből nőtt ki. A BTC két csapata 1897. május 9-én lejátszotta az első hivatalos magyar labdarúgó-mérkőzést a Millenárison. Az első nemzetközi meccset a BTC játszotta a Vienna Cricket and Football Club ellen (0-2). Az első magyar győzelem külföldi csapat ellen 1899-ben született meg, a MAC 3-0-ra legyőzte a bécsi Victoriát.
A századfordulóra megalakult a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) is, 1901. január 19-én az István főherceg Szálló különtermében. Az MLSZ első elnökének Jász Gézát választották. Az MLSZ irányító, ellenőrző, esetenként fegyelmező szervezetként jött létre.
A magyar válogatott első hivatalos mérkőzései
1902. október 12-ig csak klubcsapatokkal találkozott Magyarország válogatottja. 1901-ben például három egymást követő napon edződtünk, sorrendben a Richmond AFC (0-4) és a Surrey Wanderers volt az ellenfél, utóbbi két alkalommal is (1-5, illetve 1-6). A Richmond ellen a Millenárison megrendezett meccsen a következő csapat állt fel: Bádonyi Gyula - Lucius Károly, Dr. Goldberger Pál, Ordódy Béla, Windett Fred, Pozsonyi Imre, Koch Nándor, Gillemot Ferenc, Manno Miltiades, Missky Ferenc, Ray Ferenc. Ezek a mérkőzések azonban nem minősültek hivatalos válogatott összecsapásoknak.
Napra pontosan 115 éve, 1902. október 12-én játszotta első hivatalos mérkőzését a magyar labdarúgó-válogatott. Az első hivatalos meccset nem sokan vették komolyan, az Osztrák-Magyar Monarchia területén a labdarúgás még gyerekcipőben járt. Az osztrákok Bécs-Budapest összecsapásként reklámozták (a találkozó előtt az osztrák fővárosban kocsikáztak a magyar játékosokkal, korabeli marketingfogásként és nézőcsalogatóként), ezért több magyar focista lemondta a részvételt, mondván komolytalan lesz a derbi.
A Gillemot Ferenc szövetségi és Hajós Alfréd csapatkapitány vezette gárda barátságos meccsen 500 néző előtt kapott ki 5-0-ra a bécsi Práterben, a WAC (Wiener Athletiksport Club) stadionjában. Ausztria válogatottjában többen is fiatalok voltak még, egyesek iskolába jártak, és, hogy ne csapják őket ki onnét, álnéven szerepeltek. Gyakorlatilag az egész támadósor ebből a csapatból tevődött össze, nagy volt tehát az összeszokottság, a 10. percben már 2-0 volt az állás - hogy a három másik találat mikor született, pontosan nem tudni. A meccs, amelyen szerepelt az olimpiai bajnok Hajós Alfréd is (aki később két meccs erejéig szövetségi kapitány is volt), nem váltott ki túl nagy médiavisszhangot.
Az első hivatalos válogatott mérkőzés keretei
Ausztria: Philipp Nauss - Eipel (valódi neve: Wilhelm Eipeldauer), Omlady (Emil Wachuda -csapatkapitány) - Felix Hüttl, Rudolf Blässy, Quick (Raimund Mössner) - Julius Wiesner, Gustav Huber, Engelbert Schrammel, Jan (Johann Studnicka), Josef Taurer. Ausztria csapatából heten is a WAC játékosai voltak: Nauss, Omlady, Wiesner, Huber, Schrammel, Studnicka, Tauer.
Magyarország: Bádonyi Gyula (Budapesti Torna Club) - Berán József (Ferencvárosi TC), Gabrovitz Emil (Postás SE) - Koltai József (Ferencvárosi TC), Pozsonyi Imre (Magyar Úszó Egyesület), Bayer Róbert (Magyar Athlétikai Club) - Buda István (Budapesti Torna Club), Steiner Bertalan (33-asok FC), Pokorny József (Ferencvárosi TC), Hajós Alfréd (csapatkapitány - Budapesti Torna Club), Oláh Károly (Budapesti SC).
A kezdetekre jellemző volt, hogy aktív játékosok vezették a meccseket. Az első hivatalos mérkőzésünket például az az angol Roland Shires vezette, aki az első BTC-Cricketter találkozón balösszekötőt játszott.
A második és harmadik hivatalos mérkőzés
A magyar labdarúgó-válogatott második mérkőzését Csehország ellen játszotta 1903. április 5-én Budapesten. A mieink 2-1-re győztek 1-1-es félidőt követően. Eredetileg az osztrákokkal játszottunk volna, de ők elhalasztották a látogatást, beugrottak hát a csehek. A nagy cseh klubok, például a Slavia Praha visszatartotta játékosait, így megnyílt az út a mieink előtt egy esetleges győzelem megszerzésére. Az első gólt a csehek szerezték, Borbás Gáspártól azonban érkezett a válasz, aki ezzel megszerezte a magyar válogatott történetének első gólját.
A második hivatalos mérkőzés, 1903. április 5. - Magyar csapat összeállítása: Sipos Ernő (BTC) - Berán József (FTC), Fehéry Ákos (MUE) - Kiss Gyula (33 FC), Koltai József (FTC) - Gorszky Tivadar (FTC) - Braun Ferenc (FTC), Károly Jenő (MTK), Niesner Aladár (MFC), Minder Frigyes (Postás SE), Borbás Gáspár (FTC).
A nemzeti csapat harmadik hivatalos meccse az első visszavágója volt, 1903-ban. „A győzelem mindig kedves, de tízszeresen kedves akkor, ha a magyar győzi le az osztrákot, és hozzá váratlanul” - írta a Nemzeti Sport 1903-ban.
A magyar labdarugo valogatott legszebb 50 golja 1.resz
Jelentős mérföldkövek és sikerek
- Az első filmen is archivált mérkőzést 1907. november 3-án játszotta a válogatott (Magyarország - Ausztria 4:1). Ez volt a 14. válogatott meccsünk.
- A nemzeti csapat először 1912-ben szerepelt olimpián.
- A magyar válogatott (az Aranycsapat) 1950. június 4. és 1954. június 30. között 30 mérkőzésen keresztül veretlen maradt.
- A válogatott legnagyobb hatású győzelme az 1953-as Magyarország - Anglia 6-3-as összecsapás volt a Wembley Stadionban.
- Az 1952-es, az 1964-es és az 1968-as olimpián aranyérmet szereztek csapataink.
- Az 1964-es Európa-bajnokságon csapatunk bronzérmes lett.
- Magyarország - Salvador 10-1, a világbajnokságok történetében a legnagyobb különbségű győzelem 1982-ben.
- A válogatott legutóbbi nagy sikere 1996-ra vezethető vissza, akkor a fiatalok részt vehettek az olimpián.
A válogatott legeredményesebb gólszerzői
Az alábbi táblázatban a magyar labdarúgó-válogatott történetének legtöbb gólt szerző játékosai láthatók:
| Játékos neve | Gólok száma | Időszak |
|---|---|---|
| Puskás Ferenc | 84 | 1945-1956 |
| Kocsis Sándor | 75 | 1948-1956 |
| Schlosser Imre | 59 | 1906-1927 |
| Tichy Lajos | 51 | 1955-1964 |
A 2004-es Magyarország - Brazília mérkőzés: egy sporttörténelmi esemény
Ha nem Lothar Matthäusnak hívják a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányát, ha mellette nem Pellady Péter dolgozik menedzserként, akkor 2004. április 28-án aligha lép fel a brazil labdarúgó-válogatott Budapesten, barátságos mérkőzésen. De a világ- és Európa-bajnok Matthäus neve olyan jól csengett, hogy a Selecao csak eljött Magyarországra. Már csak azért is, hogy egy sporttörténelmi ügy végére is pontot tegyen.
Előzmények és várakozások
A mai napig vita tárgya, miért verődött össze spontán 28 ezer ember egy nappal a Magyarország-Brazília meccs előtt, amikor a sárga-kékek nekiláttak a tréningnek Budapesten. A szervezőket is teljesen váratlanul érte a tömeg, amely nem akart elfogyni, a metró felől csak jöttek és özönlöttek az emberek. Az alsó karéj szektorait folyamatosan kellett megnyitni, s mire az edzés közepén jártunk, már 28 ezer ember nézte a világsztárokat. Amikor vége lett a brazilok tréningjének, 27.700 szurkoló hazament, mire a magyar csapat kijött edzeni, 300 néző maradt a lelátókon.
Természetesen volt egy olyan interpretációja ennek az eseménynek, hogy a magyar drukkerek annyira ki voltak éhezve a sztárok látványára, hogy már (az MLSZ által amúgy meg sem hirdetett) edzésre is kiözönlöttek. Akik ezekben a vészterhes időkben (értsd: a magyar csapatnak ekkortájt semmi esélye nem volt sem a vb-, sem az Eb-részvételre) kitartottak a nemzeti tizenegy mellett, kissé sértve érezték magukat. Nem véletlenül hökkentek meg a brazilok a hatalmas tömeg láttán, hiszen ehhez még ők sincsenek igazán hozzászokva.
Brazília 2002-ben veretlenül nyerte meg a világbajnokságot Japánban, éppen ezért volt szenzációs az ő megjelenésük Budapesten. Ugyanakkor bennük is dolgozott némi dac, hiszen nemcsak a brazil, hanem a magyar újságok is állandóan azt emlegették, hogy a dél-amerikai együttes ezt megelőzően - hivatalos mérkőzésen - még soha nem győzte le Magyarországot. Nem verte meg az 1954-es vb-negyeddöntőben (4-2 lett ide), nem győzte le az 1966-os vb csoportmeccsén (3-1-re nyertünk), nem diadalmaskodott az 1971-es riói barátságoson (0-0), és súlyos vereséget szenvedtek 1986 márciusában, amikor a vb-re készülő Mezey György vezette együttes 3-0-ra győzedelmeskedett.
A sorból kilóg egy 1965. november 22-én lejátszott meccs, amelyet Sao Paulóban rendeztek, s amelyen a házigazdák 5-3-ra nyertek a Budapest válogatott elnevezésű együttes ellen. A brazilok amúgy ezt is a hivatalos meccsek közé sorolták, az MLSZ nem. Mivel ebben nem volt konszenzus, a 2004-es budapesti összecsapás előtt Magyarország tényleg veretlen volt az ötszörös világbajnokkal szemben.
Magyarországon 2004. április 3-án vált biztossá, hogy a Selecao biztosan eljön Budapestre, mert a brazil szövetség ezen a napon jelentette be hivatalosan a meccs létrejöttét. A Nemzeti Sport ezen a napon arról elmélkedett, hogy a világbajnok fellépése 210 millió forintba kerül az MLSZ-nek. Aláírt szerződés ezen a napon még nem volt a felek között, mi több a magyar szövetség - biztos, ami biztos alapon - a kínai szövetséggel is tárgyalt, hogy a brazilok távolmaradása esetén az ázsiai együttes jöjjön Budapestre. Hivatalosan 2004. április 8-án mondhattuk ki, hogy a világsztárokkal teletűzdelt együttes Magyarországra látogat. Kína végül nem kellett, de Japán csapata eljött, és 2004. április 25-én, azaz három nappal a brazilok fellépése előtt barátságos meccset játszott a magyarokkal. Ezen a zalaegerszegi mérkőzésen a magyar csapat 3-2-re nyert.
A mérkőzés és utóélete
A végül közel negyedmilliárd forintba kerülő brazil este sokak számára akkor is feledhetetlen élményt adott, ha a dél-amerikai együttes játszi könnyedséggel nyert Magyarország ellen - egyszersmind először legyőzve Magyarországot.
Barátságos labdarúgó-mérkőzés: Magyarország-Brazília 1-4 (0-3)
- Helyszín: Puskás Ferenc Stadion, 45 ezer néző.
- Vezette: De Santis (olasz)
- Magyarország: Babos - Stark, Lipcsei (Juhász R.), Pető (Torghelle) - Bodnár, Simek (Bodor), Tóth B., Molnár B. (Farkas), Huszti, Gera (Dvéri) - Kenesei (Szabics)
- Brazília: Dida - Cafú (Mancini), Juan, Roque Junior, Roberto Carlos (Dedé) - Juninho (Julio Baptista), Edmilson, Zé Roberto (Edu), Ronaldinho (Felipe), Kaká (Alex) - Luis Fabiano
- Gól: Torghelle (57.), illetve Kaká (33.), Fabiano (36., 44.), Ronaldinho (76.)
A brazilok betartották az ígéretüket (meg a szerződés is erre kötelezte őket), a lehető legjobb csapattal érkeztek meg Magyarországra. A kezdőben hét olyan játékos is helyet kapott, aki a 2002-es világbajnokságon aranyérmet nyert. A magyar sajtó nem felejtette el kiemelni, hogy míg az edzés alatt a magyar drukkerek többsége Brazília miatt ment ki a stadionba, addig a meccsen már a nézők többsége Magyarországnak szurkolt. Ami teljesen normális egy barátságos meccsen is. A brazilok pedig teljesítették azt, amit várni lehetett tőlük. Magyar pályán sosem látott improvizatív megoldásokkal szórakoztatták a nagyérdeműt, egyszersmind tették próbára a magyar játékosokat.
Akiknek - ezt ennyi év távlatából nyugodtan leírhatjuk - semmi esélyük nem volt a dél-amerikai virtuózok ellen. Már az kisebbfajta csodának bizonyult, hogy Magyarország 33 percig kapott gól nélkül kihúzta. Akkor azonban Kaká és Luis Fabiano három perc alatt mindent elrendezett. Torghelle Sándor szerezte az egyetlen magyar gólt Brazília ellen.
„Jó meccs volt, elégedett vagyok a játékosok keménységével" - mondta az összecsapás után Matthäus szövetségi kapitány. „A futballisták elfogadhatóan teljesítettek. Ekkor azt mondta, hogy a magyar csapat öltözőjében talán ő szerette volna a legjobban a győzelmet a világbajnok ellen. Az eredmény hűen tükrözi a két ország futballja közötti különbséget, és akkor még nagyon finoman fogalmaztam. Amíg a brazilokon azt láttam, hogy lelkesek és örömmel futballoznak, addig nálunk ez nem mindenkin volt észrevehető. Sok magyar futballistából hiányzott az öröm és a lelkesedés is. A szurkolóknak pedig azt üzenem, hogy legyenek boldogok, hiszen ha a győzelmet nem is, de Brazíliát elhoztam nekik Budapestre."
Nehéz volt ezzel vitába szállni, még akkor is, ha a német szakember magyarországi kapitánykodását csak üzletileg nem lehetett bukásnak nevezni. Viszont ő volt az, aki a magyar válogatott számára felfedezte az akkor 21 éves Huszti Szabolcsot, aki fél évvel a brazil meccs előtt a Fradiba sem fért be, most meg Cafú ellen küzdött. Összességében az 1-4 ellenére óriási közönségsikert arattak a világbajnokok. A meccs előtt sok olyan vélemény látott napvilágot, hogy felesleges lekötni ezt a találkozót, mert a vége óriási blama lesz. Épeszű ember nem gondolhatta komolyan, hogy a magyar válogatottnak akárcsak a döntetlenre is esélye lenne, de a szimpatikus dél-amerikai válogatott meghódította Budapestet. Akárcsak a többi olyan várost, ahol valaha fellépett. Ezúttal pedig az eredmény sem számított. Magyarország labdarúgó-válogatottja azóta nem játszott a brazil nemzeti csapat ellen.
tags: #magyar #valogatott #foci #meccs #ember #a
